Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-07 / 157. szám

\ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NtPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 157. szám Ára: 1,20 forint 1979. július 7. szombat Hazaérkezett Berlinből az MSZMP küldöttsége Tegnap hazaérkezett Berlinből a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Óvári Miklós­nak, a Politikai Bizottság tagjá­nak, a Központi Bizottság titkárá­nak vezetésével részt vett a szo­cialista országok testvérpártjai központi bizottságai ideológiai és külügyi kérdésekkel foglalkozó titkárainak tanácskozásán. Ä kül­döttség tagjai voltak: Gyenes And­rás és Győri Imre, a Központi Bi­zottság titkárai, valamint Lakos Sándor, a Központi Bizottság tag­ja, az MSZMP KB Társadalomtu­dományi Intézetének igazgatója. (MTI) Közlemény a szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottsági titkárainak tanácskozásáról A szocialista országok kommunista és munkáspártjai köz­ponti bizottságainak nemzetközi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó titkárai 1979. július 3—5-én tanácskozást tartot­tak Berlinben. A résztvevők széleskörűen tájé­koztatták egymást és véleményt cseréltek a testvérpártok nem­zetközi politikai és ideológiai te­rületen folytatott együttműködé­sének időszerű problémáiról, az agitáció és a propaganda kérdé­seiről. Megelégedéssel állapították meg, hogy előre halad és eredmé­nyes a két- és a többoldalú együttműködés a szocialista építés különböző területein, a többi kö­zött az ideológiai, a tudományos és a kulturális tevékenységben. Kifejezték a törekvésüket, hogy ezt' az együttműködést tovább­fejlesztik. A tanácskozás résztvevői hang­súlyozták, hogy a szocialista kö­zösség országainak állhatatossága és következetessége, elvi külpoli­tikai irányvonala kiemelkedő sze­repet tölt be a háború megaka­dályozásában, a nemzetközi biz­tonság megszilárdításában és az enyhülési folyamat további előre- vitelében. Egyöntetűen kijelentették, hogy a bécsi legfelsőbb szintű szovjet- amerikai tárgyalások, a Szovjet­unió és az Egyesült Államok szer­ződése a hadászati támadó fegy­verrendszerek korlátozásáról fon­tos lépés a különböző társadalmi rendszerű államok közötti békés egymás mellett élés, valamint az enyhülés megszilárdításának út­ján. Hangsúlyozták, hogy a Szov­jetunió Kommunista Pártja, a szovjet állam és személy szerint Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs jelentősen hozzájárult e szerződés előkészítéséhez és megkötéséhez. A tanácskozáson megállapítot­ták, a bécsi szerződés maradékta­lan megvalósítása új távlatokat nyit korunk olyan elsődleges fon­tosságú feladatainak megoldása előtt, mint a fegyverkezési hajsza megfékezése, majd a leszerelés, amely megóvná az emberiséget 'az újabb háború veszélyétől. A tanácskozáson aláhúzták an­nak jelentőségét, hogy a szocia­lista országok a helsinki záróok­mány szellemében konkrét és következétes lépéseket tesznek az európai béke és biztonság meg­szilárdítására, Megállapították, hogy építő jellegűek azok a ja­vaslatok és kezdeményezések, amelyeket a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének bukaresti és moszk- .vai értekezletén, valamint ugyan­ezen országok külügyminiszteri bi­zottságálnak budapesti ülésén ter­jesztettek elő. Rámutattak, hogy rendkívül fontos az európai biz­tonsági és együttműködési érte­kezleten részt vett államok mad­ridi találkozójának sikeres előké­szítése és lefolytatása. A tanácskozáson hangsúlyozták: tevékenyen szembe kell szállni az imperializmus agresszív köreinek és más reakciós erőknek minden olyan kísérletével, hogy a fegy­verkezési hajsza fokozásával, a szocialista . országokat támadó kampányokkal, a népek közötti el­lenségeskedések szításával, vala­mint számos országban a revan- sista, militarista, neofasiszta és neonáci szervezetek és áramlatok aktivizálásával aláássák az eny­hülési folyamatot. Ezért — a politikai és a dip­lomáciai erőfeszítések mellett — intenzív ideológiai tevékenysé­get kell kifejteni, hogy megértes­sük a világ közvéleményével: a fegyverkezési hajszáért az impe­rializmus és a NATO militarista körei a felelősek, amelyek telje­sen indokolatlanul próbálják ez­zel a szocializmust vádolni. Is­meretes, hogy a szocialista orszá­gok a fegyverkezési hajsza be­szüntetése és a leszerelés mellett szállnak síkra. Rendkívül fontos, hogy a köz­vélemény részletes tájékoztatást kapjon a szocialista közösség or­szágainak békés kezdeményezé­seiről, arról, hogy mind nagyobb mértékben járulnak hozzá ko­runk globális, az egész emberi­séget érintő problémáinak meg­oldásához. A második világhábo­rú kitörésének 40. évfordulója nem halványuló érvénnyel arra figyelmezteti a népeket, hogy fo­kozni kell a harcot a tartós bé­kéért, az újabb háborús kataszt­rófa elhárításáért. A tanácskozás résztvevői meg­állapították, hogy a testvérpártok közös ideológiai munkájának egyik legfontosabb iránya a szo­cializmus gazdasági, tudományos­műszaki, szociális, politikai' és kulturális vívmányainak népsze­rűsítése, mert ezek a vívmányok igazolják a szocializmus életere­jét, s feltárják az új rendszer hatalmas alkotó lehetőségeit. A szocialista országok fejlődésében, nemzetközi pozícióinak erősítésé­ben fontos a közöttük kialakult barátság és szolidaritás szilárdí­tása, a kölcsönösen előnyös, sok­oldalú együttműködés kiszélesíté­se és elmélyítése, fokozott rész­vételük az anyagi és a szellemi értékek nemzetközi cseréjében. A KGST három évtizede rávilágí­tott a tagállamok hatalmas tár- sadalmli-gazdasági eredményeire, a szervezet keretében megvalósu­ló együttműködés sikereire, to­vábbi fejlesztésének és elmélyí­téslének távlataira. A tanácskozáson nagy figyel­met szenteltek annak az együtt­működésnek, amely a szocializ­mus elméleti és gyakorlati prob­lémáinak, a mai világfejlődés új jtelenságeinek és tendenciáinak ta­nulmányozásában bontakozott ki. Ezék a közös kutatások szüntele­nül alátámasztják és gazdagítják a dialektikus és történelmi ma­terializmust, a tudományos szo­cializmust, a marxizmus—leni­nizmust — a munkásosztály for­radalmi világnézetét. Rámutattak arra is, hogy a mo­dern társadalmi élet dinamizmu­sát, az új társadalom építői kul­turális színvonalának emelkedé­sét és szellemi igényeinek szá­mottevő növekedését figyelembe véve időszérű az eszmei nevelő­munkában és annak állandó tö­kéletesítésében szerzett tapaszta­latok cseréje. Megállapították, hogy jelentősek a kommunista mozgalom általánosan elfogadott normáival összhangban folytatott párbeszédek, véleménycserék, nemzetközi elméleti konferenciák, amelyeken széleskörűen képvi­seltetik magukat a testvérpártok. Mindez hatékony módszer arra, hogy közösen vitassuk meg a for­radalmi világmozgalom alapvető kérdéseit. A tanácskozás résztvevői az európai kommunista és munkás­pártok három éve Berlinben tar­tott konferenciáján elfogadott el­vek szellemében méltatták a kommunista és munkáspártok, minden forradalmi, haladó és an- tiimperialista erő közötti együtt­működés és szolidaritás megszi­lárdításának jelentőségét és idő­szerűségét. Kifejezték pártjaik el­tökéltségét, hogy határozottan tá­mogatják azt a harcot, amelyet a népek a szabadságért és a füg­getlenségért, azért az elidegenít­hetetlen jogukért folytatlak, hogy minden külső beavatkozás­tól mentesen maguk határozhas­sák meg sorsukat. Segítik azt a küzdelmet, amelyet a népek az imperialista, kolonialista és a neokolonialista politika, a faj­gyűlölet és a faji megkülönböz­tetés ellen, az elmaradottság fel­számolásáért, a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok demokratikus alapokon ftörténő átalakításáért és az új világgazdasági rend lét­rehozásáért, a békéért, valamint a nemzetek barátságáért, a hala­dásért vívnak. A tanácskozás résztvevői hang­súlyozták: igen jelentős az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek küszöbön álló VI. havannai konferenciája. Kife­jezték azt a meggyőződésüket, hogy e konferencia eredményei elősegítik az el nem kötelezett országok népei egységének és szolidaritásának erősödését az im­perializmus és a kolonializmus el­len, az önálló társadalmi és gaz­dasági fejlődésért, a nemzetközi enyhülésért és együttműködésért vívott küzdelemben. A tanácskozás résztvevői a ba­ráti együttműködés és az inter­nacionalista szolidaritás szellemé­ben, tárgyszerűen vitatták meg az érintett kérdéseket. (MTI) NYILATKOZAT Az internacionalista szolidaritásért Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Laosz, Lengyelország, Magyaror­szág, Mongólia, a Német Demok­ratikus Köztársaság, a Szovjetunió és Vietnam kommunista és mun­káspártjainak küldöttségei a nem­zetközi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági tit­károk berlini tanácskozásán ismé­telten hangsúlyozták pártjaik el­tökéltségét, hogy a marxizmus— leninizmus, a proletár internacio­nalizmus elvei alapján erősítik szolidaritásukat az imperializmus, a reakció ellen küzdő valamennyi néppel. Kifejezték meggyőződésü­(Folytatás a 2. oldalon.) MEGBESZÉLÉSEK A KÜLÜGYMINISZTÉRIUMBAN Kádár János és Lázár György fogadta Kurt Waldheimet Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizott-. ságának első titkára tegnap az • MSZMP KB székházában fogadta Kurt Waldheimet, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitká­rát, aki hivatalos látogatáson tar­tózkodik hazánkban. A találko­zón jelent volt Púja Frigyes kül­ügyminiszter és Hóllai Imre nagy­követ, hazánk állandó ENSZ-kép- viselője. Lázár György, a Minisztertanács elnöke az Országházbán fogadta Kurt Waldheimet. A találkozón megvitatták a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok, kérdéseit. Kurt Waldheim és vendéglátója, Púja Frigyes a Külügyminiszté­riumban folytatott hivatalos meg­beszélést. Az eszmecserén áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kér­déseit, különös tekintettel a bé­két veszélyeztető válsággócok fel­számolására. Megkülönböztetett figyelmet szenteltek a leszerelés, az, enyhülés, a biztonság és , az együttműködés eddigi eredmé­nyeinek, valamint a további mun­ka feltételeinek. Kiemelték, hogy a hadászati fegyverrendszerek kor­látozásáról szóló SALT—2. egyez­mény aláírása, a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőinek bé­csi csúcstalálkozója döntő jelen­tőségű a fegyverkezési hajsza megfékezését szolgáló erőfeszíté­sekben. Kurt Waldheim és Púja Frigyes megállapította, hogy az európai biztonságot és együttmű­ködést tovább mélyítené a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások eredményes befejezése. Külügyminiszterünk hangsú­lyozta, hogy a Magyar Népköz- társaság növekvő jelentőséget tu­lajdonít az Egyesült Nemzetek Szervezetének a nemzetközi poli­tikai és gazdasági kapcsolatok fejlesztésében. (MTI) • Kádár János üdvözli Kurt Waldheimet. A BELTERÜLETI GYÜMÖLCSTERMESZTÉS FEJLESZTÉSÉÉRT Országos elterjesztésre ajánlott a keceli módszer ♦ Az MSZMP KB 1978. márciusi, a mezőgazdaság fejleszté­séről és helyzetéről hozott határozatát tárgyalta meg nemrég a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkársága, s en­nek keretében a háztáji és belterületi gyümölcstermesztés fellendítésével kapcsolatos népfrontfeladatokról is szó volt. Állást foglaltak abban, hogy szorgalmazni kell az utcák gyümölcsfákkal történő betelepítését. Emellett az ország 585 kertbarátcsoportjának fokozottabb támogatása is kiemelke­dő fontosságú tennivaló. Erről szólt tegnap megnyitó előadásában Szemők József, a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csának alelnöke azon az országos értekezleten, amelyet a Hazafias Népfront Országos Tanácsának agrárpolitikai albizottsága rende­zett Kecelen, a meggy és gyü­mölcs bellterületi termesztésének eddigi tapasztalatairól és a ten­nivalókról. Az elnökségben fog­lalt helyet Suhajda István, a me­gyei pártbizottság osztályvezetője és dr. Matos László, a megyei ta­nács elnökhelyettese. A tanácsko­záson ott voltak a HUNGARO- FRUCT és a RERTFORG Válla­lat, a hűtő- és konzervipar, a MÉM kertészeti osztályának veze­tői is. A népfront eddig is egyik szer­vezője volt a háztáji termeltetés­nek és kertbarátmozgalomnak. Szemők József beszélt a termelés gazdasági hasznáról, arról, hogy a lakossági ellátásban és az ex­portban nagy jelentőségű a bel­területek gyümölcsöseinek termé­se. Országos példának tekinthető a Keceli ÁFÉSZ munkája és módszere. Három községben: Ke­celen, Imr,ehegyen, Császártölté­sen elősegítették a belterületen — utcákon, kertekben, parlagrésze­ken — a gyümölcsfa-telepítést, olyan szervezetet alakítva ki, amely a kézimunka-igényes meggytermelés fokozásához hozzá­járult. A kecellek tevékenységét Ki­rály Mihály, a helyi áfész elnöke ismertette. Beszélt a gyümölcste­lepítési és -termelési jiagyomá- nyokról, a termeltetés és felvá­sárlás alakulásáról, arról a rende­zett viszonyról, amely 1971 óta jellemző, amikor is a község szak- szövetkezetével kötött megállapo­dás után az áfész lehetett az egye­düli irányítója és szervezője en­nek a munkának. Kecelen és Im­rehegyen mintakerteket alakítot­tak ki, azzal a céllal, hogy be­mutassák a lakosságnak, hogyan lehet a .kiskertekben, az utcán, a házak előtt gazdaságosan meggyet termeszteni. Létrehoztak egy gyümölcstermesztő szakcsoportot is, amelynek most nyolcvan tagja van és kedvezményeket adtak a telepítésekhez. Ezek között legje­lentősebb, hogy a facsemetéket féláron adják a tagoknak, és ezt is csak öt év múltán kell kifizet­ni. Növényvédő, permetező brigá­dokat szerveztek, sőt, a repülőgé­pes permetezést is sikeresen meg­oldották. A szaporítóanyag-beszerzési gondok ellenére, az elmúlt hét évben 24 615 meggyfacsemetét ér­tékesítettek, amelynek mintegy felét Kecel belterületén, az utcá­kon és kertekben ültette el a la­kosság. A nagyközségi tanács is segítette a telepítést, több mint 85 ezer négyzetméter parlagterületet juttatott a szakcsoport-tagoknak, 15 éves használatra. Komplex agrotechnikai szaktanácsot kap­nak rendszeresen a meggyterme­lőik dr. Kovács Sándortól, a Ker­tészeti Egyetem docensétől. A fo­kozatos és rendszeres szervező­irányító munkának köszönhető, hogy az áfész évente 1000—1500 tonna meggyet vásárol fel és ér­tékesít, s ennék legnagyobb része exportra kerül. A felszólalók közül ez utóbbi­val is foglalkozott dr. Merényi Károly, a KERTFORG KFT igaz­gatója. Megnyugtatónak mondotta az őszi gyümölcsfaszaporító- anyag-ellátást, ugyanis 5,5 millió facsemete áll majd a telepítők rendelkezésére. Elsősorban kajszi­ból és őszibarackból, valamint al- mástermésűekből várható bősé­ges választék, meggyből 250 ezer oltványra számítanak. Dr. Czanik Sándor, a HUNGAROFRUGT Vál­lalat vezérigazgatója felszólalásá­ban megemlítette, hogy az''expor­tált friss gyümölcsnek mintegy 40 százalékát a háztáji és kisker­tekben termelik. Az exportált meggy egynegyedét teszi ki a Ke­cel környékén termesztett pipacs­meggy, amelyet a jövőben is ked­vezően tudunk értékesíteni. A külföldi kereslet szerint meggyből a jelenleginél háromszor többet lehetne exportálni. A konzervgyárak igénye is nő a gyümölcs iránt, s ezért részt vállalnak a telepítésekben. Torna László, a Konzervipari Tröszt termeltetési osztályvezetője el­mondta: az ipar vezetése lehető­vé tette a konzervgyáraknak, hogy saját fejlesztési alapjuk ter­hére támogatást adjanak a háztáji gyümölcstelepítésekhez. Eddig csak Baranya és Somogy megyé­ben éltek a konzervgyárak ezzel a lehetőséggel. A hűtőipar is tá­mogatja a háztáji gyümölcster­mesztést, példa erre a bajai hű­tőház, amelynek munkájáról Vá­sárhelyt György igazgató számolt be, megemlítve, hogy fontosnak tekinti a tájkörzetek szerinti sza­kosodást. A megyei párt- és tanácsi szer­vek nevében Pfenning Gyula, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető­helyettese köszöntötte a tanácsko­zás résztvevőit, A megye V. öt­éves tervi, háromezer hektáros gyümölcstelepítési feladatáról szólva, megemlítette, hogy leg­fontosabb a meggy és kajsziba­rack termőterületének növelése. - A községeknek meg kell ragad­niuk a lehetőséget, az utak menti gyümölcsfa-telepítésekben, amely­re az említett két fafaj kiválóan alkalmas. Követésre méltónak mondotta a kecellek e téren vég­zett munkáját, amely nemcsak Bács-Kiskun megye, hanem az or­szág elismerését is kiérdemelte. Az értekezleten a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa agrárpo­litikai albizottsága kezdeménye­zésére ajánlást fogadtak el. Eb­ben a keceli módszer országos elterjesztését és alkalmazását ja­vasolják valamennyi községi, vá­rosi tanácsnak, az áfészeknek,, a háztáji termeltetésben résztvevők­nek. Cs. I. yf

Next

/
Thumbnails
Contents