Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-28 / 175. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE ' v ' . ■ • y < • ■ , AZ MSZMP BÄCS-KISKCN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 175. szám Ara: 1,20 forint 1979. július 28. szombat Lázár György fogadta Ivan Arhipovot • Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnöke pénteken az Országházban fogadta Ivan Vasziljevics Arhipovot, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét. A ta­lálkozón jelen volt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Arhipov és kísérete dr. Juhász Ádám nehézipari minisztériumi ál­lamtitkár társaságában pénteken Székesfehérvárra látogatott. Fejér megye és a város vezetőinek társaságában megtekintette a történel­mi belvárost, majd a Könnyűfémmüvet kereste fel. A magyar alumí­niumipar legnagyobb gyárában dr. Dózsa Lajos, a Magyar Alumíni­umipari Tröszt igazgatója és Juhász János, a Könnyűfémmű igazgatója tájékoztatta a vendégeket a gyár munkájáról, majd megtekintettek több gyáregységet. Utas- és áruszállítók a nyári forgalomban A nyár megfeszített munkát követel a szállítással foglalkozók­tól. A személyszállítás forgalma különösen hétvégeken növekszik az üdülőhelyek felé, de növelik az utazók számát a nyári szabad­ságukat töltők is. A teherforgalom nagy részét képezik ilyenkor a mezőgazdasági termékek, és fokozottak az építőipar igényei is. Az alábbiakban a szállítók eddigi eredményeiről és a rájuk váró feladatokról adunk hírt. • A kiskunhalasi vasútállomáson kézzel állítják a váltókat. Juhász P. Benő vezető váltókezelő, a kiváló dolgozó jelvény tulajdonosa. • Az ÉPFU 1. üzemegység kecskeméti kirendeltségének 32 tagú sze- relögárdája sokat tesz a gépjárművek állandó üzemképességéért. A képen: Herceg Balázs szerelő segít Tóth Dömötör gépkocsivezetőnek.1 (Opauszky László felvételei.) Kiskunhalas vasúti csomópon­ton Szalui Károly állomásfőnök adott tájékoztatót. — Állomásunk a szükségesnél kevesebb, mindössze 450 dolgo­zót foglalkoztat — mondta a tölbbi között. — Különösen nagy hiány van kocsirendezőkben és fékezőkben. Az előbbi munkakö­rökben legalább húsz, az utóbbi­ban pedig harminc dolgozót tud­nánk még foglalkoztatni. A létszámhiány és állomásunk elmaradott műszaki állapota ■megfeszített munkát követelt dolgozóinktól. Tevékenységükre jellemző, hogy az év első felé­ben a tervezett 30,5 ezer tonna áru helyett 31,7 ezer tonna áru indult állomásunkról. Ennél jó­val több áru érkezett, a terve­zett 168,4 ezer helyett 222,5 ezer tonna. Nagyon irigyeljük azoknak az állomásoknak a dolgozóit, ahol már működik a korszerű Integra —Dominó biztosítóberendezés. Nálunk még nehéz fizikai mun­kával, kézzel kell állítani a vál­tókat s ha valamelyik vágány­ra vonatot akarunk beállítani, el kell menni oda és személyesen meggyőződni, hogy lehet-e. Az elmúlt években, sőt, évtizedek­ben rengeteg panasz hangzott el az állomás melletti sorompóval kapcsolatban. Végleges megoldás­ról még most sem beszélhetünk, de április óta lényegesen javult a helyzet. Akikor szerelték fel a fénysorompót, amely nem lassú, nehéz fizikai munkával enged utat a közlekedőknek. Az új so­rompó felszerelése óta rövidebb tolatási időket is ki tudunk hasz­nálni a közúti forgalom áteresz- tésére. Űjabb 10 százalékos vára­kozási idő csökkentésére számí­tunk, ha elkészül a most épülő deltavágány. Ezt közvetően a Záhogy irányából érkező és Ke- lebia felé induló vonatok irány- változtatás nélkül gyorsabban tudnak továbbhaladni, a sorom­pónak nem kell lezárva lenni addig, amíg a mozdonyok meg­fordulnak. Munkánkat jelentősen segíti majd az is, ha elkészül a város északi körzetében a mintegy 5 kilométernyi iparvágány. Számos üzem és vállalat akkor majd sa­ját maga tudja meg- és kirakni a vagonokat, nem kell nekik előibb az amúgyis szűk állomási rakodóra szállítani. Nagyon bízunk abban, hogy a tavalyi gyengébben sikerült esz­tendő után 1979-es munkánk eredményeként negyedszerre is megkapjuk majd a kiváló cí­met. Biztosíték erre a többi kö­zött a 26 szocialista brigád 370 tagja és a törzsgárda egyre nö­vekvő létszáma. Nekik is köny- nyebb lesz a munkájuk, ha el­készül novemberre a fővárost Kelebiával összekötő vonal villa­mosítása. Az ezzel kapcsolatos munkák jó ütemben folynak, je­lenleg a felsővezeték szabályozá­sát végzik állomásunk területén, illetve innen Kelebiáig. A személyszállításban igen jó, hogy május vége óta egy közvet­len gyorsvonatpár közlekedik Budapestre. Naponta különben mintegy negyven vonat indul és érkezik, utasforgalmunk eléri a napi 4—5 ezer főt. A kecskeméti 9. számú Volán Vállalat kiskőrösi kirendeltségén Radics György irányítja a „volá- nosok” tevékenységét. — Jól sikerült az első fél­évünk — válaszolta kérdésünkre. — ötvenhármán vagyunk és 15 tehergépkocsival, valamint egy nagy teljesítményű rakodógéppel állunk ügyfeleink rendelkezésére. Az év első felében nem volt fu- varlhiányunk, sőt, munkánkat sokszor különböző kampányfel­adatok megoldása nehezítette. Volt olyan két nap, hogy 67 va­gon kavicsot kellett elszállíta­nunk a vasútállomásról. Nehéz volt, de sikerült. Az év első felére jellemző, hogy a korábbinál is jobban megszigorítottuk a fogyasztás mérését és megfelelő intézkedé­sekkel sikerült elérni, hogy nem volt túllépésünk. A takarékos­ságban élen járókat — Csányi István, Németh Antal, Kalapos István — és a többiek fizetésnél ott találják a megtakarított üzemanyag utáni különprémiu- mot. Hat szerelőnk nagyon gondos munkát végez a javításoknál és kocsiparkunk állandóan képes a feladatok megoldására. Nehezen várjuk, hogy megkezdődjön az új, megfelelő telephelyünk épí­tése. A helyet már kijelölték, fel is töltöttük s ha visszaérke­zik a tröszttől a módosított terv, remélhetően az építkezés is megkezdődik. — A tavalyi hatvan nagy telje­sítményű szerelvényünkhöz az év első felében öt új csatlakozott — mondta Bodor Balázs, az ÉPFU 1. üzemegysége kecskemé­ti kirendeltségének a vezetője. — Erőteljesen megkezdődött a jár­művek tipizálása, ma már majd­nem minden szerelvényünk MAN —Diesel típusú, alig három-négy benzinesünk van. Az első félévi árbevételi tervet — 19,7 millió forintot — 21 mil­lió forintra teljesítettük. Külön érdemes megjegyezni, hogy a többletmunkát 95,1 százalékos üzemanyag-felhasználás mellett végeztük. Gépkocsivezetőink igen nagy gondot fordítanak a feles­leges motorjáratás megszünteté­sére, a porlasztók, adagolók he­ly« beállításának állandó ellen­őrzésére. Éppen a napokban fi­zettünk ki a takarékos gépkocsi- vezetőknek 34 ezer forint célpré­miumot. Legnagyohb ügyfelünk a ház­gyár, tőlük hordjuk a lakásele­meket a kecskeméti, valamint vi­déki építkezésekre. Kapcsolatunk igen jó. Ütemes, jól szervezett munkájuk biztosíték arra, hogy a rakodási időt is minimálisra tudtuk csökkenteni. Reméljük, a második félév feladatait is si­keresen oldjuk meg. O. L. BEFEJEZŐDÖTT A MEGGYSZÜRET - SÁRGABARACKEXPORT Minden szem gyümölcsöt hasznosítanak A téli kemény hideget, a kora tavaszi fagyot, a nyár eleji csa­padékhiányt elég nehezen visel­ték el a kertészetek. A gondos, szakszerű ápolás, a kártevők el­leni rendszeres védelem, és ahol erre lehetőség kínálkozott — mint a Hosszúfhegyi Állami Gazdaság­ban, a Bajai Mezőgazdasági Kom­binátnál, az izsáki Sárfehér Tsz- ben —, a többszöri öntözés, sokat segített abban, hogy egyes gyü­mölcsfajok valamennyire kihe­verjék az elemi csapást. A csonthéjasok közül a cse­resznye, a meggy számos üzemi ültetvényen és kiskertben kielé­gítő termést adott. A zöldség-, gyümölcskereskedelem meggyből az előzetesen szerződött mennyi­ségnél 30 százalékkal többet tu­dott felvásárolni. Bács-Kiskun megyében jól fizetett a bogyós- gyümölcsök közül a köszméte és a ribizli is. A meggyszüret már befejeződött, a kajszi sze­dése befejezéshez közeledik. Saj­nos, a tavaszi fagykár miatt a tartósítóipar és a kereskedelem a tervezettnél kisebb mennyiséget tudott a termelőktől átvenni. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz üzemi ültetvényén 330 tonna meggyet és cseresznyét szüreteltek le, ami kétszerese a tervezett mennyiségnek. Ennek egy részét a kereskedelmi for­galomban értékesítette a szövet­kezet. A többit a Közép-magyar­országi Pincegazdaság vette át feldolgozásra. A vállalat együtt­működik a tsz-szel az üdítőital­gyártásban. Így a meggy és ri­bizli alapanyag jó részét a közös gazdaságtól kapja. A kecskeméti szövetkezet 122 hektár kajsziültetvénye termésé­nek többségét a HUNGAROFRUCT közreműködésével külföldre szál­lítja. A méreten aluli gyümölcs sem vész kárba, mert abból a konzervipar dzsemet készít. Ami erre sem alkalmas, abból viszont a szesziparnak lesz értékes alap­anyaga. Ily módon a Magyar— Szovjet Barátság Tsz minden szem gyümölcstermését haszno­sítják a kereskedelemben és a tartósítóiparban. K. A. • Jugoszláviába és az NSZK>ba küldik a Hungarofruct címkéjével ellátott, frissen szedett sárgabarackot. 0 Nagy teljesítményű válogató gépen osztályozzák a kajszit a kecskeméti Ma Gyár—Szovjet Barátság Tsz Gerő-majorl kertészetében. (Tóth Sándor felvételei.) Szervezetten A kecskeméti járás néhány, kisebb szakszövetkezeti rozs­területe kivételével, befejező* dött az aratás. A kombájnosok, terményszállítók, szárítóüzemi és magtári dolgozók egy hónap alatt több mint 110 ezer hek­tár őszi, tavaszi kalászos ga­bona termését takarították be, s csaknem ugyanekkora terü­letről gyűjtötték össze a szal­mát, mint értékes mellékter­méket. Minden elismerés az állami gazdasági és szövetkezeti ara­tóknak, a műszaki szolgáltató ágazatok dolgozóinak, akiket a gyakoji csapadék okozta kény­szerszünet sem akadályozott meg tartósan az ütemes mun­kában. Az idén jóval szélesebb körben bontakozott ki a köl­csönös segítő együttműködés a gazdaságok között. Ha szükség volt rá, nyomban átcsoporto­sították a gépeket olyan he­lyekre, ahol a szerényebb anyagi lehetőségek következté­ben még alacsonyabb a mű­szaki felkészültség. Alkatré­szeket is kölcsönöztek egy­másnak, hogy minél rövidebb ideig álljon üzemképtelenül va­lamelyik betakarító-, vagy szállítógép. A rossz időjárás miatt sze­rényebb a termés, mint az előző esztendőben. Dicséretes kezdeményezés történt ezért annak érdekében, hogy minden szem gabona biztos helyre ke­rüljön és a közösség javát szolgálja. Gondosabban készí­tették elő a járműveket, mun­kaeszközöket, hogy aratás, ter­ményszállítás és szárítás köz­ben minél csekélyebb legyen a veszteség. Ügyeltek arra, hogy ne fütsék túl a hölégke- zelő berendezéseket. Ami azon túl, hogy üzemanyag-megtaka­rítást eredményezett, még a gabonaszem sütőipari értékét is óvta. Sajnos, egy-két gazdaságban nem talált kellő visszhangra az ilyen kezdeményezés. Ezzel magyarázható, hogy az egyik nagyüzem termény szállító jár­műve végigszórta búzával az 52-es számú főútvonalat a Kecskemét Halasi úti gabona­tárházig. A gabonaipar egyik, másik szállítójármüvéről is hiányzott a takaróponyva, mi­közben széles sugárban ömlött az úttestre a termény a jármű minden fékezésénél, irány-, vagy sebességváltoztatásánál. Pedig a búzáért a termelő üzemben sokan és sokat fára­doztak, amíg megtermelték, betakarították. A jobb szervezettség, a na­gyobb odafigyelés eredménye, hogy az aratás több hetes nyújtott, vagy kettős műszak­jában, a terménybetakaritás- ban közvetlenül részt vevők közül említésre méltó balese­tet senki sem szenvedett. Ilyen eddig ritkán fordult elő a nyári nagy munkák idején Bács-Kiskun ■megyében. Igaz, hogy az állami gazdaságokon kívül, már 72 téeszben és szak- szövetkezetben működik ME- DOSZ-alapszervezet, amely­nek társadalmi, munkavédelmi megbízottai mind nagyobb hozzáértéssel tevékenykednek a balesetek megelőzése érde­kében. A bácsbokodi Arany­kalász Tsz-ben évek óta nem fordult elő baleset, mert a gazdasági vezetők mindegyike felelősséggel látja el ilyen irányú munkáját is a beosztot­tai körében. Az idei aratás tanulságainak összegezése még hátra van. Az már bizonyos, hogy Bács- Kiskun állami és szövetkezeti gazdaságai számos tapasztala­tot szereztek a munka szerve­zésében. Mindezeket jól hasz­nosíthatják majd a következő betakarítási idényben, amely egyik-másik terménynél ha­marosan meg is kezdődik.

Next

/
Thumbnails
Contents