Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-13 / 162. szám
i • PETŐFI NÉPE • 1979. Júlia* IS. Alkalmazkodni a nagyobb követelményekhez Valamennyi munkahelyen a vezetőkkel szembeni követelmény három alapponton nyugszik, eszerint választják, valamint minősítik és értékelik is tevékenységüket. A politikai, szakmai ismeretek birtoklása után az emberi tulajdonságok, közöttük is főleg a vezetői munkára való alkalmasság a harmadik követelmény. Ez azonban korántsem jelent egy „pontot” ahol meg lehet állni, hanem alapot, amelyről napról napra tovább kell lépni és összhangban lenni a gazaaságpolitikai követélményekkel a fejlődéssel. A XI. kongresz- szus határozatainak megvalósítása, a gazdasági életben bekövetkezett változásokhoz és az új feladatokhoz való alkalmazkodás szükségessé teszi a vezetőkkel szembeni követelmények fokozott betartását. Ennek legfőbb őrei és felügyelői a munkahelyi pártszervezetek. A mezőgazdasági üzemekben évről évre fokozatosan valósítják meg a Központi Bizottságnak a káder- és személyzeti munkáról 1973-ban hozott határozatát. Jobban érvényesülnek ma már a ka- dermunkában is a demokratikus vonások, nagy figyelmet fordítanak a dolgozókat képviselő társadalmi és tömegszervezetek véleményére, folyamatosabb az utánpótlás-nevelés, a példamutató vezetők megbecsültek, ugyanakkor következetesebben alkalmaznak felelősségre vonást azokkal szemben, akik megsértik az erkölcsi normákat, visszaélnek a hatalommal. Vonatkozik mindez a vezetés valamennyi szintjére, az első számú vezetőtől a csoportvezetőig. A termelőszövetkezeti pártveze- töségek és szervezetek időről időre megvizsgálják, elemzik a káderéi személyzeti munkát, és meghatározzák a feladatokat is. A rémi Dózsa Tsz pártszervezete nemrég foglalkozott ezzel a témával, s ezen belül is kiemelten a politikai, szakmai továbbképzések helyzetével Megállapították, hogy a vezetők politikai és szakmai képzettsége megfelelő. A szakmai és ügyviteli területen a hetven vezető beosztású dolgozó közül 14-nek felsőfokú, 38-nak középfokú végzettsége van. A különböző termelési ágazatban több mint száz szakmunkás tevékenykedik, legtöbb a baromfitenyésztésben. A termelés korszerűsítése és az új technológiák alkalmazása is szükségessé teszi, hogy növeljék a szakemberek számát, illetve a már ott dolgozók tudását bővítsék. Az utánpótlás érdekében 16 ösztöndíjasa van a szövetkezetnek. Már tavaly is hattal gyarapodott — közülük négyen egyetemet, illetve főiskolát végeztek — a szövetkezet szakembereinek száma. A szakmai továbbképzésekben az elmúlt évben öt, az idén tíz vezető vett részt. A politikai képzés is folyamatos a szövetkezetben. A legtöbb vezető részt vett már középfokú politikai oktatásban, né- hányan pedig az idén kezdik tanulmányaikat a marxista—leninista egyetemen. A rémi szövetkezetben évek óta dolgozó, fizikai munkát végzők közül is igyekeztek kiválasztani azokat, akik alkalmasak vezetői munkakör betöltésére. A párt- szervezet önkritikusan állapította meg, hogy tavaly e téren nem voltak elég körültekintőek, és a kellő segítséget sem adták meg annak a hét fizikai dolgozónak, akit vezetői teendővel bíztak meg egy esztendővel ezelőtt. Ennek is tulajdonítják, hogy közülük ma már csupán hárman maradtak az akkori munkakörben. Hasonló esetek elkerülhetők, ha a szövetkezet első számú vezetői hatékonyabban, több alkalommal foglalkoznak a közép-és alsó szintű vezetőkkel, tájékozódnak gondjaikról és rendszeresebben értékelik munkájukat. Csabai István A MELLÉKTERMÉKET IS HASZNOSÍTJÁK BÁTYÁN Deák István főmezőgazdász tájékoztatása szerint, a Piros Paprika Tsz traktoristái, gépkezelői az elmúlt időszakban úgy dolgoztak, hogy a növénytermesztési ágazatot ért veszteséget pótolni tudják. A magágykészítés alkalmával igen gondos munkát végeztek, a szója-, a kukoricavetés is hasonló módon történt. Az időközben lehullott csapadék és a melegebbre fordult időjárás hatására mindkét takarmánynövény kikelt, szépen díszük. A mindössze 2 ezer hektár szántójú szövetkezetben, ahol természetes gyepterület nincsen, a nagy számú szarvasmarha-állomány takarmányozása korántsem egyszerű feladat. 1974-ben készült el a szakosított tehenészeti telep, és a Piros Paprika Tsz a korábbinál többet költhetett más ágazat korszerűsítésére. A nagy beruházás befejezéséig másra nem is jutott pénz. — Négy évvel ezelőtt határoztuk el — mondja Deák István —, hogy sokkal több zöldségfélét, fűszer- és drognövényt termesztünk, mert akkor gyorsabban megtérül a befektetés. Ehhez viszont nagyobb szántó kellett. Mivel a szövetkezet 2 ezer hektár közös szántója nem növelhető, a területet úgy osztottuk el az egyes növényfajok között, hogy a szarvasmarha-állomány tömegta- karmány-szükségletét viszonylag kevés fővetésű szántóföldi növénnyel, de annál több értékes melléktermékkel és fűterméssel fedezzük. — Legelője nincs a közös gazdaságnak, ezért száz hektár mesterséges gyepet telepítettünk, amelyet rendszeresen öntözünk. A növendékállatok itt tavasztól őszig jól elvannak és gyarapodnak. Emellett télre is gyűjthetünk számukra szálastakarmányt. Jól fizető árunövény a zöldborsó, amely évről évre 40 mázsás, vagy azt megközelítő átlagtermést ad. Tavaly a tartósítóipar számára átadott zöldborsó 68 százaléka kiváló. 28 százaléka I. osztályú minősítést kapott. Mindössze 4 százaléka lett másodosztályú. A géphasználati díjjal együtt a zöldborsóért kilogrammonként 7 forint 20 fillért kapott a Piros Paprika Tsz. S ebben az évben is kedvező volt az értékesítési lehetőség. — Miként hasznosítják a zöldborsó melléktermékeit? — Az idén 200 hektár volt a vetésterülete, és a termés betakarítására olyan gépeket vásároltunk, amelyek legjobban megóvják a borsószemet, ezenkívül menetközben csépelnek. Az értékes zöldhüvely és a borsószár nyomban összegyűjthető, besilózható. Kitűnő takarmány a szarvasmarhának. A hódmezővásárhelyi gyártmányú kombájn szerkesztésénél eleget tettek a balesetmentes munkavégzés követelményeinek, ezért a gép éjszakai műszakban is alkalmazható. Köztudott, hogy zöldborsóéréskor szinte minden perc számít a betakarításnál, hiszen a termés minősege függ tőle. A borsó helyére másodnövény került: zöldbab a konzerviparnak, rövid tenyészidejű kukorica a szövetkezet állatállományának. • Két nagy teljesítményű borsókombájnnal az idén heten végezték el 200 hektár zöldborsó learatásának, cséplésének, hüvely- és szárgynj- tésének, silózásának, termésszállításának minden munkafolyamatát. A régi típusú gépekkel műszakonként huszonketten dolgoztak a két gépsoron. Képünkön: a szokásos karbantartás a borsókombájnoa. (Straszer András felvétele) A másodvetés, a melléktermékhasznosítás, a kipusztult kalászos gabona helyett az értékes takarmánynövények termesztésének eredményeként a bátyai szövetkezet ez évben is elérheti az A bátyai határt sem kerülhette el a mos- toha időjárás. A sorozatos elemi csapás miatt csaknem kétszáz hektár gabonája pusztult ki a Piros Paprika Tsz-nek. Jórészt elit fokozatú, értékes búzafajták mentek veszendőbe. A szövetkezet kalászos területének 30 százalékát kellett másodszor is előkészíteni és bevetni. A tönkrement kenyérnekvaló helyére szója és kukorica került. l Másodvetéssel pótolja az időjárás okozta veszteséget a Piros Paprika Tsz Beruházás, termékszerkezet-váltás aSZIM kecskeméti gyárában • Még dolgoznak az építők a golyósorsó- gyártó üzemcsarnokban, de már folyik a darupálya- szerelés. Az V. ötéves terv időszakában két fontos beruházást hajtanak végre a Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyárában 286 millió forintos költséggel. Mivel nem csupán az üzem bővítéséről, hanem nagy jelentőségű gyártmány- és gyártásfejlesztésről is szó van, Nyerges Ferencet, a gyár főmérnökét kérdeztük az említett beruházások céljáról, megvalósításának helyzetéről. v — Valóban két igen fontos fejlesztési programról van szó — válaszolta a főmérnök. — Az első — amelynek tervei még 1975-ben készültek — a közúti jánműfék- gyártás fejlesztését hivatott megalapozni. Lényegében arról van szó, hogy 150 millió forintos költséggel olyan gyártókapacitást hozunk létre, amellyel az 1975. évi 160 millióról 1980-ra 326 millió forintra növeljük a gyár termelési értékét. Együttműködő partnerek A terveket a Bács megyei Tervező Vállalat készítette el 1976- ban, a kivitelezési szerződést pedig 1977-ben kötöttük meg a Bács megyei Állami Építőipari Vállalattal, mint fővállalkozóval. A BÁCSÉP még abban az esztendőben, augusztusban kezdte meg a munkát, s vállalta, hogy az idén decemberben átadja az új létesítményt. A munka jól halad. Elmondhatom, hogy már az előkészítés időszakában magas színvonalú együttműködés jött létre a tervező, a kivitelező és a beruházó között. Gyárunk például több esetben vállalta a különböző előkészítő feladatok — tereprendezés stb. — elvégzését a beruházás átfutási idejének lerövidítésére, s nem utolsósorban a költségek csökken’ tése céljából. Sőt, közreműködésünkkel több esetben sikerült a különböző hiányzó anyagokat is idejében beszerezni. — Milyen szempontok vezérlik a gyár vezetőségét, amikor kötelezettségeiken felüli segítséget nyújtanak a kivitelezést végző vállalat munkájához? — Egyrészt az, hogy a hazai közúti járműprogramban fontos kötelezettségek hárulnak gyárunkra. Emiatt a meghatározott időre képessé kell válnunk arra, hogy az Ikarusz, valamint a Magyar Vagon- és Gépgyár igényeit az üzemünkben gyártott féksze- relvénytípusokból megfelelően kielégíthessük. Ugyanakkor gyárunk alkatrészgyártó és szerelő kapacitásának bővítésénél már figyelembe vettük az Ikaruszban jelenleg kifejlesztés alatt levő új 300-as típusú autóbuszcsalád fékszerelvényigényeit is. Ezáltal termelést növelő beruházásunk már az új piaci igény kielégítését is lehetővé teszi, természetesen korszerű, világszínvonalat képviselő termékek gyártásával. Goly ósorsó gyártás — Kérem, beszéljen a másik beruházásról, amely a golyósorsó- gyártás Kecskeméten való megoldását teszi lehetővé. — A Szerszámgépipari Művek vezetői 1977-ben döntöttek arról, hogy a golyósonsó gyártását a mi üzemünkre bízzák. A golyósorsó a számjegyvezérlésű, nagy pontosságú és magas termelékenységű megmunkálógépek igen fontos eleme. A SZIM-ben évek óta folyamatban van a gyártmányszerkezet korszerűsítése, ennek folytán egyre' nő az NC-vezérlésű gépek gyártásának aránya. Az ezekhez szükséges golyósorsók beszerzése pedig csak a tőkés importból lehetséges igen magas áron. A kecskeméti gyár eddigi munkáját, műszaki, gazdasági fejlődését figyelembe véve született meg a határozat, hogy 136 millió forintos beruházással itt hozzák létre a golyósorsógyártó üzemet. Az újabb gyárfejlesztésre igen rövid kivitelezési határidőt adtak, hiszen csak tavaly augusztusban kezdődhetett az újabb üzemcsarnok építése, amelyet az idén szeptemberben kell befejezni. Kedvező előfeltétele ennek, hogy a beruházásban közreműködő partnerék között már a másik üzemcsarnok építésénél jó együttműködés jött létre, ami az újabb létesítménynél is folytatódott. A golyósorsó-gyártás megkezdése jelentős előrelépés lesz a kecskeméti gyárban, mind a termékszerkezet-korszerűsítés, mind a tőkés export árualap növelése terén. A gyártási technológiát is kidolgozták már szakembereink. Fejlesztési gondok — Ezek szerint teljesen gondtalanul készülnek a gyártás megkezdésére? — Az azért mégsem mondhatom. A beruházás előrehaladásával folyamatosan jelentkeznek előre nem látott költségtényezők — fejlesztésialap-felhasználás, forgóeszköz költségnövekedés stb. —, amelyek rontják gyárunk gazdasági eredményeit, mert nincs mögöttük termelésiérték-növeke- dés. Ez egyben a gazdasági mutatóinkat is rontja, ami a kecskeméti gyár kollektívájának anyagi és erkölcsi elismerésének lehetőségét csökkenti. A beruházással kapcsolatos munkálatok közvetve vagy közvetlenül gyárunk minden dolgozóját érintik oly módon, hogy átmenetileg többletfeladatok hárulnak rájuk. A golyósorsó készítése új gyártási eljárások .technológiák alkalmazását igényli, amelyek szigorúbb minőségi követelményekkel járnak együtt. Fizikai és szellemi dolgozóinktól ez jelentős erőfeszítést igényel, aminek szükségességéről sok esetben meg is kell győzni őket. Sok -pénzt és időt fordítunk az átképző tanfolyamokra, sőt az ebből fakadó munkaidőkiesés egyelőre még eredményrontó hatással van gyárunk gazdálkodására. A gyár párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetői és aktivistái mindennapos nevelő munkával igyekeznek dolgozóink szemléletét a helyes irányba terelni. Megmagyarázni azt, hogy a termékszerkezet-váltással járó nehézségek, gondok leküzdése később gyümölcsözővé válik, magasahb szintű termelést, jobb kereseti lehetőségeket eredményez. S ez a munka sok esetben nehezebb feladat, mint a beruházás technikai kivitelezése. Üzemünk kommunistái, tömegszervezeti aktivistái megértették a fejlesztési feladatok végrehajtásának fontosságát. Munkájukkal és szavakban is kifejezésre juttatják, hogy átmenetileg még a hátrányokat is vállalják. Maguk is hangoztatják, hogy a most folyó gyártásfejlesztés és termékszerkezet-váltás több ötéves tervre megalapozza üzemünk biztonságos alapokon nyugvó jövőjét. N. O. HÁZUNK TÁJA Málnaszedés Minden gyümölcs minősége a szedéstől is függ, különösen a bogyósoké. A málna köztük a legkényesebb. A szedés közben gyakorta olyan mértékben károsodhat, hogy az az értékesítés vagy a fo- gyaszthatóság rovására megy. A málna nem utóérő gyümölcs. Leszedése után már nem számíthatunk arra, hogy a színe és a béltartalma kedvezően változik. Mikor? A sikeres málnaszüret meghatározó mozzanata annak időpontja. A málna termése, amit gyakran gyűszűnek is neveznek, nem érik egyszerre, hanem hosszan elhúzódva. A málnatöveken a gyümölcs először azokon a helyeken érik. ahol több napfény érte a lombfelületet, tehát a külső részén. A jól színeződött gyümölcsöket naponta meg kell vizsgálni, mert csak akkor érettek szedésre, ha már köny- nyen leválnak. Hogyan? A málnaszemek még a gyengébb nyomást sem viselik el. Ezért szedés közben előbb tenyerünket óvatosan helyezzük a termés alá, majd gyenge érintéssel, szinte simogatva nyúljunk hozzá. A nagyon könnyen lepottyanó szemeket eleve tegyük külön, mert ezek a szállításkor úgyis megnyomódnak, és a minőségük az értékesítéskor már nem lenne kedvező. A lepotyogó és sérült szemeket külön rekeszbe téve, az úgynevezett lékategóriában fogják minősíteni. A szedést úgy folytassuk tovább. hogy a hajtásokról föntről lefelé haladjunk. A még gyengén színeződött gyümölcsöket hagyjuk rajta a töveken. A folyamatos érés megköveteli, hogy legalább két naponként eljussunk a már előzőleg szüretelt tövekhez. A sűrű szedés az egységes minőségen kívül lehetővé teszi, hogy a töveken maradó szemek fejlődése jobb legyen, így a termés mennyisége is növekedik, ellentétben a négy-öt naponkénti szedéssel. Csak száraz gyümölcsöt szedjünk le, mert a nedves szemek könnyen befüllednek a rekeszekben, vagy szedőtálcákon. Ne hagyjuk a gyümölcsöt a tűző napon, mert akkor az nemcsak befülled, hanem súlyából is sokat veszíthet. \i • A szedőállványokból a tálcák gyorsan cserélhetők. A gyümölcsöt nem kell átrakni, tehát nem károsodik. Mibe? Leghelyesebb, ha a málnát abba az edénybe vagy rekeszbe, esetleg tálcára szüreteljük, amelyikben értékesíteni akarjuk. A szedés közben válogassuk ki, és a fertőzött, sérült gyümölcsöt tegyük külön edénybe. Megéri az előzetes válogatás, mert a termés átadásakor ez többletbevétellel jár. Az úgynevezett gurulós minőségű és az extra gurulós gyümölcsre sokféle előírás vonatkozik. Az extra gurulós minőségi követelmény előírja, hogy csak két sor gyümölcs lehet egymáson, hiszen a málnaszemek szállítás közben is sérülhetnek. A szüretelés megkönnyítéséhez használjunk házilag is elkészíthető szedőállványt. Erre egyszerre több szedőedény vagy tálca is elhelyezhető (képünkön). A szedőállvány segítségével növelhetjük a szedés teljesítményét, de használata kedvezően befolyásolja a leszedett gyümölcs minőségét is. üzemtervében előirányzott árbevételt. Legfeljebb a többletmunkával járó költség befolyásolja a közös gazdaság nyereségének alakulását. K. A.
