Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-22 / 195. szám

xxxiv. évr. 195. szám Ára: 1,20 Ft 1979. augusztus 22. szerda Az Alkotmány 30. évfordulóját méltóképpen köszöntötte az ország és Bács-Kiskun megye lakossága Ünnepi nagygyűlés Kiskunhalason 175 nap után újra a Földön MOSZKVA Kis Csaba és Pék Miklós, az MTI tudósítói jelentik:- Vasárnap délután moszkvai idő szerint 15 óra 30 perckor véget ért az űrhajózás történetének ed­digi leghosszabb űrutazása: a Szaljut—6 űrállomás harmadik állandó személyzetének két tagja, Vlagyimir Ljahov és Valerij Rju- min a világűrben töltött 175 nap után szerencsésen Földet ért a Szojuz—34 űrhajóval az előre megadott körzetben, a kazahsztá­ni Dzsezkazgantól 170 kilométer­re délkeletre. A legelső, a helyszí­nen megtartott orvosi vizsgálat szerint Ljahov és Rjumin kitűnő- nőén viselte el a visszatérés fizi­kai megterhelését, jó egészségi ál­lapotban van. A Szojuz—34 leszállása teljesen zökkenőmentes volt. A leszállás térségében minden előkészületet megtettek a leghosszabb időtarta­mú űrexpedíció fogadására: 11 re­pülőgép, 15 helikopter, sok terep­járó autó állt készenlétben. A helyszínen voltak az orvosok is. Ljahov és Rjumin a rádióössze­köttetés tanúsága szerint kitűnően viselte el a nehézségeket, a hirte­len fellépő gyorsulást, szervezetük megterhelését. Ljahov mindvégig tréfálkozott a földi irányító köz­pont munkatársaival és becézően „kicsinyke túlterhelésnek” nevez­te, amikor az űrhajósok a legne­hezebb fizikai megterhelés szaka­szában voltak. A 175 napos rekord-űrtartózko- dás során Ljahov és Rjumin min­den eddiginél összetettebb tudo­mányos-műszaki és orvosbiológiai kutató programot hajtott végre. Űrutazásuk nem volt mentes a nehézségektől: mint ismeretes, a szovjet—bolgár közös űrexpedíció tagjai a közelítő hajtómű hibája miatt nem tudták összekapcsolni űrhajójukat a Szaljuttal, így Lja­hov és Rjumin együttese volt az első olyan hosszú időn át dolgozó űrexpedíció, amelyet nem kere­sett fel látogató személyzet. Visz­(Folytatás a 2. oldalon.) Évadnyitó társulati ülés a kecskeméti színházban • Beke Sándor főrendező ismerteti az új évad programját. Múlik a nyár, közeleg az új színházi évad. Ennek legfőbb je­le, hogy tegnap délután megtar­totta évadnyitó társulati ülését a Kecskeméti Katona József Szín­ház. A Kelemen László Kamara­színházban sorra került ülésen Sajtos Géza igazgató köszöntötte a társulatot, s a jelenlevő ven­dégeket. Ezután Beke Sándor fő­rendező ismertette a múlt év óta az intézményben bekövetkezett változásokat, s az új műsorter­vet. Elmondta, hogy ismét jelentős számban jöttek új tagok a szín­házihoz; művészek, rendezők és mások. Teljes a színház társula­ta. A művészi teljesítmények fo­kozása továbbra is a legfonto­sabb feladat; ennek érdekében kell munkálkodnia az egész tár­sulatnak. A nagyszínházban egyébként decemberig négy, az évad máisodik felében ugyancsak négy bemutató előadást tervez­nek. Valószínű, hogy jövő tavasz- szal ismét egy érdekes mesejá­tékkal kedveskedhetnek majd a legfiatalabb közönségnek. A ka­maraszínházban három bemutató lesz. A főrendező bemutatta a színház új tagjait. A társulati ülésen szót kért Bodor Jenő, a Bács-Kiskun me­gyei Tanács művelődésügyi osz­tályának vezetője is, aki a me­gye párt- és tanácsi szerveinek nevében köszöntötte a társulatot. Hangsúlyozta egyebek között, hogy a kecskeméti színiház az el­múlt években sok tartalmas, iga­zán művészi előadással lepte meg a közönséget. Ezt várják to­vábbra is a színházkedvelők, s az új műsorterv ennek a folyta­tását ígéri. A társulaton múlik, hogy mennyire sikerül majd a közönséget megtartani. Sajtos Géza igazgató ezután át­adta a Móricz Lili által alapított művészeti díjat, amelyet ezúttal Budai László színművésznek ítél­tek oda, több évtizedes tevékeny­ségéért, főként pedig a gyermek­darabokban nyújtott alakításaiért. Az ülésen részt vett Lampl La­jos, a Színházi Dolgozók Szak- szervezetének titkára, Komáromi Attila, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese és Fi­scher István, a kecskeméti váro­si Tanács elnökhelyettese is. A színház egyébként október 5-én Károlyi Mihály Én vagyok Ravelszki című drámájának be­mutatójával kezdi az évadot. A darabot Hubay Miklós átdolgo­zásában, Beke Sándor rendezésé­ben láthatja majd a közönség. A kamaraszínházban Murray Schis­gal „Szerelem, ó” című zenés já­tékát játsszák majd, október 12- től kezdve. R. M. Vasárnap és hétfőn országszer­te ünnepségeket tartottak az Al­kotmány törvénybe iktatásának 30. évfordulója alkalmából. Ezzel egyidejűleg mindenütt megemlé­keztek az államalapító 1. István királyról, s köszöntötték az új kenyeret. Vasárnap ünnepi nagygyűlést tartottak Miskolcon, ahol Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja mondott beszédet. Ugyancsak vasárnap Pest me- gyé, a ráckevei járás és Csepel sziget munkásai, termelőszövet­kezeti dolgozói ráckevei ünnepi nagygyűlésén Romány Pál me­zőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter tartott beszédet. Augusztus 20-án az ópusztaszeri emlékparkban tartották meg a honfoglaló fejedelemre emlékez­tető hagyományos Árpád-emlék- ünnepséget, s egyben az alkot­mány ünnepét köszöntő nagysza­bású munkás-paraszt találkozót. A nagygyűlésen Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet. Hang­súlyozta, hogy Pusztaszer neve mai életünkben a dolgozó nép ki­zárólagos és örök jussát jelképe­zi e hazára. Akkor nyerte vissza igazi értelmét, amikor a Szovjet­unió felszabadította hazánkat a fasiszta elnyomás alól, amikor le­zárult az ezeréves per. • Több mint tizenötezren vettek részt a halasi nagygyűlésen. műveltségi szintje. Csupán egy példával érzékeltette ezt: 30—40 évvel ezelőtt igen nagy tekintélye volt annak, aki érettségizett, most pedig megkérdezik, hogy miért „csak” érettségije van, miért nem tanult tovább. — 1945 előtt sokszor elhangzott az, hogy egyedül vagyunk — foly­tatta beszédét. — 1945-ben bebi­zonyosodott, hogy olyan, barátra tudtunk szert tenni, akivel, illet­ve akikkel együtt haladhatunk a még emberibb, még szebb, még kulturáltabb jövő megteremtésé­ért. Együtt dolgozunk a Szovjet­unióval, a szocialista táborral, melynek tagjai minden lényeges kérdésben megértik egymást. A továbbiakban Sarlós István megemlítette azt is, hogy augusz­tus 20-a az új kenyér ünnepe is. Az idei aratásról szólva elmond­ta, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére nem csekély eredmények­ről adhatunk számot. A mezőgaz­dasági dolgozók felelősségteljes, megfeszített munkája az egész magyar nép számára biztosítja a kenyeret. Köszönet ezért a fárad­ságos, nehéz, ám eredményes munkáért. .Mint azt hangsúlyozta, a nehéz­ségek ellenére nemcsak a mező- gazdaságban, hanem a népgazda­ság más ágazataiban is jobb eredményeket érünk el, mint azt a korábbiakban vártuk. — Különösen a kívülálló sze­mével nézve szembetűnőek a vál­tozások Kiskunhalason is — mondta a Politikai Bizottság tag­ja. — Kiskunhalasból, az egyko­ri mezővárosból fejlett ipari cent­rum lett, olajbányászattal, építő­iparral, építőanyag-iparral, élel­miszeriparral, jelentős szolgáltató hálózattal rendelkezik. A gyerme­kek ellátásában Kiskunhalas szin­te országosan egyedülálló abban, hogy valamennyi iskolában van már tornaterem. Növelték az óvo­dai, bölcsődei helyek számát, s a munkás lakás-építésnek is or­szágos híre, rangja van. — Külön örülök annak is, hogy a városfejlesztésben nagy szere­pet kap az idősekről való gon­doskodás. A lakosság társadalmi munkájának értéke évek alatt megháromszorozódott. 'Beszédének további részében megjegyezte egyebek között azt, hogy noha augusztus 20-án álta­(Folytatás a 3. oldalon) • Cj kenyeret hoztak a jánoshalmi közös gazda- ság dolgozói. Beszédének további részében részletesen szólt egyebek között arról, hogy a közérdek érvényesí­tése, a változó körülményekhez való alkalmazkodás esetenként megkövetel olyan intézkedéseket, amelyek a döntésre hivatott szer­vekben dolgozók számára sem /könnyűek — ám szükségesek. Ilyen elkerülhetetlen lépés volt a fogyasztói árak legutóbbi emelé­se. Az áremelésnek természetesen nem örültek az emberek , de azt mint a gazdasági haladást szol­gáló intézkedést megértéssel tu­domásul vették. Ezúttal is tapasztaljuk, hogy fejlődésünk fő kérdéseinek meg­ítélésében a tennivalók meghatá­rozásában találkozik a párt és a magyar közvélemény álláspontja — mondta a Központi Bizottság titkára, majd beszédét így fejezte be: — Manapság gyakran esik szó valóságos nehézségekről, gon­9 Sarlós István, ünnepi beszédét mondja. dókról. Ezekkel szembenézni ele­mi kötelességünk olyan hozzáál­lásból: tőlünk függ, hogy úrrá legyünk rajtuk. Az alkotmánynapi ünnepségek kiemelkedő Nógrád megyei poli­tikai eseménye volt a hétfőn Ba­lassagyarmaton megrendezett munkás-paraszt találkozó és nagygyűlés, ahol Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára mondott beszédet sor­ra véve a gazdasági teendőinket. A Somogy megyei Szülök köz­ségben megrendezett nemzetiségi napon és a nagygyűlésen részt vett Losonczi Pál, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, a megye országgyűlési képviselője. A prog­ram keretében Losonczi Pál át­adta rendeltetésének a Szülök— Barcs közötti 11 kilométer hosszú új útszakaszt. Budapesten a hagyományokhoz híven az alkotmány ünnepe tisz­teletére vasárnap az Országház előtt a Kossuth téren ünnepélyes keretek között vonták fel a Ma­gyar Népköztársaság állami zász­laját. Hétfőn az Országház előtt tíz órakor kezdődött az új tisztek avatása, amelyen Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter móndott beszédet. Ezt követően a Parlament előt­ti Duna-szakaszon került sor a színpompás vízi- és légiparádéra, a néphadsereg egységeinek, az MHSZ sportolóinak részvételével. Este , több tízezren gyönyörköd­tek a hagyományos tűzijátékban. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE ' AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Sarlós István beszéde Bács-Kiskun megyében az ün­nepségek több településen már az augusztus 20-át megelőző na­pokban megkezdődtek. Gyűlése­ket tartottak, új létesítményeket, bölcsődéket, óvodákat, új iskolai tantermeket, sportcsarnokokat és pályákat adtak át rendeltetésének. A hét végén szombaton és vasár­nap a városokban, községekben munkás-paraszt találkozók tették még gazdagabbá, közvetlenebbé, hangulatosabbá az alkotmányna­pi eseménysorozatot. Bács-Kiskun megye lakosságá­nak augusztus 20-i programjáról az alábbiakban adunk körképet. A megyei központi ünnepségre a megyei pártbizottság, a megyei népfrontbizottság, a városi párt- bizottság és a városi tanács ren­dezésében augusztus 20-án Kis­kunhalason került sor. A reggeli érákban zeneszó ébresztette a város lakóit. Később a Lenin té­ren szintén pattogó ritmusú zene fogadta a kiskőrösi, kiskunhalasi járásból, s Kiskunhalas gyáraiból, üzemeiből, az állami gazdaságból, termelőszövetkezetekből, intézmé­nyekből az ünnepi nagygyűlésre érkező munkásokat, mezőgazdasá­gi dolgozókat, alkalmazottakat. Tíz órára több mint tizenötez­ren gyűltek össze, zászlókkal, " transzparensekkel a kezükben. A Himnusz hangjai után dr. Szabó Miklós, a városi pártbi­zottság első titkára köszöntötte az ünnepi nagygyűlés résztvevőit, közöttük Sarlós Istvánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkárát, Horváth Istvánt, az MSZMP Központi Bizottságának, tagját, a megyei pártbizottság első titká­rát, dr. Gajdócsi Istvánt, a me­gyei tanács elnökét. A nagygyű­lés elnökségében foglaltak helyet többek között Katanics Sándor és Terbe Dezső, a megyei pártbizott­ság titkárai, dr. Dobos László, a megyei népfrontbizottság elnöke, a város és a járás párt- és állami vezetői, a társadalmi és tömeg­szervezetek, a fegyveres erők képviselői. Az alkotmánynapi nagygyűlés megnyitója után Sarlós István mondott beszédet. — Augusztus 20-a az az ünnep, amelyen fejlődésünket alapvetően meghatározó több eseményre em­lékezünk — kezdte beszédét a Po­litikai Bizottság tagja. — Régi hagyomány, hogy ezen a napon megemlékezünk I. István állam- alapító munkájáról, amely lehe­tővé tette hazánk helytállását Európában. Tiszteletben tartjuk az új, a jobb iránti sikeres törek­vését. Hazánk több mint ezer éve sok megpróbáltatáson ment ke­resztül. A magyar nép számtalan­szor megkísérelte függetlenné, ön­állóvá, gazdagabbá tenni önmagát. Az igazságért, a jobbért való küz­delmét évszázadokon keresztül nem koronázta siker, nem tudta elérni, hogy a népé legyen a ha­talom. 1945-ben a Szovjetunió felszabadította hazánkat, s ezáltal ■vált lehetővé az, hogy a nép ve­gye kezébe hazája irányítását, mindennapjainak, jövőjének for­málását, alakítását. — így vált lehetővé, hogy a fordulat évét követően az alkot­mányban rögzíthessük a megvál­tozott társadalmi és állami ren­det, amely jellegében és minősé­gében alapvetően különbözik a korábbiaktól. Harminc év óta megemlékezünk az Alkotmányról, amely nem csupán egy a törvé­nyek sorában, hanem jogrendsze­rünk forrása, törvényeink alapja, mert a legfontosabbat rögzíti; té­teleinek megtartásával emberré teszi az embert. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára beszédének további részében a fejlődésünkkel kapcsolatban egyebek között meg­említette, hogy az új állami, tár­sadalmi rendben jelentősen meg­változott az emberek általános IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: nappali gomolyfelhő-képződés, főként a Tiszán­túlon néhány helyen záporral, ziva­tarral, máshol valószínűleg eső nélkül. A hajnali órákban helyenként köd. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 11—6, legmagasabb nappali hőmérséklet: 24—28 fok között. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents