Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-25 / 172. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1979. júlias 85. Energiagazdálkodás a kecskeméti parkettagyárban • Beépítésre vár a BERTSCH típusú osztrák gyártmányú hulladékégető kazán. (Pásztor Zoltán felvétele.) „A világpiacon újabb jelentős áremelkedések mennek végbe, a kőolaj és több nyersanyag ára tovább növekszik... fokozottabb mértékben kell takarékoskodni az energiával, a nyersanyagokkal.. (Az MSZMP KB 1979. június 29-i ülése.) Már órák óta folyt a megbeszélés a kecskeméti városi párt- bizottság tanácskozótermében. A vállalatok vezetői az első félév eredményeiről, gondjairól, s a további feladatok végrehajtásának hogyanjáról adtak számot. Adatok, százalékok, adatok, százalékok, fáradó tekintetek. Mégis, mindenki felkapta a fejét, amikor Németh József, az ÉPFA kecskeméti parkettagyárának igazgatója bejelentette —, olyan beruházás van náluk folyamatban, amellyel évente hatmillió forint értékű olajat takarítanak meg. Jelenleg a termelésben keletkező hulladék elszállíttatására csaknem félmillió forintot adnak ki, a jövőben viszont annak eltüzelésével fognak gőzt termelni. Napokkal később gyári irodájában kerestük fel Németh József igazgatót, s arra kértük, tájékoztassa olvasóinkat a beruházás részleteiről. Készséggel állt rendelkezésünkre, s behívatta Kiss Imre főmérnököt is, aki az új létesítmény dokumentációit is magával hozta. — A kecskeméti parkettagyárban hosszú évek óta gondot okoz a termelés közben keletkező hulladék eltávolítása. Kezdetben a fűrészport, a forgácsot, a darabos hulladékot szívesen megvásárolták. a nehezebben égő hulladék természetesen akkor sem kellett senkinek. Közben azonban a távfűtés, a földgázhálózat annyira elterjedt a városban, hogy nem kelendő a forgács, a fűrészpor stb., sőt, csaknem félmillió forintot fizetünk évente a szeméttelepre szállításáért. S ezzel még nincs is vége, mert jön a tűzvédelmi, meg a levegőszeny- nyezési bírság. Az utóbbi is 180 ezer forint volt legutóbb. Négy évvel ezelőtt adtunk be egy pályázatot olyan beruházásra, amely több gondot old meg egyszerre. A hulladék elégetésén túl a gázenergia-szükségletünk teljes kielégítését, a munkahelyi körülmények javítását, a tűzrendészed és környezetvédelmi problémák kiküszöbölését. Mindemellett még jelentős — népgazdasági szempontból sem közömböá — haszon az, hogy 6 millió forint értékű olajat és több mint 3 millió forint értékű szenet takaríthatunk meg. A létesítmény lelke a hulladékégető kazán, a gáztermelő egységekkel és hálózattal, valamint azok az elszívóberendezések, amelyek a műhelyekből elszívott ’íű- részport,. forgácsot nem a környékre szórják, hanem egyenesen a kazánba táplálják. Eddig minden a legjobb úton haladt. Központunk, az Épület- asztalosipari és Faipari Vállalat hasznosnak ítélte a beruházást. Az Energiagazdálkodási Intézet támogatta kivitelezését. A Bács- Kiskun megyei Tervező Vállalat soron kívül szolgáltatta a tervdokumentációkat. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat egyedi épületelemeket gyártott, a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat pedig jó ütemben végzi a kivitelezést. A behozatali engedélyt is idejében megkaptuk, s a helyszínen van már a »BERTSCH típusú osztrák gyártmányú hulladékégető kazán. — Mi történik a régi gőzfejlesztő berendezésekkel ? — A két olajtüzelésű konténerkazánra a jövőben nem lesz szükségünk. A széntüzelésű kazán úgynevezett hidegtartalék lesz. Ez annyit jelent, hogy csak nagyon hideg téli időszakban, valamint az új kazán karbantartásának idején használjuk. A beruházás telvezett összege 16 millió forint volt. Azóta azonban a költségek emelkedtek, mire befejeződnek a munkálatok, elérik a 33,9 millió forintot. Ám így is három és fél év alatt megtérülnek a költségek. — Eddig úgy beszélt erről az energiatakarékos, környezetvédelmi szempontból is fontos beruházásról, mintha minden simán, gondmentesen zajlott volna le. Valóban így van? — Minden beruházás sok munkával, gonddal jár. Volt ilyesmi is bőven, és még nem fejeztük be, tehát vannak is még problémáink. Reméljük azonban, sikeresen elhárítunk minden akadályt és 1980-ban már az olaj-, illetve energiatakarékosság eredményeiről adhatok számot a megye közvéleményének. Nagy Ottó » Épül a konfekcióüzem Épül a FÉKON Ruházati Vállalat kalocsai gyárának új üzeme. A mintegy 60 millió forintot érő — úgynevezett exporthitel es beruházás termelő részét, a terv szerint ez év végén adja át' az ÉPSZER Vállalat. A gyár 1980 első negyedében már termelni akar itt, S éhhez januáriban meg kell tartani a próbaüzemelést. Minden bizonnyal így lesz, mondják a kalocsai gyár vezetői, hiszen az építéshez szükséges anyag helyben van már, s a munkaidő intenzív kihasználásával feltétlenül tartható a határidős átadás. A jelenlegi ütem is erre mutat. Az új gyár belépésével körülbelül 30—35 százalékos termelékenységnövekedést várnak. A modem gépi berendezés jó része ott van már, s az építkezés alatt folyamatosan érkeznek a még hiányzó gépek is. A FÉKON kalocsai gyárának termékeire a vevők is „megvannak” már, hiszen a külföldi partnercégek két- hairmadának készítik azokat jelenleg is Kalocsán, s az az egy- harmad is innét kapja majd megrendeléseit, amelyiknek meg Budapesten dolgozik a FÉKON. Az új üzemben tehát exportra gyártanak. Feltétlenül szólni kell azokról a kedvező változásokról, amelyek a dolgozók munkakörülményeit, szociális ellátását javítják igen jelentős mértékben. Jelenleg két helyen termel az üzem, rendkívül zsúfolt körülmények között, hiszen folyosó, padlás tisztára raktárként szolgál. Az új gyár igen korszerűen kialakított konfekcióüzem lesz, ahol a mostani, kb. 40 százalékos szociális ellátottság végre az igényeknek megfelelően egészül teljessé. Elképzelhető, mit jelent majd az új részlegben rendelkezésre álló üzemi étkezde, amikor napjainkban 6 helyen történik még az ellátás. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy mennyivel nyugodtab- ban jönnek majd munkába a Duna menti községekből bejáró dolgozók .— a létszám mintegy 30 százaléka —, amikor az új gyár mindössze 10 percre lesz az autóbuszállomástól, míg ma még — be és haza — csupa rohanásból áll üzembe járásuk a másfél kilométerre levő buszpályaudvarról. • Pásztor Zoltán felvételei. • Az Aranykalász Tsz gabonáját együtt aratták. A kép jobb oldalán: Ondrej Zahorán csehszlovák kombájnos, mellette Gál Sándor ágazatvezető-he- lyettes és Fürtös Sándor bácsbokodi kombájnos. Hangya János bácsbokodi főmezőgazdász kíséretében járjuk az Aranykalász Tsz gabonatábláit. A szövetkezet kombájnosait és csehszlovák munkatársaikat keressük, akik ezen a nyáron együtt' takarítják be a közös gazdaság több mint másfél ezer hektár kalászosának termését. Két hete érkeztek az északi szomszédországból a bácskai testvérszövetkezetbe aratni. Ondrej Zahoran, Jan Klatyik és Milan Galik a három kombájnos, valamint Jan Galik és Ondrej Grenya, a két gépkocsivezető, akik 12 tonnás Tátra gépkocsijaikkal a terményt szállítják a kombájnszérűre. Itt-tartózkodásuk alatt az Aranykalász Tsz vendégei, teljes ellátásukról a bácskai szövetkezet gondoskodik. Ha learatták a gabonát a bácsbokodi határban, az Aranykalász Tsz kombájnosai- val együtt indulnak vissza Csehszlovákiába, ahol a bácsbokodi szakmunkások viszonozzák a gépi segítséget.^ így volt ez az elmúlt nyáron is, amikor az északi szomszédságban a kedvezőtlen időjárás miatt veszélybe került a keriyérnekvaló, és a Velky Krtis-i járási mezőgazdasági igazgatóság a Bácskai és a Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez fordult segítségért. Akkor nem telt bele három nap, máris 23 bácskai kombájn indult útnak kezelőszemélyzetével együtt, hogy minél előbb Csehszlovákiába érjen. Három hétig dolgoztak a nagykürtösi járás mezőgazdasági üzemeiben, és csehszlovákiai társaikkal együtt veszteség nélkül betakarították az ottani szövetkezetek gabonatermését. Januárban a Bácskában jártak a csehszlovákiai járás párt- és állami vezetői, s jutalmat adtak át a testvéri együttműködésben, a terménybetakarításban kitűnt magyar kom- bájnosoknak. Májusban pedig a két szocialista ország mezőgazda- sági üzemei közvetlen kapcsolatának elmélyítésére, megállapodást írtak alá Csehszlovákiában a Velky Krtis-i járási mezőgazda- sági igazgatóság, valamint a Bácskai és Duna melléki TESZÖV vezetői. Sokoldalú együttműködést alapoztak meg ezzel, amely kiterjed többek között a gazdaságok gépi munkájának cseréjére is. Ondrej Zahoran és társai így jöttek el Bácsbokodra. Valameny- nyien jól képzett szakmunkások, van közülük olyan, akinek több szakmája van, hogy más munka- területen is helyt tudjon állni. — Bácsbokodon minden segítséget megkapunk ehhez — mondja Ondrej Zahoran — aki magyarul elég jól beszél, ő látja el a munkacsoport tolmácsának szerepét is. — Hamar összebarátkoztunk az itteniekkel. Közös a munkánk, egykarra dolgozunk a gabonaföldön. A csehszlovákiai és a magyarországi kombájnosok együtt aratnak egyetlen nagy brigádban. Jövőre is szívesen eljövünk ide segíteni. Kiss Antal • Jan Galik, a 18 tonnás Tátra tehergépkocsival szállítja a bokodi téesz búzáját a szérűre. (Straszer András felvétele.) Bajt is okozhatott volna a fagylalt A nyári napokban kedvelt nyalánkság a fagylalt. Fogyasztják gyermekek, s a jóval idősebbek is. A Kecskemét, Badacsony u. 19. szám alatt lakó Patus Lászlóné szintén kedvet kapott rá a minap és betért az otthonához közeli, Budai kapui cukrászdába, ahol annak rendje-módja szerint megkapta a pohárnyi adagot. Sietett is vele haza. Arra gondolni sem mert, hogy a kedélyét is lehűti... Az történt ugyanis, hogy az idős olvasónk egy radír nagyságú üvegdarabkát talált a fagyasztott édességben. Először úgy vélte, makacs jégszeletke, de azért óvatosságból nem harapott rá — szerencséjére. (Még most is borzadva gondol arra, milyen bajt okozhatott volna, ha történetesen az óvodás korú unokája elé kerül a fagylalt?!) Visszatérve a vendéglátó egységbe, elmondta, megmutatta, mit talált. Reklamációjára csupán azt a választ kapta: talán egy törött pohár darabja hullott a masszába ... Patus Lászlóné abban bízik, hogy mással nem fordul elő ilyesmi ebben a cukrászdában, ahol ha nem is szokás a bocsánatkérés — netán a kár megtérítése —, de a higiéniai szabályok betartása azért ott is kötelező! Felelősségre vonták a mulasztót Sajtóposta rovatunkban írtunk arról, hogy a nemzetközi gyermeknap alkalmából a bajai parkerdőben megrendezett játékos, szórakoztató program ünnepelt résztvevői közül sokan voltak bosszúsak, mert az üdítő italok elfogyasztása után az üvegeket hiába vitték vissza az ott üzemelő szövetkezeti vendéglátó egységbe, a levont betétdijakat még kérésre sem kapták vissza. 9 Sorainkra a Baja és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezettől kaptunk válaszit.' Kürtös Ádám elnök az alábbiakat közölte: Az 1979. május 27-én, a ipark- erdei gyermeknapi rendezvényen gyakorlott, s e tevékenységre külön felkészített dolgozónk árusította az üdítő italokat, aki a pénztári munka zökkenőmentessé tétele céljából 4000 forint váltópénzt is kapott. A palackok betétdíját minden esetben felszámolta, minthogy ez általános gyakorlat az ilyen szabadtéri eladásnál. A cikk nyomán _ lefolytatott vizsgálat kiderítette, szervezetlenség, hanyagság okozta az üvegvisszaváltás körüli zavart, ami fokozódott azáltal, hogy az üres palackokat visszahozó gyerekek nyomban tovább futottak, meg sem várva a \pénzük átvételét. A károkozás mértékét , sajnos már nem lehet megállapítani. Bizonyított mulasztása miatt azonban felelősségre vontuk az árusítást végző személyt és intézkedtünk, hogy a jövőben ne fordulhasson elő hasonló eset. A madarast papír- és írószerellátásról A közelmúltban szóvá tettük, hogy Madarason nem kielégítő a papír- és írószerellátás. A helyi szakbolt mintegy két évvel ezelőtti bezárása óta a vasüzlet a műszaki cikkek szomszédságában kínálja a papírárut és az írószereket szűkös, hiányos választékban. Rajzlapért, füzetért, ceruzáért nem egyszer a környékbeli községekbe kell utazniuk a madara- siaknak, akik panaszuk orvoslását kérik. A Bácsalmás és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetből Piukovics Lajos kereskedelmi főosztályvezető és Zátonyi Sándor áruforgalmi osztályvezető az észrevételre az alábbiakban válaszolta: „A gazdaságossági okokból korábban megszüntetett szakbolt cikkeinek árusítását átszerveztük oly módon, hogy a jó eredménynyel dolgozó műszaki egységünkben nyitottuk meg a papír- és író. szerrészleget. Ennek áruellátása valóban nem volt kielégítő az utóbbi időben. Az ok, hogy a PIÉRT pontatlanul, nem a túra rendjének megfelelően szállított. Az újságbeli közlés nyomán felvettük a kapcsolatot a nagykereskedelemmel, amely rövid időn belül eljuttatta hozzánk az igényeink szerinti árumennyiséget, s az óbbért tevékenység azóta rendben levőnek tekinthető, hiszen az alapvetően fontos papír- és írószert jelenleg is megvásárolhatják a madarasiak. A kifogásolt ellátási helyzet a jövőben nem ismétlődik meg, ha a PIÉRT mindig idejében és a megrendelés szerint küldi az árut a községbe.” Válaszolt a madarasiak panasza nyomán a PIÉRT Kereskedelmi Vállalat kecskeméti lera/kata is. Közölte; hogy a cikk .megjelenése után nyomban intézkedett, papír- és írószerszállítimányt küldött a határmenti községbe. Teljesült a katymáriak kérése Másfél hónappal ezelőtt katy- mári olvasóink panasza alapján észrevételeztülk, hogy a községet a járási székhellyel, Bajával összekötő buszjáratnak csak a település központján van megállója. Emiatt a 17-es számú vegyesbolt környékén lakóknak — mintegy háromszáz család — egy kilométert kell gyalogolniuk. Az észrevételt a Volán 9. számú Vállaltat jogosnak találta. Kovács CIKKEINK NYOMÁN Ferenc igazgatóhelyettes és dr. Torna László osztályvezető válasza arról tájékoztat, hogy a Baja—Gara—Madaras útvonalon közlekedő távolsági autóbuszokra július 16-tól kezdődően, mvnka- és ünlnepnapokon egyaránt említett vegyesbolt közelében 1 tesftatt megállóban is lehet fel- -s leszállni. Az érdekeltek nevében is köszönjük az intézkedést. Rend van a kerekdombi üdülőkörzetben Július 4-én adtuk közre a sajnálatos tényt, hogy az egyre láto- gatottabbá váló kerekdombi üdülőkörzet köztisztasága megannyi kívánnivalót hagy maga után: a kevés kuka hamar megtelik, ezért jobb híján a közterületre kerül a többi szemét, s a környékbeli vendéglátó egység illemhelye is tisztátalan. Sorainkra az illetékes közigazgatási szerv, a tiszakécskei Nagyközségi Tanács válaszolt. Miskó István elnök kivizsgáltatta a közérdekű panaszokat, s a megszüntetésükről ezeket közölte: „1. A köztisztasági helyzet javítása érdekében 25—25 db szemétgyűjtőt helyeztünk el a kerekdombi és a Tisza-part menti üdülőterület utcáiban. 2. A tiszakécskei Üj Élet Termelőszövetkezet kerekdombi vendéglője WC-jének rendszeres tisztán tartására július 6-tól új takarítót alkalmaznak.” Az üdülők nevében is köszönjük az intézkedést! Megoldás a hatodik ötéves tervben Több mint egy hónapja tettük szóvá lapunkban, hogy a jász- szentlászlói belterület forgalmas közútját keresztező vasúti sínpár két oldala balesetveszélyes. A sorompó kezelője ugyanis a nagyarányú beépítettség miatt nem látja jól az ottani közlekedést, ezért gyakran olyankor is leereszti a sorompót, amikor még azon belül gépjárművek tartózkodnak. Tolmácsoltuk a községbeliek javaslatát: a csengetéssel egyidejűleg jelzőlámpa is figyelmezrtessen a sorompó lezárására. Cikkünkre a MÁV Szegedi Igazgatóságának vezetője, Lovász Lázár az alábbiakat válaszolta: „A Jászszentlászlón levő csapó- rudas, kézi kezelésű sorompó jelzőlámpával 1való kiegészítése műszakilag megoldhatatlan. Az ottani technikai felszereltség egyébként megfelel a íKPM 2/1976. számú rendeletének, mely előírja, hogy az ilyen sorompót csak a lezárását jelző hangberendezéssel kell ellátni. Megoldást majd a hatodik ötéves terv derekán, a Kiskunfélegyháza—Kiskunhalas közötti vasútvonal villamosítása után várhatnak a község lakói, ugyanis akkor cserélik le az állomás régi sorompóját korszerű fénysorompóra.” Az iméntietóhez legyen szabad megjegyeznünk: a tervezett kielégítő megoldásig is hasznos lenne ideiglenes intézkedésként a szóban forgó vasúti átjáró balesetveszélyességére figyelmeztetni. összeállította: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516 Együtt arattak
