Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-26 / 199. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGSZILÁRDÍTANI ÉS MEGALAPOZNI ! HZ MSZMP KACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxiv. évi. 199. szám Ára: l,20forint 1979. augusztus 26. vasárnap Brigádok a kongresszusi és felszabadulási versenyben „A fejlődésnek most olyan szakaszában va_ gyünk, amikor az anyagi termelésben és népünk életkörülményeinek javításában eddig elért vívmányainkat kell megszilárdítanunk és a jövőbeni fejlődés feltételeit kell jól megalapoznunk.” — olvasható a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyről kiadott állásfoglalásában. A kulcsszavak: megszilárdítani és megalapozni. Örömmel tapasztaljuk, hogy a kettős feladat megoldásához a termelés hatékonyságát növelő versenyfelajánlásokkal járulnak hozzá a megye ipari üzemeinek szocialista brigádjai is. 9 A Martos Flóra brigád tagjai közül negyén. A jobb szélen Bóbis Sándorné brigád- vezető. (Tóth Sándor felvétele) TIZENHÉT ORSZÁG RÉSZVÉTELÉVEL Kertészeti gépesítési kongresszusra készülnek Kecskeméten Nagy jelentőségű eseménysorozatra kerül sor Kecskeméten szeptember 4-től 6-ig. Itt rendezik a VI. kertészeti gépésítési kongresz- szust, amelyen tizenhét ország hírneves kertészeti szakemberei vesznek részt, három kontinensről. A cél az, hogy a kertészeti termelés technológiai fejlesztésének, gépesítésének lehetőségeit megvitassák; megismertessék a résztvevőkkel a hazai gépgyártás eredményeit, illetve a szocialista országok, valamint a nyugati államok kertészeti gépsorait. Fontos feladatnak tartják a gépkereskedelem további fejlesztésének megtárgyalását. Ebből a szempontból különösen a Szovjetunió és az Egyesült Államok részvétele jelentős. A három kertészeti ágazat — a zöldség-, a szőlő- és a gyümölcs- termesztés — világviszonylatban elért gépesítési eredményeit ismertetik majd a résztvevőkkel, akik áttekintést kaphatnak a fejlesztési elképzelésekről. A referátumok szekcióüléseken hangzanak el. Külön vitatják meg a zöldség- termesztést, a szőlő- és gyümölcs- termesztést, s ezzel összefüggésben az ágazat ökonómiai kapcsolatait, sőt szó lesz a háztáji kis- árutermelés gépesítési gondjairól is. Az előadások tematikájából kitűnik, hogy a kompié^ termelési folyamatokra, a még hiányozó gépegységek kialakítására teendő intézkedésekre tesznek javaslatot, újabb kutatási-fejlesztési feladatokat jelölnek meg. A rendező szervek nem véletlenül döntöttek úgy, hogy Kecskeméten tartják ezt a jelentős eseménysorozatot. Közismert, hogy a megyeszékhely és Bács-Kiskun jelentős szerepet tölt be az ország kertészeti termesztésében. Az országos kertészeti napokat kétévenként rendszeresen itt rendezik. Már jóváhagyták az illetékesek , azt is, hogy az állandó jellegű kertészeti kiállítás az elkövetkező esztendőkben szintén Kecskeméten valósul meg. A megyében kiváló eredményt értek el a kertészeti termesztésben az állami gazdaságok és számos termelőszövetkezet. Ezért is tartják a szakmai bemutatókat Bács-Kiskunban. A szőlő gépesítését a Kecskemét- szikrai Állami Gazdaságban, a gyümölcsét a Hosszúhegyi Állami (Folytatás a 2. oldalon.) — Az anyag- és energiatakarékosságra összpontosítjuk a vállalásainkat — mondta el Fischer Mihályné. a Kismotor- és Gépgyár bajai egységének brigádvezetője. A termelésben dolgozó, Béke nevet viselő héttagú kollektíva még ez év második felében egy kisméretű folyadékcentrifugát készít újítás alapján. -A gyár a fáradt hűtővágó olajat ez , ideig eladja az ÁFOR- nak. A centrifuga a házilagos regenerálást szolgálja majd. A fémforgácsoktól és, egyéb szennyeződéstől megtisztított olajat ismét fel lehet használni, s ezáltal jelentős megtakarítás érhető el. A brigád már az első félévben is jelentkezett egy éves viszonylatban 312 ezer forintos hasznot hozó újítással: a GXS 15 hűtővágó olaj helyett ugyanennek és a Lázár György Csehszlovákiába látogat Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke augusztus 27-én hivatalos, baráti látogatásra a Csehszlovák Köztársaságba utazik, Lubomir Strougalnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnökének meghívására. (MTI) Sokszor halljuk ezt a szót mostanában: takarékosan! Az értelme ismert, nem kell senkinek magyarázni. Mégis csak akkor döbbenünk rá a valódi jelentésére, amikor egészen konkrétan nekünk kell takarékoskodni valamivel. Amikor a mi közvetlen munkaterületünket vagy háztartásunkat érinti ez a kényszerítő körülmény. Mert a takarékosság mindig kényszer, még akkor is az, amikor önként, a saját akaratunkból szánjuk el rá magunkat. Nem öröm tehát, hanem szükségszerű kényszerűség. Ügy is mondhatnánk: a józan ész parancsa. Az jár el helyesen, aki igyekszik megérteni, felmérni az adott helyzetet és a maga jószántából jut el a megfelelő következtetésre. Jelen esetben arra a felismerésre, hogy a takarékosság a mostani időszakban, hazánk, a népgazdaság, munkahelyünk és családunk adott körülményei között nem csupán jelszó, hanem sokkal több annál: az egyensúlyi helyzet megőrzésének fontos eszköze. Csak önmagának, szűkebb közösségének, lakóhelyének, honfitársainak árt, aki cinikusan legyint, amikor erről hall, s mindig másokra mutat és gondol, ha cselekedni kell. A Minisztertanács a közelmúltban határozatilag kötelezte a tanácsokat, hogy a lakosságot közvetlenül érintő alapellátás — kórházi és járóbetegellátás, csecsemő- és gyermekvédelem, szociális- és nevelőotthonok, óvodai és alsófokú oktatási feladatok, köz- tisztaság, stb. — kivételével csökkentsék kiadásaikat. A megtakarítási kötelezettség, a költségvetés dologi kiadásaira vonatkozik, amelyeket az év hátralevő, hónapjaiban országosan 379 millió forinttal kell mérsékelni. Az állami támogatás mértékének mindössze két százalékos csökkentése egy-egy megye életében 15—20 millió, a járások, városok esetében 800—900 ezer, a megyeszékhelynél 4—5 millió forintot is jelenthet. A látszólag nem nagy csökkentés az adott helyen gondot is okozhat, ha nem mérik fel ennek hatását, és nem igyekszenek a legcélszerűbb elosztással, a tényleges igények és feladatok felmérésével elhárítani az akadályokat. Az élet más területén is szembe kerülnek a vállalatok, intézmények hasonló megszorításokkal, ha nem is ennyire konkrétan és előírásokkal be- szabályozottan jelentkezik az. A helyi tanácsoknál az anyagi eszközök viszonylag nem nagymérvű csökkenése is kiélezett formát ölthet, mert ott a lakosság közvetlen igényeit kell kielégíteni a tanácsi testületeknek, s adott esetben a betervezett létesítmény átadása szenved halasztást az anyagi források elapadása miatt. Igaz, nagy lehetőséget rejtett eddig is a helyi szervek számára a lakosság közvetlen részvétele, segítsége a legkülönbözőbb községi, városi szükségletek kielégítésében. Vannak azonban területek, ahol egyszerűen az árváltozás mértéke okoz gondot a gazdálkodó egységeknek. Például az épületek állagának a megóvása egyre nehezebb ilyen okok folytán. Bár a szülök sokat segítenek — olvashatjuk az egyik tanácsi jelentésben az iskolák rendben tartásával kapcsolatban —, azért minden munkát nem lehet elvégeztetni társadalmi eszközökkel. Egy másik példa: néhol a létszámbővülés miatt szűkössé vált az élelmezésre tervezett összeg, s ezt csak más feladat rovására lehet megoldani. Vagy egy viszonylag egyszerű dolog: a költségeket növeli az ételszállítási dijak emelkedése, ami helyenként egy év alatt a kétszeresére nőtt. Ilyen és ehhez hasonló gondokkal kell szembenézniük a helyi tanácsoknak, s a rendelkezésre álló, amúgy sem nagy keretekből gondoskodni az élet által naponta felvetett problémák megoldásáról. Ha most a meglévő támogatás csökkentésére is sor kerül, márpedig ez elkerülhetetlen, még tovább szűkülnek lehetőségeik. Éppen ezért az a feladat hárul a felettes szervekre, hogy megfontolt körültekintéssel végezzék a terhek elosztását, s különösen a kisebb települések, községek esetében az adott körülményeket messzemenően vegyék figyelembe. Ott a helyszínen pedig csakis a lakosság bevonásával lehet megteremteni a takarékosabb gazdálkodás feltételeit. Ha az állampolgárok véleményét is újból kikérik: mi az, ami halasztást szenvedhet, s mit nem lehet elnapolni. Főként, miben tudna segíteni az eddig is áldozatkész lakosság, hiszen elsősorban az ő érdeke, hogy a tervezett létesítmények elkészüljenek. Ugyanez Vonatkozik az egyes munkahelyekre is, ahol a „felülről” elrendelt intézkedések gyakran ellenállást váltanak ki, de egyetértő támogatás révén további eredményeket lehet elérni az anyaggal, energiával való takarékos gazdálkodásban. Takarékosan! — mondjuk és halljuk sokszor, de csak ritkán igyekszünk megtalálni a szó igazi értelmét. Okosan, célszerűen gazdálkodni — ez is az előbbihez tartozik, s nem árt, ha kitágítjuk a kört, a valóban együtt töprengő, gondolkodó társadalom közös céljai érdekében. T. P. 0—30 jelzésű olcsóbb olajnak az 50—50 százalékos arányú keverékét ajánlották felhasználásra, s az ötlet be is vált. A kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben az aranykoszorús Béke brigád tagjai további újításokkal és hibafeltáró észrevételekkel akarják segíteni a termelés gazdaságosabbá tételét. Csordás Lászlóval, az Egyesült Villamos Gépgyár bajai gyárának lakatos brigádvezetőjével még a szocialista brigádvezetők gyári versenyindító értekezlete előtt találkoztunk. Kiderült, hogy vállalásuk már készen áll a gyár export- terméke, a daruvezérlő egyik részének. az alapkereteknek a gazdaságosabb gyártmánnyá tételére. Újításuk előtt ezt az alkatrészt négy darabból készítették el, meglehetősen sok munkaráfordítással, ök, a Rákóczi brigád tagjai kigondolták, hogyan lefyet az alapkeretet két darából és gyalulás nélkül összehozni. Ezzel egy év alatt 2000 normaórát takarítanak meg. szabaddá teszik a gyalugépet, és az így elkészített alkatrész minősége is jobb lesz. Az exportgyártásban érdekelt többi munkaközösséggel együtt ígéretet tettek rá, hogy a külföldre rendelt termékek még november vége előtt elhagyják a gyár területét. Ennek a vállalásnak a teljesítéséhez folyamatos anyagellátást és. a többi feltétel megteremtését kérik a gyár gazdasági vezetőitől. A Martos Flóra nevű kis közösség, asszonybrigád a Kecskeméti Konzervgyár 1-es számú telepén. Tagjai a készáruraktárban dolgoznak három műszakban. — A kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben felajánlottuk, hogy a három műszak mellett is vállaljuk a 12 órázást, ha azt a gyár érdeke úgy kívánja. Ezzel a készáru gyors betárolását,' illetve a gyors csomagolását és kiszállítását tudjuk elősegíteni — hallottuk Bóbis Sándorné brigádvezetőtől. — Bár mindannyian gyermekes anyák vagyunk, még vasárnap is dolgozunk, ha erre kérnek benpünket. A brigádtagok egymást is ellenőrzik. hogy az energiával való takarékosságra tett felajánlásuk ne maradjon puszta szó. Aki a gépeket .üresjáratban hagyja, azt figyelmeztetik. A. T. S. A KÉPZÉSÉI TALÁLKOZÓ HARMADIK NAPJÁN T udományos tanácskozás, népművészeti vásár Eseményekben bővelkedett a kecskeméti népzenei találkozó szombati, harmadik napi programja. Folytatódtak a szakmai tanácskozások, a népművészek és együttesek bemutatókat tartottak, s megkezdődött a rangos eseményhez kapcsolódó népművészeti vásár a Domus Áruház melletti téren. A Kórusok Országos Tanácsának Népzenei Bizottsága tegnap délelőtt nyilvános ülést tartott a Megyei Művelődési Központ ka-t maratermében. A szakemberekkel, népművészekkel, érdeklődőkkel zsúfolásig megtelt teremben népzenei műsor köszöntötte a tanácskozás résztvevőit. A felnémeti citérazenekar és Karsai Zsigmond lőrincrévei énekes, a Népművészet Mestere mutatkozott be. Nagy tetszéssel fogadott fellépésük után Kálmán Lajos népzenekutató ismertette a tanácskozás témakörét, majd megkezdődtek az előadások. Elsőként Szathmári Károly, a KÖTA Népzenei Bizottságának titkára a népzenei együttesek közművelődési szerepéről tartott előadást. Szólt a mozgalom fel- szabadulás utáni fejlődéséről, s a többi között hangsúlyozta, hogy a népzenei csoportok országszerte rangot, népszerűséget vívtak ki maguknak azzal, hogy a ,.tiszta forrásból” merített daLkincset hitelesen tolmácsolják a közönségnek. A reneszánszát élő népzenei mozgalom ma az egyik legnépszerűbb közművelődési forma hazánkban. A bizottság titkára mintegy az együttesekhez szólva, felhívta a figyelmet arra, hogy minden szereplésüket tekintsék egyformán fontosnak,, az idősebbek pedig engedjék kísérletezni a fiatalokat, még a színpadon is, de készületlenül sose lépjenek fel, ne csapják be a közönséget. Ezt követően Pribojszky Mátyás, a citera országoshírű művésze. A citera mindenkié lehet címmel tartott érdekes előadást, a nyíregyházi Városmajori Cite- raegyüttes közreműködésével. Bemutatkozott a budapesti Csokonai Művelődési Ház Tavasz Kórusa is, Cseszka Edit vezetésével, majd vitával zárult a tanácskozás. A reggeli borulás sem űzte el az érdeklődőket az első kecskeméti népművészeti kirakodó- vásárról. Szombaton délelőtt bizony alig lehetett odaférni a legtöbb árushoz, úgy körül vették az érdeklődők a porték ás asztalokat. Az egyik sátorban időnként dudaszó panaszkodott, átellenben vidám ciiteraszó örvendezett. Sokan keresték a megvásárolható népi hangszereket, kelendő volt a doromb és a furulya. Sok vásárlót vonzottak a kékfestők munkái és a díszes be- retvatokok, népi kerámiák. Ma délelőtt folytatódik a vásár, érdemes korán kelni, mert gyorsan gazdára találnak a szép népművészeti alkotások. Egyébként tegnap este rendezték meg a találkozó Daloló tájak című műsorának második bemutatóját a Megyei Művelődési Központban. Ma délelőtt tizenegy órakor a Kelemen László Kamaraszínházban fiatal népművészek bemutatója várja a közönséget, a szakembereket. Rapi Miklós 9 Madaras, figurás köröndi kerámiák a vásáron. Pál Antal munkái. • Tanácskozik a KÖTA Népzenei Bizottság*. (Straszer András felvételei) 9 Gyerekek a zeneszó bűvkörében. Takarékosan
