Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-17 / 192. szám

Várható Időjárás ma cfllg: Időnként megnövekvő lelhöxet, néhány helyen zápor. Illetve zivatar. Általában mérsé­kelt, néha élénk északkeleti, keleti szél. a legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 12—17, a legmagasabb nappali hőmérséklet 24—2« fok kö­zött. Távolabbi kilátások keddig: az Időszak elején napos, meleg Idő, később megnövekszik a felhőzet, a hőmérséklet néhány fokot csők- ken, zápor, zivatar kialakulására lehet számítani. (MTI) _ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IDŐJÁRÁS peron pipe AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 192. szám Ám 1,20 Ft 1979. augusztus 17. péntek Elutazott a szovjet mezőgazdasági miniszter Tegnap elutazott Budapestről Valentyin Kavnovics Meszjac, a Szovjetunió mezőgazdasági mi- niszteie, aki küldöttség élén részt vett a szovjet mezőgazdasági élel­miszeripari és mezőgépipari kiállí­tás megnyitásán. A küldöttség tag­jai közt volt F. P. Szenyko, a Be­lorusz és A. A. Turkenbajev, az Uzbég SZSZK mezőgazdasági mi­nisztere is. Búcsúztatásukra a Fe­rihegyi repülőtéren megjelent Ro­many Pál mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A szovjet mezőgazdasági minisz­ter tárgyalásokat folytatott a két ország agrárgazdasága közötti együttműködés további fejleszté­séről, különös figyelemmel a koo­perációs lehetőségekre és a kor­szerű termelési technológiák al­kalmazására. Látogatást tett He­ves megyében, ahol megtekintette a nagyrédei Szőlőskert Termelő­szövetkezetet és az Eger-mátra- vidéki borgazdasági kombinát né­hány részlegét. (MTI) Politikai könyvkiállítás Baján „Nincs egy osztálya sem az emberi társadalomnak, melyany- nyira törekedne szellemi látha­tárát kibővíteni és a tudás leg­magasabb fokát elérni, mint a szervezett munkásosztály.,.” idézte Liebknecht egyik röpira- tának gondolatát Komáromi At­tila, a megyei pártbizottság pro­paganda- és művelődési osztá­lyának helyettes vezetője tegnap, a bajai pártbizottság székházá­ban. Szavai annak a politikai könyvkiállításnak a megnyitója­ként hangzottak el, amelyet az MSZMP bajai városi és járási bizottsága a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségével közösen rendezett, s amely tíz ,tárlón mintegy háromszázféle könyvet, folyóiratot mutat be a legújab­ban megjelent politikai kiadvá­nyok sorából. A kiállításon látottak azt iga­zolták, hogy az idézett, gondolat ma időszerűbb, mint valaha: a politikai könyvkiadás skálája egy­re szélesebb. A marxizmus—leni- nizmus klasszikusaitól a nép­szerű történelemig, a társadalmi valóság feltárásától a tudomá­nyos-fantasztikus regényekig, a fizika legújabb eredményeitől a hagyományos népi hímzésig szin­te mindent felölel. A kiállított könyvek meggyő­zően illusztrálták és bizonyítot­ták azt a tényt, amelyet a meg­nyitó beszéd így fogalmazott meg: „A felszabadulással a munkás­ság kulturális mozgalmának is új korszaka kezdődött, és ma már joggal mondhatjuk, hogy a kul­túra, az olvasás az egész társa­dalom ügye, illetve az egész tár­sadalom ügye lqell, hogy legyen. Meggyőződésem, hogy napjaink­ban az olvasás jelentőségét még akkor is szükséges hangsúlyozni, hogyha a számokkal bizonyított eredmények lelkesítőnek látsza­nak.” Jól tudják ezt Baján is, ahol pedig az átlagost meghaladó eredményeket értek el a politikai könyvek terjesztésében: A Kos­suth Könyvkiadó helyi terjesztői mintegy félmillió forint értékű könyvet adnak el évente a vá­ros üzemeiben, intézményeiben. S hogy a kiállítás által nyújtott segítséget milyen sokan szeret­nék hasznosítani a további mun­kájukban, azt jól érzékeltette egyebek mellett az is, hogy Papp György, a városi pártbizottság el­ső titkára, Preiszinger András, a Bács-Kiskun megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója és Mészáros János, a Kossuth Könyvkiadó Bács-Kiskun megyei kirendeltsé­gének vezetője mellett mintegy százan vettek részt az augusztus 24-ig megtekinthető kiállítás megnyitóján. A kiállítás anyagát a következő hetekben Bács-Kiskun megye több városában is bemutatják. K. J. HELYZETKÉP A VÁROSOKBÓL Zsúfoltak az óvodák, de kevesebb gyerek marad ki Egy esztendő alatt valamelyest enyhült az óvodai ellátás kró­nikus gondja, de meg nem szűnt. Továbbra is túlzsúfoltak a gyer­mekintézmények, s ha a korábbi­nál néhánnyal kevesebbet is, de még jó pár jelentkező felvételi kérelmét kell elutasítani. A me­gye városaiban a szokásoknak megfelelően felvételi bizottságok döntenek az „igen”-ről. A jelent­kezések lezárultak, sőt a napok­ban már a döntés is megszületik, hogy szeptembertől végül is há­nyán járhatnak óvodába. Ez al­kalommal — Kecskemét és Baja kivételével — a megye városai­nak óvodai ellátását érzékeltet­jük néhány jellemző adattal. Örömhírt — akárcsak tavaly — csupán Kalocsáról kaptunk. Czár Margit tanulmányi felügyelő ar­ról számolt be, hogy a város 11 óvodájában 855 apróságot gon­dozhatnak, s hogy várhatóan az összes jogos igényt ki tudják elé­gíteni. Külön említésre méltó, hogy december 31-ig huszonöt hellyel bővítik az egyik óvodát. A kiskőrösi Városi Tanács mű­velődésügyi osztályának vezetője, Nedró Mihály egy jó és egy rossz hírt küldött. Jó, hogy szeptem­berben háromcsoportos új óvo­da nyílik Petőfi szülővárosában, ahol így összesen 11 intézmény­ben 23 csoport működik. Nem kedvező az oktató-nevelő mun­kára, hogy száz helyre százhúsz gyereket vesznek fel — 575 he­lyett tehát 690 apróság jár majd oviba. Az idén háromszázötven­egyen jelentkeztek, de százötven­nyolc igénylőt el kell utasítani. Végül a rossz hír: összesen csak­nem kétszáz kiskőrösi gyérek marad óvoda nélkül az idén. Kovács Sándorné, Kiskunfél­egyháza város Tanácsa művelő­désügyi osztályának vezetője sem tudott vigasztalót mondani. Ezer- huszonkilenc helyre 1235 gyere­ket várnak, ami szintén 120 szá­zalékos „kihasználtsági arányt” fed. Igen ám, csakhogy 1514-en szeretnék gyereküket óvodába íratni. S mivel az idén Félegy­házán nem adnak át új óvodát, 279 apróság felvételét el kell utasítaniuk. Kiskunhalas 12 óvodájába ezer- r.égyszázan jelentkeztek — tud­tuk meg Rasztik Mihályiéi, a vá­rosi tanács művelődésügyi osz­tályának vezetőjétől. A helyhiány miatt fel nem vettek száma vi­szonylag alacsony — nyolcvan — ami persze nem nagy vigasz az elutasítottaknak. Az idén 175 hellyel bővül a halasi óvodaháló­zat. így a gondok enyhülésére le­hel számítani. Mint a vázlatos helyzetképből is kiderül, Kalocsa kivételével mindenütt kevesebb hely van, mint amennyire szükség lenne, örvendetes azonban, hogy — fő­leg az elmúlt esztendei társadal­mi munkák hatására — ez a szám a tavalyinál kevesebb. B. J. Rövidesen visszatérnek a Földre Leonov nyilatkozata a páros „űrsétáról” Kis Csaba, az MTI moszkvai tudósítója jelenti: Az első ..űrséta” hőse, Alekszej Leonov méltatta tegnap a Krasz- naja Zvezda című lapban Vlagyi­mir Ljahov és Valerij Rjumin szerdai bravúrját a világűrben végzett másfél órás munkát, amelynek során sikerrel távolí­tották el az űrállomás felületén megakadt, tíz méter átmérőjű rá­dióteleszkópot. Leonov megállapí­totta: a világűrben végzett mun­ka rendkívül nehéz, megerőltető feladat, s a két űrhajós nagy nyu­galommal, teljes biztonsággal ol­dotta meg a bonyolult szétszere­lést. A Szaljut—6. űrállomáson egyébként mindhárom állandó személyzet tagjai dolgoztak már a világűrben: az első alkalommal Georgij Grecskp vizsgálta meg az összekapcsoló berendezés mű­ködését, a második alkalommal Kovaljonok és Ivancsenkov sze­relt le egyes berendezéseket az űrállomás felületéről. A Pravda tegnap érdekes rész­leteket közölt Ljahov és Rjumin bravúrjáról. A két űrhajós maga javasolta, hogy az űrállomás fe­lületére szerelt egyik berendezés­ben elakadt antennát, amelynek eredetileg egyszerűen le kellett volna válnia a Szuljutról, «ilyen módon próbálják meg eltávolíta­ni. A földi központ előbb az űr­állomás különböző irányú mozga­tásával próbálta „lerázni” a Szal- jutról az elakadt berendezést, de ez nem vezetett eredményre. Ezt követően előbb a Földön dolgoz­ták ki a bonyolult manőver min­den mozzanatát, televíziós beren­dezéssel „előjátszották”, s a Föld­ről az űrállomásra továbbították a szükséges képeket. Ljahov és Rjumin a feladat végrehajtása előtt egy nappal kisebb főpróbát is tartott: ki kellett próbálniok, hogy a csaknem két év óta a vi­lágűrben levő, és már többször használt szkafanderek megfelelő állapotban vannak-e. Ehhez előbb felöltötték a félmerev űrruhát, majd a légzsilip közelében az űr­állomás egyik szekciójából eltávo­lították a levegőt. A világűrben végzett munkához egyébként mó­dosítani kellett Rjumin szkafan­derét: a nagy termetű űrhajós ré­szére át kellett alakítani a sza­bályozható hosszúságú kéz- és láb­részeket, a szkafander „ujjait és nadrágszárait”. Rjumin így ké­nyelmesen mozoghatott az öltö­zékben. Ez különben nem jelent bonyolult feladatot: a szkafandert eleve úgy szerkesztették meg, hogy különböző termetű űrhajósok egyformán használhassák. A rendkívül bonyolult munkát a két űrhajós teljes sikerrel ol­dotta meg. Előbb Rjamin lépett ki a légzsilipen az űrállomás kül­sejére, majd Ljahov is kibújt a világűrbe. A parancsnok az egész munkafolyamat során az űrállomáson kívül tartózkodott, hogy segítse társát és gondoskod­jék teljes biztonságáról. Mint a Pravda megírta, az el­akadt antenna miatt módosítani kellett a visszatérés előkészüle­teit: a feladat előkészítése és végrehajtása miatt Ljahovnak és Rjuminnak nem jutott kellő ideje olyan munkákra, amelyek a visz- szatéréssel kapcsolatoak, így az űrállomás konzerválására. Ez azonban csak kisebb késedelmet okozott, s így a világ eddigi leg­hosszabb időtartamú űrexpedí­ciójának két tagja rövidesen visz- szatér a Földre. Rjumin számára nemcsak az űrséta, a nehéz munka miatt em­lékezetesek ezek a napok: a Szal­jut—6. jelenlegi személyzetének fedélzeti mérnöke tegnap ünne­pelte 40. születésnapját. Védeni, javítani és termővé tenni a földet Hazánkban a termőterület az utóbbi két évtized alatt, mintegy 400 ezer hektárral csökkent. Indokoltnak csak ott mondható, ahol új gyá­rak, lakótelepek, utak foglal­ták el a földet. Azonban ál­talános tapasztalat, hogy a szükségesnél nagyobb terüle­tet vontak ki a művelésből, és a jó minőségű földek vé­delméről, sok helyen megfe­ledkeztek. A termőföld meg­óvása, ésszerű, az adottsá­gokhoz igazodó hasznosítása fontos társadalmi érdek. A talaj termékenységét főkép­pen öntözéssel, belvízrende­zéssel, valamint javítással le­het fokozni. Ezekre az MSZMB KB múlt év márci­us 15-i határozata is felhív­ja a figyelmet, s a teendőket is megjelöli. összefoglaló néven meloráció az a sokrétű munka, amellyel az említett feladatokat meg lehet ol­dani. E fogalomkörbe tartozik a talajvédglem, a vízrendezés, az öntözés, a talajjavítás, vagyis minden, amivel olyanná lehet alakítani egy földterületet, hogy ott optimális körülményeket te­remtsenek a termeléshez. A mun­kák sok időt, pénzt és speciális gépeket igényelnek. Hol tartanak ma, milyenek a lehetőségek, fel­tételek ahhoz, hogy a jövőbeni feladatokat teljesíteni lehessen? Ezekről tanácskoztak Tiszakécs- kén, s a résztvevők munka köz­ben is láthatták azokat a leg­újabb gépeket, amelyeket a me­liorációhoz használnak. A rendezők nevében Budai Ist­ván, a tiszakécskei Béke és Szabadság Termelőszövetkezet el­nöke köszöntötte a Résztvevőket, majd Pfenning Gyula, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályvezető-helyette­se beszélt a megyei meliorációs munkákról. Említést tett arról, hogy a megye mezőgazdaságilag művélt területének nagyobb ré­szén kedvezőtlen adottságú tsz-ekben dolgoznak, gazdálkodá­suk színvonala nem kielégítő, a növénytermesztés hozama bizony­talan, az örszágos átlag 80 száza­lékát sem éri el, éppen a gyenge talajadottságok miatt. Ezeken a részeken a melorációs munkák el­végzése változtathatja meg a mostani körülményeket. Annál is (Folytatás a 2. oldalon.) • Nagy feltűnést keltett a lézervezérlcsü alagcsőfcktrtő gép. • Mélyen forgatja a földet a talajjavítás és műtrágyakiszórás után á felvételen látható gép. (Karáth Imre felvételei) Recept nélkül Nem vettek észre valami különöset a most tüzesedő munkaversennyel kapcsolat­ban? Lehet, hogy ez túlságo­san egyéni megfigyelésnek tű­nik, de a tények erről val­lanak. Hogy tudniillik a kong­resszusi és felszabadulási mun­kaverseny indulásakor elma­radt a szokásos „rajtpisztoly”- dörej. Ami rendszerint egy „nagyágyú” részéről hangzott el. Megszokásunkká vált, hogy amikor kiemelkedő nemzeti — meg internacionalista — ese­mény, évforduló felé közele­dünk, a kezdeményező kedv, alkotóvágy fellángoltatásához valamelyik országos nagyüzem adja meg a jelt. Az ő ver­senyfelhívása jelenti szinte, hogy — „Vigyázz — kész — in-dulj!” — Egyszóval ország­szerte vártuk a startjelet. Most mintha nem így tör­tént volna. Nem látott napvi­lágot út- és iránymutató, vagy felhívás, amit sok tekintetben receptként fogtak fel itt-ott- amott. Az élet, körülménye­ink, helyzetünk úgy hozta ma­gával, hogy ez a vezényszóra rajtolás elmaradt. Még a ve­zető szervek részéről is jósze­rivel a versenyvállalások tere- bélyesedésével láttak napvilá­got a szintén hagyományos felhívások. Lásd például a SZOT és a KISZ KB erre vo­natkozó üzenetét. S ha belegondolunk, nem így van-e rendjén? Főleg ha népgazdaságunk jelenlegi hely­zetét tekintjük, amikor is min­dennapjaink velejárója lett a minél gyorsabb alkalmazkodás a követelményekhez. Egyik ilyen szükségszerű belátás, hogy a versenynek most nem kimért rövid távja van, amely­nek stopperóra mutatójával egyidőben indulnak neki az egymással megmérközök, hogy aztán esetenként a célfotó döntsön, ki volt dicsőbb s melyik nagyobb. Hiszen amit ma leggyakrabban hangozta­tunk, hogy tudniillik okosab­ban gazdálkodjunk, jövedel­mezőbben termeljünk, foko­zott takarékosság mellett s korszerűbb termékszerkezet, azaz piacképesebb gyártmány­struktúra kialakításával — mindez folyamat. Olyan menetrend, tervsor, program, aminek a véghezvi­telére nem indulhatunk olyan jelszóra, hogy — „Na, egy, ket­tő, három, most!" Ezek teljesítéséhez menet közben is számtalanszor körül kell nézni, mérlegelni, hogy módosítsunk, változtassunk vagy egyenesen újítsunk, ha kell. Ehhez pedig önállóságra. alkotó gondolkodásra, az új utak sokszor merész vállalá­sára van szükség, önállóság­ra már csak azért is, mert nincs két üzem, vállalat, mun­kahely, mezőgazdasági terme­lőszövetkezet, ahol azonos re­cept, vállalási szempontok alapján lehetne emelni a mi­nőség színvonalát, növelni a termelékenységet, fokozni az exportra termelés értékét. S kiknek van legnagyobb, több éves küzdelmek, tapaszta­latok révén megszerzett és ezért is megbízható gyakorla­tuk a saját fejjel való gondol­kodásra, mint a szocialista brigádoknak, újítóknak, a Dolgozz Hibátlanul munka- rendszer alkalmazóinak. No és velük, közöttük kiknek le­hetne minden új módszer, el­járás keresésére, felfedezésére nagyobb érzéke, mint a fiata­loknak. Véletlen-e hát, hogy a már említett felhívás az ő ki­emelkedő szerepüket állítja előtérbe, mint akiknek példa- mutatása — húzóerő minden­kire, aki megérti: a vállalások­nak most azt a célt kell tük­rözniük, hogy szocialista tár­sadalmunk építését a nehe­zebb körülmények között is töretlenül folytassuk tovább. Aki tehát most versenyez, vállalásával politikai állásfog­lalást is tanúsít. Elkötelezi ma­gát egyrészt eddigi eredmé­nyeink megszilárdítására, más­részt szocialista céljaink való­ra váltására. T. 1. 0 A talajfelszín egyenetlen- ségeit ezekkel a lánctalpas,' traktorvontatásű munkagépek* kel simítják el. Tanácskozás és bemutató Tiszakécskén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents