Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-11 / 160. szám

IDŐJÁRÁS 'Várható Időjárás ma estig: felhöát- vonulások, néhány helyen záporesö. Időnként megélénkülő, helyenként meg­erősödő. keleten Is északnyugatira forduló szél. Legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet: 10—IS, legmagasabb nappali hőmérséklet: 20—29 fok között. A Balaton vizének hőmérséklete Siófoknál tegnap, 11 órakor 13 fok volt. (MTI) ____________________________________________________________ V ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-E1SKUW MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi. 160. szám Ára: 1,20 Ft 1979. július 11. szerda Tanácskoznak az olasz kommunisták Rómában kedden este összehív­ták az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának és Köz­ponti Ellenőrző Bizottságának együttes ülését. A tanácskozáson megvitatják a múlt héten tartott plénumon kijelölt bizottság ja­vaslatait, s e javaslatok alapján megválasztják az OKP új vezető szerveit, köztük az új titkárságot és vezetőséget, valamint az* egyes munkaterületek irányításáért fe­lelős személyeket. A kijelölt bi­zottságnak 23 tagja van és köztük Luigi Longo, Enrico Beríinguer, Giorgio Amendola és Pietro Ing- rao. A mostani ülés a múlt hét hét­főjén kezdett ötnapos plénum folytatásának tekinthető. A köz­ponti bizottság és a központi el­lenőrző bizottság ülését azzal a céllal hívták össze, hogy elemez­zék a júniusi választásokon el­szenvedett négy százalékos visz- szaesés okait, kijelöljék az új helyzetben a párt előtt álló fel­adatokat és az elemzés eredmé­nyeinek figyelembevételével meg­válasszák a párt új vezető szer­veit. GONDOT OKOZ AZ IDŐJÁRÁS Megkezdődött a magyar-szovjet kormányközi bizottság 23. ülésszaka A Parlament delegációs termében tegnap plenáris üléssel megkezdődött a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki- Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság 23. ülésszaka. A két küldöttséget Marjai József és Konsztantyin Katusev miniszterelnök-helyettesek, az együttműködési bi­zottság társelnökei vezetik. A delegációk tagjai között van Simon Pál nehézipari, Soltész István kohó- és gépipari, Ve­ress Péter külkereskedelmi'miniszter, illetve Leonyid Kosz- tandov vegyipari és Jefim Novoszjelov építő-, útépítő- és kommunális gépgyártási miniszter. Részt vesz a tanácsko­záson Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykö­vete is. Üdvözlő beszédében Marjai Jó­zsef emlékeztetett a közelmúltban lezajlott, számunkra kiemelkedő fontosságú találkozókra: másfél hónappal ezelőtt hazánkban üdvö- zödhettük Leonyid Iljics Brezsnye- vet, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkárát, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének elnökét, és viszonylag rövid időn belül két­szer találkozott Lázár György és Aiekszej Koszigin miniszterelnök. Bár más jellegű, de a kétoldalú együttműködésben szintén megha­tározó a KGST 33. ülésszaka is. Kiemelkedő jelentőséget tulajdo­nítunk annak, hogy ezeken a tár­gyalásokon olyan elvi megállapo­dások is születtek, amelyeknek alapvető szerepet kell kapniuk kapcsolataink formálásában, ezen elvek alapján válhat még hatéko­nyabbá a kormányközi bizottság munkája is. Konsztantyin Katusev válaszá­ban arról szólt, hogy a magas szintű párt- és állami vezetők ta­lálkozói nagy jelentőségű felada­tokat jelöltek meg a szovjet—ma­gyar gazdásági együttműködés fejlesztésében is. A mostani ülés­szaknak tehát sajátos jelleget kölcsönöz, hogy intézkedéseket hoznak a magas szintű találkozó­kon megjelölt feladatok minél eredményesebb megvalósítása érdekében. Mindkét ország köl­csönösen nagyobb figyelmet for­dít az együttműködés újabb le­ARATÁSI IDŐSZÁMÍTÁS A BOLTOKBAN Nyitás reggel ötkor Egész évben sajátos időszámításhoz alkalmazkodva élnek, dolgoznak a mezőgazdasági munkások. A gazdálkodásban, a munka szervezésében, az eső, a sár, az aszály mindmegannyi kiszámíthatatlan tényező, amihez igazodni kell. De ha eljön az aratás, a fő dologidőben csak egyfajta időszámítás létezik; a mezőgazdák beállítják a mutatókat: aratás, nulla óra, nulla perc — és az órák egészen a betakarítás végéig 'esze­rint ketyegnek. A nyújtott műszaknak (a ko­rai kezdésnek és a késői befe­jezésnek) megfelelően más mun­karend szerint tartanak nyitva ilyenkor faluhelyeken az áfész- boltok. Persze csak akkor, ha ezt igénylik.. — Van olyan üzlet, amelyik­ben reggel 5-kor kezdenek, és este későbbre tolódik a zárás is — mondja Zsámboki Antal, a MÉSZÖV kereskedelmi osztályve­zetője. — A nyitvatartást min­den évben jó előre egyeztetik a helyi tanáccsal- az illetékes áfészek, és mindig találnak meg­felelő megoldást. A változtatás azonban csak akkor ér valamit, ha az áruszál­lítók alkalmazkodnak az új mun­karendhez. A FŰSZERT is iga­zodik az „aratási időszámításhoz”, . és a szövetkezetek saját szállítá­saikkal szintén segítik az áru • Megrakott polcok, nagy forgalom a jászszentlászlól élelmiszerbolt­ban. mielőbbi boltba juttatását. Kis­kőrösön például egy helyen ve­szik át a FŰSZERT szállítmá­nyát, és a szövetkezeti gépkocsi­val „terítik el” azt a boltokba. Ezt a módszert vezették be az UiNIVER-nél és Kiskunfélegyhá­zán is, így az áruellátással nincs különösebb probléma. Bár jó néhány tsz-nek saját konyhája van, az áfész-vendég- lők is felkészültek az aratási csúcsra. Az étkezési igényeket mindenütt ki tudják elégíteni, ha kell, helyszínre is szállítják az ebédet, üdítő italokkal, do­hányáruval egyetemben. Az általános tájékozódás után Jászszentlászlón néztünk körül, ahol egymás mellett három üz­letet is működtet a kiskunfél­egyházi áfész. A község vezetői­nek nem volt különleges kérésük, úgy ítélték meg, hogy a jelenlegi nyitvatartási rend megfelelő. Megkérdeztük a boltvezetőket, vajon ők is így gondolják? — A vas-műszaki boltban a csütörtöki piackor kisebb volt a forgalom, .mint máskor, egyszerű hétköznap — tájékoztat egy kis­sé lehangol.tan a boltvezető, Ju­hász József. A szomszédos élelmiszerüzlet­ben viszont jó néhányan vára­koznak a 'pénztárnál, pultnál. — Reggel 6-tól este 7-ig va­gyunk nyitva — adja át helyét a kasszánál egy röpke pillanat­ra Marosvölgyi Ferencné boltve­zető egyik kollégájának. — Ez a nyitvatartás elegendő; van áru — mutat a teli hűtőpultra, a megrakott polcokra —, minden mennyiségben. És nálunk amúgy sem a kombájnosok vásárolnak, hanem a családtagjaik. A sarki ruházati boltban Apró Kálmánná vezetőhelyettes éppen kiszolgál egy vevőt: — Mj is a szokásos rend szerint dolgozunk, de ha látjuk, hogy az-emberek jönnek, akkor ráhúzunk még munkaidő után is. Az ellátásra nincs panasz a községben. V. T. Bács megyei zöldség, gyümölcs külföldre Bár az időjárás nem biztatott semmi jó­val a gyümölcsösökben és a zöldséges ker­tekben, mégis a HUNGAROFRUCT Bács- Kiskun megyei kirendeltsége az idén janu­ártól júliusig pontosan 4981 tonnával több árut szállított a megyei termelőktől külföld­re, mint a múlt év hasonló időszakában. Sőt a féléves tervet is 150 százalékra sikerült teljesíteni. hetőségeinek megvizsgálására, a gazdasági kapcsolatok elmélyíté­sére. Ebben a munkában ugyan­csak nagy figyelmet szentelnek a KGST legutóbbi ülésszakán kitű­zött feladatoknak is. A két küldöttség ezután meg­kezdte a napirendi pontok meg­tárgyalását. Az ülésszakon átte­kintik a kormányfői találkozókon, az együttműködési bizottság leg­utóbbi ülésszakain és a bizottság társelnökei megbeszélésén hozott határozótok, megállapodások tel­jesítését. Ennek alapján megvizs­gálják egyebek között a Dunai Vasmű oxigénkonverteres üzemé­nek építési együttműködéséről kötött egyezmény megvalósításá­ra tett eddigi lépéseket, továbbá azokat a lehetőségeket, amelyek szerint a magyar fél részt vehet­ne szovjet ércdúsítóművek kapa­citásának bővítésében, s így ma­gasabb vastartalmú importércet kaphatna kohászatunk. A buda­pesti ülésszakon áttekintik az 1979. évi magyar—szovjet áru­csere-forgalom alakulását és kü­lönösen nagy teret szentelnek azoknak a programtervezeteknek és javaslatoknak, amelyek a két ország gazdasági ágazatai között hosszú távra irányozzák elő a gyártásszakosítás és a kooperáció fejlesztését. (MTI) A többletexport szinte egészét, mintegy 4200 tonnányit, a bel­földön fölöslegesnek számított, hűtőházban tárolt óburgonya ad­ta. A Bács-IKiskun megyei ZÖLD­ÉRT Vállalat és az apostagi Du­na menti Termelőszövetkezet igen jó minőségű burgonyáját Olasz­országban, Görögországban, Bul­gáriában és a Szovjetunióban fo­gadták. Ugyancsak hűtőházban tárolták az első félévben exportált almát, amelyből viszont az európai ál­lamok óvatosan rendelnek. A jo­natán ugyanis hosszú ideig nem tárolható. A starkingot azonban, mint mindig, az idén is nagyon szívesen vásárolták a magyar szállítóktól az NSZK-ban, Finn­országban, Svédországban, NDK- ban, Csehszlovákiában és a Szov­jetunióban. Főleg a tőkés piac keresletét rontotta az idén nagyon korán megjelenő argentin és chi­lei alma is, így ide mindössze 1400 tonnányit, míg a demokra­tikus államokba 4900 tonnányit szállítottt a megyei kirendeltség. Igen jó piaca van a jó mi­nőségű makói hagymának, szin­te 'bármennyit el lehetne helyez­ni belőle, a forgalomba kerülő vöröshagymák közül ennek a legmagasabb az ára. E zöldségfé­léből az idén eddig 255 tonnával kelt el az NSZK és a svéd pia­cokon. Kísérletképpen próbálko­zott a HUNGAROFRUCT a tárolt kelkáposzta szállításával. Egy- egy vagonnal küldtek Ausztriába és az NSZK-ba,. Többet sajnos nem is igényeltek, .mivel a ve­vők inkább a más országokból vásárolt zöld színű, friss ká­posztát részesítették előnyben. A primőrök érése a nagyon kemény tél és a késői tavasz mi­att elhúzódott. Az exportszállí­tások határidejének betartása gyakorta csak módosítással vált lehetségessé. Későn ért a fehérspárga is, ami a szállítást vontatóttá tette. A minőséggel szintén akadt gond, a májusi kánikulában a szállí­tást nem nagyon bírta ez a zöld­ségféle. Svájcba, NSZK-ba, Ausztriába, Franciaországba — az idén először — Svédország­ba összesen 300 tonnányit, NDK- ba 360 tonnával szállítottak a megyei termelőktől. Az idén is gondolt a termelés feljesztésére a HUNGAROFRUCT, mert a Német Demokratikus Köztársa­ságból 350 ezer magoncot hoztak be és adtak át a spárgatermeszr tőknek. Igen keresett árú lehetne a zöldspárga. Az Izsáki Állami Gazdaság termeli ezt a növényt, de az idén nem sikerült a leg­• A Lakitelek­ről, Tisza kecs­kéről, Város­földről és a kecskeméti Magyar- Szovjet Barát­ság Termelő- szövetkezet­ből érkezett sárgabarac­kot dolgozzák fel a Bács- Kiskun megyei ZÖLDÉRT Vállalat hűtő­házában. • Csernák Mária targoncájáról Hencz József és Fehér József ra­kodja a hűtővagont. (Straszer András felvételei) jobban. A tőkés államokban 13, a demokratikusokban 26 tonná­nyit fogadtak. A minőség javí­tása érdekében jövőre megpró­bálják fólia alatt termeszteni a zöldspárgát Izsákon. Ez talán megvédi majd a homokveréstől, ami a sípokat igencsak elgörbíti. A Borotáról származó laska- gomba még mindig az egyik leg­keresettebb zöldségféle az NSZK- ban. Az idei első félévben 33 tonnányit szállított a HUNGA­ROFRUCT, ami négy tonnával több, mint tavaly ilyenkor. Azon­ban még ezt a mennyiséget is lehetne növelni. Az április közepén váratlanul érkezett éjszakai fagyok miatt a gyümölcsösökben a termésbecs- lők rendkívül rossz terméseket jeleztek, amit csak fokozott a májusi aszály. így a tervezett Bács-Kiskun megyei 40 tonnás földieperexportból semmi sem lett. A termelők valószínű sokáig emlegetik majd a múlt évi re­kord cseresznyetermést, ami rá­adásul kiemelkedően jó minősé­gű volt. Az idén szintén igen nagy mennyiség termett ebből a gyümölcsből, de a minősége mér­nem olyan maradéktalanul jó. Az apróbb szemű cseresznyéből 716 tonnát szállítottak a megyei kirendeltségen keresztül külföld­re. Egyik legközkedveltebb cseme­ge, és feldolgozóipari alapanyag külföldön is a hazánkból érkező meggy. Az idén, az időjárás elle­nére, rekordot döntött a pipacs­meggy: 950 tonnát szállíthattak a Bács megyei gazdaságok kül­földre, a mennyiség 90 százalé­kát a belga cukrászoknak. Jó közepes termést ad az üveg­meggy, a korai, a Meteor és az Érdi fajtákból 89 tonnányit ex­portált a HUNGAROFRUCT Belgiumba és NSZK-ba. A ha­gyományos, Pándi-meggyből még folyamatosan indítanak szállít­mányokat NSZK-ba, Hollandiába, Belgiumba, Ausztriába. Ecjdig összesen 870 tonnányit vásároltak meg. Múlt hét végén indították út­jára az első sárgabarack-szállít­mányt. Angliában 200, NSZK- ban 1800, Jugoszláviában 500 tonnányit várnak a híres Kecs­kemét környéki csengő barack­ból. Az őszibarack szállítását a hónap végén kezdik meg. A Szovjetunióba és az NDK-ba összesen 1200 tonnányit visznek a hűtőkamionok és hűtővagonok. G. E. Kistermelés Nincs már vita akörül, hogy szükség van-e a Ikorszerű szö­vetkezeti, vállalati keretekben folyó nagyüzemi termelés mel­lett a kiegészítő tevékenység­ként folytatott mezőgazdasági kistermelésre, a háztáji és kise­gítő gazdaságok munkájára. Legfeljebb annak mértéke és aránya |lehet néha vita tárgya, bár a (ritkán észlelt túlzások lenyesegetése (is inkább köz­egészségügyi kérdésként me­rül fel a Sűrűbben lakott terü­leteken. A termelés szükséges­sége teljesen nyilvánvaló. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a kisegítő és háztáji gazdaságok igen jelen­tős mértékben járulnak hozzá a népgazdaság erőforrásaihoz. Talán elég annyit mondani, hogy például a gyümölcs 27, a szőlőnek pedig 45 százaléka ezekből a gazdaságokból szár­mazik, s mellettük még csak­nem hatvanféle növény terme­lésével foglalkoznak a kister­melők. Ezen felül évente 3 millió sertéssel, nagy mennyi­ségű baromfival, tojással, tej­jel és más élelmezési cikkel járulnak hozzá a lakosság el­látásához, s a kivitel javításá­hoz. Csak nyűiből mintegy 30 millió dollár értéket tesz ki az éves termelésük összege, de jelentős a mézexport is. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy kik foglalkoznak ezzel a munkával. Legnagyobb részük, mintegy negyven szá­zalékuk családtag, s csak 17 százalékuk az aktív mezőgaz­dasági kereső. Csaknem 25 szá­zaléka nem mezőgazdasági dol­gozó, s majdnem 15 százalékuk nyugdíjas. Ilyen szempontból is hasznot hajtónak lehet ne­vezni ezt a tevékenységet, hi­szen az egyébként ki 'nem hasz­nált munkaerő aktivizálása ré­vén állít elő a népgazdaság számára nagy mennyiségű ter­méket. A kistermelés haszna ter­mészetesen nem kizárólag az­zal mérhető, amit a háztáji te­rületekről a piacra visznek. Legalább ennyire fontos az ön­ellátó szerepe is a ház körüli kerteknek, hobbi-földeknek és a több mint egymillió hektár — másfél megyényi — földet megművelő kisgazdaságoknak. Lényeges szempont az is, hogy az így megművelt földek nagy része szórvány terület, másként nehezen hasznosítható, s egyre gyarapszik a parlagon hagyot­tak gazdára találása is a nép- gazdasági ösztönzők hatására. Mivel hazánkban — megfe­lelő párt- és állami határoza­tokkal, rendelkéSesékliel is alátámasztva — jogilag, szer­vezetileg és társadalmi hasz­nosságukat illetően is, hogy úgy mondjuk, helyén van a kistermelés sorsa, most már csupán arra volna szükség, hogy tényleges támogatás is ehhez igazodjon. Bár a kister­melők ,nincsenek magukra ha­gyatva, hiszen sok szövetkeze­ti nagyüzem, gazdaság, vállalat felismerte támogatásuk jelen­tőségét, s ezer szállal kötődnek is a korszerű nagyüzemekhez, az értékesítés állami, szövet­kezeti vonalához, mégsincs minden rendben ezen a téren. Még kevés és igen drága a háztájiban hasznosítható kis­gép, s alapvető művelési esz­közök, szerszámok is hiányoz­nak. A felvásárlás szervezett­sége sok kívánnivalót hagy maga után. A termelés anya- gi-müszaki-biológiai feltéte­leinek társulásokhoz, az áfé- szekhez kötődő megalapozása, a fajtakiválasztástól a vető­mag és növényvédő szer be­szerzéséig terjedő segítése, az értékesítési biztonság, a mun­kával arányos jövedelem ki­alakítása mind-mind alapvető a továbbiakra nézve. Nem visszalépés, hanem elő­relépés, ha a kistermelés a nagyüzemi gazdálkodás színvo­nalához igazodva kapcsolódik a szocialista mezőgazdaság or­szágos és külgazdasági felada­taihoz. Feltárva a gazdálkodás, s az alkotó emberi munkakedv valamennyi rejtett tartalékát. T. P.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents