Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-06 / 156. szám
1979. július 6. ® PETŐFI NÉPE • 5 Miért népszerű a kiskőrösi könyvtár? Népművelőink java régóta vallja: mindenféle művelődési tevékenységhez, és a szórakozások jó részéhez is szervesen kapcsolódik a könyv. A könyv iránti szükséglet kielégítése, illetve annak szakadatlan növelése elsősorban a könyvtárak dolga. Éppen ezért nagyon fontos tudni, rendszeres időkö-, zörtként felmérni és elemezni, hogy ezek az intézmények miként tesznek eleget a rájuk háruló közművelődési feladatoknak? Ezt vizsgálja egyebek mellett az a beszámoló jelentés is, amely a Kiskőrösön működő Petőfi Sándor Városi-Járási Könyvtár munkájáról, fejlődéséről készült nemrégiben. Régen és ma Hogy társadalmunk mennyit tett a kultúra fejlesztéséért, és ezen belül is a könyvek iránti szükséglet kielégítéséért, azt jól szemlélteti az a néhány adat, amellyel a kiskőrösi könyvtár eddigi fejlődését érzékeltetik. Az 1951-ben alapított könyvtárnak még hat esztendővel ezelőtt csupán egy könyvtárosa és négyezer-háromszáz kötete volt, amely a szegényes berendezéssel együtt a Szarvas Szálló egyik eldugott kis helyiségében működött. Ezzel szemben ma a megye egyik legnagyobb és legszebb könyvtáraként emlegetik a kiskőrösit. Joggal, hiszen a város minden ezer lakosára ötvenöt négyzetméternyi terület jult az épületben, amelynek a felszereltsége is jónak mondható. A könyvek tízezrei ezerháromszáz méternyi hosszúságban sorakozhatnak a polcokon, s mellettük kényelmesen elférnek még a hanglemezek, a kazetták, a dia- és a mikrofilmek ezrei is. A kiskőrösi könyvtár dicsekedhet emellett a megye legkorszerűbb zenei stúdiójával, s van még tizenhat milliméteres filmvetítőjük, mikrofilm-leolvasójuk, televíziójuk. Számottevően segíti a könyvtárosok munkáját az intézmény közművelődési autója és Babetta kismotorja is. A személyi feltételek-láa /fletefaílRy >l* * * :.n' ií.A könyvtárnak jelenleg tizenkét dolgozója van, akik közül nyolcán mint könyvtárosok, négyen pedig mint teohniikai kisegítők dolgoznak. A könyvtárosok közül hatan szakképzettek, ketten pedig most végzik a tanulmányaikat. A továbbtanulás miatti időkiesés és a könyvtár gyarapodásával egyenes arányban növekvő adminisztrációs feladatok az átlagosnál jobban leterhelik a könyvtárosokat. Elfoglaltságukról azonban csak akkor alkothatunk teljes képet, ha tudjuk: a nyolc könyvtárosra háruló feladatdkat a szakmai irányelvek és a megyei tanács távlati fejlesztési terve szerint jelenleg tizenkét könyvtárosnak kellene ellátnia. Ennek tükrében csak elismeréssel lehet szólni a kiskőrösi könyvtár dolgozóinak lelkes ten- niakarásáról, amely nem reked meg az intézmény falai között, hanem az egész városra, sőt a város környékére is kisugárzik. Jellemző adat ezzel kapcsolatban, hogy a könyvtárosok összesen tizenegy jelentős párt-, illetve tömegszervezeti funkciót, megbízatást látnak el. És hogy nem akárhogyan, azt egyebek mellett számos kitüntetés is bizonyítja: a könyvtárosok között van, aki a Szocialista kultúráért, aki a Kiváló pártmunkás és aki a Kiváló társadalmi munkás kitüntetés birtokosa. Egyre több könyv és olvasó Az illetékes tanácsi szerveket is dicséri a .kiskőrösi könyvtár fejlődése: az intézmény költség- vetése a kétszeresére, könyvbeszerzési kerete pedig a 'háromszorosára nőtt az utóbbi őrt esztendőben. A könyvtár vezetői nagy figyelmet fordítottak az állomány fejlesztésére, azon belül is főként a társadalomltudományi, a mezőgazdasági, a helyismereti, a zenei szakirodalom és a város nagy szülöttével, Petőfi Sándorral kapcsolatos kiadványok gyarapítására. E törekvések eredménye, hogy a jelenlegi könyvállomány ötvenötven százaléka a szak-, illetve a szépirodalom. Ezzel egyenértékű, vagy talán még ennél is fontosabb eredmény, hogy szakítottak a kizárólagos könyvgyűjtéssel: a könyvtárnak ma már több mint ezer hanglemeze és kazettája, csaknem kétezer diafilmje és mint- egy ezer fényképe, aprónyomtatványa van. Gyorsan bővült a mikrofilmek állománya is, a folyóiratokéval együtt, amelyekből jelenleg kétszáz fajta áll az olvasók rendelkezésére. Az egyre népesebb olvasótábor rendelkezésére, tehetjük hozzá örömmel, ment Kiskőrösön folyamatosan növekszik a könyvtári olvasók száma. A legdinamikusabb növekedés a fiatalok, ezen bélül is a szakmunkástanulók körében tapasztalható. Jelenleg két- százhatv ankét ten tagjai a könyvtárnak és ez a szám négyszerese á két évvel korábbinak. Hasonló eredményt értek el az általános iskolai tanulók olvasóvá nevelésében is: az elmúlt tanév során a tanulóknak kilencvenkét százaléka iratkozott be a könyvtárba! Toborzás — nemcsak kölcsönzéssel A beszámoló megemlíti, hogy a szakmunkástanulók létszámának gyors szaporodása csak részben tulajdonítható a tudatos szervezőmunkának, s hogy ez nagyobb részben a zenei részleg népszerűségének köszönhető. Bár e lehetőség alig egy esztendeje van meg, máris rendszeres gyakorlattá vált a fiatalok körében, hogy a különböző baráti társaságok bejárnak a .könyvtárba zenét hallgatni és közben olvasnak. A zenei könyvtáros magyar-ének szakos tanár. Szakértelme biztosíték arra. hogy a fiatalok ma még döntően könnyűzenei igénye — legalábbis a fogékonyabbak körében — idővel a komoly zene irányába forduljon. S hogy ez több mint optimista feltételezés, azt meggyőzően bizonyítja, hogy az elmúlt esztendőben életre hívott komolyzenei klub máris számos fiatalt vonz. Az irodalommal és az olvasókkal való elmélyültebb foglalkozás érdekében működtetik a könyvtárban az általános iskolások és a középiskolások klubját. Az általános iskolások klubjának legaktívabb tagjai részt vesznek olvasótáborban, és a tábor legjobbjai alkotják később a közép- iskolai klub tagságának zömét. A klubok természetesen nem csak szépirodalmi művekkel foglalkoznak, hanem a zenehallgatástól a játékkészítésig, a színjátékok betanulásától a helyismereti kutatásig egy egész' sereg tevékenységet folytatnak., Ez utóbbit olytain eredménnyel művelik, hogy arról külön is kell szólni. Ez természetesen nem mindig volt így. Az utóbbi években tapasztalható fellendülés egyik feltétele és előidézője az volt, hogy ugrásszerűen gyarapo- 4 dott a könyvtár helyismereti, helytörténeti anyaga. A másik körülmény: a Petőfi Sándor Társaságon belül megalakult a hely- ismereti szakcsoport, amely szintén sok szállal kötődik a könyvtárhoz, sőt maguk a könyvtárosok is jelentős helyismereti munkát végeznek. Az elmúlt esztendőben átnézték és katalógusba foglalták az evangélikus egyház- község levéltári anyagát, az idén pedig sikerült befejezniük a földrajzi helynévgyűjtést Kiskőrös területén. Káposztás János BEMUTATÓ JÖVŐRE: Hatrészes tv-film Petőfiről — Hamarosan Kecskeméten folytathatjuk a beszélgetést — így köszönt el az alkalmi veszprémi tévéklubban Szabó György, író-esztéta. — Előadásra hívtak? Vagy a városról akarsz írni? — kérdeztem, mivel még ma is jó néhá- nyan emlékeznek a „kincses Kecskemétet” bemutató régebbi riportjára, képzőművészeti ismertetéseire. — Forgatunk! A tervek szerint már augusztusban megkezdjük a hatrészes Petőfi-film helyszíni felvételeinek 'készítését. A forgatókönyvet már átadtam Horváth Ádám rendezőnek, bízom abban, hogy munkánkat szívesen fogadja a közönség. Ttt ül a közelben Lehel Judit, a film dramaturgja, bemutatlak, ő többet, frissebbet tud, ahogy ismerem, szívesen a rendelkezésedre áll. így történt. — A szórakoztató dramaturgiai csoportnál dolgozom, mintegy két és fél éve alakult ez a kis műhely azzal a céllal, hogy szórakoztató, ugyanakkor, tartalmas sorozatokat készítsen a Magyar Televízió számára. A kezdet számunkra sem volt könnyű. A nézők már láthatták Berkesi András Küszöbök című művét és a Jókai-regényből készült Mire megvénülünk hat folytatását. Nemeskürtihy István most dolgozik Sárközi György: Mint oldott kéve című regényének televízióra történő alkalmazásán. A Névtelen vár című Jókai-mű megjelenítését Zsurzs Évától várjuk. — A közvélemény nagy részében még ma is hamis, romantikus Petőfi-kép él. Nem örülnék, ha ez a sorozat a már kialakult tévhiteiket táplálná! — Jól ismerjük ezt a veszélyt. Biztos vagyok abban, hogy a feltehetően 1980 végén képernyőre kerülő film eloszlatja aggodalmait. Természetesen a költő változatos, mozgalmas élete, sok kalandja, küzdelme nem hiányozhat a hat folytatásból, mert akkor sem lenne hű a kialakuló kép. De a forgatókönyv és a rendezői szándék ismeretében ígérhetem, elmondhatom, hogy a szó igazi értelmében vett realista filmet készítünk. Bemutatjuk közvetlen környezetét, a korabeli Magyarországot, utalunk a legfontosabb európai eseményekre. Amennyire lehet, eredeti környezetben, eredeti dokumentumok felhasználásával forgatunk. Nem kerüljük meg a tevékenységével kapcsolatos problémákat sem, de nem vállalhatjuk az életmű vitás kérdéseinek a tisztázását. — Hogy kezdődik és végződik a film? — Az első jelenetek a bécsi Burgban Latour és Metternich jelenlétében megtartott 1823-as szilveszteri bálát idézik. Az utolsó kockákról csa'k az derül ki, hogy Petőfi eltűnik a segesvári csatában. — Ki játssza a főszerepet? — Majd augusztusban Kecskeméten találkozhatnak. Már választott a rendező, de még alszik rá egyet. Nagy szerep, nehéz szerep, hálás szerep, sok függ alakítójától. H. N. ÚTTÖRŐÉLET Üjságköszöntő Két nyolcadikos úttörő, Nagy Ibolya és Hollósi Etelka arról írt, hogy a személyazonossági igazolványokat milyen emlékezetes, szép ünnepség keretében kapták meg száznyolcvanán, a nagyközség sportcsarnokában. Ügyes riportot kerekített Ádám Jutka és Dudás Ági a szülök napjának ünnepélyéről, amit május első vasárnapján tartottak. A pajtások szép műsort állítottak össze, apró ajándékot készítettek szüleiknek —, és bár a szokottnál is jobban izgultak, az ünnepély nagyszerűen sikerült. Az iskola énekkaráról Molnár Erika, Török Zsuzsa és Zámbó Judit, a fúvószenekarról Kiss Zoltán írt. Terrier Ági pedig az irodalmi színpad nagyszerű eredményéről számolt be: 1979. augusztus 18-án, 8 óra 55 perckor a Kossuth-adón azt a vetélkedőt közvetítik Zánkáról, amelyen a jánoshalmi úttörők is szerepelnek! Kirándulásról, szakköri tevékenységről, az úttörőgárda munkájáról, szolidaritási bazárról, a szocialista brigádokkal való kapcsolatról szólnak a további írások. Az újság utolsó lapjain a rövid hírek és a sportesemények kaptak helyet. Gondosan szerkesztett, fogalmazott, kivitelezett úttörőújság a jánoshalmi pajtások LÁNG-ja. örömmel köszöntjük a megyénkben megjelenők sorában. AAindig öröm számunkra, ha megyénkben tevékenykedő úttörőcsapat újságját kapjuk kézhez, örülünk, ha megkapjuk az évtizedes (!) múltra visszatekintő Kukkantó-1, a bácsalmási pajtások lapját, és örülünk akkor is, ha az indulás jegyeit viselő, még kissé kezdetleges technikával készülő lapot hoz a posta. Az öröm érthető: akik újságot készítenek, fontos dolgokat akarnak rögzíteni! Az elmúlt napokban a három jánoshalmi csapat — a Szatmári Sándor úttörő-, a Szatmári Sándor kisdobos-, és a Móra Ferenc úttörőcsapat vezetői, tagjai küldték el LÁNG »— elnevezéssel készített újságjukat. A húszoldalas, stenciltechnikával készült újságot természetesen többen írták, így sikerült elérniük a nyilvánvaló célt: bemutatni csapatuk egy teljes mozgalmi évét. A nagy munkából kivették részüket a krónikások, a rajtitkárok éppen úgy, mint a csapat vezetői. Az első oldalon Patyi Attila a csapatparlamentet köszönti — figyelmezteti társait arra, hogy az úttörővezetők VII. országos konferenciája új követelményeket állított valamennyi kisdobos és úttörő elé. Az 1/a. osztály kisdobosai rövid beszámolóban arról szólnak, hogy teljesítették a Kék nyakkendőért — próba követelményeit, felavatták őket, és most büszkén vallják magukat kisdobosnak! TUDÓSÍTÓNK JELENTI Supka Éva öt esztendeig Páhi- ról küldött beszámolókat az Űt- törőéletnek. Azután befejezte az általános iskolát, Kiskőrösre indult tudását gyarapítani. A csapatnál töltött nagyszerű évek emléke arra késztette, hogy visszajárjon, feladatot kérjen a csapat- vezetőtől, Kruchió Mihálytól. Éva ifi vezető lett! Ez pedig komoly munka, Éva már mint gyakorlatban tapasztalatokat szerzett ifi mehetett az iuén Balatonfenyvesre, hogy a kiskunhalasi járás úttörőelnöke, Pater Ágnes és munkatársai felkészítsék a következő mozgalmi esztendőre. összesen hatvanhétén ismerkedtek a következő mozgalmi esztendő feladataival. „Nagyon sokat tanultunk! — szól a beszámoló — számomra különösen emlékezetes marad, hogy még az eddiginél is jobban kell figyelni a közös, mindenkit cselekvésre serkentő munkára. Ä meglehetősen sok, és figyelmet igénylő előadás mellett sok vetélkedőt tartottunk, sőt fórumot is rendeztek számunkra. Nagyon emlékezetes volt, hogy a vetélkedőt mennyire a tanultakhoz lehet kapcsolni. Egyik alkalommal ugyanis országneveket írtunk cédulákra, és a mi őrsünk Lengyelországot húzta ki. összedugtuk a fejünket, és. olyan formás műsort kerekítettünk abból, amit erről az országról tudunk, hogy magunk is elcsodálkoztunk ...” REJTVÉNYFEJTŐKNEK Az elmúlt héten közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: 15 éves a rénszarvas. A helyes megfejtést beküldők között az itt felsoroltaknak kedvezett a szerencse. nekik küldtük a jutalomkönyveket : Dobos Zsuzsanna, Lajosmízse: Berki Mária, Orgovány; Bisztriczky Erika, Baja: Jámbrik Ildikó, Fülöp- szállás; Vérségi Ilona, Lajosmizse; Benkö Attila, Kecskemét; Palásti Lajos, Kunfehértó; Tóth Sándor. Após- tag; Jankovics József, Hercegszántó: Marosi József, Lászlófaíva. * Most a Körbe — körbe elnevezésű rejtvényt közöljük. Az itt látható képen válasszátok ki a megfelelő betűt, olvassátok össze minden harmadikkal, hogy egy verseimet kapjatok. (Két szó!) A verset a legnagyobbak között említett magyar költő írta. A megfejtéseket a szokott módon küldjétek be szerkesztőségünk címére (Petőfi Népe Szerkesztősége. Kecskemét, Szabadság tér l a) július 12-ig. A levelezőlap címoldalára most is írjátok rá: Üttörőrejtvény. a helves megfejtést beküldők között tíz könyvet sorsolunk ki. Selmeci Katalin ma •v.v.v.w FÖLDES ANNA: Így élt Móra Ferenc (21.) Supka kérésére Móra megírta és a postára bízta a tárcát. Tőle tudjuk, hogy a szerkesztőségi hagyomány szerint aznap, amikor a rendelt szegedi kézirat megérkezett és nyomdába került, valahogy túl sok anyagot terveztek a lapba. A tördelő telefonon kért utasítást az ügyeletes szerkesztőtől, hogy mi maradjon ki. Kézenfekvő volt, hogy a legújabb munkatárs legelső írása nyugodtan várihat. De azért a szerkesztő a végleges döntés előtt- minden kéziratot magához kéretett. Amikor Móra tárcájának a végére ért, már tárcsázta is a nyomdát: Akármi 'kimaradhat a másnapi lapból, csak Móra Ferenc írása nem! A legelső emlékezetes tárcát hamar 'követte a többi. A szerkesztők és a külső munkatárs hivatalos kapcsolatából barátság szövődött, és Móra második otthonra talált a fővárosi napilap szerkesztőségében. Volt olyan hónap, hogy hét, de olyan is, amelyikben tíz írás alatt szerepelt a neve. És péntek délutánonként ezentúl mindenképpen a Világnak dolgozott. Csak a lap megszűnése után szegődött el az örökébe lépő Magyar Hírlaphoz, amelynek haláláig munkatársa maradt. Százszor is elhatározta, hogy ezentúl mindenképpen korábban ül neki a vasárnapi tárcának. De úgy látszik, a lapzárta ihlete kellett a munkához. Ilyenkor akármilyen fáradt volt, akármilyen későn tette is félre a múzeumi aktákat, mindig időben elkészült a legfrissebb kutya- nyelvekikel ahhoz, hogy még postazárásig feladhassa. Hiszen most már nemcsak Szeged, de az egész ország várta írásait. A múltat idézi, de a jelenhez szól Móra Ferenc a Petőfi-cen- tenárium keretében közreadott írásaival. 1923: Petőfi éve. A hivatalos Magyarország nagy hangon, látványosan ünnepel. Az egész ország egyetlen szobortalapzattá vált, hogy százéves költőjét köszöntse. De csak kevesen voltak, akik az igazi Petőfit idézték, és nem a hivatalos bálványt. Móra Ferenc, aki a szülői házból, félegyházi diákéveiből hozta magával negyvennyolc és az igazi Petőfi kultuszát, nem volt hajlandó részt venni a költő „második temetésén”. Már az ünnepségek évada előtt szót emelt, és az esztendők során többször is hangot adott a Petőfi- hamisítók elleni tiltakozásának. Áz igazi Petőfit, a világszabadság költőjét, a haladás harcosát ünnepli csak, aki „az elvekért való helytállás gyönyörű példája marad az idők végeztéig.” És azt kutatta, hogyan él ennek az igazi Petőfinek a szelleme az örökségére méltó, egyszerű emberek körében. Hannibál (két) feltámasztása Hiába is tiltakozott, hadakozott Móra Ferenc még nem olyan régen a számára szokatlan műfaj ellen, egész életében végigkísérte a regényírás vágya. Jó barátja, Supka Géza, a Világ főszerkesztője biztatta, bátorította. Hitt abban, hogy a kor nagy regényének megírására Móra Ferenc hivatott. Ösztönzésére Móra bele is fogott újra a regényírásba, de az ígért mű, a Szerelmi levelező egyre késett. Elkészült helyette 1924 végére egy másik, sokkal merészebb, izgalmasabb regény, a Hannibál föltámasztása. „Ebben a munkámban - magamnak is passzióm telt, és szokatlanul meg vagyok vele elégedve” — írta a szerző „a leg- nevettetőbb és legszívfájdítóbb szatíráról”, amikor postára adta a Világ szerkesztőségének. Valójában az új mű inkább szívfájdító, mint nevettető. Hőse egy oroszországi hadifogságból fél karral és ifjú feleséggel hazaérkező, fiatal latin-görög szakos tanárember, tudós álmokat dédelgető klasszika-filológus. Akinek leghőbb álma: Hannibállal foglalkozó, felfedezésszámba menő tudományos értekezésének közzététele. Csakhogy már a vámnál bajba keveredik, amikor is az antik tudományokhoz mit sem konyító illetékesek elkobozzák az egykori hadifogoly „gyanús” jegyzeteit. Azután a 'hivatalos szervek és ostoba emberek gyanakvása már mindenhová elkíséri. Az iskolában, ahol nagy nehezen munkát talál, klikkharc és gyűlölködés mérgezi a levegőt. De a tanár azért nem adja fel a reményt. Mikor az iskola évkönyve számára valamiféle tudományos közlendőt keresnék, örömmel ajánlja fel kész tanulmányát, amelyben emléket állít a pun háborúk hősének. És még azt is felveti benne, vajon ho-> gyan alakult volna az emberiség sorsa, ha annak idején a zárna! csatában nem a nyécs, durva rómaiak, hanem a magasabb kultúrát képviselő punok győznek. Ez a jámbor, ámde félremagyarázható értekezés azonban váratlanul politikai botránykővé válik. A kis tanár hangos sajtóviták hőse, parlamenti interpellációk céltáblája lesz. Valamelyik szélsőjobboldali lap még oroszbérencnek is kikiáltja. Az iskolában tanárkollégái szinte kiközösítik, állása is veszélybe 'kerül. És hiába fordul fűhöz-fához — jó baráthoz és minisztériumi pártfogójához —, helyzete egyre aggasztóbb. Ám a politikát kerülő, humanista kultúrával felvértezett, félszeg tudós mégsem hagyja magát öngyilkosságba kergetni. Szorultságában legádázabb ellenségeihez és némi furfanghoz folyamodik. A fajvédő testvér- szövetség'beli „khánók” és „mir- zák” gyűlésén megmagyarázza Hannibál bizonyítványát. És az érdekeik által vezérelt, korlátolt könyvégetők a magyarázat hatására már-már készek szobrot emelni Hannibálnak. A tanár megmenekül ugyan, de tudós- lelkiismerete háborog. Már csak abban 'bízik, hogy születendő fia olyan korban fog élni, amikor már nem akarják az igazság kutatásáért máglyára ítélni az embereket . .. A történet is sejteti tán, hogy az a társadalmi 'körkép, amelyet Móra a tanár köré vetít — szatirikus túlzásaival együtt — félelmetesen időszerű és hiteles. Mégpedig ezúttal nemcsak részleteiben, de egészében az. Benne van mindaz, amit Móra Ferenc megélt az ellenforradalom után, és aminek csak egyes mozzanatai fértek az azóta írott vezércikkekbe, tárcákba. Benne Van az ellenforradalmi Magyarország egész szellemisége. A gyanakvás, a gyűlölködés, a tudományellenesség. Félreérthetetlenül lelepleződnek a rendszer haszonélvezői és kiszolgálói, az ostobák, a gonoszok, a klikkekbe tömörült karrieristák. Akik vérgőzös elméletekkel 'ködösítenék el az igazságot, és a szellem termékeinek rakott máglyán akarják megsütni a maguk pecsenyéjét. A Hannibál föltámasztásának csak a mondanivalója súlyos, maga a regény kis terjedelmű, sodró erejű, izgalmas olvasmány. Móra megkérgesedett humora remekül összefér a műben feszülő szenvedéllyel. Csakhogy kortársai írói arculatának ezt a nagyon is fontos elemét soha nem ismerhették meg. De ez már a regény regényéhez tartozik. Amit félbehagytunk azon a napon, amelyen Móra Ferenc postára adta a 'kéziratát. A • Világnak akkor már nem Supka Géza, hanem Roóz Rezső és Fe- leky Géza voltak a szerkesztői. Jó emberei Mórának ők is, és saját lapjukon kívül a szerzőt is féltették a veszedelmes írástól. Fiókból fiókba hányódott á 'kézirat. Móra családja is egyre jobban aggodalmaskodott, olyannyira, hogy végül már az író maga is tartott tőle, hogy az elhajított kő túlságosan pontosan és erőteljesen talál. Ettől a „kockázattól” azonban a szerkesztők és a hozzátartozók végül is megóvták. Feleky hazavitte, és a maga iratai közé süllyesztette Móra kéziratát. Ezzel Hannibál ismét meghalt — még mielőtt az író akaratából feltámadhatott volna. (Folytatása következik.)
