Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-27 / 174. szám

IDŐJÁRÁS A Balaton vizének hőmérséklete S'ió- foknál tegnap 11 órakor 21 fok volt. Várható időjárás ma estig: változóan felhős idő lesz, elszórtan záporral, néhány helyen zivatarral. A mér­sékelt változó irányú szél időnként megélénkül. Legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet: 12—17, legmagasabb nappali hőmérséklet: 24— 28 fok között. Távolabbi kilátások keddig: változóan felhős idő, a hőmérséklet emelkedik. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 174. szám Ára: 1,20 Ft 1979. július 27. péntek Kádár János fogadta a Svájci Munkapárt főtitkárát • Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára csütörtökön a KB székházéban fogadta Armand Magnint, a Svájci Munkapárt főtitkárát, aki az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására szabadságának egy részét hazánkban tölti. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást a magyar, illetve a svájci testvérpárt helyzetéről, tevékeny­ségéről. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, valamint a nem­zetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A ta­lálkozón jelen volt Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. (MTI) Munkásgyűlés Tatabányán Munkásgyűlést tartottak csütörtökön Tatabányán a Tata­bányai Szénbányák Vállalat központi műhelyében. A mintegy 400 résztvevő a város valamennyi bányáját és üzemét kép­viselte. Az elnökségben helyet foglalt Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Kovács Katalin, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár tatabányai üzemének szocialista brigádvezetője, Mokri Pál, a Komárom megyei pártbizottság első titkára, Mucsi József állami-díjas vájár, Papp István, a szénbányák központi műhelye pártvezetősé­gének titkára, Rozmann Lászlóné, a Komárom megyei Álla­mi Építőipari Vállalat állami-díjas kőműves brigádjának tag­ja és Szunyogh László, a városi pártbizottság első titkára. Szunyogh László megnyitójában szólt arról, hogy a gazdag mun­kásmozgalmi hagyományokkal rendelkező bányászváros lakói tudják: a pórt mindig megkülön­böztetett figyelmet fordít arra, Havasi Ferenc a munkásgyűlé­sen mondott beszédében részlete­sen foglalkozott az 1979. évi nép- gazdasági terv végrehajtásával. Kiemelte, hogy a gazdasági élet­ben néhány kedvező tendencia kezd kibontakozni, ezek mértéke és üteme azonban még nem ele­gendő sem a tervhez, sem a jelen­legi gazdasági helyzet követelmé­nyeihez képest. Különösen sokat kell tenni a külkereskedelmi áru­forgalmi egyenleg és a fizetési mérleg javításáért, amely nem a tervnek megfelelően alakult, bár itt is reményteljes tendencia ta­pasztalható. Igen fontos, hogy a közgazdasági ösztönzés egész esz­köztárát a gazdasági egyensúly javításának szolgálatába állítsuk. A legjelentősebb intézkedések kö­zött említette az 1980-ban beveze­tésre kerülő új termelői árrend­szert. amely szoros kapcsolatot teremt a termelői és a fogyasztói árak között. Ehhez az egészséges változáshoz kapcsolódnak a július 23-án végrehajtott fogyasztói ár­emelések is. Ennek okait, céljait ismertetve a Központi Bizottság titkára utalt arra, hogy nemcsak az áremelés struktúráját és mérté­két, hanem a bérek és társadalmi juttatások kiegészítésére szolgáló összegek megállapítását is mély­reható elemző munka előzte meg. Ezek az összegek — amelyek a lakosság legkülönbözőbb réteget érdekeinek egyeztetése alapján alakultak ki — az áremelés je­lentős részét pótolják, a teljes kompenzálást azonban csak a hatékony munka és a takarékos­ság biztosíthatja. A gazdálkodás egész menetében többet kell gondolkodni és cse­lekedni. A hibák ellen valameny­hogy a nagy horderejű kérdések­ről szót váltson a dolgozókkal, párttagokkal és párton kívüliek­kel. Ezént került sor a munkás- gyűlésre is. nyi szinten az eddiginél gyorsab­ban és határozottabban kell fel­lépni, s fontos tényező az állha­tatos nevelőmunka is, amely rá­ébreszti az embereket arra, hogy az elért életszínvonal megtartá­sáért a termelésben, az alkotó­munkában minden nap .meg kell harcolni. A továbbiakban hangsúlyozta: amint a párt politikája, egész vonalvezetése megfelel a XI. kongresszus határozatának, ugyanúgy megfelelnek azok az újabb intézkedések is, amelyek­nek céljuk a hatékonyság javítá­sa, a termelő szféra megerősítése, mert ez az eszköze a kitűzött gazdasági célok elérésének. E politika jegyében kell vál­toztatni a gazdasági élet meg­szokott, de nem hatékony, nem korszerű, visszahúzó, akadályozó tényezőin, egyebek között a kor­szerűtlen árrendszeren, termék- struktúrán. Egész irányítási rend­szerünket a mai igényekhez kell formálni, fejleszteni, méghozzá az irányítási i-endszernek valaimeny- nyi elemét, beleértve a tervezést, a szabályozást és az intézményi rendszert is. Erősíteni kell azt a légkört, amelyben alapvető kö­vetelmény, hogy a munkának és a munkahelynek mindenütt, minden ember előtt becsülete le­gyen, hogy a jól dolgozó kollek­tívák érvényesülhessenek, és ke­rüljenek hátrányos helyzetbe a kevésbé jók. azok, akik munká­jukat csak ímmel-ámmal végzik. A továbbiakban Havasi Ferenc arról szólt, hogy a párt Közpon­ti Bizottsága kidolgozta az új feladatok koncepcióit, terveit. Ennek szellemében készítik elő az 1980. évi és a hatodik ötéves népgazdasági tervet is. Kemény munkára lesz szük­ség — hangsúlyozta —, e ter­vek teljesítéséhez, a már elért életszínvonal megtartásához, s ahhoz, hogy néhány év múlva ennek növelésében is előrelép­jünk. A magyar társadalom felelős módon fogadta az új intézkedé­seket, az új feladatokat. Aki a közvélemény hangját ismeri, ta­núsíthatja, hogy a társadalom valamennyi rétege helyesli a párt Központi Bizottságának azt az álláspontját, hogy következe­tesebben kell végrehajtani a ha­tározatokat, ösztönzőbbé kell ten­ni a béréket, hatékonyabbá a munkát, s javítani kell a gazda­sági vezetést, a szervező munkát, fokozni a népgazdaság, s egyiben a vállalatok, a dolgozók érdekeit szolgáló kezdeményezőkészséget. Mindez meggyőzően tanúsítja, hogy van bizalom, van tenniaka- rás az emberekben. Ezt a bizal­mat a pártvezetés, a kormány olyan tényezőként értékeli, amely nagy felelősségre kötelez minden vezető testületben dolgozót. A ve­zetés valamennyi szintjén, az élet minden területén úgy kell dolgozni, hogy mielőbb megoldjuk a népgazdaság megszilárdításának magunk elé tűzött feladatait. Havasi Ferenc beszéde után a munkásgyűlés felszólalói a komá- rom megyei munkások vélemé; nyét tolmácsolták, ismertetve a dolgozó kollektíváknak a népgaz­dasági feladatok megvalósítását szolgáló terveit. — Megértettük, hogy a kedve­zőtlen _ nemzetközi gazdasági fo­lyamatok hatására hazánkban is csak mérsékeltebb életszínvonal valósítható .meg — hangsúlyozta Mikulás Miklós, a Nyugat I. bá­nyaüzem lakatos csoportvezetője, a szakszervezeti bizottság titká­ra. — Türelmes, meggyőző érve­lésre van szükség, hogy minden­kivel megértessük: a nehézségek vállalása hosszabb távon vala­mennyiünk javát szolgálja. A ta­tabányai bányászok gondjai iránt megértést tanúsítottak a párt és a kormány vezetői akkor, amikor az eocén-program jóváhagyásá­ról volt szó. Mi is megértőén osz­tozunk a népgazdaság gondjaiban, s készek vagyunk helyzetünk job­bításán munkálkodni. A Tatabányai Hőerőmű Vállalat közössége nevében Barabás Sán­cfór szocialista brigádvezető a jó munka, a takarékosság, s min­denekelőtt az energiahordozókkal való ésszerű gazdálkodás szüksé­gességéről. szólt. — Az ország, a népgazdaság gondjaiban a tatabányai bányá­szok osztozni fognak — mondotta a szénfalakon dolgozók nevében Csonk Péter, a Keleti I. bánya­üzem pártvezetőségének titkára. — A pártba vetett bizalmunk sok­kal erősebb annál, semhogy meg­álljunk és keseregjünk nehézsé­geink fölött. Nem vagyok közgaz­dász, az egész világot jól nem is­merem, de gondolkodó ember lé­temre annyit világosan látok és érzek —, s ezzel tulajdonképpen üzemünk egész kollektívájának véleményét mondom —, hogy Ma­gyarországon a mi vajúdásunk tu­lajdonképpen se nem nagyobb, se nem kisebb, mint az egész világ vajúdása. Kabolai Jánosné, a Gyapjúfonó Vállalat Kállai Éva szocialista brigádjának tagja a IV. telep dol­gozóinak képviseletében szögezte le, hogy a Központi Bizottság ha­tározatát a termelő munka szín­vonalának, hatékonyságának ja­vításával lehet teljesíteni. — A Kállai Éva szocialista bri­gád vállalásával elő kívánja segí­teni a vállalat exporttevékenysé­gének és a készáru minőségének javítását. Huszonhárom szocialis­ta brigád 214 tagja csatlakozott eddig a kezdeményezéshez. A Komárom megyei Állami Építőipari Vállalat nehézgépkeze­lője, Krivanek János a kőműve­sek, szerelők, első félévi munka­sikereiről számolt be. Aláhúzta, hogy az építőiparban dolgozók mindannyian átérzik és vállalják azt a felelősséget, amely a Köz­ponti Bizottság 1978. októberi, az ágazat fejlesztéséről szóló határo­zatának megvalósításából rájuk hárul. Az eocén-program jelentőségé­ről, a mai energiahelyzetben a tatabányai bányászokra váró teen­dőkről szólt Kilián Géza, az épülő nagyegyházi bányaüzem lakatosa. — örömmel mondhatom, hogy. üzemünk dolgozói — átérezve a program megvalósításának jelen­tőségét —, ha nagy erőfeszítések árán is — eddig időarányosan tel­jesítették feladatukat — s tovább­ra is mindent megtesznek a nép- gazdaságilag is fontos szénvagyon feltárásáért. Ezután Havasi Ferenc megkö­szönte a felszólalásokból is ki­csendülő bizalmat és optimizmus!:. Zárszavában Szunyogh László tatabánya kommunistáinak, mun­kásainak, lakosainak politikai fe­lelősségtudatát emelte ki, ami 28 ezer szocialista brigádtag konk­rét munkafelajánlásában is meg­nyilvánul, és erőt, biztatást jelent a jövő feladatainak megoldásá­hoz. A városi pártbizoittság első Ritkára biztosította a Központi Bi­zottságot, hogy a bányászváros dolgozói készen állnak a KB ha­tározatának végrehajtására és ezért folyamatosan és áldozatké­szen munkálkodnak. (MTI) Havasi Ferenc beszéde Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Mi­nisztertanács csütörtökön ülést tartott. Lázár György, a Minisztertanács elnöke tájékoz­tatta a kormányt Hie Verdettel, a Román Szocia­lista Köztársaság miniszterelnökével folytatott tár­gyalásairól. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a tájékoztatót. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műsza­ki-Tudományos Együttműködési Kormánybizottság ülésszakáról. A kormány a beszámolót jóváhagyó­lag tudomásul vette és határozatot hozott az ülés­szakon elfogadott megállapodások végrehajtására. A kormány elfogadta a pénzügyminiszter és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének beszá­moló jelentését az államigazgatási munka egysze­rűsítése érdekében végzett tevékenységről és meg­határozta a további feladatokat. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke jelen­tést tett a hulladékanyagok és másodlagos nyers­anyagok begyűjtéséről és felhasználásáról. A Mi­nisztertanács a jelentést tudomásul vette. Egyben kötelezte az illetékeseket, hogy tegyenek további intézkedéseket a jelentős kiegészítő nyersanyagfor­rás gazdaságos hasznosításának fokozására. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) INGATLANOK ADÁS-VÉTELE Vezet a ház, telek és a tanya Lapunkban gyakran egész oldalt kitevő apróhirdetéseket böngész­ve, gyakran felvetődik a kérdés: vajon az eladásra kínált sok ház, házrész, lakás, telek mind vevőre talál? Milyen ingatlanok iránt nyil­vánul meg a legnagyobb kereslet, mi jellemzi a megye ingatlanfor­galmát? Mindezekről a legmegbízhatóbb tájékoztatással a Bács-Kiskun me­gyei illetékhivatal szolgál. Szebellédi Mátyás hivatalvezetőtől érdek­lődtünk tehát, aki elmondta: «Hill KI JAVÍTJA MEG A FELVONÓT? Szakmunkásnevelés a magánkisiparban — Néhány évre visszatekintve, az adás-vételek számának némi csökkenése mellett, az ingatlanok illetékalapot képező forgalmi ér­téke emelkedő, következésképpen növekvő az illetékérték is. Tavaily 8192 volt az adás-vételek száma, s a gazdát cseréjt ingatlanok együt­tesen 477,4 millió forint forgalmi értéket képviselitek. A kettő híján 8200 tételből a legnagyobb há­nyad a ház, illetve a házrész adás-vételeknek jutott; a gazdát cserélt 3329 ilyen ingatlan együt­tesen 350 millió forint forgalmi értéket képezett. A ház, illetve házrész adás-vé­teleket — gyakoriságukat tekint­ve — a telek-, házhelyingatlanok forgalma követi. A múlt évben összesen 61,6 millió forint forgal­mi értékben 2041 ilyen ingatlan cserélt gazdát. Ezerszáztíz eset­ben pedig tanyaingatlan volt az adós-vétel tárgya, együttesen 36,2 millió forint értékben. Az iménti adatokat összeadva, kitűnik, hogy a tavalyi adás-vé­telek több mint nyolcezres szá­mából csaknem hat és fél ezer volt közvetlenül (ház, házrész, ta­nya), vagy közvetve (házhely, te­lek) a lakásprobléma megoldásá­val összefüggő ingatlanforgalom. A továbbiakban azt is megtud­tuk, hogy üdülő — 112 millió fo­rint forgalmi értékben — 98 eset­ben cserélt gazdát tavaly, üdülő­telek adás-vétel pedig 115 fordult elő. Területi megosztásban a vá­rosok közül Kecskeméten a leg­nagyobb az adás-vételek száma (a megyei összesből 1110 tétel, s a forgalmi érték 14,2 százaléka). Utána, lényegében a lakosság szá­mával összefüggésben, Baja és Kiskunfélegyháza következik. A járások közül is a kecskeméti a legerősebb az adás-vételek gyako­riságát nézve: tavaly 74,5 millió forint forgalmi értékben 1397 in­gatlan cserélt gazdát. — Milyen tapasztalatokat kínál az ingatlanforgalom az állampol­gári fegyelem oldaláról? — tuda­koltuk a továbbiakban. Szebellé­di Mátyás pedig elmondta: — Az a dós-vételi szerződések­ben nem mindig a valódi értéket tüntetik fel az érdekeltek. Holott jó tudni: nem a megállapodások­ban rögzített, hanem a minden­kori tényleges forgalmi érték a mérvadó. Ez utóbbi alakulását az illetékhivatal figyelemmel követi, s ha szükséges, értékegyezséget köt az ügyféllel. Ily módon tavaly — ide számítva az örökségi és.az ajándékozási ügyeket is — 2174 tételnél együttesen 47,3 millió forinttal növekedett meg az ille­ték alapját képező forgalmi ér­ték. E tekintetben frissebb ^adatok­kal is szolgált Szebellédi Mátyás: Ez év első felében az összes ille­tékkiszabási ügy 14,5 százaléká­nál került sor forgalmiérték ­egyezséggel elfogadott 25 millió forint illetékalap-emelésre. Ez utóbbi 3,5 millió forint illetéknö- velést vont maga után. Az ingatlanforgalom jellemzői felől tudakozódva nyert értesülé­sek közül hadd említsük meg vé­gül — mert gyakran félreértik —, ami az állam elővásárlási jogáról hasznos tudnivaló. Ezt a jogot a városi tanácsok gyakorolják és csakis közérdekű cél, a fejlesztés­re számba vett területek, illetve e területeken eladásra kínált in­gatlanok esetében. A megkötőt! adás-vételi szerződés nem érvé­nyes addig, amíg az illetékhivatal rá nem vezeti az illetékkötelezett­ség rendezéséről szóló Igazolást. Ugyancsak jó tudni, hogy az elő­vásárlási jogát akkor is érvénye­sítheti a városi tanács, ha az adás­vételi szerződésekben megjelölt lngaitlanérték nagyon alacsony. Megvételkor a szerződésben meg­jelölt árat fizeti ki a városi ta­nács. P. I. Ritka eset, hogy valamely hasz­nálati tárgyunk, berendezésünk vagy lakásunk megújításáért ne fordultunk volna még bizalommal egy-egy jó kezű kisiparoshoz. An­nak a hatezernek a valamelyiké­hez, aki jelenleg is megyénkben él és dolgozik, és aki a lakossági szolgáltatásoknak több mint a fe­lébe, jelentékeny mértékben be­segít. Létük meghatározó a javí­tó-szolgáltató iparban, hiszen amellett, hogy többségükben nagy tapasztalatnak, műhelyeik „böl­csői” a jövő szakmunkás-nemze­déke nevelésének. Rehák Lászlóval, a KIOSZ Bács-Kiskun megyei titkárával arról váltottunk szót, miként ké­pesek megfelelni a megye kisipa­rosai annak az elvárásnak, hogy minél több jól képzett szakembert bocsássanak útjukra, túlnyomó részben a lakossági szolgáltatási igények kielégítésére. — A megyében ez idő szerint 28 szakmában 170 leány- és 188 fiútanuló nevelkedik magánkis­iparosok keze alatt — tájékozta­tott a KlOSZ-titká’r. — Ügy szá­mítjuk azonban, hogy az augusz­tus végével lezáruló beiskolázá­sok után számuk együttesen kö­rülbelül négy és fél százra emel­kedik. A lehetőségeket és a tény­leges igényeket később ismertet­ve, már most megállapíthatjuk, hogy a magánkisiparban foglal­koztatott fiatalok igen jó felkészí­tést kapnak, amit azután egy nagyobb üzemben vagy a szolgál­tatás-javítás területén jól haszno­síthatnak. Feladataink közé tartozik a szakmát tanulók állandó figye­lemmel kísérése. Gondosan ügye­lünk például a napi 7 órai fog­lalkoztatási idő megtartására. Ezenkívül ifjúságpolitikai és szakmunkástanuló bizottságaink segítik a tanulásban kevésbé je­Miután szakmájuk alapjait el­sajátították, a jobbak mestervizs­gára jelentkezhetnek. A mester- vizsga komoly próbatétel. Az esz­tendő első felében 138-an jelent­keztek ilyen vizsgára, de a 33 autószerelőből csak 20-nak, a 41 villanyszerelőből pedig csak 22- nek ítélhették meg a mester cí­met. Továbbra is gondot okoz az úgy­nevezett hiányszakmák „életre keltése”. Egy bádogosunk nemrég végzett, egy most tanul, és van egy cipészünk. De olyan fiatal, aki hangszerkészítő, valamint a kádár, a kelmefestő és vegytisztí­tó, a látszerész, a szűcs, a fehér­neműkészítő és a felvonó-karban­tartó szakmák iránt érdeklődne — Mégis, hogy valamennyire ked­vet ébresszenek a fenti foglalko­zásokra, tizenöt, jelenleg utánpót­lás nélküli szakmában — köztük az említettekben is — az 1979— 1980. évi tanévben, az egyéb ösz­töndíj mellett még havi 400 fo­rint társadalmi ösztöndíjat kapnak a jelentkezők. Az e szakmákat át-- adó mestereket pedig, az egyéb kedvezmények mellett havi há­romszáz forinttal honorálják a tanulónevelésért. — Furcsa helyzetben vagyunk. Már jócskán magasodnak a sok­emeletes épületek, az újabbak alapjai is már-már készen állnak, és hovatovább, ha elromlik a fel­vonó, tehetetlenül szemléljük, mert nincs, vagy nem lesz, aki megjavítsa — mondotta befejezé­sül Rehák László. K. A. nincs. leskedőket. Évi 25 ezer forint el­lenében korrepetáltatjuk az arra rászorulókat. S, hogy ismereteik gazdagodjanak, látókörük széle­sedjen, kiállításokra és kirándu­lásokra visszük el őket. Évente ismétlődő a bailatoni nyaraltatás. Egy ezüst hat szemmel 3. oldal Előbb valamit tenni az asztalra 4. oldal Szökés I. oldal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents