Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-14 / 163. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEG ÁLLAPOD ÁSOK AT ÍRTAK ALA PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 163. szám Ara: 1,20 forint 1979. július u. szombat A jegyzőkönyv aláírásával pénteken a Par­lament delegációs termében befejezte mun­káját a Magyar—Szovjet Gazdasági és Mű­szaki-Tudományos Együttműködési Kor­mányközi Bizottság 23. ülésszaka. A jegyző­könyvet Marjai József és Konsztantyin Ka- tusev miniszterelnök-helyettesek, a Kor­mányközi Bizottság társelnökei írták alá. Ott volt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. A jú­lius 10-től 13-ig tartó ülésszakon a bizottság különösen nagy figyelmet fordított azoknak a megállapodásoknak a teljesítésére, amelyek Kádár János és Leonyid Iljics Brezsnyev tárgyalásain születtek a szovjet párt- és kor­mányküldöttség májusi magyarországi láto­gatása során. fl Marjai József és Konsztantyin Katuscv miniszterelnök-helyettes aláírja a tárgya­lások jegyzőkönyvét. Befejeződött a magyar-szovjet kormányközi bizottság ülésszaka EGYÜTTMŰKÖDIK A TUDOMÁNY ÉS A GYAKORLAT Fémsilók itthon, külföldön } A fémsilók építését, szerelését a kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat szakemberei végzik,* alvállalkozók segítségével. (Pásztor Zoltán felvétele.) Háromféle magtártípusban tá­rolják a szemes terményt hazánk­ban. A vasbeton silók — ilyet ad­tak át az idén Kecskeméten is — a leghosszabb élettartamúnk, be­ruházási költségük magas, ugyan­akkor nélkülözhetetlen, mivel nagy mennyiségű terményt hosz- szú időn át biztonságosan lehet bennük tárolni. A fémsilók je­lentik a középkategóriát. A mal­mok, keverék takarmány-gyártó üzemek mellett építenek ilyene­ket. ugyanis az ezekben tárolt búzát, kukoricát, stb. egy éven belül fel kell használni. A har­madik csoportot a könnyűszerke­zetes tárolócsarnokok jelentik. A két utóbbi tárolöépítés közül vá­lasztanak a mezőgazdasági üze­mek, keveréktakarmányt gyártók. Korábban a felületes számítá­sok, költségkalkulációk eredmé­nyezték, hogy a könnyűszerkeze­tes épületeket olcsóbbnak, meg­felelőbbnek mondották. Ma már azonban egyre szélesebb körben uralkodó nézet, hogy a fémsilók építése célszerűbb, ezekben biz­tonságosan, romlási veszteség nél­kül eltartható a termény, ugyan­akkor az üzemeltetési költségük, az élőmunkaigényük rendkívül alacsony, a gépesítettség pedig a fizikai munkát szükségtelenné te­szi. Egy-egy fémsilótelepet, ahol hatezer tonna szemes terményt le­het tárolni, 9—11 hónap alatt fel­építenek. Előnyeinek, hasznának felismerését mutatja, hogy nem­csak hazánkban, hanem a fejlett európai országokban is egyre több hasonló típusú tárolót épí­tenek. A fémsiló legnagyobb gyártója a Kecskeméti MEZŐGÉP Válla­lat, a felhasználók, alkalmazók között pedig első helyen áll a GABONATRÖSZT. A napokban Kecskeméten a vállalat központ­jában dr. Csatári Lajos igazgató és dr. Tomay Tibor, a GABONA­TRÖSZT vezérigazgató-helyettese 1985-ig szóló együttműködési megállapodást kötött, amely ki­terjed a fémsilók műszaki, tech­nológiai fejlesztésére, a munka­helyi ártalmak csökkentésére és környezetvédelmi szempontokra is. A megállapodás elsődleges cél­ja, a tudományos eredmények, kutatások — amelynek fellegvára a GABONATRÖSZT — mielőbbi gyakorlati megvalósítása, ugyan­akkor a Kecskeméti MEZŐGÉP szakemberei egyeztetik és átad­ják gyakorlati tapasztalataikat a kutatóknak. A szellemi és gyakorlati isme­retek összegzésével igyekeznek továbbfejleszteni egyebek között az anyagtakarékos, jobb hatásfo­kú fémsilógyártást, valamint e tárlók hazai és külföldi elterjesz­tésében is együttműködnek. Kí­sérleteket végeznek annak érde­kében. hogy növelni tudják a fémsiló korrózióval szembeni el­lenállását, szerkezeti szilárdságát, gépesítési fokát, a tárolástechno­lógiát pedig úgy javítják, hogy a követelményeknek a termény jobb megóvásának a korábbinál tökéletesebben megfeleljen. A kecskeméti vállalat négy éve kezdte a fémsilók exportját. Tá­rolótelepet építettek, illetve meg­kezdték ennek munkáit Hollan­diában, Irakban. Vietnamban, Ju­goszláviában, Algírban, és további építkezésekről tárgyalnak nem­csak a felsorolt országokban, ha­nem az NSZK-ban ' és Olaszor­szágban is. A legnagyobb beru­házás Algírban kezdődik, ahol 70 ezer tonna termény tárolására négy silótelepet építenek, mint­egy 15 millió dollárért. Egyébként v vállalat idei exportja megkö­zelíti a tízmillió dollárt. A hazai hasonló beruházáso­kat főként a GABONATRÖSZT végzi, amely a hatodik ötéves terv időszakában megvalósuló tároló­építési programjához elsősorban a kecskeméti fémsilókat használ­ja. A mintegy 300 ezer tonna ter­ményt befogadó fémsilóknak 80 százalékát a Kecskeméti MEZŐ­GÉP Vállalat készíti, amelynek gyártásához, szereléséhez az együttműködési megállapodás sze­rint elsőbbséget, valamint áren­gedményt is adnak. Cs. I. TERMÉKVÁLTÁS HALASON Bizakodnak a pamutnyomó dolgozói A Pamutnyomóipari Vállalat kiskunhalasi gyáregységében jú­lius 1. óta a korábbitól eltérő anyagok kerülnek le a szövőszé­kek egy részéről. Ván József, a gyáregység vezetője ezzel kap­csolatban a következő tájékozta­tót adta. — Az évek óta vastagabb fo­nalból szőtt flanel és más anya­gok iránt egyre kisebb az érdek­• Itt szerezte meg a szakmunkás­képesítést Németh Eszter, s azóta már az üzem egyik legjobb szövőnője lett. Elsők között kezdte meg az új típusú szövetek készítését. A gépeiről lekerülő szövet több mint hatvan százaléka már első osztályú. lűdés. Ezért került sor arra, hogy megkezdtük a piac igényeinek megfelelő anyagok szövését. Jú­lius 1. óta az alapos előkészü­letek után gépparkunk felén, 65 gépen már a Fruzsina és a Cloké nevű műszál—pamut alap­anyagú kelme készül. Műszaki csoportúnk irányításával a tmk 15 dolgozója szorgalmasan mun­kálkodik a gépeknek erre a szö­vésre való átállításán. Bízunk abban, hogy augusztus közepére elkészülnek s ettől kezdve már csak ezt a két szövetet készít­jük. Ezeknek az új típusú finomabb anyagoknak a szövése a dolgo­zóktól is gondosabb munkát, na­gyobb figyelmet igényel. Az első félévben igen jó eredményeket értünk el, a terv szerint termé­keink 79,7 százalékának kellett volna elérni az I. osztályú mi­nősítést, ezzel szemben 81,8 szá­zalék volt a teljesítés. A két új kelmét természetesen új, igen szigorú minőségi szabvány szerint készítjük, s ez a mutató július 1. óta még csak 52—84 százalé­kot ért el. Elkeseredésre azért nincs okunk, mert szorgalmas szövőnőink napról napra nagyobb gyakorlatot szereznek és bízunk abban, hogy a teljes átállás után az első félévihez hasonló lesz majd az első osztályú szövetek mennyisége. Az év első felében különben a bruttó nyereségtervet 105, a négyzetmétertervet pedig 118,5 százalékra teljesítettük. Ez utóbbi szám azt jelenti, hogy hat hónap alatt gépeinkről 1.9 millió méter került le. Reméljük, az új kel­mékből is lesz túlteljesítésünk az év végéig. O. L. Áttekintették a kormányfői ta­lálkozón, az együttműködési bi­zottság ülésszakain és a bizottság társelnöki megbeszélésein ho­zott határozatokat, megállapodá­sok teljesítését és a további mun­káról újabb intézkedéseket hoztak. Az ülésszakon megvizsgálták, hogy miként vehetne részt a ma­gyar fél szovjet árusító kapacitá­sokat bővítő közös beruházások­ban, amelynek révén magasabb vastartalmú importércet kaphat. Elhatározták, megvizsgálják an­nak a javaslatnak a részleteit, amely szerint az 1984 utáni hosz- szú távú időszakra is meghosz- szabbítják majd legjelentősebb in­tegrációs együttműködésüket, az olefinek és azok feldolgozási ter­mékeinek gyártására és kölcsönös szállítására vonatkozó kormány­közi egyezményt. Áttekintették más korábbi kor­mányközi és tárcaközi egyezmé­nyek, egyebek között az atomerő- művi berendezések gyártási koo­perációjáról, a szovjet területen létesülő