Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-24 / 171. szám

* • PETŐFI NÉPE • 1979. július 84. NEGYVENEZER ÁLDOZATOT KÖVETELT A DIKTATÚRA Nicaragua gondja: az újjáépítés Negyvenezer áldozatot követelt a Somoza-dlktatúra makacs el­lenállása - közölte Vloleta Oha- morro, az új kormány egyik tag­ja. A Reuter hírügynökségnek adott nyilatkozatában Ghamorro asz- szony, a La Prensa című ellenzéki lap meggyilkolt főszerkesztőjének özvegye elmondta, hogy Nicaragua 2,7 mllllös lakosságából egymillió­nak okozott szenvedést a háború. Csak Managuában 70 ezer ember kényszerült menekülttáborokba. Az új kormány feladata Cha­morro asszony szerint rendkívül nehéz, de nem megoldhatatlan. „Újjá kell építenünk az országot, táplálnunk és tanítanunk kell né­pünket. Gyakorlatilag a nulla pontról kell Indulnunk" — mond­ta, Arra a kérdésié válaszolva, hogy mikor kerülhet sor a válasz­tásokra, Vloleta Chamorro han­goztatta, hogy az előkészítéshez legalább egy-tkét évre van szük­ség. „Éppencsak hogy befejeződött a szörnyűséges háború, s egyelő­re senki sem gondol a választá­sokra. Legnagyobb gondunk most Nicaragua újjáépítése", Nicaragua gazdasági helyzete most, a háború után nagyon sú­lyos. Kormányforrások szerint So­moza szökése előtt kiürítette az állami bankot. A háborús áldoza­tok élelmiszerellátásához szüksé­ges napi 150 tonna élelemnek csak mintegy a felét tudják biztosíta­ni. Mivel a mezőgazdasági mun­kák nagy részét nem végezték el. az év végéig további nehézségek­kel kell számolni. Ismeretlen személyek — való­színűleg Somoza volt hadseregé­nek, a nemzeti gárdának tagjai — vasárnap tüzet nyitottak a ma- nagual Camlno-szállóra, ahol a nemzeti újjáépítés kormányának tagjai és a sandinista vezetők laknak. A támadók mintegy 15 perces lövöldözés után gépkocsi­jaikon elmenekültek. Két őr meg­sebesült, a kormány tagjai a tá­madás alatt a szobáikban tartóz­kodtak, Alig néhány perccel a támadás után nyilatkozott a sajtónak Da­niel Ortega, az ötfőnyi szükebb kabinet egyik tagja. Elmondta: a sandinisták új hadsereget hoznak létre, hogy megvédjék az országot az ellenforradalomtól. Az új had­sereg megszervezésével egyidőben összegyűjtik a felkelők fegyve­reit. (Reuter, UPI) „ÖT MODERNIZÁLÁS”? Kína erősíti a szövetkezeti szektort a munkanélküliség enyhítésére c* s o in é ii y c k sorokban FEODOSZIM Leonyld Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, u Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnökségének el­nöke, vasárnap az ukrajnai Feo- doszljába látogatott. Brezsnyev felkereste a város nevezetességét, megkoszorúzta a polgárháború és a második világháború áldozatai­nak emlékművét, s ellátogatott abba a kikötőbe, ahol annak Ide­jén a Patyomkin páncélos is hor­gonyt vetett. A városnézés után Brezsnyev értekezleten találkozott a város pártszervezetének és szov­jetjeinek aktivistáival. (TASZSZ) MOSZKVA A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására tegnap a Szovjetuni­óba érkezett Edward Glerek a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára. A lengyel vezető pihenés céljából utazott a Szovjetunióba. (TASZSZ) BEJRUT A Palesztinái Felszabaditási Szervezet kész tárgyaló delegációt küldeni Washingtonba, >zzal a fel­tétellel, hogy az Egyesült Államok hajlandónak mutatkozik a PFSZ elismerésére — jelentette ki Jász- szer Arafat. Hozzátette, hogy a PFSZ annak ellenére kész tárgya­lásokat kezdeni az Egyesült Álla­mokkal, hogy Washington Izrael segítségével le akarja söpörni a palesztinokat a Föld színéről, A PFSZ vezetője egyébként hivata­los meghívást kapott Franciaor­szágtól és Olaszországtól. (UPI) PHNOM PENH A kambodzsai forradalmi fegy­veres erők hat hónapig tartó sike­res hadműveletek eredményeként szétverték a Pol Pot-bandák ma­radványainak a hegyekben, a dzsungelben és a szigeteken fekvő összes támaszpontját. (MTI) PÁRIZS Párizsban bejelentették, hogy a Kínai Népköztársaság eláll két francia gyártmányú atomerőmű megvételétől. A hivatalos döntést a kinai külkereskedelmi minisz­terhelyettes adta tudtára az Andre Giraud iparügyi miniszter vezeté­sével Pekingben tartózkodó fran­cia küldöttség egyik tagjának. A kínai fél az üzlet felmondását „modernizálási programjának” fe­lülvizsgálatával, illetve csökken­tésével indokolta. (TASZSZ) Aczél Endre, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Kína a szövetkezeti szektor erősítésében látja a példátlan arányú munkanélküliség leküzdé­sének egyik, ha nem éppen a legfontosabb eszközét. Evégből a kínai propaganda nagy erővel népszerűsíti az ed­dig „alacsonyabbrendűnek” minő­sített és diszkriminatív módon kezelt szövetkezeti tulajdonfor­mát, s arra ösztökéli az elhelyez­kedésre váró fiatalok millióit, hogy alakítsanak igazi, illetve szolgáltató szövetkezeteket. Az állami tulajdonban levő gyárak, üzemek, vállalatok és intézmények ugyanis — mint a Sanghaji Csde- fang Zsipao megírta —, csak „'korlátozott” számban képesek HEJRÚT, DAMASZKUSZ Az izraeli légierő bombázói va­sárnap alkonyaikor újabb heves támadást intéztek Dél-Libanon földközi-tengeri partvidéke ellen. A támadásnak a szíriai légierő vadászgépei vetettek véget. Nyolc izraeli bombázó három bevetésben fél órán át megsza­kítás nélkül bombázta a libanoni partvidék mintegy harminc kilo­méternyi szakaszát. A támadás számos halálos és sebesült áldo­felszívni a munkanélkülieket. A lap szerint az államnak nehézsé­get okoz, hogy felszámolja az előző, rossz politikának ezt az örökségét — amit egyébként po­litikai-ideológiai felvilágosítás ré­vén kíván a fiatalokkal megértet­ni. A sajtó a szövetkezeti szektor fejlesztését a távlati célkitűzés, a „négy modernizálás" keretébe is beilleszti, A korszerű Kínában ugyanis — mint Hszuüe pro­fesszor utalt rá — az emberek már nem lehetnek olyan „óriási szűkében” a szolgáltatásoknak, mint most: „nem képzelhető el, hogy alig akadjon valaki, aki egy bútort megjavítson, egy ru­hát megfoltozzon, hogy az embe­reik pihenőnapjaikon órákat tölt­senek; mosással”, mert nincs mo­zatot követelt öt település lakos­sága és a tengerparton strandolok, vagy onnan hazaindulók között. A palesztin állások támadása ürü­gyén végrehajtott újabb izraeli agressziónak — az első jelenté­sek szerint — legalább .tizennyolc halottja és hatvanöt sebesültje van. Damaszkuszban egy katonai szóvivő kijelentette, hogy az iz­raeli bombázókat végül is a szí­riai légierő vadászgépei kénysze­soda. A dolog másik ez idő sze­rint hallatlanul praktikus, nem a modernizálás, hanem a pillanat­nyi szükséglet enyhítését szolgáló oldala, hogy a remélt szolgáltató- központok, házi- és kézműipari vállalatok munkalehetőséghez juttatják a dolgozni vágyó fia­talokat. Végül a kézműipari szö­vetkezetek jelentős mértékig ré­szesednek az exportbevételekből, tehát fejlesztésüket elemi érdek diktálja. Arra vonatkozóan a sok cikk nem ad közelebbi felvilágosítást, hogy mindazt, amire a munka­erőn kívül, ennek szakképzetté tételét is Ideértve, az egész szol­gáltató- és kézműipari szféra fel­lendítéséhez szükség van, .milyen feltételekkel biztosítja az állam, ha egyáltalán képes rá, (MTI) rítették meghátrálásra. Az izraeli támadók a megszállt arab terü­letek irányában hagyták el Li­banon. légterét, A szíriai vadász­gépek sértettén ül visszatértek tá­maszpontjaikra. Szelim Al-Hossz libanoni kor­mányfő éles szavakkal ítélte el Izrael újabb terrorakcióját. Rámu­tatott, hogy a békés lakosság el­len elkövetett súlyos bűntett sem­mivel sem igazolható. (Reuter, AFP, UPI) Izrael újabb terrorakciója Dél-Libanon ellen A szürke tábornok 1. Az amerikaiak elégedettek UTíi i 'miusubaa h<ttt meg X«.etn- hard Gehlen. Osztályon felüli te­metést kapott, de halálakor leg­feljebb csajt néhány sorban em­lékeztek meg róla a nyugatnémet lapok is. A „szürke tábornoknál” jóval előbb szállt sírba a „Gehlen- mítosz": körülbelül a hideghábo­rúval együtt, amely lehetővé tet- te4 hogy ez a nem túlságosan okos, legfeljebb ravasz, nem túl­ságosan jelentékeny, de titokzatos- kodó ember egy ideig szerepet játszhasson, s nevét megismerje a világ. Furcsa, de így van: Gehlen kar­rierjét tulajdonképpen a szovje­tek indították el, egyszerűen az­zal, hogy 1945 tavaszén Németor­szág amerikai övezetének katonai hatóságaival közölték: tudomásuk van róla, hogy az egykori hitleris­ta szovjetellenes katonai hírszer­ző szervezet parancsnokai és ok­mányai az amerikai övezetben ta­lálhatók. Edwin L. Sibert brigád­tábornok, az amerikaiak hírszer­ző főnöke ezek után megkerestet­te a május 20. óta amerikai fog­ságban levő Gehlent, ennek a szovjetellenes kémszervezetnek a „Fremde Heere Ost”-nak (FHO, Keleti Idegen Hadseregek) pa­rancsnokát. A tábornokra az ober- urseli hadifogolytáborbaji találtak rá, s Sibertre — mint később, nyugdíjasként elmondta — „azon­nal kitűnő benyomást tett”. „Mindössze csak annyit mond­tam neki — Így az amerikai ge­nerális —, hogy ön nagyon sokat tud az oroszokról, tábornok úr .. Gehlen, aki az általa vezetett „különleges egység” irattárát 50 fémládában mentette át a hit­lerista összeomlás utáni „jobb időkre”, azt adta elő, hogy biztos értesülései vannak a szovjet tá­madó tervekről, A „bolsevisták” — ez a kifejezés éppúgy a nácik propagandájából származott, mint az egész elmefuttatás — rövide­sen háborút Indítanak, hogy meg­kaparintsák egész Európát. Geh­len hozzátette: ő maga a Szov­jetunió területén kiépített háló­zattal, rádióadókkal és az oro­szok által megfejthetetlen rejtje­lekkel ellátott ügynökökkel ren­delkezik. Felajánlotta: tudását az amerikaiak rendelkezésére bo- csájtja. Sibert Intézkedésére Ober- urselbe szállították azokat a tisz­teket, akik Gehlennél szolgáltak és akikre ő igényt tartott. Meg­kapták az elrejtett és az amerikai­ak által előzőleg már lefoglalt, de lényegtelennek tartott iratanya­gaikat. S szép hosszú, „tartalmas” jelentést írtak mindenről, amiről tudtak. Washington, miután „kielégítő­nek” tartotta az Oberurselben el­készített „próbamunkát”, Gehlent és még három munkatársát 1945 augusztusában a legnagyobb ti­tokban az Egyesült Államokba szállitatta. A helyettes, Wessel Németországban maradt azzal a feladattal, hogy az amerikaiak különleges elbánású hadifogságá­nak keretei között továbbra Is összetartsa a „fiúkat”. Gehlen egy évig maradt az új világban. És aztán 1946. július 9-én azzal a megbízással szállt ki egy München melletti repülőtéren az amerikai katonai gépből, hogy németekből kizárólag az amerikaiak számára dolgozó titkosszolgálatot szervez. Kémszervezetet — bérmunkában. A hosszú amerikai tárgyalási időre több magyarázat is létezik. Az egyik — a legvalószlnűtlenebb — Gehlentől származik, aki azt állította, hogy az amerikaiak ne­hezen akarták elfogadni az ő fel­tételeit, ezek nélkül viszont 6 nem volt hajlandó egy más állammal együttműködni, A Gehlen-mítosz terjesztői szerint a hitlerista kém­tábornok kikötötte volna, hogy „az amerikai titkosszolgálat számára nem segédmunkát végez, hanem a saját vezetése alatt tiszta német szervezetet hoz létre, amely az amerikaiakkal csupán egy össze­kötő törzsön keresztül tartja a kapcsolatot” és „csupán a keleti tömb elleni tevékenységre haj­landó”, Továbbá: ha létrejön egy önálló német kormány akkor au­tomatikusan megszünteti az ame­rikaiakkal az együttműködést és az új állam szolgálatába lép. Tény viszont, hogy bár az NSZK kor­mánya már 1949-ben létrejött, a Gehlen-szervezet egészen 1956-ig az amerikaiaknak dolgozott és csak akkor alakult át az NSZK hírszerző szolgálatává, a Bundes- nachrichtendlenstté, a Szövetségi Hírszerző Szolgálattá. Gehlen azzal tért vissza Euró­pába, hogy rövidesen megkezdő­dik a Szovjetunióval való leszá­molás — ezt’ a következtetést szűrte le abból a parancsból, amit Dean ezredes, az összekötőtiszt át­adott neki és amely szerint leg­később 1947. június elsejéig telje­sen ki kell építeni a szervezetet. Gehlen a Szovjetunió elleni „pre­ventív katonai akcióra” (ismert kifejezés, így nevezték a nácik is a szovjetellenes rablótámadást) számított. Az első kellemetlen meglepetés mindjárt visszatérte után érte a kémfőnököt. Az FHO volt alez­redese, Baun, aki Németország­ban maradt és időközben az ame­rikaiak által rendelkezésére bo­csátott rádióadóval megpróbálta felvenni a kapcsolatot a szovjet- unióbeli ügynökökkel, kénytelen volt közölni, hogy egyetlen eset­ben sem járt eredménnyel. Geh­len a kudarcért Baunt tette fe­lelőssé, annál is Inkább, mert az a pozíciójára tört. A csatát az amerikaiak dön­tötték el: Baun ment, Gehlen maradt. És szétküldte megbízot­tait a nyugati övezetekben. Jócs­kán akadtak ott állás, megélhe­tés nélkül maradt náci tisztek, akikre számíthatott. Gehlen az­zal csalogatta a kiválasztottakat: „Gyakran piszkos tevékenységet kell folytatnunk és ezért tiszta kezű úriemberekre van szüksé­günk". A szépen csengő szavaknál azonban többet nyomott a lat­ban az amerikai dollárban folyó­sított fizetés és a hetenkénti bő­séges élelmiszercsomag. A „tiszta kezű úriemberéket” Gehlen a véreskezű volt SS-ek és jobb esetben a náci hadsereg egykori hírszerzésének, az Abwehrnék embereiből toborozta, Az „urak” nagyon elégedettek voltak a Gehlen nyújtotta állás­sal. Az amerikaiak azonban nem szervezetet akartak, hanem ered­ményt. A tábornok annyi min­dent megígért, de semmit sem tudott valóra váltani. Ekkor azon­ban valóban jó ötlete támadt. Régi munkatársai és sebtében ki­képzett emberei megkezdték a Szovjetunióból Németországba hazatérő hadifoglyok 'kikérdezését. Annak idején a FHO a foglyul ejtett szovjet katonákat vallatta, a kínzásoktól sem visszariadva. A Gehlen-szervezet ügynökei most saját honfitársaikat faggat­ták, akik évekig — kényszerből, jóvátéve egy icipici részét annak a pusztításnak, amit a hitleri Németország szovjet földön oko­zott — a legkülönbözőbb szovjet területeken éltek és dolgoztak. A volt foglyok, amikor végre hazai földre jutottak, addig nem me­hettek haza a családjukhoz, amíg a Gehlen-ügynökök számtalan kérdésére nem adtak kielégítő választ. Az akció Hermes-vállailkozás néven szerepelt a szervezet ok­mányaiban. Valóban sok értesü­lést sikerült összegyűjteni. Az amerikaiak elégedettek voltak. Gehlen csatát nyert: bizalmat szerzett magának. Pintér István (Következik: Egy „nagy mű" romjai) [ NAPI KOMMENTÁR ~ ~ ' " . J Nagy igényű enurgluprogramot ismertetett a múlt héten Carter elnök az Egyesült Államok pol­gáraival, A program, amelynek célja, hogy az évszázad végéig függetlenné tegye a tőkés világ legerősebb hatalmút u külföldi olajbehozataltól, jelentős erőfe­szítéseket követel. A tudósítók szerint az USA közvéleményét „megrázta” az a határozottság, amellyel az elnök döntését beje­lentette, s umellyel hozzálátott kormánya átalakításához. Az energiakérdés megoldásá­nak azonban más módszereit is latolgatják Washingtonban. Ha­rold Brown hadügyminiszter in­terjút adott az U. S. News and World Report című hetilupnak, amelyben kijelentette: ha „létér­dekeit” veszélyeztetve érzi, az Egyesült Államok a jövőben nem riad vissza a katonai intervenció eszközének alkalmazásától sem. A minapi nyilatkozatban közzé tett kijelentés voltaképpen nem hor­doz ú.| elemeket. Az Egyesült Ál­lamok vezetői az elmúlt évszá­zadban nem egyszer küldték már külföldre katonáikat, ha veszé­lyeztetve látták az amerikai ér­dekeltségeket. Az intervenciók felsorolása is oldalakat venne igénybe. Elég azonban emlékez­tetni a legutóbbira: a vietnami agresszióra. Ez a háború érthető módon sokkot váltott ki Ameri­kában. „Soha több Vietnamot!” Ez a jelszó olyan követeléssé vált, amelyet magukévá tettek az ame­rikaiak tízmilliói. Az elmúlt két-három évben azonban mind többet írtak és be­széltek arról, hogy a „létérdeke­ket” Ismét veszély fenyegeti. Jel­lemző módon ma már nem a „szabadság védelméről” van szó. Nyíltan arról beszélnek, hogy az amerikai -katonai erőknek az ol­csó kőolaj bő áramlását kell biz­tosítaniuk a világ legpazarlóbb gazdasága számára. Az Intervenció lehetősége ma már nem kizárt dolog az ameri­kai vezetés számára, A takaré­kosság, az új energiaforrások ki- fejlesztése mellett ismét szerepel a régi alternatíva, a katonai be­avatkozás. Ennek eszköze a 110 ezer fős hadtest, amelynek gerin­cét két légiszállítású hadosztály képezi, s amelyet igen jelentős repülőerőkkel és hadihajókkal egészítenek ki. Ezt a hadtestet — mint azt Brown hadügyminiszter korábbi nyilatkozataiban is el­mondta — az olajtermelő orszá­gokban való bevetésre szánják, de nem kizárt alkalmazásuk a Föld más tájain sem ... Az energiakérdés megoldása valóban világméretű feladat, ha­talmas erőfeszítéseket követel. Riasztó azonban a tény: az Egye­sült Államokban jelentős politikai erők úgy vélik, hogy az amerikai „világcsendőr” bevetésével, hábo­rú provokálásával oldható meg ez u globális probléma, M. G. LAPSZEMLE Francia hadihajók a Perzsa-öböl térségében? PÁRIZS A Perzsa-öböl térsége felé tartó és beavatkozásra kész amerikai hadihajók mellett a térségben vá­rakoznak a francia haditengeré­szet egységei is — véli tudni a Le Journal du Dimanche című francia lap. A francia olajtársa­ságok igazgatósága éberségre in­tette azokat a tankhajókat, ame-. lyek a »fő kőolajukon,; a tíormuzi- szoroson haladnak út, szövetsé­gük pedig Giscard d’ Estaing köz- társasági elnöktől kért támogatást „a hajók biztonságának védelme” érdekében. E pánik, amely a hajóbiztosítá­si díjszabások ugrásszerű emelke­désében már kézzel foghatóan je­lentkezik, a L’ Humanité véle­ménye szerint szoros kapcsolat­ban van Washingtonnak az „ame­rikai expedíciós hadtest készenlét­be helyezéséről” tett bejelentésé­vel. Az amerikai külügyminisztóri- urm-as in tévedések pontos idejét is mcgjelo'te — frja a lap —, igy nincs kizárva Washington gondo­san megszervezett „terrorakciót)) provokál a térségben. (MTI) Elérte célját a nemzetközi menekültügyi konferencia GENF Kurt Waldheim, az ENSZ főtit­kára összegezte a délkelet-ázsiai menekültek ügyében összehívott nemzetközi konferencia kétnapos munkájának eredményeit. A zá­róülésen Waldheim kijelentette: az a tény, hogy megvitatták a probléma humanitárius vonatko­zásait — pozitív eredményeket hozott. A konferencia legfőbb eredmé­nye az volt, hogy a részt vevő ál­lomok kötelezettségeket vállaltak a menekülteknek nyújtandó pénz­ügyi hozzájárulásokra és az átte­lepülési helyekre vonatkozóan — jegyezte meg az ENSZ főtitkára. Waldheim Ismertette a mene­kültek sorsának megkönnyítését célzó akciók elveit. Egyebek kö­zött aláhúzta u Vietnami Szocia­lista Köztársaság kormánya és az ENSZ menekültügyi főbiztossága között létrejött megállapodás fonr tosságát bizonyos személyek Viet­namból való eltávozása ügyében. Rámutatott, hogy kívánatos len­ne ennek az egyezménynek a ki­bővítése. A Vietnami Szocialista Köztár­saság kormánya — mondotta Kurt Waldheim — felhatalmazott rá, hogy tájékoztassam a konfe­renciát arról, hogy ésszerű ha­táridőn belül Intézkedéseket tesz uz Illegális eltávozások megszün­tetésére és a kivándorlás rende­zésére. Ebben az időszakban a vietnami kormány együttműködik nz ENSZ menekültügyi főbiztos­ságával. Waldheim javasolta, hogy az ENSZ-közgyülés legközelebbi ülésszakán terjesszék elő a me­nekültek problémájának megoldá­sával foglalkozó beszámolót. (MTI) LAPZÁRTAKOR LRKFZITT • Népfrontküldöttscg utazott Mongóliába Szabó László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa alelnöke ve­zetésével tegnap delegáció utazott Mongóliába a Mongol Béke és Ba­rátság Szervezetek Szövetségének meghívására. A látogatás során megbeszéléseket folytatnak a két szervezet együttműködéséről, nem­zetközi tevékenységéről, a kialakított együttműködési formák tovább­fejlesztéséről. (MTI) • Megnyílt a debreceni nyári egyetem A világ 26 országából érkezett mintegy 350 hallgató részvételével hétfőn ünnepélyesen megnyitották a debreceni nyári egyetemet. Az idén 40. alkalommal megrendezett tanfolyamra a legtöbben az euró­pai szocialista országokból érkeztek, de 43-an jöttek Franciaországból is. és vannak vendégei a nyári programnak Vietnamból, az USA-ból, Ausztráliából és Kanadából. A debreceni nyári egyetemen négy hét alatt 54 előadás hangzik el, magyar, orosz, angol, francia, finn, német és olasz nyelven. Az előadások középpontjában a magyar irodalom és művelődés legfontosabb kérdései állnak. Ezt egészíti ki a magyar nyelvtudomány és nyelvművelés kérdéseivel foglalkozó előadások so­ra, valamint az angol, illetve orosz nyelvű kurzus, amely Magyaror­szág történetét, illetve a magyar irodalomtörténetet tekinti át. (MTI) • Fogadás az egyiptomi nemzeti ünnep alkalmából Salah Bassiouny, az Egyiptomi Arab Köztársaság budapesti nagy­követe hazája nemzeti ünnepe alkalmából hétfőn fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Boros Sándor kulturális mi­niszterhelyettes, valamint politikai, társadalmi és gazdasági életűnk több más képviselője. MANAGUA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents