Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-15 / 190. szám

1979. augusztus 15. • PETŐFI NÉPE • 3

ORGONAÉPÍTŐK

• A Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat orgonaműhelyében egy, már kétszáz évvel ezelőtt is ismert mechanikus rendszerű orgona fejlesztett változatát készí. tették el. A hangszert a Szabolcs- Szatmár megyei Ajak községben állítják fel.

(MTI-fotó — E. Várkonyi Péter felvétele — KS)

Európa-szerte kérik a technológiát

Több éves laboratóriumi kísérleti munka eredményeképpen nemzetközileg is jelentős, új nagyipari technológiai eljárás született a Budapesti Műszaki Egyetemen. Olyan módszert munkáltak ki, amely lehetővé teszi a szorbit néven ismert ve- g.yület kristályos formában

történő előállítását: E vegyület nélkülözhetetlen alapanyaga például a C-vitamin gyártásának, ae igényt tart rá az édesipar is a cukorbetegeknek szánt termékek készítésekor. Az eljárás nagy erénye, hogy nemcsak a szorbit, hanem a környezetvédelem

szempontjából is nagy jelentősége alumíniumfoszfát, valamint a mosószergyártáshoz felhasznált nátriumszilikát megbízható kristályosítására is alkalmas.

Korábban a legnagyobb gondot a szorbit szállítása jelentette' ' az anyagnak ömlesztett, folyékony állapotban való mozgatása csak drága áron beszerezhető tartálykocsikkal volt lehetséges. A szilárd, kristályos szorbit előállítása éppen erre talál megoldást, a szállítás a hagyományosnál lényegesen kisebb anyagi ráfordítást igényel.

A most szabadalmat kapott gyártási eljárás iránt idehaza és külföldön egyaránt nagy érdeklődés mutatkozik. A Szovjetunióban üzembe helyeztek egy évi ezer tonna kapacitású, magyar felszerelésekkel ellátott üzemet. s szóba került már egy további üzem felállítása is. A Péti Nitrogén Művekben még ebben az évben elkészül egy hasonló teljesítményű végleges üzem. s érdeklődést mutatnak a technológia iránt az NDK-ban. Csehszlovákiában, Jugoszláviában. az NSZK-ban is. (MTI)

Nyitás előtt már hosszú sorok várakoztak a kecskeméti áruházak és ruházati szaküzletek előtt. Ügy (unt. hogy mindenki a kedvezményes nyári vásár első napján, sőt első órájában kívánja elkölteni erre az alkalomra tartalékolt pénzét. Többen azzal indokolták türelmetlenségüket, hogy mit lehet tudni, hátha kicsi a készlet, az elején kiválogatják a javát és a következő napokra már nem jut a divatosabb holmikból. Jogos lenne az aggodalmuk?

Bőséges készlet a Centrumban

— Felkészültünk a várható nagy érdeklődésre — nyugtat meg Cseri Józsefné, a Centrum Áruház áruforgalmi vezetője. — Az idei vásáron 7 millió forint értékű árucikket forgalmazunk 30— 40 százalékkal olcsóbban. A tavalyitól eltérően most nem érinti az árleszállítás a cipőket és a fehérneműt. Viszont széles 'választékban kínálunk női és bak’fis nyári ruhákat, ezekből 1600 darab áll a vevők rendelkezésére. Tavaly a szezonban nem volt annyi fürdőruhánk, amennyit most árusítunk, természetesen kedvezményer sen.

Megközelíteni is nehéz az áruház méteráruosztályát. Kovács Éva eladó fáradhatatlanul méri, vágja a mintás jersey és egyszínű farmeranyagokat. Ezek a legkelendőbbek.

— Évek óta keresem ezt az anyagot — mutatja örvendezve a most vásárolt nyomott mintás barna jersey-t Kulcsár Józsefné kecskeméti vevő —, és most sikerült megkapnom. Ráadásul olcsóbban. Nekem ez nagyon sokat jelent. A lányom női szabó, a varratás nem kerül semmibe. Ebből az anyagból 1800 forint lett volna egy kosztümre való, most megúszom a feléből.

A Kéttemplom közi méteráruboltot is megrohanták az asz- szon.vok. Alföldi Zoltánná eladó reggel óta nem mozdult el a pult mögül. Végszámra mért nyári anyagokat, az üzlet ezen a délelőt- tön 150 ezer forintot forgalmazott. Az Aranypók kötöttáruüzlet slágere a pamutgarbó. Ebből 400 darabot kínálnak, de a nyári vásár árengedményes termékeit is csak addig árusítják, amíg a készlet tart. Van, aki tucatjával viszi a színes bakfis blúzokat, mélyen leszállított áru férfi frottír ingeket, pizsamákat. Nem nehéz megjósolni, hogy ebben az üzletben gyorsan befejeződik a nyári vásár.

,,Háromból egy ingyen van...”

Nők nézik tűnődve, hosszan az Alföld Áruház kirakatát. „Mit érdemes megvenni?” — latolgatják. „Nézd, ezt a mintás sortot” — mutatja .társnőjének az igéző ruhadarabot egy molett, és már nem éppen fiatal asszony. Az nevetve tiltakozik, de a másik nem hagyja magát lebeszélni: „Jó lesz az otthonra. Megéri!”

• Délelőtt a Centrum Áruházban.

— Az idén 5 és fél millió értékű árut vontunk be a kiárusításba — tájékoztat Domokos Gábor áruforgalmi vetető. — Zömmel felsőruházati és kötött árucikkeket, valamint lakástextíliát, méterárut. Az árusításba bevontuk a Batthyány utcai leértékelt boltunkat is. Ott szintén 30—40 százalékos kedvezményt adunk az amúgy is olcsó anyagoknak.

— Sokan úgy vélik hogy ezeken a vásárokon az eladhatatlan, divatjamúlt holmik kerülnek kiárusításra?

— Nézze még a kínálatot, valamennyi szezon jellegű. Nem di- vatjarpúlt, Hanem teljes értékű áru. Arról van szó, hogy ami most kapós, azt nem akarjak dajkálni a következő nyárig. Sőt, úgy döntöttünk, hogy a vásár után sem emeljük az árat,- a viszamaradt áruk zöménél. Kapjon olcsó fürdőruhát az is, aki mondjuk októberben kap beutalót Hévízre.

A konfekcióosztályon nagyon kapósak a kétrészes divatos jersey ruhák. A választékra nem lehet panasz, kivéve a nyári gyermekruhákat. Ezeket már az utolsó szálig' elkapkodták. A fiatal mamák viszont nagy örömmel fedezték fel, hogy az árleszállítás jó néhány bébiruhára is érvényes. Csővári István, és felesége nézelődni tértek be, és egész halom gyerekholmit vásároltak.

— Háromból egy ingyen van — mutatja a parányi pólóingeket az előrelátó fiatalasszony. Vettek a kétéves gyereknek, de az öthónapos kicsire is gondoltak — jövőre már belenő. — Persze nekiva- lót is találtunk. Ezt a horgolt kabátkát sapkával, meg ezt a rugda- lódzot. Kiskőrösiek vagyunk, szétnéztünk reggel otthon is az áruházban. de jóval kisebb a választék. Gyerekruhát sem láttunk leárazva. Jó, hogy eljöttünk Kecskemétre.

Az eladóknak sem könnyű

— Ilyen még nem volt — Gyenes Lajosné, a Szivárvány Áruház helyettes vezetője szinte alig áll a lábán a fáradtságtól. — Emberemlékezet óta nem rohamozták így meg a boltot, mint ma reggel. Mit mondjak? Nagyon megy az üzlet, bár a vevőknek semmi okuk a nyugtalanságra és a sietségre. Rengeteg árunk van, jut mindenkinek.

Levegőt is alig kapni, annyian szoronganak a fogasok és a pultok körül. Ruhákat^ válogatnak, szöveteket méretnek, mustrálgat- ják a pulóvereket és a mosolygó eladótól egymás után kérik a ta- sakba csomagolt, olcsó ágyneműgarnitúrákat. Mindenki válogat, tanácsokat kér, biztatást vár. Nem könnyű ebben a kavarodásban helytállni az eladóknak sem. De becsülettel állják a rohamot. Nem küldik el üres kézzel a vevőt, ez a bevételen is meglátszik.»Pancza István üzletvezető nagy köteg ötszázast számolgat. Ez a délelőtti bevétel?

— Azt már befizettük — néz fel elégedetten. — összesen 390 ezer forintot. Most két óra van, és máris 60 ezer forintnál tartunk, és ez csak az egyik kassza. A másiknak ugyanennyi a bevétele. Ilyen még nem volt, hogy egyetlen délelőtt ennyit árultunk volna. Jól megy a vásár.

Pedig dött. ..