kőolajkitermelő, vala­mint cellulóz és több vaskohászati termék gyártási kapacitásának létrehozásáról szóló megállapodá­sok végrehajtásának menetét. Részletesen megtárgyalták a két ország közötti külkereskedel­mi forgalom alakulását, s megál­lapították, hogy az árucsere to­vábbra is eredményesen fejlődik. A magyar exportszállítások nyolc termékcsoportban az első helyet foglalják el a szovjet im­portigények kielégítésében. Egye­bek között a KGST-országokból származó szovjet importban a különféle műszerek mintegy há­romnegyede, az autóbuszoknak csaknem teljes mennyisége, a gyógyszereknek kétötöde,. a friss gyümölcs kétharmada és a zöld­ségkonzervek fele magyar ter­mék. A szovjet partnerek szállításai­ban pedig rendkívül jelentős, hogy az importáru kétharmada ezúttal is energia, energiahordo­zó. nyersanyag és féltermék. Eb­ben az évben egyebek között 7.3 millió tonna kőolajat. 1,1 millió tonna kőszenet és kokszot. 6 milliárd kilowattóra villamos energiát, s a Szövetség vezetéken már 2,6 milliárd köbméter föld­gázt szállít a Szovjetunió. Az ülésszakon megállapították: mindkét fél kölcsönösen fontos­nak tartja, hogy az előirányzott szállításokat maradéktalanul és ütemesen teljesítsék. Az ülésszak befejeztével Simon Pál nehézipari miniszter és Török István külkereskedelmi miniszter- helyettes, illetve Leonyid Kosz- tandov vegyipari miniszter jegy­zőkönyvet írt alá az agrokémiai egyezmény bővítéséről. Házi Ven­cel külügyminiszter-helyettes és Leonyid Zorin külkereskedelmi miniszterhelyettes a kölcsönös ke­reskedelemben szállított gépek, be­rendezések és műszerek karban­tartását segítő szovjet műszaki kiszolgálóközpontok építéséhez szükséges területek biztosításáról kötött kormányközi egyezményt. Sárosi Sándorné könnyűipari és Török István külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, illetve Jevgenyij Szizov cellulóz- és papíripari és Leonyid Zorin külkereskedelmi miniszterhelyettes jegyzőkönyvet írt alá a papíripari választékcsere­Lázár György fogadta Konsztantyin Katusevet Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke péntek dél­előtt hivatalában fogadta Konsztantyin Katusevet, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettesét. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén részt vett Mar­jai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Vlagyi­mir Pavlov, a Szovjetunió nagykövete is. megállapodás meghosszabbításá­ról. A Könnyűipari Minisztérium és szovjet partnere, a Cellulóz- és Papíripari Minisztérium 1971 óta ötévenként rögzíti a gyántásszako- sítási és választékcsere-együttmű- ködés előirányzatait, irányait. Ezúttal írták alá az 1981—85 évekre szóló megállapodást, amely szerint a két fél egyaránt 39,4 millió rubel értékű papírter­méket szállít partnerének. A szovjet küldöttség tegnap délután elutazott hazánkból. Bú­csúztatására a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Marjai József, Si­mon Pál és Soltész István. Ott volt Vlagyimir Jakovlevics Pav­lov is. (MTI) Tartalékok-M ■■ xmzm$ ■ Az idén sok gondot okoz a mezőgazdasági üzemekben az időjárás okozta károk ellen­súlyozása. A nehéz helyzet szinte kényszeríti a gazdaság vezetőit arra, hogy az eddi­gieknél jobban keressék a le­hetőséget a gazdálkodás ész- szerűsítésére, a takarékosság­ra, a hatékonyság növelésére, minőség javítására, összefog­lalva: a tartalékok feltárásá­ra. Mindenütt intézkedési ter­vet készítettek, hogy miként lehetne más ágazatokból el­lensúlyozni a fagy- és az aszálykárokat, amelyek első­sorban a kalászos gabonákat, valamint a gyümölcsösöket sújtották. A Bácsbokodi Aranykalász Termelőszövetkezetben például megállapították, hogy ameny- nyiben a tervben szereplő, az állattenyésztésben keletkező almot, szervesanyag-mennyisé- get rendeltetésszerűen felhasz­nálják, évi átlagban mintegy másfél millió forint értékű mű­trágyával kevesebbet kell vá- sárolniok. Jelentős meg takarí­tásra adódik lehetőség abból is, ha a talaj tápanyagigényét nemcsak növényenként, hanem tömbönként is figyelembe ve­szik. Nem arról van szó, hogy kevesebb tápanyagot juttassa­nak a földbe, vagyis a mű­trágyával takarékoskodjanak, hanem arról, hogy ésszerűb­ben gazdálkodjanak. Jelenleg egyébként sem megoldott a korszerű sertéstelepek szerves anyagának, szennyvizének hasznosítása. A Bácskai és a Duna mel­léki Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetségének körzeté­ben például hét gazdaságot büntettek meg másfél millió forint bírsággal, környezet- szennyezés miatt. A veszteség tehát kettős. Nemcsak hogy kárbamegy az értékes szerves anyag, hanem még bírságot is kell fizetni a gazdaságoknak. Ez valóban anakronizmus, amelyről hosszasan tárgyaltak a közelmúltban Mélykúton tartott tanácskozáson, ahol részt vettek a szakosított ál­lattenyésztő telepekkel rendel­kező gazdaságok. Keresni kell a szerves anyag ésszerű hasznosításának útját. Amikor ezeket a korszerű te­lepeket építették, erre nem gondoltak. Ma már rendelke­zésre állnak megfelelő beren­dezések, csak ezek megépíté­se elég drága, a szűrőrendszer létrehozása, a szerves anyag kijuttatása, amely egy-egy ilyen évente 6—10 ezer, vagy ennél több sertést kibocsátó telepnél tetemes mennyiség, nem könnyű. Egyszeri beru­házás után viszont évente több millió forint megtakarítást lehetne elérni. Folytathatjuk a felsorolást. Legtöbb gazdaságban nincs ésszerű gyepgazdálkodás. Most már néhány üzemben létesíte­nek mesterséges legelőket és feljavítják a meglevőket, ér­tek Is el jó eredményeket. Terjedőben vannak az új módszerek. Sajnos nem elég gyorsan hódítanak tért az utóbbiak. Példa erre a Csávolyi Egye­sülés Termelőszövetkezet kez­deményezése, a fóliával bélelt, árkokban történő kukoricatá­rolás. Ezzel évente sok száz­ezer forintot takaríthat meg minden gazdaság. Nincs szük­ség szárítóberendezésekre, egyszerű, könnyű megoldás. A szövetkezet már a takarmány- búza tárolását is hasonlókép­pen végzi. A csávolyi módszer csak most kezd elterjedni a mezőgazdasági üzemekben, pe­dig felmérhetetlen jelentőségű, hiszen rengeteg energiamegta­karítást is jelent. Ha már ez utóbbiról szó­lunk, említsük meg, hogy a szárítóüzemekben felhasznált tüzelőanyag pontosabb ellen­őrzésére is szükség lenne. Az eddiginél nagyobb figyelmet kellene fordítani arra, hogy amikor a berendezések üze­melnek, folyamatosan látják el őket feldolgozandó anyag­gal. Érdemes a fáradtolaj gyűjtését is jobban megszer­vezni, az ÁFOR kimutatása szerint hatvanhárom helyen történik a gyűjtés. Sok lehe­tőség van a melléktermékek feldolgozására, ezt néhány termelőszövetkezetben ésszerű­en végzik, de sok helyen el­hanyagolják. Jó néhány gazdaságban fel­halmozódtak a felesleges al­katrészek. Ennek, oka, hogy az évek folyamán gyakran akadozott az ellátás, emiatt tartalékoltak. Ma már viszont a sok géptípus kiselejtezése miatt ezek feleslegessé vál­tak. A Kiskunsági Mezőgaz­dasági Szövetkezetek Területi Szövetségének egyik tanácsko­zásán szó esett arról, hogy ezeket a felesleges alkatrésze­ket a szövetkezetek ajánlják fel más gazdaságoknak, ahol ezekre még szükség lehet. A Miskei Március 15. Termelő- szövetkezetben például 1 mil­lió forint értékű ilyen feles­leges alkatrész van. Természetesen nem lehet re­ceptet adni arra, hogy egy- egy gazdaság miként oldja meg gondjait. A felsoroltak csak javaslatok lehetnek, bi­zonyára ezeken kívül még számos lehetőség van, amelyet érdemes kiaknázni. Ne feled­kezzünk meg a szocialista bri­gádmozgalom jelentőségéről sem. Ez utóbbi az évek fo­lyamán már bebizonyította, hogy sok millió forinttal ja­vítja a gazdálkodás mérlegét. Más szóval a gondok leküz­désének úgynevezett emberi oldaláról is érdemes szót ej­teni. Az emberek alkotókész­sége, amely a brigádmozga­lomban teljesedik ki igazán, már eddig is szép eredménye­ket hozott. K. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents