Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-24 / 197. szám
1979. augusztus 14. • PETŐFI NÉPE • 3 Több száz szakembert vár az új megyei kórház Egészségügyi hálózatunk rendszerében, az ellátás színvonalában, az elmúlt évtized folyamán jelentős változások következtek be. Az előrehaladás Bács-Kiskun megyében — ugyanúgy, mint országosan — elsősorban a járóbeteg-kezelésben tapasztalható. Jóval mérsékeltebb, sőt némely területen kedvezőtlen változás volt a fekvőbeteg-ellátásban. 1975- ben a kórházi ágyak mennyisége szerint Bács-Kiskun a megyék között a nyolcadik volt. A népességszámot figyelembe véve azonban a fajlagos ellátottság alapján mindössze Pest és Fejér megyében volt kedvezőtlenebb a helyzet. A 10 000 lakosra jutó kórházi ágyak száma — főleg a bajai és a kiskunhalasi kórházak rekonstrukciója, illetve fejlesztése következtében — csak 1975 végére haladta meg a 60-at, amikor az országos vidéki átlag már 70 volt, 1978 végére pedig 74 körüli. A megyén belül elsősorban Kecskemét és környékének ellátása okozott egyre több nehézséget. A 10 000 lakosra jutó kórházi ágyak száma a megyeszékhelyek átlagának kétharmadát sem érte el. A kecskeméti kórház kapacitása, 1973 óta (egészen a legutóbbi esztendőig) fokozatosan csökkenő részarányt képviselt ,a megye összes kórházi ágyszámából. A helyhiánnyal függ össze a kívánatosnál jóval magasabb ágykihasználási százalék is. A jelenlegi megyei kórház Kecskemét és környékének fekvőbeteg-ellátásán túl átveszi a megye kórházaiból a magasabb szintű ellátást igénylő súlyosabb betegeket. Emellett irányítja, segíti .és ellénőrzi a megye gyógyító-megelőző intézményeinek munkáját. A fokozódó követelményeknek a meglévő intézmény egyre kevésbé felélt meg. Ezért vált szükségessé a fejlesztés, egy új megyei kórház felépítése Kecskeméten. Az 1980 végére elkészülő új intézmény 680 ággyal gyarapítja a férőhelyek számát, s ezzel (a megye területfejlesztési terve alapján) 77-re emelkedik a 10 000 lakosra jutó kórházi ágyak száma. Az új és a meglévő kórház külön telephelyen, de szervezetileg egy egységet alkotva fog működni. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a két intézmény osztályát rükfcúrája egymással ösz- szefügg. Az egyes osztályok végleges elhelyezése a régi épületrészekben is szükségessé tesz ki- sebb-nagyobb átalakításokat. A szervezeti egység egyúttal közös ellátó személyzetet is jelent. Orvosok, ösztöndíjak vekvő létszámigény kielégítése a meglévő oktatási intézmények kapacitásának növelését indokolta. A szakközépiskolák az 1974 75- ös tanévben még csak 15, jelenleg már 19 osztállyal működnek, átlagosan 530—540 tanulóval. Az 1977-es tanévtől az I. évfolyamon öt osztályt indította^, ennek következtében — az időközbeni lemorzsolódásokat figyelembe véve — az 1980/81-es tanévtől évente 130—140 diák fejezi be tanulmányait. Az egészségügyi szakközépiskolákban érettségizettek jelentős hányada azonban más területen helyezkedik el, illetve továbbtanul felsőfokú intézményekben. A végzős hallgatók számának növekedése (megfelelő propagandával, helyes pályairányítással) feltétlenül több fiatal egészségügyi dolgozót biztosít a kórház részére is. A megye — ez ideig egyetlen —egészségügyi szakiskolája az 1975. évi oktatási reform óta a korábbi két év helyett három éves képzésben részesíti nappali tagozatos diákjait, általános ápoló és asszisztensi képesítést adva. A nehéz körülmények között működő, tanterem- és kollégiumhiánnyal küzdő iskolában a legutóbbi években szintén növelték az osztályok, illetve a tanulók számát. Az 1977-es tanév elején 358, a következő évben pedig 470 fő kezdte meg a tanulást. A kollégiumi helyhiány erősen korlátozza a beiskolázást, amit különböző szükségmegoldásokkal igyekeznék mérsékelni. A kecskeméti szakiskola az egész megye egészségügyi szakemberellátását szolgálja. Annak érdekében, hogy az itt tanulók elsősorban az új kórház állományába kerüljenek, célszerű volna az egyéb igények kielégítésére új oktatási intézményt beindítani. Az elképzelések között szerepel is Baján és Kiskunhalason a kihelyezett tagozat megszervezése, amelynek tényleges megvalósítása feltétlenül indokolt. A szakiskola feladata — a nappali tagozatos oktatáson kívül — a munka melletti tanlfolyamos szak- ás szakosító képzés. Ezen a módon elsődlegesen a már meglévő állomány minősége, képzettségi szintje javítható, de abszolút értelemben létszámtöbbletet kevésbé eredményez. A két-, illetve egyéves tanfolyamokon 1977 óta több mint 600-an kezdték meg a tanulást. Az elmúlt két évben 690 fölött volt azoknak a száma, akik megkapták az Egészségügyi Szakiskola oklevelét. A nappali tagozaton' végzett hallgatók közül korábban évente átlagban 25 vállalt állást a kótházban. Az oktatás kibővítésének eredményeként 1980-ban várhatóan 70 fölé emelkedik ez a szám. Lakás és egyebek A jelenlegi helyzet alapján még nem lehet egyértelműen megítélni, hogy a különböző intézkedések milyen mértékben tudják biztosítani az új kórház üzemeltetését. Az oktatási lehetőségek ismeretében sem lehet teljes bizonyossággal megállapítani (főleg közápkáderek esetében), hogy hányán fognak a végző szakemberek közül ténylegesen az új intézményben állást vállalni. A végzett ápolónők közül is sokan más munkaterületre távoznak, amelynek okai többek között: a munka nehézsége, a 3 műszakos szolgálat, egyes szociális juttatások (például bölcsődei-óvodai ellátás) korlátozott lehetősége, a lakás, illetve szállásproblémák. Mindezek megoldására a beruházás befejezéséig hátralévő közel másfél év áll még rendelkezésre. Agó Erzsébet a KSH közgazdásza A szocialista haza gyarapodásáért A szocialista munkaverseny csaknem egyidős az első szocialista állammal, a Szovjetunióval. A proletariátus a hatalom megragadása után nemcsak az új rend belső és külső ellenségeivel szemben vette fel a harcot, hanem a termelő munkához is új, vagyis szocialista módon látott hozzá. Már nem nyűgnek, kényszernek vette a munkát, hanem saját élete jobbra fordulását, gyarapodását látta benne. □ □ □ Jó példa erre az a hatalmas munkalendület, amellyel a magyar nép a felszabadulás után hozzálátott a háborúban tönkrement, romokban heverő ország újjáépítéséhez. „Arccal a vasút felé”, adta ki a jelszót a Magyar Kommunista Párt, és rendbe hoztuk elpusztult vasutainkat. A bányászok sikeres széncsatát vívtak, hogy az ország lakossága ne fázzon, újra füst szálljon fel a gyárak kéményeiből, s futhassanak a síneken a vasúti szerelvények. A hároméves tervet két és fél év alatt teljesítettük, s nemcsak begyógyítottuk a háborús sebeket, hanem számos új létesítménnyel is gazdagítottuk az országot. Azóta jó néhány nehéz helyzeten segítette át a íiépgazdasá-- got a jobblétért, küzdő és hatalmával élni tudó magyar nép. A szocialista munkaversenvt a munkásosztály kezdeményezte, de rövidesen csatlakozott hozzá leghűbb szövetségese, a parasztság. S ma már évről .évre munkafelajánlásokkal segítik az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben. s a népgazdaság minden ágában a szocialista brigádok a párt- és a kormány gazdasági célkitűzéseinek megvalósítását. Hosszú sora lenne annak, ha megemlékeznénk az eddigi munkaversenyekről. s azok nagyszerű sikereiről. Nincs is erre szükség. hiszen népünk sohasem ni- hent babérján, mindig a jövőbe tekintett Ezúttal is. amikor az ország több nagyüzemének kezdeményezésére kibontakozóban van a párt XII. kongresszusa, és az ország felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére az újabb munkaverseny. A cél. hogy minden külső és belső gazdasági nehézséget leküzdve sikerrel teljesítsük az V. ötéves terv célkitűzéseit, s megfelelően megalapozzuk a következő középtávú tervet. Az MSZMP Központi Bizottsága vasárnap közzé tett állás- foglalásában örömmel állapította meg, hogy a rövid idő alatt országos méretűvé vált mozgalom újabb tanúbizonysága annak, hogy a dolgozók tömegei mesz- szemenően egyetértenek a párt politikájával, s tettekkel kívánnak hozzájárulni a szocialista haza gyarapításához. A felajánlásokat a Központi Bizottság úgy ítélte meg, hogy azok teljesítése révén a jelenlegi gazdasági fejlődés nehezebb feltételei között is sikeres előrehaladást tesznek lehetővé. □ n □ Szűkebb hazánkban, — Bács- Kiskun megyében is — sorra csatlakoznak az ipari, mezőgazdasági és más népgazdasági ágakhoz tartozó üzemek kollektívái a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyhez. S ami örvendetes: a szocialista brigádok vállalásai — ugyanúgy mint másutt az országban — összhangban vannak a népgazdasági terv követelményeivel. A felajánlások a termelés gazdaságosságának fokozására, a jövedelmezőség, a termelékenység növelésére, a minőség- javítására, az anyaggal, energiával való takarékosságra vonatkoznak. Az elsők között csatlakoztak a versenyhez a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának dolgozói, a mélykúti Lenin, a szabadszállási Lenin, a kecskeméti Törekvés Tsz tagsága. Valamennyi helyen a belső tartalékok gondos feltárásával tettek milliókat ígérő munkaverseny-vállalásokat. Nem várattak sokáig magukra a példájukat követő üzemek kollektívái sem. A Kecskeméti Konzervgyár dolgozói a gyengébb borsó- és gyümölcstermés miatt egyéb termékek nagyobb mértékű feldolgozásával kívánják pótolni a kiesést. A SZIM kecskeméti gyárában a többi között a nagy értékű gépek kihasználásának fokozására tettek vállalásokat. Április 4. Művek kiskunfélegyházi gyárában 72 százalékkal növelik az idén a tervezett exportot. Jó néhány üzemben tettek már vállalást a szocialista brigádok, és sok vállalatnál, gazdaságban most kutatják, mérlegelik, a lehetőségeket. Sehol sem akarnak ugyanis abba a hibába esni, hogy megfontolatlanul, teljesíthetetlen felajánlásokat tegyenek. Amikor a SZOT és a KISZ Központi Bizottsága másfél héttel ezelőtt köszöntötte a kibontakozóban levő munkaverseny résztvevőit, és csatlakozásra hívta fel az ország vállalatainak, gazdaságainak. intézményeinek kollektíváit, a megyében is újabb lendületet vett a mozgalom. Am a mostani verseny nemcsak a termelés jobbítását, hanem a városok, községek további szépítését, építését is zászlajára tűzte. A Hazafias Népfront helyi szervei a tanácsokkal közösen az egész lakosság kezdeményező készségét, alkotóerejét kívánják helyes célok megjelölésével mozgósítani. A megye számos településén elkészültek, vagy most készülnek azok a tervek, amelyek a pártkongresszus és a felszabadulás évfordulójára otthonosabbá, szebbé, gazdagabbá teszik majd városainkat, községeinket. □ □ □ Az üzemek dolgozói, a települések lakossága egyre szélesedő munkaverseny-mozgalmának sikeréért örömteli, mégis nagyon felelősségteljes feladat hárul a pártszervezetekre, s minden egyes kommunistára. Ez pedig az, hogy karolják fel nap mint nap ápolják. gondozzák a dolgozók kezdeményezéseit. lelkesítsék szóval, segítsék példamutatással a vállalások megvalósítását. Ha így lesz. remélhetjük, hogy Bács-Kis- kunban is újabb sikereket könyvelhetünk el eddig elért eredményeink megőrzésében, népünk jólétének megszilárdításában, szocializmust építő munkánkban. Nagy Ottó 1975-ben a megye kórházaiban 2972 fő dolgozott, s ennek valamivel több mint egynegyede a kecskemétiben. Az új kórház működésének egyik legfontosabb előfeltétele, hogy legyen elegendő megfelelő képzettségű és felkészültségű szakember. A tervezés a szakemberszükséglet megállapításánál a meglévő, valamint az újonnan belépő fejlesztés együttes igényéből indult ki. A normatívák alapján az eredeti létszámtöbblet 644 fő volt, majd többszöri módosítás után az 1978 végén rögzített létszámigény meghaladta a 870 főt. A fenti létszámigény magasabb, mint a normatíva szerint megállapítható létszám,, kielégítése várhatóan komoly problémát jelent és csak folyamatos, tervszerű munkával oldható meg. Az orvosállomány biztosítása — a vezető beosztásúak és néhány új osztály kivételével — az elképzelések szerint megoldható. Ennek érdekében 1977-től évente 16 (legalább III. éves) orvostanhallgatóval ösztöndíjszerződést köt a kórház, amelynek összegét a megyei tanács fedezi. A jelenlegi ösztöndíjasok közül 1980-ra tizenöten fejezik be tanulmányaikat. A tanácsi alap mellett ösztöndíjszerződésre az Egészségügyi Minisztérium is ad lehetőséget, évente változóan, általában 14— 15 fő részére. Bár ez a keret az egész megyére vonatkozik, a minisztériumi ösztöndíjasok egy része szintén a megyei kórház alkalmazottja lesz. Az orvoslétszám biztosításának másik módja a későbbi évekre engedélyezett oryosi állások előrehozása. Bács-Kiskun megyében 1978 végén összesen 985 orvos dolgozott, s több mint egyhar- maduk kórházakban. A kórházi orvosok aránya főleg az utóbbi két évben növekedett, amiben már valószínűleg az említett intézkedések hatása is jelentkezett. Ápolónők, asszisztensek A kórházakban foglalkoztatottak közel felét a szakképzett egészségügyi dolgozók (az ún. középkáderek) képezik. Éppen ezért a létszámigény kielégítésében várhatóan ez Okoz legtöbb problémát. Egészségügyi szakdolgozókat képeznek három szakközépiskolában: Kalocsán, Kecskeméten és Kiskunhalason. A nöTalálkozások a szovjet mezőgazdasági kiállításon • A Bács-Kiskun megyei mezőgazdászokkal beszélget J. X. Szmoroda (középen), a kiállítás igazgatója • Balra: a K—26-os helikopter és háromtagú személyzete Moszkva mellől repült a budapesti kiállításra. (Tóth Sándor felvételei.) A szovjet mezőgazdasági, élelmiszeripari és mezőgépipari kiállításon a Bács-Kiskun megyei napon fogadta a megyei szakember-küldöttség vezetőit Jurij Timefejevics Szmoroda, a kiállítás igazgatója. Tőle kértük, hogy beszéljen a kiállítás céljáról és az eddigi tapasztalatokról. — A kiállítás legfontosabb célja — mondotta az igazgató —, hogy bemutassuk a mi mezőgazdaságunkat és agrártermelésünket, ugyanakkor a magyarországi megyék mezőgazdasági szakembereivel rendezett találkozókon kicseréljük tapasztalatainkat és megvitassuk tennivalóinkat is. Egyebek között az új búza-, gyümölcs- és zöldségfajtákról beszélgettünk, valamint a mező- gazdaságii gépgyártásról. Sokszor szóba került a 'tudományos eredmények mielőbbi gyakorlati megvalósítása a magyar—szovjet együttműködésekben. Ezzel a kiállítással viszonoztuk a nemrég a Szovjetunióban rendezett hasonló magyar kiállítást, amelynek nagy sikere és haszna volt. Felvillantotta a két ország közötti további kooperációs lehetőségeket, valamint azt is, melyek azok a területek, ahol egymástól tanulhatunk. Azt remélem, hogy a mi bemutatkozásunknak is lesz hasonló eredménye. Az eddigi tapasztalatok szerint a magyar emberek érdeklődnek munkánk iránt, kíváncsiak arra, hol tart a szovjet mezőgazdaság és élelmiszer-termelés. Egy év múlva csaknem ugyanebben az időszakban ismét sor kerül Budapesten hasonló kiállításra. Ezt egyébként ezekben a napokban beszéltük meg az illetékes magyar szervekkel. Az 1980-as kiállítás bővebb lesz a mostaninál, ugyanis ezen a többi KGST-ország is bemutatja mezőgazdasági termelését. A kiállítás rendezői és az itt lévő szovjet mezőgazdasági szakemberek nevében mondhatom, hogy jól esik az a baráti fogadtatás és érdeklődés, amit tapasztalunk, s ezért ezúton is szeretnénk köszönetét mondani a magyar szervezőknek és a kiállítás valamennyi látogatójának. A kiállításon működő újságíróközpont vezetője, Orlova Eliza- véta társaságában mentünk a szabadtéri kiállítás területére, ahová abban a percben ereszkedett le a K—26-os típusú szovjet helikopter. Lelkesen magyarázta, hogy ez a gép most érkezett a Szovjetunióból és még várnak egy AN—2-es típusú repülőgépet is. A gépből kiszálló Vodovozov Viktor Nyikolájevics fedélzeti mérnök készséggel válaszolt a kérdésekre. — Ügy tudom, hogy egy Moszkva környéki repülőtérről szálltak föl. Meddig tartott a repülőút? — Azt szerettük volna, ha a 'kiállítás megnyitására, vagyis 14- re itt vagyunk Budapesten, ezért 11-én indultunk a kalugai repülőtérről. A- Kárpátokon azonban nem tudtunk átrepülni, ugyanis olyan nagy vihar volt, hogy nem indulhattunk tovább. A helikopterünkkel 2 ezer méter magasban tudunk szállni. Háromnapos kényszerpihenő után a vihar csillapodtával jöhettünk át a Kárpátokon. Az úton egyébként minden rendben volt,. helikopterünk kitűnően viselkedett. — Mire használható a K—26- os helikopter? — Több célú gép, például az autósztrádák, á kőolajvezetékek ellenőrzéséhez,, valamint a mező- gazdaságban, elsősorban a vegyszerek kiszórására. A Szovjetunióban már évek óta sikeresen dolgoznak hasonló repülőgépek, a kalugai légiközpont 36 helikopterét rendszeresen igénybe veszik a mezőgazdasági üzemek. Különösen jó ez a gép a gyümölcs és szőlő permetezéséhez. Specialitása az, hogy egy tengelyen két légcsavar található, s amikor a vegyszert szórjuk az ültetvényekre, olyan légörvény keletkezik, hogy a levelek színét és fonákját is egyenletesen éri a permetlé. — Milyen a teljesítménye a gépnek? — erről kérdeztem Tré- senkó Lev Pavlovics vezető pilótát. — Egyszerre 900 kilót tud szállítani a helikopter, amikor mezőgazdasági munkát végzünk 600 kiló anyagot veszünk fel. Óránként átlagban 60 hektárra tudjuk kijuttatni a vegyszert. — Vajon mennyire „engedelmes" ez a gép? — Á választ Bocskorjov Nyikoláj Pavlovics, a másik fedélzeti mérnök adta: — A gépből jó a kilátás, s ezért is nagyszerűen irányítható. Szükség szerint a földtől 2—5 méter távolságban lehet a helikopterrel dolgozni. Az AN—2-es típusú repülőgépet a, Szovjetunióban régóta használják, a kétfedelű gép előnyeiről, tulajdonságairól Kalmü- kov Alekszandr Fjodorovics, másodpilóta beszélt: — Ezzel a géppel hatvanöt hektáron tudjuk kiszórni a műtrágyát egy óra alatt. Általában 20 méter magasról, 36—40 méter széles sávban egyenletesen szórható a vegyszer. A szocialista országok közül, Magyarországon kívül, az NDK-ban, Csehszlovákiában ugyancsak bevált és szívesen alkalmazzák ezt a repülőgépet. Cs. I.
