Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-09 / 185. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 185. szám Ára! 1,20 forint 1979. augusztus 9. csütörtök Kádár János és Alvaro Cunhal találkozása Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára tegnap Tihanyban találkozott Alvaro Cunhallal, a Portugál Kommu­nista Párt főtitkárával, aki az MSZMP Központi Bizottságának meghívására pihenés céljából ha­zánkban tartózkodik. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen kölcsönösen tájé­koztatták egymást pártjuk hely­zetéről, tevékenységéről és idő­szerű feladatairól. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom idő­szerű kérdéseiről. A megbeszélé­sen kifejezésre jutott a Magyar Szo'cialista Munkáspárt és a Por­tugál Kommunista Párt nézet­azonossága valamennyi érintett kérdésben. Áttekintették a két párt 'hagyományosan jó kapcso­latait és megerősítették azt a kölcsönös szándékot, hogy az MSZMP és a PKP kapcsolatai a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus szel­lemében tovább fejlődjenek. (MTI) • Kádár János, az MSZMP KB első titkára szerdán találkozott a Portugál Kommunista Párt hazánkban tartózkodó főtitkárával, Alvaro Cunhallal. (Telefotó — MTI-fotó — Tóth István felvétele — KS) Németh Károly látogatása Zánkán Szerdán kedves vendéget fo­gadtak Zánkán az európai gyer­mektalálkozó részvevői: a bala­toni úttörővárosba látogatott Né­meth Károly, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. A művé­szetek napján ismerkedett a gyer- mektalál'kozó gazdag programjá­val. 34 ország gyermekeinek vi­dám táborozásával. Részt vett a látogatáson Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottsá­gának első titkára és Pap János, az MSZMP Veszprém megyei Bi­zottságának első titkára is. A vendégeket Szűcs Istvánná, a Ma­gyar Üttörőszöveíség főtitkára tá­jékoztatta a 220 hektáros parkba telepített úttörővárosról. Németh Károly felkereste a Ba­rátság központot, úttörők kalau­zolásával tekintette meg a szoli­daritási plakátrajzverseny lég­szebb munkáiból válogatott kiállí­tást. a magyar úttörőéletről ösz- Szeállított fotóbemutatót, a sta­diont és a sportcsarnokot. Németh Károly végezetül bará­ti beszélgetést folytatott az úttö­rőváros vezetőivel és az európai gyermektalálkozó rendezőivel. Újabb csatlakozások a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyhez Bács-Kiskun megye válla­latai, gyárai. szövetkezetei körében to­vább szélese­dik a XII. párt- kongresszus és a felszabadu­lás 25. évfor­dulója tiszte­letére kibon­takozó munka­verseny. A na­pokban újabb üzemek kol­lektívái hatá­rozták el, hogy pótvállaláso­kat tesznek a minőség javítására, az energiával GÁSPÁR SÁNDOR ÚJPESTEN Munkásgyűlést tartottak az Egyesült Izzóban Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, szerdán a főváros IV. kerületébe látoga­tott. Részt vett a látogatáson Molnár Endre, az MSZMP Bu­dapesti Bizottságának titkára. A vendégeket a kerületi párt- bizottság székházában Káder Gyula, a pártbizottság titkára, Kovács Ferenc, a kerületi tanács elnöke, és Hegyi Ferenc, a KISZ-bizottság titkára fogadta. Gáspár Sándor, a kerület ve­zetőivel folytatott beszélgetésen tájékozódott Újpest életéről, fejlődéséről, majd az Egyesült Izzóba látogatott. A SZOT főtitkára, délután munkásgyűlésen találkozott az Egyesült Izzó és más újpesti vállalatok dolgozóinak képvise­lőivel és tájékoztatót tartott időszerű belpolitikai kérdések­ről. és anyaggal való takarékosságra, a munkaidő jobb kihasználására, a termelés gazdaságosságának to­vábbi növelésére. Csúcsszezon van a Kecskeméti Konzervgyárban, nyújtott műsza­kokban folyik a munka. A szocia­lista brigádok vezetői tegnap mégis szakítottak időt egy rövid megbeszélésre, amelyen Hantos József igazgató tájékoztatta a megjelenteket a termelés első hét hónapi eredményeiről. — Kevesebb borsó és gyümölcs termett, mint amire számítottunk, ezért év eleji célkitűzéseinket módosítani kell ahhoz, hogy éves termelést tervünket teljesíteni tudjuk — mondotta az igazgató. — Zöldbabból, kukoricából, és még néhány terményféleségből viszont gazdagabb a termés, ame­lyekből pótolni lehet az eddigi termeléskiesést. Ezen túlmenően pedig az a feladat, hogy minősé­gileg jobb, exportképesebb ter­mékeket állítsunk elő. A továbbiakban az igazgató az energia-, anyag- és munkaerő- takarékosságra hívta fel a figyel­met, végül részletesen elemezte az egyes üzemrészekre háruló fel­adatokat. Ezután Kránitz György, a 2-es telep konzervüzemének vezetője kért szót. Elmondta, hogy náluk a szocialista brigádok egymillió forint anyag-, energia- és munka­erő-megtakarítást vállaltak a po- rításra készülő paradicsomsűrít­mény gyártásánál. Jelentős meny- nyiségű gőzenergiát tudnak meg­takarítani a paradicsom ivóié gyártásánál is, az újítás kalkulá­ciója most készül. Kis átalakítás­sal nagymértékben korszerűsíthe- tők a dzsemgyártó gépsorok is. Kiss Antal tmk-brigádvezető ar­ról beszélt, hogy a kollektíva a többi között felajánlotta, hogy a bébiételgyár idejében való üzem­be helyezését is elő kívánják se­gíteni. Vállalják azoknak a sze­relési munkáknak elvégzését, amelyeket a beruházásban részt vevő cégek nem végeznek el. Du­dás Katalin, a főzeléküzem bri­gádvezetője elmondta, hogy éves tervüket a rossz zöldborsótermés miatt eddig csak 37 százalékra teljesítették. A kollektíva azon­ban felajánlotta, hogy az üzem éves tervét egyéb termékfélesé­gekből teljesíti, nyújtott műsza­kok vállalásával. A szállítási dol>- gozók, a járművek gazdaságosabb üzemeltetésére, a tmk-sök a gé­pek gondos kijavítására, termelé­kenységet növelő célgépek készí­tésére tettek felajánlást. A Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyárában 32 szocialis­ta brigád vezetője tartott megbe­szélést, amelyen ismertették az egyes üzemrészek felajánlásai alapján összeállított gyári mun- kaverseny-vállalásokat. A gyár vezetői az egyes egységekre le­bontva előzőleg gondoskodtak ar­ról, hogy a dolgozók ismerjék az üzemi célkitűzéseket, amelyek alapján megtehetik felajánlásai­kat. A gyár 1979-re kitűzött 280,5 millió forintos tervét kívánják a szocialista brigádok gazdaságo­sabban, és minőségileg még kifo- gástalanabb termékekkel teljesí­teni. Elhatározták, hogy növelik a présléggépek exportját, gyorsít­ják a fékszerelvények cserejaví­tásának ütemét. Gyorsabban gyár­tásba kívánják vonni a KNORR céggel kötött kooperációs szerző­désben, szereplő fékszerel vény- típusokat. A hatékonyabb gazdálkodást célozza, hogy tovább növelik az eddig import útján beszerzett al­katrészek, anyagok hazai gyártás­sal történő helyettesítését. A gyár dolgozói vállalták, hogy hatékonyabban használják ki a munkaidőt azáltal, hogy tovább fejlesztik az egy dolgozó által több gépen végzett munkát, s újabb területeket vonnak be a teljesítménybéres elszámolási rendszerbe. Különösen a nagy ér­tékű gépek kihasználását szándé­koznak fokozni. A golyósorsó gyártásba vételé­nek előkészítésére is számos fel­ajánlás történt. A dolgozók vál­lalásai 'között szerepel, hogy az idén a selejt nem haladja meg a 0,35 százalékot. A múlt évben a termelő és a nem termelő terüle­teken dolgozók aránya 80—40 szá­zalék volt. El kívánják érni, hogy év végére a termelő területeken dolgozók aránya 65 százalék le­gyen, s a fizikai dolgozók 50 szá­zaléka már teljesítménybérben legyen foglalkoztatva. Felajánlá­sok történtek a készletgazdálkodás javítására, s javaslatokat tettek a kisgépesítésre, pótlólagos automa­tizálásra, a célgépesített munka­helyek kialakítására. A Kecskeméti 9-es sz. Volán Vállalat bajai üzemegységének Jelky András szocialista brigádja a felszabadulási és kongresszusi munkaversenyben az alábbi fel­ajánlásokat tette: Év elején a brigád a normához viszonyítva 5 százalékos üzem­anyag-megtakarítást ajánlott fel. Eddig elért eredményeik alapján vállalták, további 5 százalék üzemanyag megtakarítását. A kü­lönjáratok utasainak kulturált ki­szolgálása érdekében vállalt 350 óra társadalmi munkát 500 órára emelik, hogy ezzel a gépkocsik esztétikai és műszaki állapotát még inkább javítsák. A külföldi különjáratok utasainak magasabb fokú kiszolgálására a brigád tag­jai alapfokú nyelvtanfolyamot vé­geznek. A rájuk bízott autóbuszok közül hat jármű üzemeltetését nullára futásig vállalják középja­vítás végzése nélkül. * Napról napra gyarapodik azok­nak a városoknak, községeknek a száma, amelyek a XII. pártkong­resszus és hazánk felszabadulásá­nak 35. évfordulója tiszteletére vállalásokat tesznek településeik továbbfejlesztése érdekében. A lakosság felelősségérzetét, aktivi­tását jellemzi például az, hogy a tervezettnél több társadalmi mun­kát vállalnak, amellyel jelentősen elősegítik a településfejesztési cél­kitűzések megvalósulását, illetve azt, hogy egy-egy intézmény, út, járda; víz- vagy villanyvezeték, park, játszótér és sok egyéb más a határidő előtt elkészüljön. A kiskunfélegyháziakat is ez a törekvés jellemzi. Elfogadva a ta­nács és a helyi népfrontbizottság javaslatát úgy döntöttek, hogy a bölcsődék, óvodák, iskolai tanter­mek építésénél a tervezettnél több társadalmi munkát végeznek majd. Elhatározták azt is, hogy a Fürst Sándor utcai lakótelepen’ a Petőfi-lakótelepen játszótereket, a Kossuth utcai játszótéren pedig KRESZ-parko't alakítanak ki. Kiskunfélegyháza település- fejlesztési tervében szerepel egye­bek között a szociális otthon bőví­tése. A műsgaki tervek elkészí­tését a tanács dolgozói társadalmi munkában vállalták, s a kivitele­zésben a lakosság szintén segítsé­get ad. Néhány nappal ezelőtt a helyi népfrontelnökség kezdeményezé­sére tanácskozást tartottak Hár­fán. A megbeszélés több mint fél száz résztvevője elhatározta, hogy vállalásokat tesznek a pártkong­resszus és a felszabadulási évfor­duló tiszteletére. Szinte egymás szavába vágva sorolták a helyes ötletekéit, kezdeményezéseket, amelyeket összefogással valósíta­nak meg. Talán az foglalkoztatta őket leginkább, hogy mit tehet­nek környezetük védelméért. Sok gondot okoz nekik például a sze­mét elszállítása. Ezért elhatároz­ták, hogy azokat a műanyag zsá­kokat. amelyekben a műtrágyát szállítják a helyi közös gazdasá­goknak. ezután nem égetik el, hanem ezekbe gyűjtik össze a hul­ladékot. A hartaiak vállalták azt is, hogy társadalmi munkájuk segít­ségével jövőre elkészül a torna­terem, amelynek nemrég rakták le az alapjait. Kiskunhalason szintén jelentős vállalásokat tettek. Az egyik lé­nyeges felajánlás értelmében a jelenlegiek mellett új lakásépítő közösségeket szerveznek a fiatalok or: hon teremtésének megkönnyí­téséért. A halasiak közül sokan a városban élő idős emberek rend­szeres támogatására vállalkoztak. A halasiak egy jelszót is meg­fogalmaztak, miszerint: legyen minden utcában szilárd burkolatú út és járda az utca lakóinak ösz- szefogásával. Bácsalmáson a kommunális fej­lesztés érdekében a lakosság 10 millió forint értékű társadalmi munkát vállalt a pártkongresz- szus és a felszabadulási évforduló tiszteletére. N. O.—2. J.—T. L. A gyűlésen Vadas Sándorné. köszöntötte az újpesti üzemek küldötteit, a szocialista brigádok vezetőit, tagjait, köztük az Egye­sült Izzó 35 ezer dolgozójának képviselőit, a munkásgyűlés részt­vevőit, majd Gáspár Sándor emelkedett szólásra. — Tennivalóink meghatározá­sának elsőrendű követelménye a kialakult helyzet pontos, reális megítélése. Nincs helye túlzott optimizmusnak, de annak sem, hogy fekete szemüvegen át néz­zük a dolgokat — hangsúlyozta a bevezetőben, majd így foly­tatta: — Ha számot vetünk eddigi munkánk eredményével, határo­zottan és egyértelműen kimond­hatjuk: népgazdaságunk egész­séges, van dinamikája, a jelen­legi nehéz világgazdasági viszo­nyok közepette is képes a fej­lődésre. Eddig sem kellett na­gyobb megrázkódtatással járó intézkedéseket hozni, s minden valószínűség szerint — ha min­denki komolyan veszi a maga munkáját, ,s ha valamennyien együtt erőnk, tudásunk legjavá­val nekilátunk feladataink meg­oldásának — ezután sem kell. — Minden hazáját szerető, be­csületes magyar állampolgár és a közösséggel együttérző, a kö­zösségért felelősséget vállaló ma­gyar ember büszke lehet az utób­bi több mint három évtizedben elért vívmányainkra. Olyan élet- színvonalat teremtettünk, amely- lyel határainkon kívül is tekin­télyt szereztünk magunknak. Mai tennivalóink azt a célt szolgál­ják, hogy megóvjuk, amit már elértünk és megalapozzuk életünk további gazdagítását. — Ehhez a jövőben is meg kell őrizni gazdaságunk képességét a folyamatos megújulásra, hiszen a fejlődés természetes kísérője, hogy ami tegnap korszerű volt. az holnapra elavul és idejét múl­ja. Legyen tehát állandó törek­vésünk a gazdaságosan előállít­ható és eladható termékék ará­nyának növelése. Gáspár Sándor a továbbiakban elmondta, hogy a kormány — mint minden alapvető kérdés el­döntése előtt — a legutóbbi ár- intézkedések előtt is kikérte a szakszervizetek véleményét. — Az állásfoglalás ezúttal sem volt könnyű — folytatta. Vitat­koztunk is, meg kompromisszum­ra is törekedtünk, de végső so­ron a szakszervezeteknek is az volt a véleményük, hogy ezekre az intézkedésekre szükség volt és van. Bármennyire sokat szá­mít is az egyéni érdek vagy a csoportérdek, a mi döntéseinkben a társadalmi érdek elsődlegessé­gét kell figyelembe venni. Csak a közérdekből kiindulva lehet az egyén vagy egy-egy csoport ér­dekeit helyesen megítélni és kép­viselni. A szakszervezeteket is ez az elv vezérli, amikor gondjaink enyhítésének útjait, módjait ke­resik és sajátos eszközeikkel részt kérnek a tennivalókból. Tudjuk azt, hogy az intézkedé­sek különböző mértékben érintik az embereket. Nekünk, a szakszer­vezeteknek is például jobban oda ’kell figyelnünk a lakásnélküli fia­talok, a pályakezdők, az albérlők, a nyugdíjasok életének alakulásá­ra. Gondjaink, problémáink azon­ban nem kérdőjelezhetik meg pár­tunk politikáját. — Feladataink tekintélyes része nem újkeletű — folytatta ezután a SZOT főtitkára. — A kormány már eddig is számos intézkedést hozott további fejlődésünk feltéte­leinek megteremtéséle. Módosítot­ta a szabályozórendszert, lépéseket tett: az importgazdálkodás haté­konyságának javítására, a gazda­ságtalan termelés csökkentésére, és az anyag-, energia- és munka­erő-takarékosság szélesebb körű kibontakoztatására. Ennek hatása már nem egy helyen érződik, de szembe kell néznünk azzal, hogy még nagyon sok a teendőnk. — Az eddiginél jobban kézben kell tartani a főbb gazdasági fo­lyamatokat. de éppen enftyire fon­tos továbbra is erősíteni az üze­mek önállóságát, úgy, hogy ezzel párhuzamosan felelősségérzetük is nagyobb legyen. Minden vezetővel szemben az a követelmény, hogy ahol dolgozik — ipari üzemben, intézményben, irodában vagy az élet más területén — tisztességgel, becsülettel és az eddiginél nagyobb hatékonysággal végezze azt a mun­kát. amit rábíztak, amiért odaál­lították. Meg kell szüntetni min­den olyan jelenséget, üresjáratot, amely céljainkkal ellentétes, s nem erősíti a népgazdaságot. Az eddi­ginél racionálisabban kell vezet­nie annak, akinek ez a feladata, s valamennyiünknek racionálisab­ban kell élni. gondolkodni éj cse­lekedni a maga helyén helyzetünk javítása, közös céljaink gyorsabb ütemű megvalósítása érdekében. — A vezetőknek még teljesebb összhangot kell teremteniük a munkaerő és a munkahelyek kö­zött. Máskor is igaz, de most még- inkább az, hogy az ember a leg­fontosabb termelőerő, s ennek ész­szerű felhasználása elsőrendű nép- gazdasági érdek. A mi rendsze­rünkben az alkotmány szavatolja mindenki jogát a munkához. En­nek azonban természetes párja, hogy mindenki dolgozzék ott, ahol valóban szükség van rá, ahol a legtöbbet használ a közösségnek, az országnak. Ehhez azonban arra is szükség van. hogy legyen na­gyobb a munkahelyek értéke és becsülete, s a több pénzt minél több, minél jobb, a szó igazi ér­telmében értékesebb munkával le­hessen megkeresni. Ezt fogja szol­gálni a mainál sokkal .ösztönzőbb bérrendszer bevezetése. — Eddig is idegen volt tőlünk az egyenlősdi, s a „jobb a békes­ség” szemlélet, amely útját állta a céljainknak és szándékainknak megfelelő, ösztönző differenciálás­nak. A jövőben azonban még ke­vésbé tűrhetjük meg, hogy a leg­jobbak nagyobb megbecsülése he­lyett a könnyen odébbállok, a ván­dormadarak megtartására herdál­juk el a bérfejlesztésre felhasznál­ható anyagi eszközöket. Az alkotóerő kibontakozta­tása még fontosabb, mint valaha. Sehol, semmilyen formában ne elégedjünk meg a szürkeséggel, a középszerűséggel. Vegyük az_ed- diginél jobban észre és becsüljük is meg érdemük szerint a kezde­ményezőkészséget, a valós embe­ri értékeket. Adjunk nagyobb tisz­teletet a közösségért cselekedni tudóknak, a. közösségért dolgozni akaróknak: emeljük magasabbra az egész társadalmat gyarapító munka rangját.' — Valamennyiünk személyes érdeke, hogy mindenki annyit kapjon, amennyit ad a társada­lomnak. Ehhez azonban az is szükséges, hogy az eddiginél job­ban szétválasszuk a szociálpoliti­kai Juttatásokat és a munka után járó jövedelmeket. Az egyik ugyanis a társadalom gondoskodá­sát fejezi ki. a másik pedig az. elvégzett munka díjazása. — Feladataink megoldásához rendelkezünk a szükséges anyagi és erkölcsi erővel. Eddig fejlődé­sünk jó alapokat teremtett az előrelépéshez — hangsúlyozta a továbbiakban Gáspár Sándor, majd így folytatta: — Most a gazdasági feladatok megoldása van előtérben. Ez azon­ban semmivel sem kisebbíti az. érdekvédelmi, az érdekképviseleti tennivalók jelentőségét. Változat­lanul fejleszteni kell az üzemi, a munkahelyi demokráciát. Ha az emberek judják, hogy mit miért kell tenni, s hogyan alakulnak dolgaink, akkor mindenkor szá- mítihatunk a bérből és fizetésből élők több milliós táborának alko­tó, aktív közreműködésére is. A kollektívák mindenütt legyenek részesei a döntések előkészítésé* nek, mert így várhatjuk el teljes részvételüket a végrehajtásban. A nyílt, őszinte hang vezetők és vezetettek között kipróbált politi­kánk folytatásának, gazdasági ha­ladásunknak egyik legfőbb felté­tele és záloga. — Az utóbbi hetekben közvéle­ményünk éretten vetett számot az ország helyzetével és tennivalóig val. Azonosult a gondokzal és a feladatokkal. Ez tükröződik a dol­gozó kollektívák legfrissebb kez­deményezésében: új vállalások­kal, jobb munkával és jobb ered­ményekkel köszöntik pártunk XII. kongresszusát ás felszabadulásunk 35. évfordulóját! Új, sokat ígérő mozgalom van országszerte kibon­takozóban. amely a szocialista munkaverseny lendületével is se­gíti céljaink elérését — fejezte be beszédét Gáspár Sándor. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents