Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-22 / 195. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1979. augusztus 22. A PÁRTSZERVEZET HATÁROZATÁNAK VÉGREHAJTÁSÁÉRT A kecskeméti közúti igazgatóság harminchat brigádjának vállalása Kordes István és Faragó Pé­ter, a KPM Kecskeméti Közúti Igazgatóságánál működő Kállai Éva KISZ-alapszervezet tiktára, illetve szervező titkára a közel­múlt napokban a következőket tudatta az igazgatóság pártszer­vezetének vezetőségével: Taggyűlésén a KlSZ-alapszer- vezet megtárgyalta a pártszerve­zet július 19-i taggyűlése által hozott határozatot. A KISZ-tagok egyhangú szavazással a határozat mellé álltak. Vállalták, hogy ki­ki a saját munkaterületén az abban foglaltak megvalósításáért tevékenykedik, s a határozat szellemében teljesítik a KISZ- szervezet akcióprogramjában vál­lalt feladatokat is. Így kívánnak hozzájárulni munkájukkal a párt-, gazdasági és szakszervezeti vezetés útmutatása alapján az igazgatóság ter.vteljesítéséhez,- a párt közelgő, XII. .kongresszusá­nak előkészítéséhez. Alig egy héttel később, augusz­tus 13-án megérkezett az utolsó visszajelzés is, amely a párttag­gyűlés határozatával való mara­déktalan egyetértésről, s annak végrehajtásában való részválla­lásról biztosította a pártszerveze­tet, egyszersmind az igazgatóság gazdasági vezetését. Pergessük azonban vissza az előzményeket, nézzük, miről is tárgyalt július 19-én az igazgató­ságon működő pártalapszervezet taggyűlése. Az első félévi munka tükrében az igazgatóság gazda­sági tevékenységét értékelte a kommunisták közössége. Az ered­mények számba vétele mellett, természetesen a fogyatékosságok­kal is szembenéztek. Nos, ez utóbbiak, a problémák, a hiá­nyosságok száműzése, a jobb gazdálkodás elősegítése érdeké­ben határozott a párttaggyűlés. Milyen döntéseket hozott? íme néhány jellemző passzus a ten­nivalókat 15 pontban megjelölő határozatból: A házilagos munkák feladat- terivével összefüggésben például kimondták, hogy annak végre­hajtásában csak mérsékelt, 100— 105 százalékos túlteljesítés a cél. Ily módon ugyanis megfelelően előkészíthetők a jövőre esedékes tennivalók. S azt is kimondták — minthogy az első félévi ta­pasztalatok ennek szükségességé­re figyelmeztettek —, hogy a tervezett feladatokon belül az aszfaltkeverék gyártására, az út­szélesítési munkákra, a felületi zárásokra és az út-esjtéti'kai ten­nivalókra kiemelt figyelmet szük­séges fordítani. A vállalati munkáknál ugyan­csak előreláthatóan kimondták: az idei pénzeszközök hatékony felhasználása mellett legfonto­sabb az 1980-as, tehát a közép­távú tervidőszak utolsó évének gondos előkészítése. A szó igazi értelmében vett gazdálkodást az anyaggal, ener­giával, munkaerővel, munkaidő­vel és a gépekkel valamennyi dolgozóra nézve kötelező köve­telményként jelöli meg a párt- szervezet határozata. S ezt nem­csak általánosságban, hanem részletesen, és konkrétan irányt mutatva taglalja. E tekintetben külön is hangsúlyozza a vezetők példamutatását, hiszen csakis ilyen erkölcsi alapról lehetséges a gazdálkodást nap mint nap, s a beosztottaktól is következete­sen, szigorúan megkövetelni. Ugyanígy említhető a határo­zatnak a kifogástalan munkát követelményként állító pontja: „Amit elkészítettünk, az hibátlan minőségű legyen. Különösen fon­tos ez a felületi zárásoknál, ezért lényeges, hogy ezek a fel­adatok a helyes bedolgozás mel­lett, augusztus 30-ig megvalósul­janak.” így lehetne sorolni tovább a pártszervezet határozatának to­vábbi pontjait, amelyek között az ellenőrzésre kötelezett dolgozók számára a hibák feltárása mel­lett, azok kijavítására való gyors intézkedést szabja meg elsődle­ges féladatként. Mint ahogyan .figyelemre méltó a határozat utolsó előtti pontja, amely a szomszédos közúti igazgatóságok­kal, s nem utolsósorban a Köz­úti Építő Vállalattal való, eddi­ginél szorosabb együttműködést irányozza elő a végső soron kö­zös célú feladatok végrehajtásá­ban. A párttaggyűlést követően a határozatot kézhez kapta vala­mennyi pártcsoportbizálmi, szak­szervezeti és KISZ-tisztségviselő, és természetesen valamennyi gaz­dasági vezető. Egyidejűleg meg­kezdődött az agitációs munka és különböző fórumokon, így szo­cialista brigád-értekezleteken, KISZ-taggyűléseken az igazgató­ság valamennyi dolgozója megis­merte, tanulmányozta a pártszer­vezet határozatát. A tanulmányo­zás egybeesett a SZOT és a KISZ Központi Bizottságának kongresz- szusi munkaverseny-felhívásával. Ezután érkeztek sorra-rendre a visszajelzések az igazgatóság pántszervezetéhez és gazdaságve­zetéséhez. A végeredmény: a KPM Kecs­keméti Közúti Igazgatóságának 36 szocialista brigádja — három- száznyolcvankilenc dolgozó — be­jelentette csatlakozását az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. év­fordulója tiszteletére kezdemé­nyezett szocialista munkaver­senyben való részvételre. Válla­lásaikban célként a pártalapszer­vezet július 19-i taggyűlésén el­fogadott, az igazgatóság hatéko­nyabb gazdálkodását elősegítő határozat megvalósítását tűzték ki maguk elé. P. I. Négy gumikerekével puhán gu­rul a betonon a 14-es számú tar­gonca. A városi zajhoz szokott ember füle botját se mozdítaná rá. Itt, a ZÖLDÉRT Vállalat kecskeméti kirendeltségén viszont a hűtőtermekben és -folyosókon, sarkoknál, fordulóknál, végig az egész udvaron résen van min­denki. Már hogyne lennének ré­sen, hiszen a 14-essel együtt ép­pen huszonöt ilyen „piros ör­dög” rója a köröket, rajzolja a vargabetűket. Gurul a 14-es villás targonca. Vezetőülésén Fekete Jánosné, 29 éves, éber tekintetű fiatalasszony. Az övé a megosztott figyelem iskolapéldája: A négy rugalmas kerékkel .több mint egy itonnát gördít tova. Negyvennyolc rekesz rózsabarack egyetlen rakodóla­pon, plusz a gép súlya, Erzsiké- ét már nem is számolom, Legkivált a lábfejek vannak itt veszélynek kitéve ... Kéz a kormányon, láb a féken, a szem az utat figyeli; kihajtás jobbra, kihajtás balra; s ha egy targoncás társnak veszedel­mesen inogni kezd az „ősziba­rackosa”. időben ott teremni, hogy kézzel, felsőtesttel segítsen óvni a megtermett értéket, mi­előtt még az ezerfelé nem gurul. Feketéné otthon van... A külföldön dollárra, márkára átváltható gyü­mölcs és zöldség védelme a targoncásoknál nem írott malaszt csupán, összekapcsolva ezt az em- barvédelemmel, a balesetek elkerülésével, már e kettő is jócskán növeli a targoncás munkájának rangját. Mennyi mindenhez kell azonban még értenie egy targoncásnak! Elsősorban is: otthon kell lennie az egész mun­kahelyen. Nélküle — nélkülük — „bedugulna” a felvásárlás és az értékesítés. Hiszen ha Fekete Jánosnénak a spárgáról csupán a madzag jutna az eszébe, itt vénülne az áru, nem lenne belőle nyugati exportcikk karácsonyig sem. A sokféle­ségben segíti őt eligazodni a targoncák életkorá­val azonos, egy évtizedes tapasztalata. Fehér, lila, zöldspárga; vékony és vastag, kötegelt, ömlesztett; 3, 4, 10 és 18 kilogrammosra töltött különféle lá­dákban — úgy számol velük, olyképpen rakos­gatja a kora tavaszi zsenge növényt rakodólapról rakodólapra, mint a bankban a pénztáros a ban- kókptegeket. Balesete nem volt. Kitüntetése igen: kiváló dolgozó. Hogyan? Miért? Hát úgy, hogy a hozzá tartozó 12 „villással” — köztük Németh Mihálynéval, Kasnyik Katalinnal, Gál Ferencnével, Szabó Józseffel, Csernák Máriá­val, Tamás Erzsébettel — a vállalat legszorgal­masabb munkásai közé tartoznak. Ö már második hete hosszúnapos — délelőtt 10-től este 22 óráig nyomja a gombot, amelyet ezúttal szó szerint kell érteni. Júliusi 318 órájára 5000-en felül számít. Ez persze a csúcs, amikor a mezőgazdaságban is és a ZÖLDÉRT-kirendeltségen is későn nyugszik le a nap; amikor éjjel 11 óra felé azt latolgatják: mi várható holnap? A vállalat holnapja és dolgozóié közös. Ha jól dolgoznák, ha a szorgalmas targoncások munkája nyomán ősszel mind gyorsabban fordulhatnak a teherautók és a vagonok, az mind az ő javukat szolgálja. A többi között Feketénéét is, aki 6,50-nel •kezdte és ma 14 forintnál tart munkájában órán­ként és akit a vállalata 15 ezer forinttal segített hetényegyházi háza építésében. No meg az sem volt mindegy, hogy kisfiát két és fél éves korától három esatendőn át járathatta a ZÖLDÉRT üzemi óvodájába. Nagy könnyebbség volt ez a dolgozó Fekete Jánosnénak. Nem kellett a gyermekét „házhoz” kiadnia. A munkahely be­járata és az óvoda ajtaja közti kurta szakaszt akármelyik kisgyermek könnyedén ki tudja lépni, olyan közel esnek egymáshoz. A nagyvenvatahány üzemi óvodás egyikét, a kis Fekete Jancsit ősszel édesanyja már felkészítve viheti az iskolába. — Ez is nagyon jó dolog! — vallja a targoncá­sok ésoportvezetöje. Kohl Antal 1M^—— X,X*Xv»%v«v*vX,X,X,X#X,X,X,X,X,X*X,X,X*X#X*X,X,X,X,X#X**«*»*****«v»v*vX,X,X*X,X,X,X ................................................................................................ • • • • • • • • .V.V.V.V.'.V.V.V.V.V.V.V.V.V.'.'.V.V.V.V.V.V. K öszönet a becsületes megtalálónak Óhatatlanul következik az be, hogy a járókelő, utazgató ember zsebéből, táskájából stb. egy ki­számíthatatlan pillanatban ki­hull a féltve őrzött tárgy, vagy valamilyen fontos feljegyzés. A Pest megyei Százhalombattán la­kó Kékesi István nemrégen Bács- Kiskunban járt, ahöl elvesztette valamennyi igazolványát. Az alapvető személyi okmányok hí­ján érthetően kétségbeesett, hi­szen pótlásuk sem egyszerű, meg aztán emiatt meghiúsulhat a nyár további idejére tervezett minden kirándulási program. De becsületes állampolgárok szerencsére nincsenek kevesen a tőserdői üdülőkörzetben sem, ahol az egyikük július utolsó napjaiban rábukkant a nevezett irataira. Azokat nyomban elvitte a tiszakécskei rendőrőrsre, mely a megtalálás híréről értesíthette csak a szerkesztőségünket felke­reső levélírónkat, aki arra kért: a nyilvánosság előtt tolmácsol­juk őszinte köszönetét az isme­retlen megtalálónak, jótevőnek. A példamutató emberi csele­kedetnek mindig szívesen adunk helyt lapunkban. Ezt tettük most is! ■ KÉRDEZZEN - FELELÜNK ■ HOGYAN KELL ADÓZNIA A HÁZTÁJIBAN TERMELŐNEK? A kelebiai Mónus Imre háztáji gazdaságában fólia alatt termeszt zöldségféléket, valamint üvegház­ban virágkertészkedik. Eme tevé­kenysége révén természetesen nemcsak a saját családja igényeit elégíti ki, hiszen az árukból bőven jut eladásra. Aziránt érdeklő­dik: az ilyen jövedelme után ho­gyan kell adóznia? Általános tudnivaló: a mezőgaz­daságilag művelhető föld után csakis akkor áll fenn adófizetési kötelezettség, ha a használatban levő összes terület legalább 1500, a szőlő, gyümölcsös és kert ese­tén pedig 800 négyzetméter. Amennyiben minimum ennyi föl­det művel ön, adóznia kell. Ami pedig a jövedelemadót illeti, an­nak feltétele, hogy például a fó­lia alatt termesztett zöldségfélék eladásából származó évi árbevé­tel meghaladja a 150 ezer forin­tot. Az összeg személyenként 30 ezerrel csökkenthető az adózó ház­tartásában elő. ónálló keresettel nem rendelkező és a háztáji gaz­daságban rendszeresen dolgozó nagykorú családtagok után, 15 ezerrel viszont akkor, ha ott csu­pán időszakosan végeznek mun­kát a másutt is foglalkoztatott családtagok. Más a helyzet az üvegházi kertészkedésnél. Az er­re vonatkozó jövedelemadó meg­állapításánál figyelmen kívül kell hagyni a terület nagyságát, s csu­pán az árbevétel mértéke dönti el, kell-e fizetni, vagy sem. Ha az összeg évi 6 ezer forintnál több — ebből levonhatók a bizonyítot­tan felmerült termelési kiadásod, melyhez a saját munka, illetve a saját előállítású _palánta értékét nem lehet hozzászámítani —, utá­na kötelező fizetni az adót. MILYEN ÁRON VÁSÁROLHAT A TÜZELÖUTALVÄNY- TULAJDONOS? A nyugdíjasok közül többen — így Kiskunmajsáról Tápai József- né, Dunavecséröl N. F. — közöl­ték szerkesztőségünkkel: birto­kukban van a részletfizetési ked­vezményt jelentő értékpapír. » tüzelőutalvány, melynek felhasz­nálásával kapcsolatban bizonyta­lanság tapasztalható akörül, hogy ellenében a régi, vagy a felemelt áron kapható-e a tüzelőanyag. Olvasóink végre szeretnének tisztában lenni azzal: mit tartal­maz a nemrégen közzétett jog­szabály? Az Alföldi Tüzelőszer és Építő­anyag Kereskedelmi Vállalatnál, valamint a megyei fogyasztási szövetkezeteknél arról tájékozód­tunk: a július 23^a előtt beváltott utalványokért még a régi áron számláznak a TÜZÉP-telepek. ak­kor is, ha az árut eme időpontnál jóval későbben szállították, vagy szállítják ki a megrendelő lakásá­ra. Akik azonban 23-án és azt követően vásároltak, s vásárolnak ilyen utalványaik felhasználásá­val, már a módosított árat köte­lesek fizetni, ami annyit jelent, ha a szokásos mennyiségű szenet, s más tüzelőt óhajtják beszerezni, a pénzbeli különbözetet ki kell egyenlíteniük. HOL VEHETIK AT -ÜZEMI EBÉDJÜKET A NYUGDÍJASOK? Elgondolkodtató problémát tárt fel előttünk a Kecskeméten lakó Nagy Vilmos. Déltájt sajnos, nem kevés nyugdíjasnak kell na­ponta keresztül-kasul beutaznia a várost, hogy az egykori munka­helyéről hazavihesse az ebédet. Vannak, akik a Széchenyiváros- ból a hunyadivárosi konzervgyári telepre, sokan a Leninvárosból a Ceglédi úti Baromfiipari Vállalat­hoz, mások meg a Dárdai-telepről a messze levő MEZÖGÉP-hez mennek az ételért, s a buszozás, a le- és felszállás bizony néha ki­merültté teszi ezeket az idős em­bereket: Kérdés: a nyugdíjasok miért nem kaphatják meg kedvez­ményes ebédjüket a lakásukhoz legközelebb eső bármely vállalat­nál, üzemnél? A Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsánál elmondották, hogy a különböző munkahelyek a saját jóléti keretük, pénzügyi el­számolási rendszerük és kollektív szerződésük alapján részes! ebédben a nyugdíjasaikat. Eb' következik, hogy az ilyen ren< letésű költségek is eltérnek egy­mástól. Ezért tehát egyelőre meg­oldhatatlan a jogosnak tűnő gond. Ami korántsem jelenti azt. hogy a későbbiekben ne foglalkozná­nak az illetékesek az ebbeli köz­érdekű javaslat megvalósításának lehetőségeivel. Addig persze ma­TEÁK, SZÖRPÖK ÉS FŰSZEREK Gyógynövények reneszánsza A huszadik század embere is­mét kezdi felfedezni és haszno­sítani a természet ajándékait. A gyógyszeripar például a kémiai megoldások helyett megint előny­ben részesíti a természetes alap­anyagokat. Hazánk természeti és éghajlati adottságai lehetővé te­szik, hogy a gyógynövények fel­lelhetők és termeszthetők legye­nek az ország szinte minden ré­szében. Harminc esztendeje alakult a Herbaria Országos Gyógynövény­forgalmi Közös Vállalat, ez idő alatt hússzor nyerte el a kiváló vállalat címet. Az áfész-ektől és a termelőszövetkezetektől évente tizenötezer tonna gyógynövényt vásárol a vállalat, s ipari üze­mei látják el a gyógyszergyára­kat, a konzervipart, a kis- és nagykereskedelmet, gyógynövény­termelésünk felét a tőkés nyugati országok piacain értékesítik. Hazánkban hozzávetőlegesen háromszázféle gyógy-, fűszer- és illóolajnövényt dolgoznak fel, il­letve használnak alapanyagként. Fzek közül legismertebb az ánizs, a borsmenta, az édeskömény, a fehérmustár, a gyűszűvirág, a kamilla, a majoránna, a mák, illetve mákgubó és a sáfrányos szeklice. Somogy és Borsod adja a legtöbb vadontermő gyógynö­vényt, termesztésükkel pedig leg­inkább Csongrád, Békés, Hajdú, Bács, Tolna és Baranya megyé­ben foglalkoznak. A Herbária boltjait megtalál­hatjuk az ország szinte minden pontján, Budapesten kívül pél­dául Pécsett, Sopronban, Győ­rött, Debrecenben, Szegeden, Mis­kolcon, s nemrégiben nyitottak új üzletet Zalaegerszegen és Veszprémben. Legkeresettebbek ezekben az üzletekben a régi ma­tt Budapesten, a Herbária Rákóczi úti üzletében mindig nagy a for­galom. • A Budaörsi úti gyógyszörptöltő termében. gyár konyha fűszerei, valamint a gyógyteák, melyek között ta­lálhatunk fogyasztó és nikotin­éhséget csökkentő hatásút épp­úgy, mint nyugtató, vagy étvágy- gerjesztő teakeveréket. A vállalat korszerűen gépesí­tett és felszerelt Budaörsi úti üzemében gyógyszörpöket is ké­szítenek. Érrendszeri megbetege­désekre, magas vérnyomásra és cukorbetegségre kedvező gyógy­hatású üdítőital például a Viroma és a Diviroma szörp. Védőital­ként bányákban és nehézipari üzemekben — C-vitamin tartal­mú Csipkeszörpöt is adnak már a dolgozóknak. Ez az ital az öreg­korban állandó jó közérzetet biz­tosít. Az' utóbbi hónapokban hosszú sorok álltak a Herbária-üzlelek előtt, amikor a régen várt Bánfi- hajszeszt kezdték árusítani. Feb­ruár óta eddig egymillió üveggel adtak el, s már külföldi cégék is érdeklődnek iránta. A jövőben a balmazújvárosi településen és a szilasmenti szövetkezetben éven­te 15—20 millió üvegbe tölthet­nek majd hajszeszt. Valóban megszünteti-e a kopaszságot és serkenti-e a hajhagymákat az új találmány? Reklamáció eddig nem érkezett a Herbáriához, de annál több köszönő levél. A. T. rad a jelenlegi gyakorlat: a nyug, díjas csak az egykori munkaadó­ja étkezdéjében fogyaszthatja el, vagy viheti onnan haza az üzemi ebédet. CIKKÜNK NYOMÁN Lesz tolókocsi Mindössze egy héttel ezelőtt irtunk e hasábokon arról, hogy a trombózis miatt állandóan ágy­ban fekvő kiskőrösi Molnár Ká­roly számára nagyon szükséges egy tolókocsi — mely sajnos, nem kapható kereskedelmi forgalom­ban. Sorainkra már a megjelenési nap délutánján érkezett reagálás táviratilag. A Kecel, Nap utca 9. szám alatt lakó Pintér József — aki gépésztechnikusi képzettség­gel rendelkezik, és jelenleg kis­iparosként dolgozik karosszéria­lakatos és hegesztő szakmában — értesítette szerkesztőségünket a következőkről: ,.Üj tolókocsi be­szerzésére ugyan nincs lehetősé­gem. ám nagyon szívesen válla­lom ilyen régi jármű felújítását, esetleg egy saját tervezésű kocsi elkészítését — természetesen költségelszámolás nélkül, társa­dalmi munkában." Köszönjük olvasónknak a tisz­teletet érdemlő, példás emberba­ráti gesztust a beteg nevében is. összeállította: Veikei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét; Szabadság tér 1 /a.' Telefon: 12-516

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents