Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-12 / 188. szám
4 • PETŐFI NÉPE # 1979. augusztus 12. A 9. számú Volán Vállalat kiskunfélegyházi kirendeltségének műszaki telepén tizenhat szerelő, hét géplakatos munkálkodik a tehergépkocsik, pótkocsik és autóbuszok javításán. Az elmúlt tanévben tíz fiatal szerzett itt szakmunkásbizonyítványt, közülük egy maradt itt felnőtt dolgozónak. — A többi vidéki volt — mondja Zanathy László, a telep vezetője. — Tudtunk volna nekik munkát adni, annak ellenére, hogy nincs létszámhiányunk. Jól képzett szerelőink mellett jelenleg tíz fiatal ismekedik a szakma fogásaival. Nemcsak ezt, hanem a munka szeretetét is megtanulhatják itt a fiatalok. Szerelőink, lakatosaink a munkakörülmények javításában is részt vállalnak. Az autóbuszok javítására használt műhely régebben épült, amikor még nem voltak a mostanihoz hasonló, hosszú járművek. Különösen télen okozott gondot az, hogy nem tudták a szerelők becsukni az ajtót. Most elhatározták, hogy meghosszabbítják az épületet és mire jön a tél, megfelelő körülmények között, zárt ajtók mögött tudnak dolgozni. Telepünk szakemberei különben 100 tehergépkocsi, 30 pótkocsi és 25 autóbusz javítását végzik rendszeresen. A helybeli járműveken kívül ide hozzák javításra szállítóeszközeiket a kiskőrösi, kunszentmiklósi és tiszakécskei telep dolgozói is. Időnként a kecskeméti központi műhelytől is átvállalunk néhány járművet. A közúti forgalom biztonsága érdekében évente kétszer kerülnek a járművek a szerelőműhelybe. Minden évben egyszer műszaki vizsgára kell őket felkészíteni, illetve vizsgáztatni, másodszor pedig fékmegbontásos I-es szemlét hajtunk végre rajtuk. Az idén már hatvan járművet vizsgáztattunk le, nyolcvannál pedig elvégeztük az előbb említett I-es szemlét. Szerelőink különösen nagy gondot fordítanak a porlasztó, illetve az adagoló berendezések helyes beállítására, a fogyasztás rendszeres mérésére. Ebben a munkában nagy segítséget jelent az az EÜF-k bemérő készülék, amellyel eredményesen tudják elvégezni a beállítást. A beszélgetés elején említett műhelytoldáson kívül a szakemberek most egy újabb feladat megoldására készülődnek. A tanácstól megkaptuk a telepünk előtti területet és ezt már be is kerítették, most pedig a portásfülkét helyezik a kerítéshez. A megnövekedett terület lehetővé teszi, hogy ezután a kapun belül, biztos védelemben töltsék az időt a kijavított, illetve a várakozó gépjárművek. O. L. • Fazekas Gáspár és Sós Ferenc szerelők (estik a meghosszabbított javítóműhely vasvázát. • Mráz László csoportvezető (jobbról) irányításával Nyéki József és Molnár Gyula szerelők az egy nyergesvontató motorjának üzemanyagfogyasztását állítják be a műszerrel. (Opauszky László felvételei.) Építkező szerelők Valódi térképet készítenek * „Milliós” sörgyár Moszkvában Mielőtt ismeretlen vidékekre indulnánk, térképet böngészünk. Milyenek arra az utak, megmutatják az autótérképek, a városokban eligazítanak a várostérképek, hegyek-völgyeket ismerünk meg a domborzati térképekről. Mindezek azonban valójában csak tájékoztató jellegű, egyezményes jelekkel ellátott vázlatok, rajzok, amelyekről részletes adatokat nem lehet leolvasni. De hiszen nem is ez a feladatuk. A tulajdonképpeni térképeket kevesen ismerik, és akik igen, azoknak hivatali kötelesség a velük való foglalkozás. Mint például a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat Bács-Kis- kun megyei Irodája dolgozóinak. Ez az iroda mindössze tizenhat éves múltra tekint vissza. Induláskor a vállalat segítségét kérték a megye mezőgazdaságának oly sokat jelentő nagyüzemi ültetvények terveinek elkészítéséhez. A vállalat akkor a tereprendezések tervezéséhez 8—10 szakembert küldött Bács-Kiskunba, akik ezt a nagy horderejű munkát elejétől végéig figyelemmel kísérték. Azonban hiába volt több ezer hektárnyi terület fölméréséről szó, egyszer ez is befejeződött. Ekkor azonban a települések általános rendezési tervének előkészítéséhez kezdett a megye.Több tucat községben tették tervszerűbbé a házhelykiosztást, a hobbikertek kimérését. Szükség volt tehát a vállalat szakembereire ekkor is. Ugyanúgy, mint 1974—75- ben. amikor megindultak az üzemszerű lakásépítkezések. Ekkor már az irodának három csoportja működött — úgy mint ma is Kettő Kecskeméten, egy pedig Kalocsán, összesen több, mint harminc mérnökkel, technikussal, és ugyanennyi segéderővel. A geodéziai és térképészeti vállalat alapvető feladata, hogy az állami ingatlannyilvántartás részere földmérési laptérképeket készítsen. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok és a lakosság megbízására, ha valamilyen beruházás gondolata felvetődik, a térképigényt és földmérési munkát ellátják. Ez aránylag hosszú ideig tartó elfoglaltság, hiszen a megrendeléstől a megvalósult beruházás rajzának az állami alaotérképre vezetéséig szinte mindig a helyszínen tartózkodnak, illetve a rajzasztal mellett ezzel foglalkoznak, akikre ezt a feladatot osztották. Még így is szinte általános melléfogásnak. „feledékenységnek” számít például az építkezéseken dolgozó beruházók között, hogy a vállalatot nem értesítik egy-egy vezeték, cső fektetéséről. Pedig ezzel megelőzhető lenne, hogy az azonos nyomvonalba tervezett tartozékok földbe helyezéséért többször megbontsák például a járdákat, úttesteket. A Bács megyei iroda mindhárom csoportjának voltaképp más es más a közvetlen feladata, hiszen gyakran nagy távolságokra fekszik egymástól egy-egy munkaterületük. A kecskeméti lakótelepek. így a Széchenyi- és az Árpádváros épületei, közművei helyének pontos meghatározása mellett Kiskunfélegyháza vízellátásának tervezéséhez is végeznek felméréseket. Lászlófalván az ingatlanok nyilvántartását korszerűsítik az iroda dolgozóinak vaskos adathalmazai felhasználásával. De részt vesznek a geodéziai vállalat szakemberei a lakótelepi lakóházak értékesítési számainak kidolgozásában is, a műszaki értékek szolgáltatásával, valamint a telekkönyvi bejegyzések is elképzelhetetlenek adataik nélkül. Nagy beruházás megkezdésénél is jelen van az iroda kihelyezett kis csoportja. A Tisza III. vízlépcső főműveit, tározójának helyét ők jelölik ki. Speciális elfoglaltságot, munkát jelent a halasi szénhidrogénmezőn végeztt felméréseik sorozata is. A csehszlovák sörgyárakban évente több mint kétmillió hektoliter sör készül. A gyártási hagyományban a nyugat-csehországi Plzen városé az elsőség, itt már a XI.. és a XII. században főzték a sört a házi sörfőzdékben. A sörgyári berendezések gyártásának is hagyománya van ma már. Csehországban az 1869-ben Hradec Královéban létesült gépgyár kezdte el az ilyen berendezések készítését, ez volt a mai Győzelmes Február Üzemek közvetlen elődje. Az első két komplett csehszlovák sörgyárat Jugoszláviába exportáltak 1926-ban, Magyarországra 1927-ben, Lengyelországba 1929-ben szállítottak sörgyárat. A harmincas években Hongkongtól Buenos Airesig vásárolták a cseh sörgyárakat. A második világháború után még tovább bővült a megrendelők száma. A Szovjetunió 1965 óta vesz komplett csehszlovák sörgyárakat és sörgyári berendezéseket. A Hradec Králové-i üzem 1975-ig 11 szovjet köztársaságba összesen 74 gyárat szállított, s e sörgyárak mindegyike évi 30 ezer hektoliteres kapacitású. Moszkvában, Kí- jevben és Szimferopolban évi 1 millió hektolitert előállító cseh sörgyárakat helyeztek üzembe. Ezeket továbbiak is követik, Harkov, Krasznodar, Szverdlovszk és Léningrád számára. Az egyik „milliós” kapacitású sörgyár Moszkvában az olimpiai játékok idején látja el sörrel a szovjet fővárost. S’/jthő (J)áL: Minden kör bezárul (Regényrészlet) (fi. \ Persze, az én szépsegismere- W’/ tem kitárul a végtelenbe, hiszen soha nem láthat az ember szebbet, mint mikor a nyári felkelő nap fénye árad, egyre árad feléd a réti mezőn. A merevül ragyogás a világ, s csillogó, ezer és ezer húron zenél a messzeség, de aztán a nap lép feljebb, megint feljebb, s alatta lassan tünedezik ' minden zene, s minden szépség, hogy máshol, másmilyen arculatát kezdje szépítgetni a világ. De az előbbi meghatározás marad, a gyermek, a virág és a nő. A kettő között a virág úgy hangzik cstjpán, mint szavak és fogalmak között az írásjelek, mint például és, vagy ez, vagy amaz, de úgy is hat ez, mintha parányi is, de merő ragyogás, ami soha meg nem szűnpn világítja meg a másik kettőt. Ha tehát azt a falut akarom megírni, amit én most látok, ismerek, amikor hazajöttem Pestről. a nőt, a lányt, a menyasz- szonyt, asszonyt kell odaillesztenem az írás közepébe és a gyermekét! Élete minden rezdülésében is a * tiszta nőt, akinek a szerelme már itt. a földi eletben idvezültte tesz akkor is, ha van igazi menyország, vagy csak hazugság. Akinek keze minden mozdulata áldás, és akinek az Anyaság az egész emberi világért való helytállás és felelősség és aki... ... ily képpen formálgattam én új munkám alakjait és feleletét azokra az egyre inkább felriadó kérdésekre, hogy ha egy regénynyel megint több van, mindez mit ér? — Nem volt nehéz a szerepem. Itt van körülöttem ez a csodálatos táj, sok-sok évezredes településeivel, kőkorszakbeli, bronzkor- szakbeli és kelta, és avar leleteivel, a törökvilággal, pompás, száz és ezer legendáival, s a mindennapi élet kőnél keményebb, könyörtelenebb valóságaival és a soha meg nem szűnő holnap virágzásával ! Eleve tudtam, hogy ha meg is értik, vagy ha meg is szeretik az irodalom csőszei, ispánjai, nem érdekli őket a megírandó művem különösebben, hiszen ők mindig mást akartak eddig is, és mást akarnak ezután is, mint ami van. Más népet írtak, más népről álmodoztak, s másmilyen valóságok után kácsingóztak, mint amilyen valóságot formálhat, de formál is a történelemnek mindenféle vasaknál keményebb törvényei. Nem érdekel. A valóság és a vágy és a holnap érdekel. Könnyebb volt a feladat, mint ahogyan még magam is láttam, az alakjaim szinte követelőzve tolongnak körülöttem, és az Anya és Lány és Szerető és Gyermek itt volt közvetlen közelemben, vagyis a szívemben. A főalakja regényemnek lesz: Junos Marika... S a bölcsők ringása az én két gyermekem bölcsőjének a ringása és ... Gózides, az édesanyám, meg a szomszédomnak. Csénagy Mihálynak az édesanyja, meg Demjén Ferencnek az édesanyja, meg ... S Piros Góz, ha egy geszti embernek a nevét viseli is, de maga az egesz táj harca, ereje, gyengesége, reménye ... Nem cigarettázni, nem semmiféle szeszes italt nem inni, zsírosat nem enni, cukrot nem enni. sem teába, sem kávéba, se semmibe, de még teát is csak szikfűteát ittam! Nem cukorral, vagy mézzel, hanem „ezerédessel!” Az evés: zabpehely, sárgarépa-főzelék, krumpli, rizs, és zöldségféle-főzelékek. S ráadásul: nem cigarettázni. Kerek másfél esztendeig! De annyi idő alatt elkészült a Lakodalom—Keresztelő—Bölcső. A „Talpalatnyi föld”. S az eredmény? Ez már az őszi vetés megjelenése után kivirágzott, miszerint: negyvenegyben a könyvnapokon azt mondják nekem egyik sátornál, hogy keresett egy elegáns, fiatal úriasszony. — Keresett? Hát... majd találkozunk ... S találkoztunk. Valóban jó megjelenésű, s valóban elegáns asszony, sőt, úriasszony, főorvos, és mondta, hogy olyan sokat olvasott, hallott már parasztról, de most találkozott vele igazán a könyvemben. Hogy őneki fogalma se volt. hogy ilyen szép legyen egy könyv, hogy ennyire megismerte, meglátta benne a falut. s a faluban az embereket, családokat... és sírt szabályosan, mintha szép színésznő lenne, és szerepet játszana a színpadon. Mit tehettem mást, minthogy szívből. igazán csókoltam meg a kezét, de ez a beszélgetés nekem többet jelentett, s több erőt adott, mint az eddigi minden elismerés !... Elismerés és gáncsvetés, most már olyan mindegy, mert ez a nő a műveltségben, lélekben az igazi Budapest, de ... szinte szabályosan rakódtak, halmozódtak össze hasonló epizódok. S a levelek. amelyek az őszi vetés olvastán hozzám íródtak! S az a jó másfél év, amikor a trillógia kötetei megjelentek . . . Minden küszködés, minden vergődés, harc, munka, értelme, célja, sőt túlfizetése! A siker olyan nagy és általános, hogy ennél többet ember, író, alkotó nem kaphat az élettől. (Vége.) ALKALOM SZÜLI A TOLVAJT Segédmotor-lopás megrendelésre Ez év májusában egyre több bejelentés érkezett a kecskeméti rendőrkapitányságra arról, hogy a megyeszékhely központjában az üzletek előtt, a parkolóhelyeken hagyott segédmotorokat ellopják. Volt olyan nap. amikor két-há- rom ilyen bejelentés is érkezett. A járműveket sehol sem találták, s arra gyanakodtak, hogy ezeket szétszerelik, s alkatrészenként értékesítik. A véletlen, vagy inkább a jó vizsgálói munka a rendőrök segítségre sietett. Egy illető- lói megtudták, hogy a napokban kétszáz forintért vásárolt egy segédmotoros kerékpárt. Az összeg alacsony volta gyanússá vált. s megkérdezték a vevőtől. vajon kitől vásárolta? Egy Sándor nevű, szőke fiútól ,— hangzott a válasz, ám a motor és az alvázszám is megvolt, ezért már „csak” azt a bizonyos Sándort kelleti megtalálni. A nyomozóknak nem sokáig kellett gondolkodniuk, hiszen jól emlékeztek még arra, hogy ez év februárjában a járás- bíróság elítélte a fiatalkorú K. Sándor kecskeméti lakost segéd- ntolorkerékpár-lopásért. Ellenőrizni kellene a fiút. 1 Július 27-én lakásán keresték, de nem volt otthon. Nem adták fel a reményt, s vártak rá. Este 9 óra tájban egy segédmotor pöfögésére figyeltek fel, azzal érkezett a fiú. Amikor meglátta a rá váró nyomozókat. a jármüvet eldobta, s a szántóföldek felé futott. A nyomo- zók sem voltak restek, utána eredtek, elfogták, majd előállították. A fiú körömszakadtáig tagadott, sehogyan sem akarta elvállalni, hogy lopta volna azt a segédmotort, amellyel hazaérkezett. Néhány bizonyíték bemutatása után azonban beszélni kezdett. Ezen az éjszakán negyven segédmotoros kerékpár ellopását vallotta be. Pontosan megjelölte, hogy honnan, milyen típusú jármüveket „kötött el". Működési területe főleg az Alföld Aruház környéke. a szalagház és környéke, a piac parkolóhelye, az uszoda, az Autós Csárda és a város más, nagyobb látogatottságű helyei voltak. Olykor ellátogatott a Széchenyi- varosba is, ahonnan tíz segédmotort lopott. A járműveket reggel 8 és délután 5 óra között indította be, de arra vigyázott, hogy lezárt segédmotorokat ne emeljen el. S mindig talált lezáratlan gépeket, így naponta két-három segédmotorral indult az orgazdákhoz. Azok akár öt-hat darabot is megvásároltak volna, hiszen a 3—4 ezer forintos segédmotorért szívesen adtak kétszáz forintot. K. Sándor az orgazdákat sem tisztelte, bár megrendelésükre lopott. Tőlük rádiókat, kerékpárt, ruhaneműket vitt el. A fiatal fiú étidig 53 segédmotoros kerékpár ellopását ismerte el, de úgy tűnik, van még mit elmondania. A mintegy kétszázezer forint értékű járművekért kapott „aprópénzt” csokoládéra, ajándékokra költötte, de szüleinek azt mondta, hogy alkalmi munkával kereste a pénzt. Vajon mi késztette ezt a fiút arra, hogy ilyen módon jusson pénzhez? Ebben két dolog is közrejátszott. Egyrészt a családi körülmények. amelyek, mondjuk meg őszintén nem rózsásak, bár anyagi gondjaik nincsenek. Az apa húsz éve dolgozik egy helyen. Ám az anya nem dolgozik, hiszen tíz élő gyerekük van. A legidősebb 21 éves, a legfiatalabb csupán három. A gyerekek közül ketten dolgoznak már, s becsületesen hazaadják a fizetésüket. Valamennyi gyermek gyógypedagógiai intézetben sajátította el az írás, olvasás tudományát. K. Sándor mindössze hat osztályt járt, ő nem dolgozott, a család mindenese volt. A másik körülmény az alkalom. A segédmotorkerékpár tulajdonosai közül — bár ellopták járműveiket — sokan nem tettek feljelentést, mert féltek attól, hogy őket éri bántódás, ugyanis lezáratlanul hagyták motorjukat. Az alkalomhoz kapcsolódott az orgazdák mohósága is. akik szinte ösztönözték az újabb és újabb lopásokra. Mindezek természetesen nem mentik K. Sándor cselekményét. A rendőrség kérésének teszünk eleget, amikor felsoroljuk azt a 19 aivázszámot, amelyeknek tulajdonosai nem tettek feljelentést, de járművük a rendőrségen van: Simson 1052877. Verhovina 022U37 76, 103375 76. 112059 77, 009(Hl 76. 58627, 30306 78. 023750/76, 074770 78, 99743 78, 173708 77, Riga 19438 79, 246007 78. 94458/78, 227721/76, Komár 017—142830, 005—113647, Jawa 1501349. 1440476. A fiatalkorú K. Sándor előzetes letartóztatásban várja a nyomozás befejezését. Gémes Gábor • Paulovics László és Sebestyén Imre rendőr zászlósok, vizsgálók, K. Sándort hallgatják ki. # Az ellopott és megkerült segédmotorok egy része. (Tóth Sándor (elvételei.)
