Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-13 / 162. szám

1 IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: fokozato­san keleten is megnövekvő gomolyfel- hözet, többfelé záporral, zivatarral. A Dunántúlon Időnként megerősödő déli,délnyugati szél. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 13—18, legmagasabb nappali hőmérséklet nyu­gaton : 20—25 fok között, keleten néhány fokkal 25 fok fölött. A Balaton vizének hőmérséklete tegnap 11 órakor Siófoknál 19 fok volt. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 162. szám Ára: 1,20 Ft 1979. július 13. péntek Hazánkba látogat a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti látoga­tásra Magyarországra érkezik Ilié Verdet, a Román Szocialista Köz­társaság miniszterelnöke. (MTI) Egy „kiszolgált” fürdőszálló története 3. oldal Házunk tája I. oldal Egy gyermektábor hétköznapjai (. ildal Sport 3. oldal Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: a Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a KGST 33. ülés­szakáról és a Végrehajtó Bizottság 91. üléséről beterjesztett jelentést. Megbízta az illetékes állami szer­veket, hogy tegyék meg a szüksé­ges intézkedéseket az elfogadott ajánlások végrehajtására. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a Ma­gyar—NDK Gazdasági és Műszaki —Tudományos Együttműködési Bizottság ülésszakáról. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a beszámolót és megbízta a Nemzet­közi Gazdasági Kapcsolatok Bi­zottságát, hogy tegye meg a szük­séges intézkedéseket az ülésszakon elfogadott megállapodások végre­hajtására. A kormány a pénzügyminiszter javaslatára áttekintette a költség- vetési intézmények gazdálkodását és a takarékosság fokozott érvé­nyesítése céljábór konkrét intéz­kedéseket határozott el az 1979-re előirányzott kiadások csökkentésé­re. A takarékossági intézkedések nem érinthetik a lakosság életkö­rülményeit alapvetően meghatáro­zó — a társadalompolitikai szem­pontból fontos — egészségügyi- szociális-oktatási és kommunális feladatok ellátását. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) ÖSSZEFOGÁSSAL A JOBB KERESKEDELMI ELLÁTÁSÉRT Rács-Kiskun megyei áfészek a Skála-Coop-ban Közös célra, együttműködésre összefogni — ez a szövetkezés lé­nyege. A Skála-Coop, a szövet­kezetek szövetkezése ugyanezzel a céllal jött létre a közelmúltban. A név első tagja ismerősen cseng, s az új, a szövetkezésre utaló tag­gal megtoldva jelenti az Országos Szövetkezeti Beszerző és Értéke­sítő Közös Vállalatot, amely a Skála és a SZÖVÁRU szövetke­zeti közös vállalatok egyesüléséből jött létre. Az egyesülés elsődleges célja, hogy a kisvállalati jelleget meg­szüntetve olyan szervezetet hoz­zanak létre, amellyel a piaci po­zícióikat erősítik, s ezzel a lakos­ság ellátásának további javítását szolgálják. A kereskedelmi mun­ka hatékonyságát növelik oly mó­don, hogy az áru útját lerövidí­tik, mert közvetlenül az ipartól szerzik be az árucikkek javarészét. A Skála-Coop a közös beszerzés­sel, a közös üzletpolitika kialakí­tásával az értékesítési és reklám­akciók lebonyolításában eredmé­nyesebben fejtheti ki kereskedel­mi tevékenységét. A létrejött szö­vetkezeti vállalat az eddig két kézben levő importlehetőséget is „összeadta”, s az egyesülés vala­mennyi előnyét a tagszövetkeze­tek egyenlően élvezik. „,... a szövetkezeti mozgalom­ban rejlő nagy erő a szövetkeze-, tek fejlődését, a szocialista előre­haladást, az általános szocialista fejlődést szolgálja” — mondta Ká­dár János, az MSZMP XI. kong­resszusán előadói bestédében. Az összefogásban rejlő lehető­ségek kibontakoztatásának jó pél­dája a nemrégiben megalakult Skála-Coop. Kétszáztizenhét tagja zömmel áfészekből tevődik össze, de az országos szövetkezeti vállalatok is bekapcsolódtak a társulásba. A csatlakozó ipari és mezőgazdasá­gi szövetkezetek többnyire szol­gáltatási feladatot látnak el. ösz- szesen 828 millió forint közös va­gyonnal rendelkezik a Skála- Coop, melyből a tagok betétje 145 millió forint. A Skála-Coop-nak tizenhárom Bács-Kiskun megyei áfész is tag­ja, valamint az Alföld Szövetke­zeti Kereskedelmi Vállalat. Ezek az áfészek áruházzal, vagy je­lentős szaküzlethálózattal rendel­keznek. S ezzel mintegy „belépőt” szereztek a szövetkezés további folyamán megteremtendő, az or­szág egészére kiterjedő, körülbe­lül 70 szövetkezeti áruházból álló lánc kialakításában való részvé­telre. A lánc megteremtésének kezdetét jelentik a makói, a szek­szárdi és a veszprémi Skála áru­házak. S ilyen lesz a bajai Duna- táj áruház is. Hrebik Ferenctől, a MÉSZÖV elnökhelyettesétől megtudtuk azt is, hogy a Skála-Coopban alapító tagként belépő Bajai ÁFÉSZ az áruház építésének a jelenlegi sza­kaszában már segítséget kap a kö­zös Vállalattól. A Skála gyakor­lott szervezési szakemberei a pro­filkialakításban, a legalkalmasabb berendezések kiválasztásában, a minta utáni értékesítés bevezeté­sének előkészítésében szaktaná­csokat adnak. Kiképezik majd a pénztárosokat, a rendészeket; a leendő személyzet betanításában is részt vállalnak. Felajánlották, hogy az áruház megnyitását meg­rendezik. A nagyközönség előtt is ismeretesek a Skála áruház pre­cíz szervezési módszerei, haté­kony reklámtevékenysége. Lehet tanulni az európai színvonalú áruház vezetési technikájából. N. M. GUYANA IS ELISMERTE A NEMZETI ÚJJÁÉPÍTÉS KORMÁNYÁT Üjabb offenzívára készül a sandinista front Hírügynökségi jelentések sze­rint a nicaraguai katonai helyzet fő jellemvonása jelenleg az, hogy mind a sandinista front, mind a nemzeti gárda vonalainak meg­erősítésére és újabb nagyszabású támadások előkészítésére törek­szik. Nyugati hírszolgálati irodák úgy értékellik a keddi-szerdai ka­tonai eseményeket, hogy a har­cok hevessége lanyhult: a sandi­nisták főképpen a Managua elle­ni döntő offenzívához szükséges hadműveleti háttér kiépítésén fá­radoznak. Az AP amerikai hír- ügynökségeit egy forrás arról tá­jékoztatta, hogy a somozista nem­zeti gárda hat amerikai gyártmá­nyú T—28-as típusú vadászbom- bázót kapott: két gépet a mana- guai repülőtéren láttak, de meg­bízható értesülések szerint négy mástik ilyen bombázóhoz is hoz­zájutott a gárda. A repülőgépek származási helye ismeretlen. Ami a konkrét katonai cselekményeket illeti, csupán helyi harcokról ér­keztek jelentések: egyes hírek szerint a sandinista front csapa­tai León és Managua között el­foglalták Nagarote és Acocasco településeket. William IBowdler amerikai nagykövet San Jóséban folytatta megbeszéléseit a nicaraguai nem­zeti újjáépítés kormányának kép­viselőivel. Noha a párbeszéd té­májáról és alakulásáról részletek nem kerültek napvilágra, wa­shingtoni források szerint Bowd- lert Somoza