Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-15 / 190. szám

PETŐFI PÉPE AZ MSZMP BACS-KISKXJN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi. 190. szám Ára: 1,20 Ft 1979. augusztus 15. szerda Megnyílt a szovjet mezőgazdasági, élelmiszeripari és mezőgépipari kiállítás Négy esztendővel ezelőtt tartották Kiskőrösön a párt­értekezletet. Bács-Kiskun mezőgazdasági, élelmiszer- ipari termelésének fejlődése szempontjából kiemelkedő, körzeti feladatokat fogalmaz­tak meg akkor a járás kom­munistái. Társadalmi érdek a földnek mint nemzeti kincsnek a legjobb hatásfo­kú hasznosítása, hangsúlyoz, ta a pártértekezlet határoza­ta. Ennek a végrehajtását mozdít­ja elő a mezőgazdasági üzemek szorosabb együttműködése, bővü­lő közös tevékenysége, termelé­sük szakosítása, a nagyüzemi ül­tetvénytelepítés, valamint a szakszövetkezetekben a táblás gazdálkodás növelése. A járás üzemi és tagsági szőlőültetvényei­ben évente átlagosan félmillió hektoliter vagy ennél is több bor terem, ami az ország bortermé­sének 10—15 százalékát jelenti. Szőlőágazata alkalmas arra, hogy ott a termékforgalmazásnak va­lamennyi folyamata, a termelés, a feldolgozás, a borkezelés, a pa­lackozás, az értékesítés szervezé­se megvalósuljon. A járási pártértekezlet óta jött létre a körzetben legnagyobb kö­zös tevékenység, a Kiskőrösi Ál­lami Gazdaság szőlő- és borter­melési rendszere. Tázlár, Tabdi, Csengőd, FülöpszáMás, Kaskan- tyú, Páhi, valamint a. szomszédos járásból, három község szövetke­zetei tartoznak hozzá. A gazda­ságok együttesen 800 hektár sző­lőt telepítenek az V. ötéves terv­ben. A közös anyagi fedezetű és kivitelezésű ültetvény ebből 300' hektárt tesz ki. Termelési rendszer tagjaként valósítja meg a kertészeti ágaza­Kedden a Budapesti Nemzetkö­zi Vásárközpontban megnyílt a szovjet mezőgazdasági, élelmi- szeripari és mezőgépipari kiál­lítás. A megnyitón részt vett Bor­bély Sándor^ az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára, Szekér Gyula, a kormány elnökhelyet­tese, Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Sol­tész István kohó- és gépipari mi­niszter, valamint a minisztériu­mok és a főhatóságok -több más vezetője. Ott volt Valentyin Kar- povics Meszjac, a Szovjetunió me­zőgazdasági minisztere és Vlagyi­mir Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. A vendégeket Romány Pál mi­niszter üdvözölte, kiemelte: a Szovjetunió tudományos, szakmai sgeítségének meghatározó szerepe van a magyar mezőgazdaság és élelmiszer-termelés fejlesztésé­ben. A két ország legújabb mű­szaki-tudományos eredményeit bemutató kiállításoknak immár hagyományuk van. Az elmúlt években a Szovjetunióban két íz­ben — Leningrádban és Kjievben mutatkozott be a magyar mező- gazdaság. Most Budapesten a kor­szerű gépek, műszaki technológiák egész sorát felvonultató szovjet szakmai kiállítást rendeznek. Valentyin Karpovics Meszjac, az SZ'KP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak nevében üdvözölte a vendé­geket. Ismertette a szovjet mező- gazdaság eredményeit, amelyeket az egyre jobb eredményeket elérő intenzív nagyüzemi termelés, to­vábbá a korszerűsödő élelmiszer- ipari feldolgozás tett lehetővé. Kifejtette, hogy a szocialista or­szágok gyümölcsöző két- és több­oldalú kapcsolatot építettek ki az ipari és a mezőgazdasági terme­lés fokozására. Ezután megnyílt a kiállítás a vendégek előtt. Az 1500 négyzetméter fedett és 2000 négyzetméter nyitott területen be­mutatott gazdag anyag összeállí­tásán 12 szovjet minisztérium és főhatóság dolgozott, hogy minél teljesebb képet adjon a szovjet mezőgazdaság és élelmiszeripar változatos termékeiről, s az ezek előállítását megalapozó techniká­ról, illetve tudományos eredmé­nyekről. A kiállítás augusztus 26-ig tart nyitva, a vendégek naponta 9—18 óra között díjtalanul látogathat­ják. A rendezők változatos prog­ramot állítottak össze. A látogató­kat a metró végállomásától a 100-as autóbusz szállítja a kiállí­tás főkapujáig. (MTI) • A táblásán telepített, tagsági szőlőskert támberendezéséhez gép­pel fúrja a gödröket Béleczky József a keceli határban. ti beruházásait a császártöltési Kossuth Tsz is. A szőlőágazat termékeinek több csatornás értékesítését segítette elő az elmúlt években megala­kult Borászati Közös Vállalat. .A kiskőrösi székhelyű társulás 50 ezer hektárral növelte a járás évenkénti borexportját, amellett a kiskunmajsai Jonathán Tsz, va­lamint a Jánoshalmi Szövetkeze­tek Közős Vállalata is hasznát látta az áruértékesítésben a BOR- KÖV tevékenységének. Több megyére kiterjedő kör­zetben működik a kiskőrösi ME­ZŐKÉMIA társulás, amelynek a szövetkezeteken kívül, több álla­mi gazdaság is tagja. Kezdetben talajvizsgálatokat végzett az ala­pító mezőgazdasági üzemekben, amelyek a kötelező talajvizsgá­latok elrendelése előtt megvaló­síthatták a korszerű tápanyag­gazdálkodást. Újabban takar­mányvizsgálatra szakosodott. A társulás sok éves tapasztalata, közhasznú tevékenysége folytán alapja lehet a majdani agroké­miai központnak is a kiskőrösi járás székhelyén. A pártértekezlet óta valósult meg a soltvadkerti szövetkezetek közös szőlőfeldolgozó és palacko­zó üzeme, amelynek szolgáltatá­sait a járás legnagyobb szövet­kezeti szőlőgazdasága is igénybe veszi. A több mint félezer hek­táros ültetvényt művelő keceli # A korszerűsített és gépi mű­velésre átalakított nagyüzemi ül. tetvény várható termését szem­léli Breznyán István telepveze­tő a keceli szövetkezetben. (Straszer András felvételei) Szőlőfürt Szakszövetkezet éppen azért nem költött milliókat a saját borpalackozó létesítésére, mert a soltvadkerti szövetkezetek üzemében palackoztatja borter­mését. A megmaradt összeget in­kább az üzemi ültetvény telepí­tésére költötte. Amikor a kiskőrösi járásban az V. ötéves terv ültetvényprogram­ját elkészítették, együttesen 2006 hektár szőlő telepítését irányoz­ták elő. Ebből csaknem 300 hek­tár a szakszövetkezeti gazdák sa­ját anyagi eszközei segítségével végzett, táblás telepítésű szőlő. Itt egyaránt alkalmazhatók a föl­di és a légi növényvédő gépek, s majdan a szüretelő kombájnok is. A 2006 hektár telepítésen kí­vül a tervidőszak végéig 1024 hektár keskeny sorú, üzemi sző­lőt is korszerűsítenek a kiskőrösi járás gazdaságai. A telepítéshez hasonlóan ez a munka is megfe­lelő ütemben halad. A korszerű­sítést ez év végére, a telepítést pedig 1980-ban, vagy a szaporító­anyag-ellátástól függően, 1981. ta­vaszán fejezik be a járás gazda­ságai. K. A. Sajtóposta Mentsük meg a klubot Sport 4. oldal 5. oldal 7. oldal Kedvezően alakul az export Bács-Kiskun megye üzemeiben Emberek és szabályozók A gazdaságirányítás egyik nélkülözhetetlen módszere a kivételezés; vannak általános, elvileg mindenkire, minden gazdálkodó egységre érvényes szabályok, rendelkezések, elő­írások, és vannak — méghozzá szép számmal — a kivételek. Az általános szabályok ez esetben is érvényesek, ám be­tartásukhoz több-kevesebb központi segítséget, közvetett, vagy közvetlen támogatást kapnak a vállalatok. Hogy miért a kivételek so­kasága? Mert a kivételezettek — úgymond — speciális hely­zetben vannak. Olyan helyzet­ben, amikor képtelenek betar­tani az általános szabályokat. Például: hosszú távú, állam­közi megegyezésben szabályo­zott exportkötelezettségeknek kell eleget tenniük; vagy: rögzített áras, alapvető fo­gyasztási cikkeket kell elő­állítaniuk, amin — ahogy mondani szokás — a „hideg vizet” sem keresik meg ... Vagy: megfelelő indokolással bizonyítgatják, hogy krónikus létszámgondokkal bajlódnak, ezért tisztelettel kérik — vagy éppen szokásjogként' elvárják —, hogy mentsék fel őket bi­zonyos munkaügyi szabályok betartása alól. A kivételezett eseteknek se szeri, se száma, s persze az indokok is sora­koztathatok szinte vég nélkül. Van azonban %egy közös jel­lemzőjük: a gazdasági szabá­lyozórendszer bírálata. Nem általában történő bírálata, ha­nem csak az adott egyedi és éppen ezért speciális helyzet­re, illetve vállalatra vonatkoz­tatva. Mindenki, aki preferen­ciákért kilincsel, mentesítése­ket követel, általában elisme­ri a szabályozórendszer alkal­masságát, csak éppen a saját vállalatára nézve alkalmatla­nok ezek, vagy azok a szabá­lyok. S mert ez hovatovább általános jelenség, az ember könnyen juthat arra a meggyő­ződésre, hogy a gazdasági sza­bályozórendszer, úgy ahogy van — rossz. Való igaz: minden helyzet­ben tökéletesen működő sza­bályozórendszer nem létezik. Következésképpen, bizonyos esetekben elkerülhetetlen az egyedi szabályozás, ha úgy tet­szik a kivételezés. De nem olyan mértékben, ahogy ez ná­lunk, az elmúlt években gya­korlattá vált. Mert miközben vállalatok tucatjai létszám­gondokra, vagy más , munka­erő-gazdálkodási bajokra hi­vatkozva a munkaügyi szabá­lyok alóli mentesítést szorgal­mazzák, vagy például beruhá­zásaik egyedi elbírálásáért követelődznek, mindenki tud­ja, hogy rengeteg a tennivaló a racionálisabb létszámgaz­dálkodás érdekében, hogy rendkívül fellazultak a mun­kateljesítménnyel kapcsolatos követelmények, vagy, hogy gyakorlatilag feltáratlan, ki­aknázatlan tartalékok rejlenek a beruházások megszervezé­sében. És ugyanígy: miközben szinte megállíthatatlanul so­kasodnak a bérpreferencia iránti igények, kérelmek, év­ről évre azt kellett tapasztal­ni, hogy növekedtek a válla­lati bértartalékok. Az ilyen és ehhez hasonló anomáliák példatára is bővít­hető jóformán tetszés szerint. Ezért is született a központi döntés; a jövőben, a gazdaság- irányítás általános szabályai alól való kivételek, csak va­lóban indokolt, tehát csak va­lóban kivételes esetekben al­kalmazhatók. Született ez a döntés felte­hetően azért is, mert a mai kivételezettek mellett szép számmal vannak olyan válla­latok is — s talán nem vélet­len, hogy éppen a legjobbak, a méltán leghíresebbek és a legeredményesebbek —, ame­lyek mindenféle segítség nél­kül, csakis az általános szabá­lyokhoz igazodva, azok lehe­tőségeit kihasználva gazdál­kodnak, a szó valódi értelmé­ben. S milyen furcsa ... vagy éppen természetes? ..., hogy többnyire ezeknél a vál­lalatoknál található a legran­gosabb, a legeredményesebb, következésképpen a legelismer­tebb vezetőgárda. Működésük és eredményeik titka csak az lehet, hogy szakmailag magas színvonalon művelik az irá­nyítást. Ők azok, akik a sza­bályozórendszer adta lehető­ségeket felismerik és — mert értenek a szakmájukhoz — e rendszerben rejlő lehetősége­ket nem éppen lebecsülendő eredménnyel használják ki. ők azok, akik meggyőző mó­don bizonyítják, hogy minden szabály, minden előírás csak annyit ér, amennyit megvaló­sítanak belőle, s hogy a leg­tökéletesebbnek hitt szabá­lyozórendszer is csődöt mond­hat, ha hozzáértés, ha szakér­telem nélkül alkalmazzák. Vagyis a szabályozórendszer csak eszköz, csak lehetőség; a hozzáértő ember nélkül mit sem ér. S okkal feltételezhe­tő, hogy sokan, sok helyütt bizony híjával vannak e szak­mai tudásnak. S ahol a tudás csődöt mond, ott következik a harc a kivételes bánásmód el­ismertetéséért. A legnagyobb gond pedig, hogy e kivételek anyagi fedezetét, végső soron azoknak kell elöteremteniök, akik népn óhajtanak beállni a kivételezettek sorába. V. Cs. Az idei termelési tervek telje­sítésénél különös figyelmet for­dítanak az üzemek az export ala­kulására. Nem azért, mintha a belföldi forgalomra készülő áruk minősége kevésbé fontos lenne számunkra, de a külső piacok megőrzése, újabbak szerzése is rendkívül fontos vállalati és nép- gazdasági érdek A Kecskeméti Baromfifeldolgo­zó Vállalat termékeinek értéke­sítése bel- és külföldön egyaránt jelentősen növekedett az év első felében. A cég a termelőktől ba­romfiból 6 százalékkal, házinyúl- ból 18,5 százalékkal, galambból 16 százalékkal többet vásárolt fel. A feldolgozás is ennek meg­felelően növekedett, s a vállalat termelési értéke mintegy 100 mil­lió forinttal, 10,8 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év azo­nos időszakában. A vállalat fizikai dolgozóinak létszáma az első félévben csök­kent. ily módon a termelés volu* ménének