Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-16 / 217. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxiv. évi. 217. szám Ára: 1,20 Ft 1979. szeptember 16. vasárnap Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést szeptember 26-án szerda délelőtt 11 órára Összehívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére az egészségügyi miniszter be_ számolóját az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének a népi ellenőrzés munkájáról szóló jelentést. (MTI) Nélkülük nincs előrelépés 3. oldal Előzetes számvetés a kiskunhalasi építőknél 4. oldal harmincegy ország 230 vállalata hozta el áruját Budapestre. Megszoktuk már, hogy Bács- Kiskun megye ipara tavasszal a beruházási javak, ősszel a fogyasztási javak bemutatóján mindig felhívja a figyelmet magára egykét termékével. A mostani BNV azonban a legsikeresebbnek ígérkezik a megyei ipar számára. A kiállító bács-kiskun-J?eli üzemek két nagydíj és hét BNV- díj birtokába jutottak. Jelentős eredmény ez, hiszen a fogyasztási cikkek gyártása és kereskedelme területén dolgozó magyar és külföldi szakemberek széles körű találkozója is a BNV. a termelő vállalatok tehát közvetlen kapcsolatba kerülnek a piaccal is. Ugyanakkor a vásárlátogató közönség is véleményezi érdeklődésével a bemutatott fogyasztási cikkeket. A megye iparának termékei azáltal is kedvező fogadtatásra találnak, hogy amit kiállítottak, annak jó részét már kapni is lehet, illetve az év hátralevő részében megkezdik gyártását. Kara Tibor, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat vezérigazgatója (Folytatás a 3. oldalon.) Sok ezernyi látnivalójával évtizedek óta nagy tömeget vonz a Budapesti Nemzetközi Vásár. S különösen azóta, hogy végleges helyére — Kőbányára — került, és szakosították a bemutatót, a közönség jobban tudja értékelni a látottakat. Az őszi vásáron a fogyasztási javakat állítják ki, az idén immár hatodik alkalommal. Ezúttal 1075 belföldi kiállító és 9 Az Alföldi Cipőgyár azzal állította ki a nagy közönségsikert arató téli lábbeli-kollekcióját a BNV-n, hogy már gyártják is, és rövidesen kaphatók lesznek az üzletekben. Bács-Kiskun ipara az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron ZÓNA, KISADAG, TIKETT Megfontolt hálózatfejlesztéssel a korszerű vendéglátásért Bács-Kiskun megyében a vendéglátás forgalmának felét az áfészek bonyolítják, 25 százalékát a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat, a fennmaradó negyedrészen a tanácsi vendéglátás, a termelőszövetkezetek, illetve más vállalatok osztoznak. Az áfészek kezelésében 460 ételszolgáltató egység működik; 78 cukrászda, eszpresszó, 106 vendéglő, 81 falatozó-büfé és 190 italbolt. A megye 106 községében és hat városában nyolcvan helységben van állandó étkezési lehetőség, négy helyütt — üdülőterületeken — csak a szezonban. A szövetkezeti vendéglátás forgalma az idén megközelíti a 900 millió forintot, melyből az ételek forgalma 220 millió forintot tesz majd ki. E számvetést Hrebik Ferenc, a MÉSZÖV elnökhelyettese annak bizonyítására, állította össze, hogy az áfészek igen rugalmasan követik a lakosság igényeit, létesítenek mind több helyen melegkonyhával rendelkező vendéglátó- helyet. Az előfizetéses ételszolgáltatás — a kisebb községekben is — népszerű. A megyében még 15—16 olyan település van, ahol a közeljövőben meg kell teremteni az ételszolgáltatás feltételeit. A növekvő igények szemléltetésére: 1975-ben 1,9 millió adag előfizetéses ételt adtak el, az idén már 3,2 millió adag kiszolgálásával számolnak. A régi italboltok korszerűsítésével egyidőben konyhát is építenek. Soltszentimrén, Harkakö- tönyben például így nyílt lehetőség a lakosság étkezési igényeinek kielégítésére. A katymáriak is összeírták, hogy legalább száz étkező lenne naponta, ha volna előfizetéses ebéd. A konyhablokk elkészült, s két-három hónap múlva már naponta 250—300 adag ételt adtak el. Dunaegyházán, Tiszakécskén, Nemesnádudvaron, Miskén például közös összefogással teremtették meg az étkezési lehetőséget, illetve így alakítanak ki korszerű, melegkonyhás vendéglátóhelyeket. A fejlesztés további útja lényegében már nem a vendéglátóhelyek számának növelése, hanem a meglevők korszerűsítése. Az áfészek ennek során 1982-ig a megye minden helységében — ahol erre reális igény mutatkozik — árusítanak készételt, sőt ahol nem lenne kifizetődő konyha építése, ott szállítással kívánják a lakosság ellátását megoldani oly módon, hogy tálalókonyha üzembe helyezésével alkalmassá teszik meglevő üzletüket az ételforgalmazásra. A fogyasztási szövetkezetek részt vállalnak a városok ellátásában is, bár a városi vendéglátásban a legjelentősebb a 170 üz- leitel rendelkező megyei vendéglátó vállalat. A vállalat az ötödik ötéves terv folyamán a meglevő üzletek korszerűsítése mellett új, színvonalas vendéglátó- helyeket létesített. Baján cukrászüzemet építettek, most készül a hidegkonyhai készítményeket előállító üzem, a Zombor étterem, valamint egy presszó felújítási munkái folynak. Korszerűsítették a Duna szállót is, és nemrégiben fejeződött be egy másik presszó bővítése. Kalocsán, a megye egyik legnépszerűbb idegenforgalmi centrumában a Barokk kávéház fogadja magas színvonalon a vendégeket. A Kalocsai csárdát felújították, s hamarosan elkészül a sportpálya mellett, az eddig ellátatlan területen, egy büfé. A tervek szerint az I. István utcában levő, muzeális értékű pincében sörözőt, vagy borozót alakítanak ki, s az érseki palota közelében levő magtárban, amely a mezőgazdasági múzeumnak, az • agrárklubnak ad majd helyet, a földszinten melegkonyhás éttermet rendeznek be. Kecskeméten az Aranyszarvas^ étterem vált gyorsan kedveltté, a’ piaccsarnokban pedig az ételbár és a tej presszó. Kiskunfélegyházán a Virág cukrászda a korszerű vendéglátás színvonalas képviselője. A Kossuth Lajos utcában a vállalat étterem építését tervezi, a Fasor és a Kedves — szanálásra kerülő épületei helyett — két üzletet építenek. A Petőfi- lakótelepen ideiglenes pavijon felállításával oldják meg a lakosság ellátását. Kiskunhalason megkezdték az előkészületeket egy új cukrászüzem létesítésére. A Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat hálózatfejlesztéséről Vidder Ferenccel, a vállalat igazgatójával beszélgettünk, s a példák kiragadásával csupán a fejlesztési tervek szemléltetésére vállalkoztunk. Sokkal fontosabbnak tűnik a vállalat tevékenységében az, hogy rugalmas üzlet- politikával, a vendégkör igényeihez való alkalmazkodással részt vállalnak a közétkeztetésben. A jegyes ebéd mellett bevezették az 5—10 forintos étkezési tikettet, melyeket étlap szerint lehet beváltani. A gyermekétkeztetést például Kecskeméten három üzletben szervezetten végzik: 13 forint 20 filléres eladási áron háromfogásos ebédet szolgálnak fel iíiú vendégeiknek. A zóna, kisadón, menü. illetve az előfizetéses ebéd népszerűsítésével a jó érfe- lemben vett „vendégfogadás” a céljuk. A megfontolt hálózatfejlesztéssel párhuzamosan a szolgáltatás színvonalának emelésével teremthetők meg megyénkben a korszerű vendéglátás feltételei. N. M. munkanap alatt képesek betakarítani. Jóllehet az idei feladatok sakkal nagyobbak a tavalyinál. Bács-Kiskun mezőgazdaságii üzemei ugyanis a kalászos gabonát ért elemi károk pótlására több kukoricát és egyéb szántóföldi növényt termesztenek, mint az előző esztendőben. Az őszi idényben csaknem 300 ezer hektár szántóföldi és kertészeti növény termését kell biztonságba helyezni. Ezen felül 130 ezer hektár őszi magágy készítése, valamint 105 ezer hektár mélyszántás is az állami és szöA júniusi kánikulának beillő szeptemberi napokon gyorsabban érik a szántóföldi és a kertészeti növények termése. Bács-Kiskun megyében tíz, tizenkét nappal előbb 'kezdődött a szőlő-, a gyümölcsszüret, a napraforgó és a szója betakarítása. Az almáskertekben nemcsak a korai fehér fajtákat szedik, hanem a jonatánt és a stankingot is. Az őszi verőfényben szépen megszínesedett a piros alma, s az eddig leszüretelt korai szőlők minősége is kielégítő. A több minit 3 ezer hektáron elvetett őszi gabona kikelt. A Bajai Mezőgazdaságii Kombinát üzemei ültetvényein egyelőre az ezerjót szüretelik a kombinát dolgozói és segítőik, a Baranya megyei diákok. Később a nagyobb hozamú fajták érésekor a szőlőkomibájnokat is munkába állítják a bajaiak. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság szőlőskert- jediben viszont kézzel és géppel egyaránt szüretelnek, mert igen jelentős a nagyüzem szőlőterülete. A Helvéciái Állami Gazdaság több minit 800 hektáros szőlőskertjében nyolc évvel ezelőtt próbálták ki az első szőlőkombájnokat. Azóta olyan tapasztalatot szereztek a szüretelőgépek alkalmazásában, hogy a gépi szüret rtermésveszteségét sikerült a kéziszedésű szol »betakarítás vesztesége alá csökkenteni, ami a helvéciai kombáj nosok szakértelmét dicséri. A megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya most értékelte először az őszi termónybetakairítás eredményeit. Ezek szerint a termés összegyűjtéséhez műszaki eszközöket gondosan előkészítették a megye gazdaságai. A napraforgót 15, a cukorrépát 16, a kukoricát 25 • Megyeszerte vetik a kalászos gabonát. A rozs 18, az árpa 10 százaléka került magágyba szeptember közepéig. • Naponta négyszáz mázsa ezerjót szüretelnek az asszonyok a Bajai Mezőgazdasági Kombinát szőlőjében. vetkezeti gazdaságok dolgozóira vár. A megyei értékelés szerint dicséretes ágyékezettel dolgoznak a termésbetakarítók és a talajművelők. Szeptember közepéig a silókukorica, a szója, a paradicsom 80 százalékát, a zöldpaprika háromnegyed részét, a napraforgótermés felét már biztonságba helyez-' ték, a kykorica, valamint a fűszer- és pri taráin paprika 15 százalékát gyűjtötték össze. Az őszi szedésű burgonyának a negyed-- része került eddig a tároló helyekre, valamint a kereskedelmi forgalomba. A megyei átlageredmény mellett egyes gazdaságok már előbb végeztek az időarányos őszi teendőikkel. A kunszentmiklósi Egyetértés Tsz befejezte a rozsvetést, és összegyűjtötte 604 hektár napraforgójának termését. A boro- tai Mezőgazdasági Tsz-ben a silókukoricát takarították be mind egy szálig, s hektáronként négyszáz mázsás termést értek el. Ez számottevően megjavítja a boro- tai közös gazdaság takarmány- mérlegét. A Kiskunhalasi Állami Gazdaságban a szakszerű 'gyepgazdálkodás, ' melléktermék-hasznosítás eredményeként gyűjthettek össze nagyobb mennyiseid tó- megtakarmányt az állatállomány számára. Ezzel szemben az eredetileg silónak vetett kukorica jelentős részét szemes terménynek hagyták meg. Ezekben a napokban épp ezt a kukoricát tál karítják be az • állami gazdaság kombájnosai. Kukoricával pótolják az aszály miatt szerényebb termést adott kalászos gabonába kiskunhalasi nagyüzemben. K, A. A NAPRAFORGÓTERMÉS EELE A MAGTÁRBAN ________________ > ' Szüret tíz nappal előbb Hatékonyság Az egyre bonyolultabbá váló gazdálkodás, a növekvő termelési költségek sürgetővé teszik a mezőgazdaságban is a hatékonyságra való törekvést. Igaz, hogy a népgazdaságnak ebben az ágában egész más tényezők befolyásolják a termelést, mint az iparban. Legfontosabb az eltérő földminőség. Ez utóbbi mint alapvető termelési eszköz meghatározza, hogy mit tud termelni a mezőgazdasági nagyüzem. Természetesen a hatékonysághoz tartozik még sok egyéb feltétel is. Befolyásolja a munkáslétszám, a gépesítés helyzete, az eszközállomány. Ehhez járul a mezőgazdasági nagyüzemek vezetési, szervezési színvonala, az irányítók alkalmazkodóképessége, a műszaki-technikai, technológiai fejlődés megvalósításához, illetve adaptálásához. A megyében főként a Kiskunságban sok a kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezet. Ez utóbbiaknál alapvető feladat a hatékonyabb termelés, hiszen máskülönben még jobban lemaradnak a gazdasági életben és nem tudnak felzárkózni a jobban gazdálkodó üzemekhez. A párt XI. kongresszusának határozata is a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági szövetkezetek felzárkózásának fontosságát hangsúlyozta, egyben utalt arra is, hogy ezt csak a hatékonyság növekedése révén lehet megvalósítani. A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének szakemberei nemrég vizsgálták ezt a témát. Több érdekes megállapítást tettek. Többek között azt, hogy a növekvő befektetésekkel együtt járó hozamemelkedések, s az élő munka termelékenysége nem jár együtt szükségszerűen az eszközhatékonyság javulásával. Példa erre a speciális célgépek bevezetése is, amelyeket rosszul használnak ki a gazdaságok. Ugyanakkor mind az amortizáció, mind az üzemeltetési és javítási költség magas, '$• ez az eszközhatékonyságot erősen csökkenti. Ezen némileg javítani lehetne, célszerű termelési szerkezet kialakításával, például több ugyanolyan gépet igénylő növény termesztésével. Sőt — amire van már jó néhány példa — az üzemek összefoghatnak és szükség esetén egymásnak kölcsönözhetik ezeket a célgépeket. Fontos feladat tehát: úgy fejlesszék a gazdálkodást, hogy a hatékonyság minden kritériumát figyelembe vegyék: Megfigyelhető például, hogy a jó . termelőszövetkezetekben a növénytermesztés jellemző, a gyengébb adottságú gazdaságokban nagyobbrészt az állattenyésztés fejlődik. Az alacsonyabb termelési eredmények, a gyenge talajminőség ugyanis kisebb értékű növények termesztését teszik lehetővé — kivétel természetesen a szőlő és a gyümölcsültetvény —, s ezzel együtt jár az extenzívnek mondható állattenyésztés. Több közös gazdaságban kiegészítő tevékenységgel ellensúlyozzák a gondokat. A melléktevékenységből származó bevételt az alaptevékenység fejlesztésére fordítják. A szakszövetkezetekben nagyobb az ültetvények aránya, az állattenyésztés viszont általában nem jelentős. Inkább a háztáji üzemágban szervezik. A gyenge földdel rendelkező szövetkezetek fejlesztési lehetőségei csekélyek, így csak szintentartásra nyílik lehetőségük. A nagyobb eszközbe- fektetésű üzemek ha átmenetileg nem is, de hosszabb távon magasabb hozamot, nagyobb élőmunka-termelékenységet, tehát jobb eredményeket tudnak elérni. A szakemberek megállapították, hogy a kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelő- szövetkezetek termelésére szükség van. Egyúttal helyes, ha állami támogatással segítik őket. Ez utóbbival, valamint az árkiegészítésekkel viszont az üzemeknek úgy kell élniük, hogy hatékonyabban termeljenek. Ehhez szükséges az összefogás, az együttműködés, a gépkihasználás, esetenként a munkaerők átcsoportosítása is. Sok gazdaságban úgy oldják meg, hogy a kiegészítő tevékenységet végző dolgozók kötelesek szükség esetén a mezőgazdaságban dolgozni. A tapasztalatok azt bizonyítják, a most kialakuló szocialista munkaversenyben, amelyben a kollektívák pártunk XII. kongresszusára és felszabadulásunk 35. évfordulójára tesznek vállalást, legtöbb szó a hatékonyabb termelésről esik, vagyis a felajánlások nagyobb része erre vonatkozik. Számos kezdeményezésről tudunk. Ezek közül csak egyet említünk meg. A vaskúti Bácska Termelőszövetkezet olyan termésnövelő biokatalizátort alkalmaz és állít elő. amelynek felhasználásával egy forint befektetéssel több mint négy forinttal tehet növelni a termelési* értéket. Ezt az AG- ROMAX-nak nevezett Vegyszert az egész országban kezdik már alkalmazni. K. S.