esetleges leváltásá­nak mikéntje, az erre lehetőséget adó alkotmányos módszerek ér­dekelték. Manuel Espinoza, az ideiglenes kormány szóvivője is csak annyit közölt, hogy a mos­tani tárgyalások a korábban meg­kezdett tanácskozások fonalát vi­szik tovább. Washington Nicara­guával kapcsolatos törekvései je­lenleg azt a fő célt szolgálják, hogy a megítélése szerint túlságo­san is baloldali ideiglenes kor­mányt a számára megfelelőbb mérsékelt erők képviselőivel szé­lesítik ki. Somoza diktátor külföldi tudó­sítóknak adott interjújában azt mondta, hogy számára már nincs jövő Nicaraguában, és már nem tud ellent állni a ránehezedő nemzetközi nyomásnak. Az orszá­got saját tulajdonának tekintő So­moza egy amerikai televízióadás­ban elhangzott kijelentése annál is inkább meglepő, mivel néhány órával nyilatkozata előtt pártja képviselőivel közölte, hogy a „ végsőkig fogja vívni harcát”. Az elnöki sajtóiroda szerdán az egész országra kiterjedő sajtócen­zúrát vezetett be. A lépés elsősor­ban a külföldi tudósítókat érinti: az iroda szerint hamis tényeket közölnek és negatív spekulációk­ba bocsátkoznak Nicaraguáról. A nicaraguai nemzeti újjáépí­tés kormánya szerdán újabb diplomáciai támogatást kapott: Guyana is hivatalosan elismerte az öttagú testületet. Rashleigh E. Jackson külügyminiszter szer­dán este az ideiglenes kormány­hoz intézett üzenetében országa szolidaritásáról biztosította a ni­caraguai népet. A nicaraguai nemzeti újjáépí­tés kormánya a Costa Rica-i fő­városban szerdán közzétette eddi­gi legrészletesebb programját. Az okmány előszava hangsúlyozza, hogy a Somoza-uralom ellen in­dult harc nemzeti népi forrada­lommá fejlődött: elérkezett a nemzeti felszabadításnak és az új Nicaragua közös felépítésének az ideje. A program a bevezető szerint megteremti az alapját a társadal­mi egyenlőséget szavatoló demok­ratikus államnak és a mélyreható változások forradalmi-nemzeti fo­lyamata kibontakoztatásának. A kormányprogram politikai, gazdasági és szociális intézkedése­ket tartalmaz. A politikai csomag­terv kimondja, hogy a végrehaj­tói hatalmat a nemzeti újjáépítés (Fclytatás a 2. oldalon.) SZERZŐDÉS MÁSODVETÉSEKRE Jó a felhozatal zöldségből és gyümölcsből hogy az ára rövidesen csökkenni fog. A ZÖLDÉRT Vállalatnak az a terve, hogy amennyiben ez le­hetséges, jégbe hűtött dinnyét árusítanak majd a strandokon, vagy egyéb forgalmas helyeken. Rátérve a többi gyümölcsre, megkezdődött a kajsziszezon. A termés jelentős része exportra megy. Ebben a gyümölcsben is nagy kárt okozott a tavaszi fagy. Sajnos, a hazai piacra nem jut elegendő. Őszibarackból gyenge, szilvából közepes felhozatalra számítanak. A ZÖLDÉRT a mezőgazdasági üzemekkel együttműködve má­sodvetésekre kötött szerződést. A soltvadkerti József Attila Terme­lőszövetkezettel például zöldbab­ra, a mélykúti Lenin Termelőszö­vetkezettel, valamint a jánoshal­mi háztáji és kisegítő gazdasá­gokkal, a Baja környéki kisker­tekkel uborkára. A megye fo­gyasztási szövetkezeteinek szak­csoportjai szintén jelentős meny- nyiségű másodvetésú uborkára és zöldbabra szerződtek. A ZÖL­DÉRT a zöldség-gyümölcs felvá­sárlás nagyobb részét a második félévben végzi, amikor is az első hat hónapban átvett mennyiség mintegy tízszeresét vásárolja fel. A napi átvétel ennek megfele­lően a jelenlegi harminc vagon­ról ennek csaknem tízszeresére emelkedik. A nagy erőpróba te­hát még hátra van, az árut nem­csak felvásárolni kell, hanem megfelelő minőségben el is jut­tatni az üzletekbe. K. S. • Jó kezdeményezés a hálókba történő előrecsomagolás. Képünkön: burgonyát csomagolnak. Hasonlóképpen neccekbe rakják a paradi­csom, a paprika és az őszibarack egy részét is. (Straszer András (elvételei) A kedvezőtlen időjárás a zöldség- és gyü­mölcspiacon is éreztette hatását. A megyei ZÖLDÉRT-vállalat igazgatójától, dr. Laczkó Tibortól nyert információ szerint a zöldsalá­tából. az étkezési borsóból, a zöldbabból az előző év hasonló időszakához viszonyítva jó­val kevesebbet vásároltak fel az aszály miatt. A minőséggel is gondok voltak. Az idény rö­vid volt, lényegében a háziasszonyok csak néhány napig jutottak ezekhez a fontos zöld­ségfélékhez. Hasonlóképpen kevés volt a fel­hozatal kelkáposztából is. Ezzel szemben re­tekből mintegy 40 százalékkal többet vettek át a tavalyinál, uborkából 20 vagonnal, az elmúlt évi 5—6 vagon helyett, ötven száza­lékkal többet vásároltak fel karalábéból. A gyümölcsök közül a cseresz­nye és a meggy érdemel említést, hiszen a szamócából igen kevés volt a kínálat. Cseresznyéből vi­szont a szokásos 50—60 vagon helyett 130 vagonnal kerüit a boltokba, illetve a piacra. A mi­nősége sajnos, nem a legjobb volt, és ezért exportra kevés ke­rült. Meggyből 300 vagonnal vá­sárolt fel a vállalat. Elkészült a zöldség-gyümölcs kereskedelem első félévi mérle­ge, mely szerint a ZÖLDÉRT Vállalat kilencven boltjában az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 10 millió forinttal nagyobb volt a forgalom. Ebben nemcsak az árak játszottak sze­repet, hanem az is, hogy az el­múlt év hasonló időszakához vi­szonyítva 800 vagon helyett 1200 vagon árut forgalmaztak. A több­let fele június hónapra esik. Az esőzések után ugyanis jelentősen • A közületek részére szállítják az árut a ZÖLDÉRT kecskeméti kirendeltsé­gétől. növekedett a felhozatal. Sajnos, a választék nem volt megfelelő, A vállalat igazgatója elmondta azt is, hogy gazdag paradicsom­termésre számítanak. A növekvő felhozatal az árakban is jelent­kezik. Olcsón juthat majd hozzá a fogyasztó. Elfogadható lesz az étkezésipaprika-kínálat is. Megje­lent a görögdinnye, és az idén ebből szintén nagyobb kínálatra számítanak, éppen ezért várható, Falugyűlések Háromezernél jóval több fó­rum, sok tízezer javaslat, min­den eddiginél szélesebb érdek­lődés, nagyobb részvétel és érdemibb munka — címsza­vakban kifejezve ezzel jelle­mezte az 1978—79. évi falugyű­léseket a Hazafias Népfront Országos Tanácsának nemrég elkészült értékelése. Lássuk a megyei összképet, amelyről egyébként a mozgalom orszá­gos folyóiratának júniusi szá­mában olvashatunk áttekin­tést. Az országos tendencia érvé­nyesülésének lehetünk tanúi Bács-Kiskunban is, ahol a 1Ö4 falu- és városkörzeti gyű­lésen több mint huszonhatez­ren vettek részt. Szemben az 1973-as hasonló 62 fórum alig tízezer érdeklődőjével. A ! falugyűlések munkájának tartalmi fejlődésére mi sem utal ékesebben, mint a lakos­ság aktivitásának élénkülése. Megyénkben közel 1700 ál­lampolgár kért szót, mondott véleményt, javaslatot, vagy tett fel kérdést a jelenvolt megyei, valamint a helyi párt-, nép­front- és tanácsi vezetőknek, országgyűlési képviselőknek, tanácstagoknak. De a megkér­dezettek sorában kell okvetle­nül említenünk az érdekeli vállalatok és szervek felelős vezetőit is, akik a hagyomá­nyos napirendek mellett fel­vett célszerű tárgysorozati té­mák — mint a lakossági etíá- tás-szolgáltatás, a környezet rendje és tisztasága, vagy a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének kérdése — leg­jobb ismerőiként válaszoltak a munkaterületüket érintő kér­désekre. A tanácsi és népfrontszervek közös munkájával összeállított — úgymond — hagyományos beszámolók, s az említett te­matikus tájékoztatások egy­aránt nagy gonddal készültek és valóban a kiemelt, azaz az adott helység állampolgárait leginkább foglalkoztató kérdé­sekre összpontosították a fi­gyelmet. A tanácsi és gazdasá­gi vezetők például őszintén, igen tárgyilagosan szóltak a fejlesztéshez rendelkezésre ál­ló anyagi erőkről, és csaknem mindenütt számot adtak az előző évi falugyűléseken, ta­nácstagi beszámolókon felve­tett javaslatok sorsáról, meg­indokolva a teljesülés esetle­ges elmaradásának okát is. ' Nagyon komolyan és felelős­ségteljesen beszéltek a hozzá­szólók a kistermelés jelenéről, jövőjéről, a termelési kedv fenntartásának szükségességé­ről, amihez elengedhetetlenül szükséges a biztos értékesítés. Amikor a véleményt nyilvá­nítók többsége elismerően nyi­latkozott az elért eredmények­ről, az is megfigyelhető volt, hogy a vitákban immár „örök­zöld” témaként régi, tehát lassabban szűnő gondok is visszatérnek. Mint amilyenek az egészségügyi, a kommunális ellátás, a kereskedelem zökke­női, a szolgáltatás javítása, a jobb takarmány- és tápellátás, — s továbbra is az érdeklődés homlokterében áll a vlzműhá- lózat-fejlesztés, az út- és jár­daépítés, a közlekedés, s a köztisztaság ügye. örvendetes „ismétlésként” most is megállapíthatjuk, hogy a falugyűlések ezúttal is a társadalmimunka-felaján- lások tovább szélesedő színte­rei voltak. A részletek helyett méltassa ennek eredményeit az egy főre eső társadalmi munka értékének jó ideje országosan is kiemelkedő megyei átlaga. Ám ezek a lakossági munka­felajánlások nemcsak anyagi­lag érnek sokat, hanem poli­tikailag is. Megyénk lakossá­gának tiszteletre méltó nagy hányada érti és érzi ma már, hogy mind egyénileg, mind a közösség szempontjából előre­vivő érdek, ha társadalmi munkájával — járda-, óvoda-, bölcsőde- vagy játszótérépí­téssel — tevőlegesen vesz részt szülőföldje fejlesztésében. Ezekben a közös tevékenysé­gekben a nemzeti egység erő­södése valósul meg — helyi ve- tületekben. Nem mintha gondok, problé­mák nem akadtak volna a fa­lugyűlések évadjában, de ezek főleg szervezési jellegűek vol­tak. Mert, ha évről évre té­nyek, eredmények garmada igazolja is, hogy a falugyűlés intézménye a szocialista de­mokrácia gyakorlati érvénye­sülésének alapvető formájává vált, tehát egyik alakító té­nyezője a települések helyi po­litikájának, néhány helyen akadtak félénk-óvatos vezetők. Olyanok, akik idegenkedtek a falugyűlés szervezésétől, hogy „sok a gyűlés, a lakosság na­gyon igénybe van véve”. Az események aztán őket is meg­győzték arról, hogy a falugyű­lésekre, mint szinte családias jellegű fórumokra szükség van. A falugyűléseket követően.a községi tanácsok ülésein meg­tárgyalták a közérdekű beje­lentéseket, javaslatokat, — és így az idén is hozzáfogtak azok érdemi intézéséhez. ■ % L r

Next

/
Thumbnails
Contents