éppen, hogy elkezdő- Vadas Zsuzsa

Akiket „kikapcsoltak”

| az áramfogyasztásból

A levegőt, a vizet és a táplálékainkat a rangsorban követi létünk egy másik nélkülözhetetlen eleme, a villamos energia. Arról az energiakinesről lesz szó, amelyből mi, lakásfogyasztók a népgazdaság egészében jelentős mértékben — 22,7 százalékban — részesedünk. Megyei átlagban Bács-Kiskun- ban egy-egy háztartás’ hozzávetőleges fogyasztása az 1977. évi 908-ról a múlt évben 1029 kilowattórára növekedett. A városi átlagfogyasztás Kecskeméten, a megyeszékhelyen is tovább nőtt. Míg tavalyelőtt 857, egy évre rá már 1096 kilowattóra teljesítménynek megfelelő áramot használtunk fel átlagosan háztartásonként.

A háztartások és a lakások energiaigénye nem elhanyagolható tényező tehát napjainkban sem. Kecskeméten például a lakásfogyasztók majdnem az egyhatodát igénylik a város egész évi villa- mosenergia-szükségletének.

— Melyek a fogyasztók és az áramellátók kapcsolatának sajátságai? Milyen az együttműködés a két fél között? — erre kértünk felvilágosítást Szűcs Györgytől, a DÁV nagykőrösi üzem.gazga- tóságának pénzügyi csoportvezetőjétől.

— Kecskeméten, a július, végi adatok szerint, 28 652 lakásba és háztartásba jut el a villamos áram — mondta a DÁV üzemigazgatóságának pénzügyi vezetője. — Ez alig valamivel kevesebb, mint egynegyede annak a 118 ezer lakás- és háztartási fogyasztónak, amelyet a hozzánj^ tartozó három városban és 49 községben együttesen ellátunk villamos árammal.

Nem csekély tehát a felelősségünk, hogy a közel 120 ezer magánfogyasztó — vagyis minden dolgozó és háztartásbeli állampolgár — hozzájuthasson ehhez a nélkülözhetetlen energiához. A folyamatos ellátásra, az időjárás, vagy egyéb ok miatt keletkező áramellátási zavarok gyors elhárítására munkatársainkkal mindig készen állunk. Mi és a fogyasztók azonban — a kölcsönösség alapján — egymásra vagyunk utalva. Legfőképp abban a tekintetben, hogy a villamos energiát ml is vásároljuk, és természetesen megfelelő ellenértékért adjuk tovább. A díjfizetés azonban a fogyasztók esetében mindig utólagos; a számlát két hónapra visszamenőleg kell kiegyenlíteni, tehát az áramot mintegy előlegezve adjuk.

— Megfelel-e a lakosság ennek a bizalomnak, illetőleg eleget tesz-e kéthavi fizetési kötelezettségének? — kérdeztük tovább.

— A Magyar Közlönyben megjelent, a viúamos energia köz- szolgálati szabályzat 4/1971. (VI.

5.) NIM számú rendelkezést a fogyasztók jobbára megtartják, és időben kiegyenlítik számlájukat. Ma már népszerű és mind jobban terjed a villanyszámla ellenértékének OTJ’-átutalással történő rendezése. Ezt a fizetési módot az utóbbi két hónapban Kecskeméten 3632-en választották. Igen sokan — több mint két és fél ezren — az üzletigazgatóság kecskeméti ki- rendeltségének pénztáránál fizették be az esedékes díjakat. Ám még így is maradtak 888-an, akiktől úgy tűnik, nem tudjuk beszedni az áramdíjat. Végül is azonban „addig futottunk a pénzünk után", míg a behajtás kálváriájának lépcsőfokait megjárva, utóvégre 48-an maradtak akik*e csupán a sötétség — a kényszerű kikapcsolás — gyakorolt jótékony hatást fizetési kötelezettségük teljesítését illetően. De ez a szankció gyakorlatunkban már csak az utolsó, a legutolsó. Ezt megelőzi;

1. a díjbeszedő helyszíni próbálkozása, 2. értesítés a nyolc papon belüli befizetés helyéről és idejéről, 3. ajánlott levélbeni felszólítás. plusz három napi haladékkal,

4. végül egy szerelő vet véget az áldatlan állapotnak azzal. hogy felmászik a karóra és kiveszi a biztosítékot. Ezután, a 49 forint ki- és bekapcsolási díj. valamint a villanyszámla összegének lerovása után. a fogyasztót ismét visz- szafogadjuk hálózatunk használóinak körébe.

Meleg László, kecskeméti kirendeltségvezető asztalán most, augusztus első napjaiban is ott fekszik halomban egy jó csomó, újabb kikapcsolási végrehajtási utasítás. S már gépelik a következőket! Erre a meddő munkára két szerelőnek rámegy havi 100 órája.

Vajon nem a fogyasztók túlnyomó többségének érdekeit szolgál- nák-e azzaj, ha ezt a 100 órányi időt is inkább azokon a helyeken hasznosíthatnák, ahol éppen sötét van. és villanyra várnak? — fejezte be e kérdéssel a beszélgetést Szűcs György pénzügyi csoportvezető.

K A.

BULGÁRIAI ÚTINAPLÓ (8.)

Ó-Plovdiv, ó!

Ügy érzem, fel kell oldani ezt a szójáték-címet. Illik megmondani, hogy mit is szeretnék kifejezni vele. Nos, ennyi az egész: nagyon megszerettem _ Plovdiv óvárosát. Félre is rakok minden útikönyvet, és előre elkészített segédeszközt. s arról számolok be, hogy milyen hatást tett rám ez a régi, település.

Annyit azért elöljáróban szükséges tudni, hogy harminchét hektárról van szó. Nekem' ennek dacára meghitt saroknak tűnt ez a terület a 320 ezer lakosú nagyvárosban. Mármint az a része, amelyet fél nap alatt egyáltalán bejárhattam: a Sztramna utca és tágat}!} értelemben vett környéke.

Az adatot egy idegenvezetőtől hallottam. Készségesen elmondja azt is, hogy az épületek egyharmada reprezentatív vendégfogadó célokat szolgál. Látogatásunk másnapjára épp a diplomáciai testület képviselőinek érkezését vár; ják. (Talán azért serénykedik állványán az utcai címfestő is.) Egy másik harmad múzeumi rendeltetésének tesz eleget. A fennmaradó épületekben pedig képzőművészek, írók dolgoznak, illetve tovább él és virágzik a kézművesség s a turisták igényelt kiszolgáló árusítás.

Legszebbek a régi, középkori házak. A középkor itt persze évszázadokkal tovább tartott a török elnyomás miatt, mint Európa felszabadultabb részein. Az építőmesterek és fafaragók nevét el• Műemlék a török templom cs mecset.

• Hangulatos utcarészletet formálnak a múlt századból itt maradt, felújított lakóépületek.

nyelte a feledés, az UNESCO már csak a felújításban közreműködők munkáját értékelhette ez év májusában az aranyéremmel.

Belépek abba a száz éve épült kereskedőházba, amelyet az elsők között restauráltak. Az udvar jobb sarKaban külön utcára néző helyiséget emeltetett a gondos tervező a pletykázó kedvű asszonyoknak. A főépületben egyébként a nyugtató zöld színű terem volt az övék. A vendégek szobáját pirosra, a dolgozót narancs színűre, az étkezőt barnára festették. A nappaliban egymás mellé fektetett hosszú párnasor szolgálta a beszélgetők kényelmét.

Kétségtelenül a ritka kiváltságosok lakáskultúrájához adtak keretet ezek az építészeti feltételek. Ma sokkal tömegesebb író—olvasó, művész—közönség találkozók otthona az egykori kereskedőház, a lugassal szegélyezett udvaron bábjáték-előadásokat tartanak a gyerekeknek.

Legalább ekkora, ha nem nagyobb szerepváltáson ment át egyébként az a ház is, amelyben egy évszázada a törökök ellen vívott harcok vezérkara tartotta megbeszéléseit, most pedig az ifjú házasokat fogadja, vagy az a török templom és rrjecset, amely a szertartások színhelyéből idegenforgalmi látványossággá változott.

Végül egy udvarba, a néprajzi múzeum kertjébe térek be. ahol — mint hallom — az öreg eperfa alatt hangversenyeket szoktak tartani. A hasonló hangulatú Ko- dály-intézeti udvarra gondolok, s már nincs is akkora távolság Plovdiv és Kecskemét között, mint ahogy az a szigorúan reális valóságban létezik. Ám az vessg rám az első követ, aki nem így érezne az otthontól való távoliét nyolcadik napján.

Halász Ferenc

• A néprajzi múzeum udvarán hangversenyeket is rendeznek.

• Munkában a környékbeli nevezetességeket felsoroló címfestö.

Óriási az érdeklődés a nyári vásáron