Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-10 / 159. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1979. július 10. események sorokban BUDAPEST ____________________ A Hazafias Népfront Országos Tanácsa meghívására hétfőn Mi- hai Dalea, a Román Kommunista Párt Politikai Végrehajtó Bizott­ságának póttagja, a Román Szo­cialista Egységfront alelnöke veze­tésével Budapestre érkezett a Ro­mán Szocialista Egységfront Or­szágos Tanácsának küldöttsége. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az MSZMP Politi­kai Bizottsága tagja, a HNF OT főtitkára fogadta. A HNF székhá­zában megbeszélés kezdődött a két partnerszervezet küldöttségei kö­zött. (MTI) VATIKANVAROS_______________ I I. János Pál pápa hétfőn ma­gánkihallgatáson fogadta Helmut Schmidt nyugatnémet kancellárt. Diplomáciai források szerint a megbeszélésen az enyhülés kérdé­sei, a Vatikán és az NSZK „keleti politikája” állt a középpontban. Schmidt vasárnap este érkezett kétnapos magánlátogatásra Olasz­országba. Ma fogadja majd Sand­ro Pertini köztársasági elnök és Giulio Andreotti ügyvezető mi­niszterelnök. (Reuter) DJAKARTA____________________ Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter tegnap ötnapos látogatásra Indonéziába érkezett. Vendéglátója, Mochtar Kusumaat- madja külügyminiszteren kívül tárgyal Suharto államfővel is. (AP) LONDON______________________ E gy brit repülőgépen hétfőn reg­gel Londonba érkezett Yusuf Lule professzor, a két héttel ezelőtt le­váltott ugandai államfő. A 69 éves Lulét azonnal a londoni Ham­mersmith kórházba vitték, ahol évekkel ezelőtt — még Amin ural­ma alatti száműzetésében — már kezelték. Waswa Lule, a profesz- szor fia azt nyilatkozta a repülő­téren, hogy apja súlyos beteg, vér­keringési zavarai vannak. (Reuter) ROMA A dél-olaszországi Taranto vá­rosában megnyílt az L’ Uniténak, az Olasz Kommunista Párt közr ponti lapjának július 15-ig tartó feszti\álja. (TASZSZ) Megkezdődött az amerikai szenátusban a vita a SALT-szerződés jóváhagyásáról (Folytatás az 1. oldalról.) eszközökkel megnyugtatóan el­lenőrizhető. A SALT-ot ellenző szenátorok egyik fő érve az ellenőrizhetőség kérdése. „Véleményem szerint ezzel a szerződéssel az Egyesült Államok nagyobb katonai biztonságban él­het. mint nélküle. Ezért javas­lom a szenátusnak, hogy hagyja jóvá” — jelentette ki Brown. A hadügyminiszter után Cyrus Vance külügyminiszter vélemé­nyét hallgatják meg a külügyi bizottság szenátorai. Vance, mint ismeretes, egyike azoknak, akik amerikai részről a legtöbbet tet­ték a SALT-szerződés tető alá hazásáért. A meghallgatások több héten ál tartanak. Illetékes katonai és politikus szakértők véleményét kéi'ik ki döntésükhöz a szená­torok. A szavazás csak őszre várható. Robert Byrd szenátor, a de­mokrata pártcsoport vezetője a C'BS-televíziónak nyilatkozva a vita előestéjén hangoztatta: bí­zik benne, hogy őszre a szená­tusban kibontakozik a szükséges kétharmados többség a szerződés mellett, bár ha ma szávaznának róla. valószínűleg nem kapná azt meg. Byrd most tért vissza a Szovjetunióból, ahol megbeszélé­seket folytatott a szovjet veze­tőkkel a SALT-ról. Ezek ered­ményeként — vélekedett — a Szovjetunióban megértőbben szemlélik az amerikai törvény­hozási folyamatot és a SALT-ról folyó vitát. A nyugat-virginiai szenátor egyértelműen érzékel­tette, amit szovjetunióbeli tárgya­lásain leszűrhetett, hogy tudniillik a Szovjetunió nem fogad el sem­miféle változtatást a szenátus ré­széről a Bécsben június 18-án aláirt szerződésszövegen, de hoz­zátette: a vita eredményeként elképzelhetőnek tartja, hogy a ratifikációs határozat olyan ki­egészítéseket és magyarázatokat tartalmaz majd a kormánynak cí­mezve, amelyek kielégítik a szer­ződést ellénző szenátorok egy ré­szét, és nem változtatnak a szer­ződés szövegén. (PI, AFP, Reuter, T\SZSZ) MEGTALÁLTÁK AZ ABC-R1PORTER GYILKOSÁT A sandinisták elutasították az amerikai segélyt MANAGUA A kulcsfontosságú Rivas tarto­mány: székhelyen a múlt hét vé­gén a sandinisták végképp beszo­rították laktanyájukba a, nemzeti gárda utolsó egységét is, Masayá- ban pedig a sandinisták ezrei a város előtt több kilométerrel vár­ják az ellentámadásba lendült nemzeti gárdistákat, hogy a lakott településen kívül ütközzenek meg velük. Vasárnap — a jelentések szerint — kudarcba fulladt az Egyesült Államok újabb kísérlete, hogy a befolyásának megőrzését szolgáló „tárgyalásos rendezést” érjen el. A Nemzeti Újjáépítés kormá­nyával Costa Ricában tárgyaló amerikai megbízott nagyarányú „nelyreállitási segélyt” kínált fel arra az esetre, ha a kormány haj­landó tagjai közé felvenni három „mérsékelt*’ — azaz jobboldali po­litikust. A Radio Sandino vasár­napi közleménye szerint azonban a kormány és a sandinisták eluta­sították ezt a lehetőséget, mert — hangsúlyozta az adás — a sandi­nisták katonai győzelme küszöbön áll és nem tűrik az amerikai zsa­rolást. Ugyanakkor Somoza feltételei sem teljesíthetők: a diktátor arra nézve követel biztosítékokat, hogy távozása után nem oszlatják fel a nemzeti gárdát és tovább működ­het pártja, a nemzeti liberális párt. A feltételek teljesítése meg­nyitná a kaput Somoza, illetve egy hasonlóan Amerika-barát politikus visszatéréséhez. A Radio Sandino vasárnap fel­hívta a nemzeti gárda tagjait: hagyják el a somozista hadsereget, amíg nem késő. Az adás igen éles hangon ítélte el az amerikai tö­rekvéseket és hangsúlyozta: „a sandinisták a somozizmus és a jenki imperializmus ellen harcol­nak az új Nicaragua felépítéséért”. A harcok kezdete óta első ízben tanácskozást folytatott és nyilat­kozatot adott ki vasárnap Mana- guában két polgári ellenzéki szer­vezet. A dokumentum hangsúlyoz­za: „Somoza nyilatkozataival el­lentétben semmi szükség arra, hogy az Egyesült Államok tartsa kezében Nicaragua sorsát, mert a mcaraguai ellenzék képes arra, hogy maga döntse el az ország jö­vőjét”. Sokan emlékezhetnek még arra a megdöbbentő képsorra, amit az ABC amerikai televíziós társaság forgatócsoportjának életben ma­radt tagjai készítettek munkatár­suk, Bill Stewart haláláról. Ä filmből egyértelműen kiderült a gyilkosság szándékos volta, a ni- caraguai hatóságok mégis vélet­lennek akarják beállítani. A UPI amerikai hírügynökség most ri­portot készített az ügy kivizsgá­lásáról. A gyilkosságot követően a nem­zeti gárda azt állította, hogy a tettes néhány órával az eset. után" elesett egy összecsapásban, most egy írástudatlan katonát találtak, aki magára vállalta az ügyet. Santiago Carrasco, 17 éves gár­dista bevallotta, hogy ő ölte meg Stewartot, de — állítja — csak véletlenül sült el a puskája. Ezt nyilatkozta szombaton a nemze­ti gárda által létrehozott vizsgá­lóbizottság elnöke, s az alábbiak­ban ismertette a hivatalos ver­zióit: Varrasco június 20-án éppen őr­ségen állt, amikor két férfi — Stewart és tolmácsa — közeledett felé gyalogosan. „Stewart a fejp fölött tartotta a kezét. Megparan­csoltam neki, hogy térdeljen le, majd azt, hogy feküdjék hasra. Oldalba rúgtam, és éppen fejbe vágtam a puskámmal, amikor a fegyver elsült, mert nem volt biztosítva” — állította Carrasco. Szerinte a tolmács nem közölte, hogy Stewart újságíró. Néhány perccel később egyébként a tol­mácsot is megölték. Az újságíró meggyilkolása vi­lágfelháborodást váltott ki, és nem kis mértékben hozzájárult az amerikai közhangulat alakításá­hoz, amely viszont befolyásolta a Somoza-rendszerrel kapcsolatos amerikai kormánypolitikát. (UPI, Reuter, AP) A ZOCALÓTÓL A GARIBALDI TÉRIG Mexikói séta — Hány gyermeke van önnek, uram? — kérdi Ricardo az én kedvemért alkalmazottját. Az iro­dai tisztviselő felnéz aktáiból, s válasz helyett viszontkérdez: — Melyik nőtől? A mexikói főváros talán leg­szebb sugárútján, a Paseo de la Reforma egyik könyvüzletében ülünk. A hátsó fertály impresszá­rióiroda. Latin-Amerika legna­gyobb tekintélyű ilyen cége, Ri­cardo apjáé. Ricardo, aki apjá­nak dolgozik, most városát mutat­ja be; fenti kérdésével csupán Mexikóváros helyzetét akarja ér­zékeltetni. — Mondjuk a feleségétől. — Tőle? Tőle négy. — Netán mástól? — További három. Tanácstalanul nézek Ricardóra. Tekintsem élő példáját tipikus­nak? Ricardo bólogat, ö tudja. De mindez csak előjáték, így vezeti be a városnéző túrát. Ab­ban feltétlenül igaza van: Mexikó túlnépesedett város, a fékevesz­tett urbanizáció rengeteg bajával megátkozva. Egyébként a fentiek­hez apró magyarázat tartozik. A mexikói jog egy csekély sajátos­sága. Ugyanis a házasságon kívül született gyermek semminemű kötelezettséget nem ró az apára. A legutóbbi népszámláláskor Me­xikóváros lakosainak a száma há­rommillió körül volt. Ricardo sze­rint már akkor is kozmetika se­gítségével hozták ki ezt a számot. Ezt ne firtassuk. Azt viszont a hivatalos adatok is megerősítik, hogy a jelenlegi fejlődéssel szá­molva az 1980-as évek elejére el­éri a húszmilliót a főváros lakói­nak száma, amelyet most 13 mil­lióra becsülnek. A belső kerületekben a höm­pölygő emberáradat színes ka- valkádja lenyűgöző. A Zocaló, vagyis a főtér — hivatalos nevén: Plaza de la Constitución — a vi­lág második legnagyobb köztere, északi oldalán a nagyhírű kated- rálissal, amely az amerikai föld­rész legnagyobb temploma. Csak­nem háromszáz éven keresztül építették. Tőle balra a kormány­zósági palota, a spanyol barokk egyik műremeke. Ez a turisták Mexikója — nevet Ricardo és a gázpedálra tapos. Továbbme­gyünk, végig a 37 kilométer hosz- szú Avenida Insurgentesen, ki Ciudad Nezahalcoyotlba. A „ciú- dad” spanyolul várost jelent, a városnév elé ragasztott ciudad ez esetben azonban csalóka. Nezahal- coyotl ugyanis Mexikóvároshoz tartozik, mint mondjuk a Vízivá­ros Budához, vagy Erzsébetváros Pesthez. A különbség legfeljebb annyi, hogy Nezahalcoyotlban annyian élnek, mint amennyien egész Budapest területén, lakóinak száma meg is haladja a kétmil­liót. Nezahalcoyotl a mexikói „bá- dogváros”. Nem egészen olyan riasztó, mint amit a fogalom su­gall. Vannak persze valóban bá­dogból készült házak. Házak? Építmények. De a lakások több­sége kőházban van. A kő fogal­mán ezúttal inkább a vályog ér­tendő. Itt laknak a szegények. Azok, akik évek óta nem talál­nak tartós megélhetést. Mexikó nagy gondja a munkanélküliség. Gyökerei nem a világgazdaság je­lenlegi válságából, hanem az or­szág elmaradottságából táplálkoz­• Nezahalcoyotl egyik lakója. nak — bár ez nem vigasztalja a viskóváros lakóit. Sok a vidék­ről elmenekült indián, s állítólag itt csak minden hetedik családnak van feje. A legnagyobb kincs itt az ivó­víz. Mexikóvárosnak nincs folyó­ja. A vizet csőrendszeren ót veze­tik ide a messzi hegyekből, négy­öt víztárolóból. A csőrendszert hárommillió ember igényeire mé­retezték, most tizenhárom millió­an osztozkodnak a vízen, s talán két év múlva 20 millióan. S hová jut a legkevesebb? A válasz nyil­vánvaló: Nezahalcoyotlba. Ahol' az ilyen probléma szóba sem jöhet, az a Polancó. Ricardo most ide vezet. Ez már a város­néző programon kívül esik. Ugyanis ő itt lakik. S bár őszin­ték voltak szavai Nezahatcoyotl- ban, szívből jövőek indulatai, amikor felháborodott az éjfélkor is az utcán liolduló mezítlábas gyermekek látványán, azért ő minden este mégiscsak a csupa zöld, tiszta, rendezett Polanco egyik emeletes házában hajtja álomra a fejét. De addig még van időnk. Ri­cardo feltétlenül meg akarja mu­tatni a városrész szélén fekvő Ha­cienda de los Moralest. vagyis egy tipikus mexikói haciendát, amely ma is úgy áll, ahogyan azt 1643-ban megépítették. A hacien­da körülbelül akkora, mint a fél Városliget. Területén száz-százöt­ven vendég lézeng. Tizenöt szükő- kutat számláltam össze! A kedves vendég faragott ülőbútorokon él­vezheti az este hűvösségét, itt nem jut eszébe a mexikói főváros túlzsúfoltsága. Az egyik kútnál kecses flamingók' kényes csapa­tát látom, ez is a haciendához tartozik. Húsz étterem, bár, presz- szó várja a vendégeket, mindegyik — természetesen! — más-más bútorral, berendezéssel. Az udva­rokon — patiókban — fáklya fé­nye lobog, s a főbejárat előtt több Mercedes, Corvette és sport Por- éhe áll, mint amennyit egyhetes mexikói tartózkodásom alatt együttesen láttam. A kevés ember szinte elvész a hatalmas területen. Arra gondo­lok, hogy akár több ezer ember szórakozhatna itt esténként, való­ságos népünnepélyeket lehetne rendezni, szinte sivár ennek a néhány lézengő embernek a lát­ványa a legelőkelőbb környezet el­lenére is. De hát ki tudja meg­fizetni a huszonöt dollárt, amit egy nem különösebb minőségű borért kérnek? A Garibaldi téren, szinte talpa­latnyi területen viszont százak tolonganak. Itt játszanak a rpa- riachik, az élő mexikói folklór képviselői, a népi zenészek. Adsz nekik egy dollárt és eljátsszák a nótádat. És akkor elfelejted a sa­rat, amiben a zenész tocsog. Azt, hogy a Garibaldi téren ácsorogsz, ahol leülni sem lehet. És akkor eszedbe jutnak a fia­talkori évek, amikor még a Sierra Madre lankáin, messze északon éltél. Fiatal voltál, szerelmes. És úgy érezted, hogy tiéd a világ. Ahogy a nóta mondja. H. P. NAPI KOMMENTÁR t : * v— ijggjaggg Muzorewa utazása JJ „Az ország történetének legfon­tosabb diplomáciai küldetése” — így jellemezte Abel Muzorewa új rhodesiai miniszterelnök washing­toni és londoni utazását. A kor­mányfő nem nagyzolt, megállapí­tásában jócskán van igazság. Nem túlzás az a megállapítás, hogy e két út eredményétől nagymérték­ben függ a Salisburyben székelő rezsim jövője, vagy legalábbis kö­zeljövője. Milyen körülmények között in­dult el Amerikába és Angliába Ian Smith fekete bőrű, de nem ép­pen az afrikai érdekeket képvise­lő utódja? 1. Olyan rendszer vezetőjeként, amelyről világszerte általános az a vélemény, hogy csak a kulisszák változnak, a tartalom — tehát az, hogy szó sincs valóságos többségi hatalomról — lényegében válto­zatlan. Erre — egyebek között — az is jellemző, hogy maga Smith Afrika kétségtelenül egyik leg­gyűlöltebb embere —. ha nem is miniszterelnökként, de hangadó miniszterként benne maradt az „új” kabinetben. 2. Muzorewa rezsimjét egyelőre a világ egyetlen országa sem is­merte el! 3. Ennek — és az érvényes ENSZ-határozatoknak megfele­lően — a rendszert gazdasági szankciók sújtják, amelyeket ed­dig is éppen Washington és Lon­don tartott be legkevésbé. Muzo- rewáéknak tehát nemcsak politi­kai létérdekük, hogy ez az utazás — amely, sajnos, önmagában is nagy lépés az amerikai—angol el­ismerés felé — eredményes le­gyen, hanem gazdasági értelemben is. 4. Ez az eredményesség annál fontosabb lenne Salisburynek, mert július 17-én összeül az Af­rikai Egységszervezet csúcsérte­kezlete és az ezt előkészítő kül­ügyminiszteri értekezlet már ülé­sezik is Monroviában, a libériái fővárosban. 5. Hogy milyen a kontinens közhangulata az afrikad csúcs előtt, arra jellemző, hogy Tolbert libériái elnök, akit eddig egyér­telműen Amerika-barát politikus­nak tartottak, a külügyminiszte­rek házigazdájaként kijelentette: a „Smith—tMuzorewa-rezsim” (Tolbert nevezte így!) törvényte­len, mert egyetlen funkciója, hogy a faji kiváltságok megmaradásá­ért tevékenykedjék. „A fekete kontinenst teljesen fel kell szaba­dítani a fajüldözés és a kolonia- lizmus alól” — hangoztatta a li­bériái államfő. Muzorewa olyan időpontban ér­kezik nyugati támogatódhoz, ami­kor ez a kiáltás nemcsak Afriká­ban, de világviszonylatban is egy­re hangosabb. H. E. Katonai összeesküvést lepleztek le Iránban TEHERÁN Magas rangú iráni katonatisz­tek összeesküvését leplezték le — közölte hétfői sajtóértekezle­tén Amir Rahimi tábornok, a katonai rendőrség parancsnoka. Az összeesküvők — amint a tábornok közölte — „személyes céloktól vezettetve arra töreked­tek. hogy a hadsereg egységei kö­zött összeütközéseket robbantsa­nak ki, Khomeini ellen hangol­ják a közhangulatot, és ezzel gyengítsék a forradalom erejét”. Rahimi véleménye szerint a tisztek azonban nem készültek hatalomátvételre. A katonai rendőrség parancs­nokának nyilatkozatából kitűnt, hogy az összeesküvés résztvevőit eddig nem sikerült kézrekeríte- ni. Mint mondatta, egyesék ille­galitásba vonultak, a többieket pedig — véleménye szerint — negyvennyolc órán belül elfog­ják és ártalmatlanná teszik. A szervezkedés pontos céljai­ról és a mögötte álló erőkről Ra­himi nem közölt részleteket, mert — mondotta — ehhez a résztve­vők elfogása és kihallgatása szükséges. Az iráni Azerbajdzsán tarto­mányban, Maragheh városban vasárnap elfogták a Forghan el­nevezésű szélsőséges terrorszer­vezet egyik tagját. Mint ismere­tes, ez a szervezet követte el az utóbbi hónapok legsúlyosabb po­litikai gyilkosságait: Moíahari ajatollah. a titkos forradalmi ta­nács tagjának és Gharani tábor­nok, vezérkari főnöknek a meg­gyilkolását. A legutóbbi halálos kimenetelű merényletet szomba­ton hajtotta végre. Röviddel Rahimi tábornok sajtóértekezlete után, amelyen magas rangú katonatisztek ösz- szeesküvésének leleplezéséről számolt be, az iráni kormány be­jelentette: elmozdította a kato­nai rendőrség éléről a táborno­kot. A hírt a rádió jelentette. A közlemény szerint ,„a hadügymi­niszter Amir Rahimi tábornokot, a katonai rendőrség parancsno­kát felmentette tisztségéből és helyére Delmavaz ezredest ne­vezte ki”. A rádió a döntést nem indokolta. Az érintett Rahimi tábornok a bejelentés után nyugati hírügy­nökségek tudósítóinak kijelentet­te, hogy nem távozik a katonai rendőrség éléről. Hozzáfűzte, hogy menesztése annak a puccskísér­letnek a része, amelynek lelep­lezéséről röviddel ezelőtt számolt be. Mint mondotta, kinevezését Khomeini ajatollahtól kapta, és leváltását sem hajlandó mástól elfogadni. Irán délkeleti országrészében, Khuzisztánban továbbra sincs nyugalom. Vasárnap éjszaka is­meretlen tettesek Khorramshahr- ban bombát dobtak a rendőrség és az iszlám forradalmi gárda járőrére. Három rendőr és két gárdista megsebesült. Khorrramshahr — minit isme­retes — hónapok óta az arab la­kosság önkormányzatot követelő lázongásainak központja. (Reu­ter, AFP) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT 8 Willi Stoph kitüntetése A NSZEP KB Politikai Bizottsága, hétfőn köszöntötte 65. születés­napja alkalmából Willi Stophot, az NDK miniszterelnökét. Erich Honecker, a NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke tolmácsolta a Német Demokratikus Köztársaság párt- és állami ve­zetőinek jókívánságait, s átnyújtotta Willi Stophnak „a Munka Hőse” kitüntetést á fejlett szocialista társadalom építésében szerzett kima­gasló érdemeiért. / ® Az egyiptomi kormány sürgős gazdasági segítséget kért Az egyiptomi kormány 7 vezető tőkés országhoz, a tokiói csúcs- konferencia résztvevőihez intézett felhívásában 18,5 milliárd dolláros sürgős gazdasági segítséget kért a következő öt évre — írta hétfőn a Financial Times című befolyásos angol lap. A felhívásban Kairó részletesen elemezte az Egyiptom elleni arab bojkott következményeit. Eszerint az egyiptomi export 8 százalékkal, az import 3 százalékkal esett vissza, hanyatlik az idegenforgalom, s az arab országok eddig mintegy 2 milliárd értékű betétet vontak ki a kairói központi bank­ból. (AFP) • MÁV-közlemény A MÁV Szegedi Igazgatósága értesíti az utazóközönséget, hogy a Cegléd—Kiskunfélegyháza közötti vonalszakaszon a folyamatban levő villamosítási munkák miatt — előreláthatólag az év végéig — hétfő­től péntekig szüneteltetik a 725. számú vonat (ind. Szegedről 9 óra öt perckor) közlekedését Az utasokat vonatpótló autóbuszokkal szál­lítják. Az autóbuszok hosszabb menetideje miatt az utasok a ceglédi vasútállomáson nem érik el a Budapestre 11.50-kor induló 2745. szá­mú vonatot, ezért az utazóközönség megértését és elnézését kérik. (MTI) • Megnyitották a második nemzetközi orvos-egészségügyi eszperantó konferenciát A második nemzetközi orvos-egészségügyi eszperantó konferenciát hétfőn nyitották meg a hódmezővásárhelyi tanács dísztermében. A tanácskozáson nyolcvan magyar és több mint száz külföldi vendég vesz részt, Bulgáriából, Csehszlovákiából, Franciaországból. Jugosz­láviából, Lengyelországból, az NDK-ból, Svédországból és a Szovjet­unióból. A konferencia tudományos programja ma kezdődik. Szom­batig, mintegy negyven eszperantó nyelvű referátum hangzik el. (MTI) • Mexikóváros: Zocalo, a katcdrális.

Next

/
Thumbnails
Contents