növekedése teljes egé­szében a termelékenység emelke­déséből származott. Az egy órára eső termelési érték 11.4 százalék­kal növekedett. Vágottbaromfiból 31 százalék­kal, összesen 2724 tonnával töb­bet exportáltak, mint 1978 első hat hónapjában. Belföldön 6,9 százalékkal értékesítettek többet. A nyúl és a galamb csaknem tel­jes egészében a külföldi piacokon tplált vevőre. Libamájból a vál­lalat ugyan kevesebbet termelt ki, azonban az első- és másodosztá­lyú áru kihozatala 8,4 százalék­kal javult, az ennél alacsonyabb minőségűé ugyanennyivel csök­kent. Ily módon libamájból 31,9 százalékkal növelte a vállalat tő­kés exportját • Nyugati exportra kerülő női blúzt csomagol a Habselyem Kötött­árugyár kecskeméti 3. számú gyárában Olajos Dezsőné. — Termékeink főleg a hazai igé­nyek kielégítésére készülnek — mondta Eszik János, a Villamos­szigetelő- és Műanyaggyár kis­kunfélegyházi gyárának értékesí­tési osztályvezetője. — Jelenleg az éves termelés alig 5—6 száza­léka, mintegy 20—25 millió forint értékű kerül külföldre. Még a hatvanas évek elején kezdtük meg a Hajdúsági Iparművek részére a porszívókhoz használatos gége­csövek gyártását. Hat évvel ez­előtt egy JMDK-beli porszívógyár­tól is kaptunk rendelést, s éven­te több százezer gégecsövet szál­lítottunk részükre. Jelenleg ez a kapcsolat lazulóban van, a német partnernek egyre kevesebbre van szüksége. A magyar porszívógyár­tás is megszűnik az idén, s min­den jel arra mutat, hogy ebből a termékünkből jóval kevesebbet gyártunk a jövőben. Gépeink egy részét tehát más termékek készí­tésére alakítjuk át. Néhány be­rendezés a jövőben is alkalmas lesz a gégecsövek készítésére, hogy a lakosság beszerezhesse az el­használódott alkatrészeket. Ter­mészetesen, ha a német partner a jövő években is jelentkezik ren­deléssel, vállalunk munkát tőlük. Az év elején központi gyárunk­tól átvettünk egy új terméket, NDK-megrendelésre műanyag perselyeket gyártunk. Az év vé­géig az egyik típusból 9 ezer, a másikból 27 ezer darabot készí­tünk. — Exporttervünket az első félévben a programnak megfele­lően teljesítettük — tájékozta­tott Mócza Lajosné, a Habselyem Kötötárugyár kecskeméti 3. számú gyárának igazgatónője. — Június végéig szovjet exportra 61,5 millió forint értékű termé­ket szállítottunk, a többi között 361 velúr lánykaruhát, 187 ezer női blúzt, 76 ezer férfiinget. A tőkés exportunk az év első felé­ben viszonylag kevés volt, 3,3 millió forint értékű árut készítet­tünk iraki, kuvaiti és líbiai meg­rendelésre. « A második félévben a szovjet exportunk kevesebb lesz, a tőkés piacra viszont mintegy 20 millió forint értékű áruval küldünk töb­bet. Üj megrendelőnk, egy NSZK- beli cég részére szeptember első napjaiban fejezzük be 10 ezer hálóing szállítását. Az első félévünk különben igen jól sikerült — teszi hozzá az igaz­gatónő. — A múlt év hasonló idő­szakához viszonyítva termékeink minősége jelentősen javult, 96,5 százaléka volt első osztályú. A varrodai hibák alig érik el a 0,1 százalékot. Jól dolgoznak a sza­bászok, náluk a hibaszázalék mindössze 0,02. Hátralevő feladataink megoldá­sát jelentősen segíti majd a fel­lendülő szocialista munkaver­seny. Már megkezdték a kollek­tívák a kongresszusi munkaver­senyre vonatkozó vállalások ki­dolgozását, s ezeket a közeljövő­ben a brigádvezetők tanácskozá­sán beszéljük meg. Reméljük, a nemes vetélkedő segítségünkre lesz abban, hogy a korábbi évek­hez hasonlóan idei exportköte­lezettségeinket határidő előtt tel­jesítsük. N. O.—O. L. IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: keleten változóan felhős idő. máshol általában kevés felhő, eső nélkül. A többfelé élénk, erős lökésekkel kísért északi szél lassan mérséklődik. Legala­csonyabb éjszakai hőmérséklet: 11—16, a legmagasabb nappali hőmér­séklet általában 23—28 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! TÖBB EZER HEKTÁR TELEPÍTÉS ÉS KORSZERŰSÍTÉS Megújul a kiskőrösi szőlőtermelés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents