Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-16 / 217. szám

1979. szeptember 16. • PETŐFI NÉPE • 3 Bács-Kiskun ipara az őszi BNV-n • A háziasszonyoknak eddig is sok örömet szereztek a kecskeméti UNIVER ÁFÉSZ konzervüzemé­nek termékei. Fűszerkeverékeiket most BNV-díjjal jutalmazták. • Nemcsak nagy megrendelései vannak kolóniái, bútorokból a Kecskeméti Asztalos Szö­vetkezetnek. Jó minősítést, vagyis BNV-díjat kaptak rá a vásáron is. • Balra: gyönyörködve szemlélik a látogatók a Bajai Finomposztó Vállalat kiállított textíliáit, köztük a BNV-díjas Mágus kelmét. • A Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyára a BNV-nagydíjon kívül még egy BNV-díjat is nyert a képünkön látható Zsanett garnitúrával. (Folytatás az 1. oldalról.) a BNV-nagydíjas Glória, ötelemes kárpitos bútorcsaládról elmondta, hogy kiválóan alkalmas a kötött garnitúra-rendszer feloldására. A vásárlónak választási lehetősége nyílik arra, hogy saját igényeit és a lakás méreteit is figyelembe ve­hesse. A vállalat kecskeméti gyá­ra az 50 garnitúrából álló null­szériát már legyártotta, s újabb 120 garnitúrát készít év végéig. Ezeket az ország öt Domus Áru­házában — köztük a kecskeméti­ben — hozzák előmegrendelés alapján forgalomba. A jövőben is egyéni előmegrendelések össze­gyűjtése után, egy hónap alatt gyártja majd a kecskeméti üzem, és szállítja a garnitúrákat. Termé­szetesen a bútorhuzat színének kiválasztására is lehetősége nyí­lik a vásárlónak, amikor a \ Do­mus Áruházban előjegyezteti vé­teli szándékát. Gyebrovszki Andrásáé, a Hab­selyem Kötöttárugyár vezérigaz­gatója lapunk munkatársának el­mondta, hogy a BNV-nagydíjas poliészter-acetát fehérneműcsalád gyártásával a kecskeméti gyárat bízzák meg. Maga az anyag kitű­nő nedvszívó és kiválóan alkalmas díszítő minták nyomására. Emel­lett a kelme nem tőkés import­ból kerül behozatalra, a lengyel alapanyag azonban bárhol a vilá­gon versenyképes. Ily módon a be­lőle készült termékek korlátlan belföldi forgalmazásának sincs akadálya. Ezenkívül is igen sok kedvező nyilatkozat hangzott el a megye ipari üzemei által kiállított ter­mékekről', melyek közül most né­hányat bemutatunk. 0 BNV-díjas lett a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat hízott- libamell- és -comb-készítménye. HETI KOMMENTÁR Nélkülük nincs előrelépés • Nem múlik el nap. hogy akár munkahelyen, baráti körben, ;vagy éppen otthon szó ne essék olyan kérdésekről, amelyek így, vagy úgy, valamilyen vonatkozásban összefüggnek a nőpolitikával. így van ez, még ha nem is gondolunk rá. Egyszerűen azért, mert — a társadalmat nők és férfiak alkot­ják! — a nőkérdés a társadalom- politika elkülöníthetetlen része. S hogy nőpolitikát igen, de férfi­kérdést nem emlegetünk? Ma­gyarázata egyszerű: a jogok dolgá­ban mondhatni, hogy sok évszá­zados a férfiak előnye. A velük való női egyenjogúság viszont csak évtizedekben mérhető. És ez még csak a lehetőség, amellyel élni ... Nos, ez a nehezebbik do­log. Ennek számtalan feltétele nem kis mértékben a gazdasági lehetőségeink függvénye. Nem is szólva arról, hogy évszázados tár­sadalmi beidegződöttségeket kop­tatni, legyűrni a jogok egyenlősé­gét valóban érvényesíteni — nem­zedékek sorának kijutó feladat. Ezek a gondolatok ébredtek bennem — mindennapi életünk megannyi biztató és ellenkező ta­pasztalatának fel-felvillanásával együtt — az MSZMP Bács-Kis­kun megyei Bizottságának múlt heti üléséről tudósító közlemény elolvasása után. Gondolataim fo­lyama végül is ebben összegező- dött: mérföldkövet jelent a me­gyei pártbizottság 1979. szeptem­ber 11-i ülése. v • Mert majd egy évtized táv­latából felmérni, összegezetten szembesíteni az elvégzett munkát a nőpolitikái határozattal, annak tükrében értékelni az elért ered­ményt, és irányt szabni a tovább­haladásnak. csakugyan mérföldkő. Olyan állomás, amelyre bizonyos idő után ismét mint kiindulópont­ra tekintünk vissza. A mérieg, amelyet a megye po­litikai irányító testületé a nők helyzetének csaknem tíz év alatti változásáról megvont, egyértel­műen pozitív. Még ha a feladatok egyidejű felsorakoztatásából úgy tűnik is, hogy a tennivaló kifogy­hatatlan. Mint ahogyan belátható ideig az is. Csak éppen a koráb­ban alapvetőnek jelölt és sok te­kintetben megoldott helyett a hangsúly megannyi más feladat­ra tevődött át. Ha végiggondoljuk: a nők mun­kához való joga érvényesítésének feltételei „— új üzemek a munka- vállalás megannyi lehetősége — az elmúlt időszakban megterem­tődtek. Napjainkban bízvást el­mondható: adott a nők teljes fog­lalkoztatásának lehetősége. Élnek is vele, s tegyük hozzá: megáll­nak a helyüket a munkában, több­ségük becsülettel, nagy szorga­lommal dolgozik. Csakhogy ezzel együtt kirívóbban jelentkezik pél­dául az a hátrány, amely a szak­mai felkészültségükben mutatko­zik meg. (A dolgozó nők mintegy 13 százalékának nincs meg a nyolc általános iskolai végzettsé­ge.) Ezzel együtt jelentkezik a feszültség a bérezésben. Mint aho­gyan más területeken is. például a szociális, a gyermekintézményi ellátásban. Holott az eredmény minden tekintetben figyelemre méltó. • Bizonyára elegendő csak né­hány példára utalni. Arra, hogy az elmúlt években megháromszo­rozódott a szakmunkásnők száma, a megyében. Kétszeresére nőtt- a középfokú, s erőteljesen emelke- dett a felsőfokú szakmai végzett­séget szerzettek száma. Nem szól­va a politikai — s ezen belül a vezetés tudományára is előkészí­tő — képzésükben bekövetkezett ugyancsak szép előrehaladásról; megnövekedett számukról a párt-, állami és társadalmi szervek ve­zető testületéiben, a közéleti mun­kában. Vehetünk azonban más példá­kat is, mondjuk a gyermekintéz­ményeknek a tervezettnél lénye­gesen gyorsabb ütemű fejleszté­sét: nem kis mértékben a megye társadalmi megértésének, önzet­len tetteinek köszönhetően hét­ezerrel több az óvodai hely, az üzemi óvodák pedig kétszer any- nyi kicsit fogadnak, mint 1970- ben. És folytathatnánk a sort az általános iskolai napközis ellátás, a háztartási munkát könnyítő szolgáltatások fejlődésével, az üzemi étkeztetésnek például a mezőgazdasági üzemekben bekö­vetkezett térhódításával. Ne folytassuk azonban, hiszen visszapillantva az elmúlt időszak­ra, ki-ki a saját életének változá­sán bizonyosan lemérheti: nem kevés, amit elértünk. A Központi Bizottság 1970. .évi nőpolitikái határozata szellemében, a társa­dalom erejével, valamennyi álla­mi, gazdasági szervezet célt ér­tő, felelős munkájával. Az alap, amellyel a nők egyen­jogúságának kiteljesedettebb ér­vényesítéséhez ma rendelkezünk lényegesen jobb, mint tíz évvel ezelőtt. Arra építeni, a továbbiak­ban sem könnyű, s főleg nem lát­ványos feladat. A megyek pártbi­zottság nagy felelősséggel jelölte meg a nőpolitikái munka további irányát a pártszervek, az alap- szervezetek a tanácsok, a tömeg­szervezetek és -mozgalmak kom­munista vezetőinek, de nem utol­sósorban a gazdasági vezetők ten­nivalóit. 0 Ami pedig a nőket illeti: az érdekükben való sok irányú mun­ka nem képzelhető el nélkülük. S önnön érdekükben jogaik kitelje­sedettebb érvényesítésében sok egyéb között továbbra is az álta­lános, a szakmai és politikai isme­retek gyarapítása az első helyen áll. P. I. VÁLTOZÓ FALU, VÁLTOZÓ ÉRTELMISÉG A tataházi kandidátus Bácsalmás föltűnésekor újra re­ménykedtek a vijjogva robogó mentőautóban kínlódó négyéves mátételki kislány szülei. Meg­nyugodtak valamennyire; olyan szakértelemmel táplálta szájról szájra belélegzéssel gyermekükben az életet a velük tartó középkorú orvos. Izgalmak (A felelősség gyötrelme) Már eszméletlenül került a ren­delőbe az álmában kihányt meggyszósztól fulladozó apróság. Kétségbeesett hozzátartozói el se sírhatták, hogy tulajdonképpen mi Is történt, mire dr. Morva László garatöbütéssel, fejreállí- tással, oxigénballonnal, befúvásos belégzéssel elhárította a közvetlen életveszélyt. Gyorsan megérkezett az időköz­ben riasztott mentőautó: a szak­értelem, a jó együttműködés em­bert mentett. Rohanva rohant az áramtól súj­totthoz. A legkorszerűbb élesztési eljárások sem segítettek a két­gyermekes családapán, pedig idő­ben érkezett, mindent megtett. A boncolásnál derült ki: beteg szíve is felelős a tragédiáért. Máskor egy közlekedési baleset­nél vette hasznát a mindig kéznél levő sürgősségi táskának, a gyors mentésben szerzett tapasztalatai­nak. Gondolt rá a sokkos állapot­ból visszahozott néni, hogy a bácskai' község körzeti főorvosá­nak is köszönheti a szörnyű csat­tanás óta megélt örömöket? Hasonló esetekről a legtöbb fa­lusi orvos beszámolhatna. Szinte mindegyikük éjjel-nappal szolgá­latosa esendő bajoknak, legjobb tudása szerint alkalmazza, amit öt—tíz—húsz esztendeje tanult. Vizsgálódások (A megelőzés fontossága) A szénásszekerek korában ki­alakult Hagyományos módszerek azonban mind kevésbé elegen­dőek a nehéz traktorok, behemót munkagépek zajától hasogatott, villamosított, iparosodó falvak­ban. A városokban ugyanis per­cek alatt jól felszerelt kórházba kerülhet az üzemi, közlekedési balesetes. Súlyos esetekben szak­értői csoport dönt a további teen­dőkről. A több mint egy évtizede a bácskai községben működő körze­ti főorvost tragikus esetek döb­bentették rá arra, hogy a balese­tek megelőzéséért többet kellene tenni a mezőgazdasági nagyüze­mekben, javításra szorul a terü­leti alapszintű sürgősségi ellátás. Minderről szívós munkával gyűj­tött adatokkal győzte meg az ér­dekelteket. Egyéni és csoportos tanulmá­nyokban elemezte a Bács-Kiskun megyei baleseti statisztikát. Kö­vetkeztetései: a termelőszövetke­zetekben az állatgondozás és az anyagmozgatás a legveszélyesebb munkafolyamat a szállítás és a munkagépek okozzák a legtöbb bajt az állami gazdaságokban. A véletlen szerencsétlenségek száma csökken, de mind több a súlyos eset. A kék éggel, futó felhőkkel fedett szabadtéri műhelyben, me­zei úton különösen sok függ a be­avatkozás gyorsaságától, a doktor helyzetfelismerő készségétől. Következtetések (Az összefogás haszna) A falusi orvos a sérült ellátá­sát a nagy távolságok, a lassú hírközlés miatt kisebb-nagyobb késéssel kezdheti meg, így segít­ség nélkül maradna a balesetes további sorsát gyakran eldöntő percekben, ha tataházi kezdemé­nyezésre nem tanították volna jneg az e célra kiválasztott egész­ségügyi felelősöket a legfontosabb — olykor életet óvó — eljárások­ra. Á bajai járásban szerveztek először részükre olyan tanfolya­mot, melyen elsajátították a kül­ső szívmasszázst, a befúvásos be- lélegeztetést, az elzárt légutak megtisztításának fogásait. Váratlan szerencsétlenségek miatt évente mintegy 12 ezer mun­kanapot veszít Bács-Kiskun me­gye mezőgazdasága. Arról nem is szólva, hogy megfizethetetlen egyetlen élet, kéz, láb, szem. Sok­szorosan megtérülnek tehát a tan­folyamokra, az alapszintű sür­gősségi ellátás korszerűsítésére költött forintok. A jól bevált módszerek terjesz­tését indokoltan tartja közérdek­nek dr. Morva László, a Magyar Általános Orvosok Egyesülete dél-alföldi szervezetének a titká­ra. a Vöröskereszt megyei veze­tőségének a tagja. Része van ab­ban, hogy az Orvostovábbképző Intézetben hamarosan kéthetes tanfolyamokon oktatják a legmo­dernebb élesztési. sokk-megelőző módszereket, a heveny belgyógyá­szati esetek (szívverőér-elzáródás, cukros kóma, válságos vérnyo­mási ártalmak) kezelését. Elő­adások tartására is felkérték, közreműködik a jegyzetek meg­írásában Buzdítások (A feladat ösztönzésé) Itt is hasznosítja az alapszintű sürgősségi ellátás elméleti és gya­korlati problémáiról Tataházán készített kandidátusi dolgozatában összegezett ismereteit. Sokan felkapták a fejüket, ami­kor a Tudományos Minősítő Bi­zottság meghirdette védését. Ilyen még nem volt; ő az első falusi orvos, aki a napi munka mellett megszerezte e tudomá­nyos fokozatot. Egykori munka­társai, barátai sem gondolták, hogy az új munkahelyen is foly­tatódik a szegedi Il-es számú kór­ház baleseti sebész, altató szakor­vosának csírázó tudományos pá­lyafutása. Voltak hetek hónapok, amikor maga is úgy érezte, hogy belefullad a napi tennivalókba. Eszközök, megfelelő körülmények hiányában letett a helyi érzéste­lenítéssel foglalkozó szakcikkek továbbfejlesztéséről, de — mint látjuk — megtalálta az addigi íar nulmányai, képességei, szervezési adottságai hatékony kamatoztatá­sára alkalmas közhasznú felada- í4okat. Elégedett! Jól haladnak az álta­la is mozgatott ügyek. Törekvé­seiben egyaránt számíthat dr. Bohner József járási főorvos cse­lekvő egyetértésére, személyes közreműködésére, dr. Petri Gábor akadémikus buzdító rokonszenvé- re. Elismeri és támogatja a helyi tanács. Hála a MAOE-megbízatá- sának. újabban hivatalos az in­tézményvezetők, járási-városi fő­orvosok megyei értekezletére. A falusi' életmód-változásokból kö­vetkező teendőkre hívja fel újra és újra ezeken a figyelmet. Leg­utóbb a megyei alapszintű sürgős­ségi tanfolyamok előkészületeiről tájékoztatta kollégáit. Az országos oxyológlai (elsősegélynyújtó) munkacsoport vezetőjeként ter­mészetesen nagyon szeretné, ha elérné célját az ilyen formában először itt tartandó továbbképzés. Örömök (A bizalom hajtóereje) Tataháza messze van Budapest­től. mégis számon tartják. Több­ször meghívták tudományos ösz- szejövetelekre. Külföldön is tud­nak munkásságáról. Feltehetően néhány napos késéssel olvassa e sorokat, mert éppen most utazott Klagenfurtba. Tekintélyes fóru­mon tart előadást az idült moz­gásszervi betegek komplex ellátá­sáról. A minap mondott le egy berlini meghívást. Szívesen menne, de ugyanabban az időben kerül sor a Bács-Kiskun megyei orvosnapok­ra. Innen már csak azért sem ma­radhat el. mert fölkérték egy ke- rekasztal-beszélgetésen való rész­vételre. Negyvenhat közleménye jelent meg, több tudományos tár­saság tagja, szívesen utazik kül­földi szakmai konferenciákra. Nem kisebb örömmel vállalja azonban az otthoni' betegség- és baleset- megelőző előadásokat. A mondan­dóját színesítő diákra, kisfilmek- re szinte egy vagyont költött. Ebédelés nélkül autózott Tata­házára az interjút követően tar­tott szakmai megbeszélésről: így ért haza időben a rendelésre. Minden hétköznap betegei rendel­kezésére áll. Természetesen vi­szonossági alapon helyettesíti készséges kollégája, ha tisztségéi máshová szólítják. A ledolgozá­soknál előfordul, hogy reggeltől késő estig a rendelőben gyógyít, vagy betegeket látogat az a fa­lusi doktor, aki maga is megnyil­vánulása a többször emlegetett fa­lusi változásoknak. * Szinte csak városban dolgoztak szakorvosok egy évtizede. Két szakvizsgást kisebb településeken nagyítóval találunk. Falun prak­tizáló kandidátusról csak mosta­nában hallottam, mert dr. Morva László — akit szinte akarata elle­nére írtam ki országnak-világnak — szerény ember. Olyan csendben végezte munkáját, hogy évekbe telt, amíg tudományos fokozatá­nak a híre Kecskemétig eljutott. Heltai Nándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents