Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-04 / 154. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: északnyu­gat felől időnként kissé felszakadozó felhőzet, többfelé esővel, záporral, nap­közben többfelé erős északi, északkeleti szél. A legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet 9—14, a legmagasabb nappali hőmérséklet általában 15—20 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kényszerpihenőn az aratók VETOMAGTERMELOR TANÁCSKOZÁSA Később kellene vetni a rozsot PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 154. szám Árai 1,20 Ft 1979. július 4. szerda Sínylik a növények a hirtelen hőmérséklet-változást a Duna— Tisza-közén, ahol a júniusi nap­fénybőséget hűvös, csapadékos július váltotta. Már az első na­pokban jóval az 50 éves átlag alatti napi középhőmérsékletet mérték a Kecskeméti Agrometeo­rológiai Obszervatórium műsze­rei. Az eső viszont jót tett a ka­pásnövényeknek, és frissítette a fásszárúakat is. Ezzel szemben pihenőre kényszerítette az arató­kat, s további munkájukat sem könnyíti a nyári csapadék. Az alacsony növésű gabonák erősen Elviszik-e majd jó hírünket ? S. oldal Sajtóposta 4. oldal Megkezdődött Berlinben az ideológiai kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárok tanácskozása Kocsis Tamás, az MTI tudósító­ja jelenti: Nemzetközi és ideológiai kérdé­sekről tanácskoznak Berlinben 11 szocialista ország testvérpártjai­nak képviselői. A központi bizottságok nemzet­közi és ideológiai kérdésekkel fog­lalkozó titkárainak tegnap meg­kezdődött több napos tanácskozá­sán a Bolgár Kommunista Pártot Alekszandr Lilov, a Politikai Bi­zottság tagja, a Közpoati Bizott­ság titkára, Sztojan Mihajlov, á Központi Bizottság titkára és Dmitrij Sztanisev, a Központi Bi­zottság titkára, Csehszlovákia Kommunista Pártját Vasil Bilak, a Központi Bizottság elnökségé­nek és titkárságának tagja, Jan Fojtik, a Központi Bizottság tit­kára és Josef Haviin, a Központi Bizottság titkára, a Kubai Kom­munista Pártot Antonio Pérez Herrero, a Központi Bizottság tit­kárságának tagja, a Laoszi For­radalmi Néppártot Sisana Sisane, a Központi Bizottság póttagja, a Lengyel Egyesült Munkáspártot Jerzy Lukaszewicz, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bi­zottság titkára és Andrzej Werb- lan, a Központi Bizottság titkára, a Magyar Szocialista Munkáspár­tot Óvári Miklós, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és Győ­ri Imre, a Központi Bizottság tit­kára, a Mongol Népi Forradalmi Pártot Galegijn Adjaa, a Központi Bizottság titkára, a Német Szo­cialista Egységpártot Kurt Hager, a KB Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Her­mann Axen, a KB Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bizott­ság titkára és Joachim Herrmann, a Politikai Bizottság xtagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, a Román Kommunista Pártot Virgil Cazér- cu, a KB Politikai Végrehajtó Bi­zottság tagja, a Központi Bizott­ság titkára, a Szovjetunió Kom­munista Pártját Borisz Ponomar­jov, a KB Politikai Bizottság pót­tagja, a Központi Bizottság titká­ra, Konsztantyin Ruszakov, a Központi Bizottság titkára és Mi­hail Zimjanyin, a Központi Bi-. zottság. titkára, a Vietnami Kom­munista Pártot pedig To Huu, a KB Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára képvi­seli. A tanácskozásra Berlinbe érke­zett Konsztantyin Zaradov, a Bé­ke és szocializmus című folyóirat főszerkesztője is. A küldöttségek munkájában részt vesz az egyes pártok központi bizottságainak számos felelős, vezető munkatár­sa. A testvérpártok tanácskozását Kurt Hager, az NSZEP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a KB titkára nyitotta meg és tolmácsol­ta egyben a részvevőknek a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága és Erich Honeeker,, a KB főtitkára üdvözletét és jókí­vánságait. (MTI) Együttműködés az ipari üzemek között Ma már az egész világon gyor- , san terjed a termelési együttmű­ködés az ipari üzemek között. Sok esetben ez nemzetközi mére­tűvé szélesedik. A magyar ipar is gyakran kap alkatrészek, rész­egységek gyártására megrendelést szocialista és tőkés vállalatoktól egyaránt. Bács-Kiskun üzemei -sem kivételek ez alól, számos nyugati és KGST-állambeli cég­nek szállítanak félkész termé­keket, vagy alkatrészeket. A me­gye ipara azonban még fiatal, s részben ennek tulajdonítható, hogy az egymás közti kooperáció­ban csak a kezdeti lépéseknél tartanak. A fontos azonban mégis az, hogy Bács-Kiskun üzemeiben is egyre inkább felismerik az együttműködésben rejlő lehető­ségeket. Az utóbbi másfél év alatt csaknem 25 százalékkal nö­vekedett a kooperációs szerződé­sek száma. Igaz, az esetek jó ré­szében nem megyebeli a partner. A Villamosszigetelő és Műanyag­gyár kiskunfélegyházi gyáregysé­ge például a somogybabodi Pető­fi Tsz-szel 1985-ig, a kiskunfél­egyházi Lenin Tsz-szel 1981-ig kötött műanyagtermékek gyártá­sára együttműködési szerződést. A legtöbb esetben a kooperáció keretén belül a megrendelő üzem gyártóeszközöket, szerszámokat, tervdokumentációkat, anyagot és technológiai tapasztalatokat is nyújt a partnernek. A Ganz Vil­lamossági Művek Bajai Készülék- gyára is ezt tette, amikor a ke­rekegyházi Dózsa Tsz-szel víz­(Folytatás a 2. oldalon.) gyomosodnak, ami nehezíti a gé­pek munkáját, a szem teljes ki- cséplését. Az őszi árpa aratásá­val már végeztek a megyében, a kenyémekvaló betakarítása van hátra. A becslések szerint mint­egy 90 ezer hektáron áll talpon a kalászos. A szikfcadás után a megye mezőgazdasági üzemeinek teljes gépparkja munkába áll: közel ezer kombájn várja az esőszünetet. Ugyanakkor üzem­be helyezték a szárítóberendezé­seket is, mert sok helyen szük­ség lesz a gabona szárítására. Átmenetileg szünetel a kerté­szeti növények ápolása, a beérett termékék szedése is. Ez érződik majd a felhozatalon is, annál is inkább, mert a hét elején már több helyütt megkezdték aj sza­badföldi .paradicsom és paprika szedését is. A fóliás termesztés előnyét jelzi viszont az, hogy megjelent a piacon a görögdinnye, jóval megelőzve a szabadföldit. A pri­mőrt a Kecskemét környéki „fe­dett dinnyésekből” kapták a zöldségárusók. V. E. Tegnap Kisvárdán tanácskoz­tak a gabonatermesztési szakem­berek. Az előadók egyebek kö­zött hangoztatták, hogy a kísér­letek tanúsága szerint az október közéjjé táján földbe került rozs jobb termést ad, mint a hagyo­mányos szeptemberi vetés. Nö­veli az átlagtermést az is, ha egyes, nitrogéntartalmú műtrá­gyákat ősz helyett tavasszal al­kalmaznak. A résztvevők megis­merkedhettek a rozstermesztési kísérletekkel és néhány új fajtá­val is. M óricz-emléknap Hetényegyházán Bár zuhogott az eső, Hetény- egyházán mégis zsúfolásig meg­telt a művelődési ház tegnap dél­előtt. A Móricz- emléknapot meg­nyitó tanácskozás tíz órakor kezdő­dött. Martonosi József, a községi tanács elnöke mintegy százöt­ven résztvevőt köszönthetett, köztük az MSZMP megyei bizottsá­gának képvise­letében megjelent Szabó Lajost, az Oktatási Igazga­tóság igazgatóját, és Kecskemét ta­nácselnökét, dr. Mező Mihályt, valamint a kecs­keméti Katona József Társaság, a megyei könyv­tár és a TIT megyei, járási, vá­rosi szervezetének képviselőit. Az üdvözlő szavak után dr. Czine Mihály irodalomtörténész tartott előadást a százéves Mó­ricz Zsigmondról, A valóság epi­kusa címmel. Bevezetőjében meg­jegyezte, hogy a hetényegyhá- ziak rendezvénye különösen szép szín az országos ünnepségek szö­vetében, s hogy mind a kezde­ményezés, mind pedig annak ki­vitelezése méltó a kecskeméti hagyományokhoz. Ezt követően Móricz Zsigmond életművét mél­tatta, megállapítva, hogy a száz esztendővel ezelőtt született író a világirodalom ama nagyjai kö­zül való, aki a XX. században is meg tudta őrizni a poézist és a • Akik meg láthatták a nagy írót. neppei vaio szoros Kapcsolatot. Jól látta Ady, hogy Móricz Zsig­mond egyedül felér egy forradal­mi szabadcsapattal, hiszen a je­len század magyarságtudatát — Ady mellett — ő formálta legin­kább. Ezután Gerinczy György hely- történeti kutató sok érdekes tör­ténetet is felelevenítve számolt be arról a tényről, hogy az író 1935-ben — Tóth László ösztön­zésére — parcellát vásárolt Kis» nyírben, a nyomdáigazgató által megálmodott, leendő írótelepen. Az ünnepség eseményei dél­után folytatódtak, annál az em­lékhelynél, amelyet Kerényi Jó­zsef Y'bl-dijas építész elképzelése nyomán faragatlan kövekből emeltek. A robusztusán nyers • Dr. Czine Mihály irodalom- történész Móricz Zsigmondra em­lékezik. (Tóth Sándor felvételei.) móriczi gondolatokat idéző épít­ményhez akác- és nyárfarönkök­ből kialakított lépcsők, kapaszko­dók és tipegők vezetnek. Az emlékhely felavatásával egyidejűleg nyilvánítottak védet­té egy hatalmas fát is, amelyet Móricz-tölgy elnevezéssel vettek fel a község földrajzi névtárába. A fa lombja alatt dr. Mező Mi­hály emlékezett Móricz Zsig­mondra. A helybeli lakosok számára különösen emlékezetes ünnepség délutáni eseményein részt vett Móricz Lili színművésznő, az író leánya is. K. J. Nagyobb gondot kell fordítani a korszerű fajták elterjesztésére Jogpropaganda A jogszabályok megismerte­tésének jól bevált módja a jog­propaganda-előadás. A Magyar Jogász Szövetség Bács-Kiskun megyei szervezete több mint egy évtizede rendszeresen szer­vez ilyen előadásokat. A párt XI. kongresszusának határoza­ta értelmében a jogalkalmazók egyik fontos feladata, hogy az állampolgárokat a törvény tiszteletére, a jogszabályok ön­kéntes követésére neveljék. Nemrég megtartott ülésén a Magyar Jogász Szövetség Bács- Kiskun megyei szervezete ér­tékelte, hogy e követelménynek tavaly miképpen tettek eleget. Mint kiderült, az elmúlt évben Bács-Kiskun megye települése­in 1229 jogi ismeretterjesztő előadást tartottak, hetvenöttel többet, mint tavalyelőtt. Lé­nyeges adat az is, hogy 324 elő­adást iskolákban tartottak. A jogi ismeretterjesztő előadások csaknem felét a TIT szervezte, közel kétszázat pedig a Haza­fiam Népfront helyi bizottsága rendezett. Az ismeretterjesztő előadá­sokon valamennyi jelentős jog­ágazatról részletes tájékoztatá­sokat adtak. Sok előadást tar­tottak az Alkotmányról, az ál­lampolgári jogokról és kötele­zettségekről. A büntetőjog te­rületén a fiatalkorúak bünte­i tőjoga, a társadalmi tulajdon védelme, az élet és a testi ép­ség elleni bűncselekmények, az alkoholizmus kapcsolódása a bűnözéshez, valamint a KRESZ ismertetése szerepelt nagyobb számban az előadások témá­jaként. A szakemberek megis­mertették az érdeklődőkkel az ifjúsági törvényt, részletes tá­jékoztatást adtak a családjog, a munkajog, a termelőszövetr kezeti jog, ia polgári jog, a tár­sadalombiztosítási jog alkal­mazásáról. A középiskolákban, a szak­munkásképző intézetekben, valamint az általános iskolák nyolcadik osztályos diákjainak elsősorban az Alkotmány pa­ragrafusait, az állampolgári jogokat és kötelességeket, az ifjúsági törvényt és a munka­jogi tudnivalókat ismertették. A tapasztalatok szerint az előadások hallgatóinak létszá­ma váltakozott; volt, amelyen csupán tízen-tizenöten vettek részt, de gyakran száz-százöt­venen is elmentek az ismeret- terjesztésre. Átlagosan mint­egy negyvenen hallgatták meg a jogi előadásokat. Kérdések, észrevételek elsősorban ott hangzottak el, ahol nem volt nagy a résztvevők száma, és így közvetlenebb kapcsolat ala­kulhatott ki az előadók és a hallgatók között. A nagyobb létszámú hallgatóság előtt megtartott előadásokon keve­sebben' érdeklődtek, de a tájé­koztató után sokan megkeres­ték a jogász szakembert, s ta­nácsot kértek a jogi problé­máik megoldásához. Élénk volt az érdeklődés például a ter­melőszövetkezetekben .megtar­tott előadásokon, aminek az az oka, hogy az új termelőszövet­kezeti jogszabályokkal kapcso­latban elkészített belső szabá­lyozás közelről érinti a tagsá­got. örvendetes, hogy a jogi is­meretterjesztésbe az Ügyvédi Kamara, illetve a bírósági és ügyészségi KISZ-alapszervezet is bekapcsolódott. Az elmúlt évben a fiatal kecskeméti ügy­védek, bírák és ügyészek el­sősorban az iskolákban több előadást tartottak. Ezeknek a száma a jövőben csökken, ugyanis az 1979—80-as tanévtől kezdve a középfokú iskolákban megkezdődik a tanmenet sze­rinti jogi oktatás. A Magyar Jogász Szövetség Bács-Kiskun megyei szerveze­tének továbbra is,fontos fel­adata, hogy a jogpropagandát koordináló országos bizottság tématerve, valamint a megyei tanács jogi és igazgatási állan­dó bizottsága ajánlásait figye­lembe véve tovább folytassa a jogi ismeretterjesztést, hogy minél több állampolgár megis­merje a különböző jogszabá­lyokban foglalt jogokat és kö­telezettségeket. T. L. A megye mezőgazdasági ter­melésében jelentős szerepe van a vetőmagtermesztésnek. Bács- Kiskuntaan található az ország vetőmag-szaporító területének) csaknem 10 százaléka, amely 28 ezer héktárnyi. Az utóbbi évek­ben indult specializálódás ellené­re sok növényfajt és fajtát ter­mesztenek. Ehhez igazodóan a vetőmagtermesztés széles skálá­jú, mivel 33 növényfaj és 163 növényfajta szaporítóanyagának előállítása történik. A téma fontossága és idősze­rűsége indokolta, hogy a megyei tanács termelési és ellátási bi­zottsága megtárgyalja a vető­mag- és szaporítóanyag-ellátás helyzetét, különös tekintettel a korszerű fajták elterjesztésére. A tegnap Kecskeméten, a megyei tanács székházában tartott ta­nácskozást dr. Matos László, a bizottság elnöke, a megyei tanács elnökhelyettese vezette. Jelen volt a megbeszélésen dr. Szalóczy Bálint, az Országos Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyelőség ve­zérigazgatója is. A témáról dr. Babik Barna, a megyei felügyelőség vezetője adott írásbeli tájékoztatót, ame­lyet szóban egészített ki. A me­gyében a vetőmagtermelés és -feldolgozás az utóbbi években négy fő csoportra specializáló­dott. A bajai hibridüzem a ku- koricavetőmag-eLlátásnak a köz­pontja, a Bácsalmási Napraforgó­termesztési Rendszerben állítják elő az egész ország vetőmagszük­ségletét, a Kecskeméti Zöldség- termesztési Kutató Intézet para- dicsómvetőmaggal látja el az országot, az intézet fűszerpapri­ka-kutató állomása, valamint an­nak szakmai irányításával a Ka­locsai Paprikaipari Vállalat az ország vetőmagszükségletének körülbelül 80 százalékát állítja elő. Ezen túlmenően országos vi­szonylatban is jelentős az ubor­ka, a görögdinnye, a karalábé, a retek, a csemegekukorica, va­lamint a búza, a somkóró és a lucernavetőmag termesztése is. Az 1960-as évek óta folyama­tosan fejlődik a vetőmagtermesz­tés. A nagyarányú felfutást el­sősorban az új fajták széles kö­rű elterjesztése tette szükségessé. Különösen az őszi búza és a ku­korica fajtaválasztéka bővült. Egyes növényeknél viszont csök­kenés tapasztalható. Burgonyá­ból 1960-ban 18 fajtát állítottak elő. Jelenleg egy fajta szaporító­anyagának termesztését végzi há­rom gazdaság. A tájékoztatók felett élénk vita alakult ki. Megállapították, hogy dinamikus fejlődés tapasztalható például a fűszerpaprika fajta­váltásánál, nagy átalakuláson ment keresztül a napraforgó- tenmesztés, míg 1966-ban nem volt hibridvetőmag-előállítás, eb­ben az évben már több mint 670 hektáron termelnek nagyobb ho­zamú és olajtartalmú, betegsé­gekkel szemben ellenálló hibri­det. Üj magyar búza- és kukori­cafajták jelentek meg, bár a ne­mesítés üteme lehetne gyorsabb. Sok szó esett arról is, hogy az üzemek nem mindig a legkor­szerűbb szaporító anyagot kap­ják. Vonatkozik ez különösen a szőlő- és gyümölcstelepítésekre. Maga az írásbeli jelentés is meg­állapítja, hogy sem a mennyiség, selm a kívánt fajtaösszetétel nem kielégítő. Az új szőlőfajták tér­hódítása lassú. Valamivel jobb a helyzet a gyümölcsszaporító- anyag előállításánál. Ennek bázi­sa a Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság. Az évi előállított gyü­mölcsfaoltvány mennyiségét te­kintve elegendő lenne a megye ültetvényfejlesztési ütőméhez, de a faiskola ellátási körzete több megyére terjed ki. A szaporítás többnyire hagyományos módsze­rekkel történik, de az új fajták, kiónok, illetve alany-nemes kom­binációk gyorsabb elterjesztése céljából a kézben oltást is beve­zetik. Sajnos kevés a csonthéjas az alanyok hiánya miatt, ami a megye telepítési előirányzatának nem felel meg. Szó volt arról, hogy egyes he­lyeken hiány mutatkozik az új fajtákból, máshol pedig felesleg. Szükség van tehát a szaporító­anyagok — elsősorban a szőlő-, gyümölcstelepítési tervek teljesí­tése érdekében — jobb elosztá­sára. A felügyelőségnek további munkájában nagyobb gonddal kell foglalkozni az új fajták gyorsabb ütemű elterjesztésével, a korszerűtlenek köztermesztés­ből való kivonásával, a vetőmag­termő területek koncentrálásával, a termesztés és feldolgozás tech­nológiai szintjének emelésével és jobban szükséges kutatni az ex­portlehetőségeket. Egyöntetűen megállapították a tanácskozáson, hogy zöldség- és takarm án y féleségekből el egen dő vetőmag áll rendelkezésre nem­csak a nagyüzemek, hanem a kis­gazdaságok számára (s, ez annál is inkább lényeges, mert az idő­járás okozta károkat másodveté- sekfcel legalább részben pótolni lehet. , A bizottság megtárgyalta a me­gye lakosságának és közületeinek gázolajjal és fűtőanyagolajjal való ellátásáról szóló tájékoztatót is, amelyet az Ásványolajforgal­mi Vállalat Tiszántúli Központja terjesztett elő. K. S. ÁZIK A HATÁR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents