Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-21 / 169. szám

1979. július 21. • PETŐFI NÉPE • 3

Az építőipar első féléve

A korábbinál riagyobb ütemben dolgoztak a termelő beruházásokon az ÉVM kivitelező vállalatai, 8,2 százalékkal több munkát végeztek el, mint a múlt év azonos időszakában — állapítja meg az a gyorsjelentés, amelyet az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium készített a kivitelező építőipar első félévi eredményeiről. Általában erőforrásaik koncentrálásával, az építési feladatok gondosabb előkészítésével, sok helyen a munkaidőrend megváltoztatásával is kedvezőbb feltételeket teremtettek a folyamatos, a gyorsabb munkához. Ezeknek az intézkedéseknek hatékonyságát mutatja, hogy az ÉVM gyárépítő vállalatai a munkaerő 3 százalékos csökkenésének ellenére is növelték teljesítményüket. Más tárcák kivitelezői közül a KPM építőipari vállalatai lényegében pótolták az év eleji kedvezőtlen időjárás okozta késéseket, de a tervük időarányos teljesítését a megrendelések és a szerződéskötések elhúzódása is akadályozta. A NIM építési vállalatai csaknem 6 százalékkal több munkát végeztek az első félévben, mint a múlt év azonos időszakában.

A lakásépítő kivitelező vállalatok és szövetkezetek 17 679 új otthont adtak át az első félévben. Ez csaknem 300-zal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. A szövetkezetek azonban több új lakást adtak át, mint egy évvel ezelőtt. Az ÉVM vállalatok 15 890 új otthont építettek fel, alig százzal kevesebbet a múlt év első felében átadottnál. Az ÉVM megyei vállalatai közül több mint ezer új lakás munkálatait fejezte be a borsodi, a veszprémi és a dél-magyarországi. Budapesten egyedül a 43- as számú Állami Építőipari Vállalat 3810 lakást adott át, valamivel többet, mint egy évvel ezelőtt. A Budapesti Lakásépítő Vállalatnál ugyanakkor valamelyest csökkent az átadások üteme, a fővárosban tehát továbbra is nagy szükség van az ÉVM megyei vállalatainak segítségére, hogy a közös erőfeszítés révén az előirányzott ütemben gazdagodjanak Budapest új lakónegyedei. (MTI)

SOK A GOND, A FÉLREÉRTÉS

Ismét a segédmotorok vizsgáztatásáról

Szerkesztőségünkhöz sok levél, telefonhívás érkezett, amelyek kifogásolták a KPM Autófelügyelet segédmotoros kerékpár vizsgáztatását, illetőleg panaszolták, hogy egy-egy vizsgáztatási napon több százan várakoznak hiába a vizsgahelyeken. Valamennyi észrevétellel felkerestük az autófél- ügyeletet, ahol elmondták, hogy az üzemben tartók a lapunkban közölt interjút nem jól értelmezték, s bár két vizsganapot is megjelöltek járásonként, mindenki egyszerre akart túllenni a jármű vizsgáztatásán. Helyenként valóban történtek idegességből, túlterheltségből viták, nézeteltérések, de ezek még a helyszínen lecsitultak, megoldódtak. Somodi István, a KPM Autófelügyelet megyei osztályának helyettes vezetője maga is elismerte, hogy a vizsgáztatási napok száma kevésnek bizonyult, ezért újabb időpontokat jelöltek meg.

Kalocsán a X. számú AFIT szervizüzemében augusztus 8-án, Kiskunhalason a X. számú AFIT szervizüzemében ugyancsak augusztus 8-án, Baján a Bezerédi utca 9—11. sz. alatt aug. 3-án és 10- én, Kecskeméten a Dózsa Tsz autójavító üzemében. Benei út 1. augusztus 2-án és 15-én, Kiskőrösön az autójavító szerviznél augusztus 10-én, Kiskunfélegyházán a Lenin Tsz autójavító üzeménél. Csányi utca 2. augusztus

14-én és 21-én, Kunszentmiklóson az Egyetértés Tsz gépjavítótelepén augusztus 31-én. Mint korábban. most is felhívjuk a figyelmet arra, hogy a várakozások, torlódások elkerülése érdekében, hogy a vizsgáztatási napon folyamatosan keressék fel a vizsgahelyeket, s ott megértő magatartással segítsék elő a vizsgáztatás zavartalan lefolytatását. A vizsgáztatás a már megjelölt napokon, reggel 8 órától 15.30 óráig tart.

Tájékoztatásul — ezzel sok felesleges /kiadás és utánajárás megszüntethető — ismételten közöljük azoknak a segédmotoros kerékpáróknak típusát, amelyek vizsgáztatási díja 40 forint: Ba- betta 207/100, Riga 16 és 12 típus, IFA-Simson S 50 NH, Jawa- transistor 40, Jawa 50 23 A Mustang, Komar MR 2330 és MR 2352, Verhovina 5 és 8 típus, Riga 16 1977 modell, Babetta 207/208, Jawa-Mustang 23 200. Nem kell vizsgáztatni a Babetta 207/300 és a Jawa-Mustang 2231200 típusokat. A fel nem sorolt segédmotoros kerékpárok műszaki vizsgálatának és hatósági jelzéssel történő ellátásának díja egységesen 120 forint. Az utóbbi időben a kereskedelem már hatósági jelzéssel (CM 50) ellátott segédmotoros 'kerékpárokat értékesít. Ezért előfordul, hogy a Komar és az IFA-Simson S 50 NH típus rendelkezik hatósági jelzéssel, s ezeket természetesen nem kell már vizsgáztatni. (Szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy minden segédmotor- kerékpár-tulajdonos a vizsga előtt vizsgálja meg az alváz- számot, s ha a hatósági jelzést CM 50 beütve látja, akkor a járművet nem kell vizsgáztatni.)

A vizsgáztatással, a műszaki követelmények kel kapcsolatos felvilágosítást a KPM Autófelügyelete, illetve a vizsgahelyék adnak. Többen nem értették, s ezért kifogásolták, miért van az, hogy az egyik típusú járművet 120 forintért, a másikat 40 forintért vizsgáztatják. A különböző összegű vizsgáztatási díjak abból adódnak, hogy az adott segédmotoros kerékpárnak van-e típusbizonyítványa, vagy nincs. (A típusbizonyítvány kiadását a belföldön gyártott jármű esetében a gyártó vállalatnak, a külföldről behozott jármű esetében pedig annak a vállalatnak kell kérnie, amely a járművet belföldön forgalomba hozza. A típusbizonyítvány iránti kérlmet az Autófelügyelethez kell benyújtani, és a típusvizsgálat alapján kerül az kiadásra.) Ebből következik, hogy azoknak a segédmo- torkerékpár-típusoknak drágább a vizsgáztatása, amelyeknél nem történt meg az előzetes típusvizsgálat.

Gémes Gábor

TERMONUKLEÁRIS KÍSÉRLETI BERENDEZÉS A KFKI-BEN

• A Központi Fizikai Kutató Intézet néhány évvel ezelőtt kapcsolódott a moszkvai Kurcsatov Atomenergia Intézetben folyó termonukleáris kutatómunkába. Június 12-én olyan termonukleáris kutatóberendezést avattak fel Budapesten, amely a hazai kutatómunkát segíti. A tokárnak nevű berendezésben forró plazmát állítanak elő, illetve tárolnak. Az intézetben azt vizsgálják majd, hogy a több millió fokra hevült plazmába jutó szennyeződések hogyan befolyásolják a termonukleáris folyamatot. (MTI-fotó, Danis Barna felvétele — KS.)

AZ OLVASÖ HOZZÁSZÓL

Az üzletek vannak a vásárlókért, vagy fordítva?

Június 11-i számunkban „Csak azt tudjuk eladni, amit kapunk” cím alatt jelent meg az az interjú, amelyet Kiskunhalas élelmiszer-ellátásáról készítettünk Mészáros Imrével, a helyi áfész elnökével. Az írás nagy visszhangot váltott ki a városban, szerkesztőségünkhöz is eljutott néhány Olvasói vélemény. Ezek kivétel nélkül a téma időszerűségéről, a halasi vásárlóközönség elégedetlenségéről vallanak. íme, például Kovács Jenőné, Kiskunhalas, Vörösmarty utca 27. szám alatti lakos véleménye:

„Örömmel kezdtem olvasni a Halasi panaszok nyomában című cikket, amelynek tartalma engem is hosszú idő óta foglalkoztat, és amelynek bevezetőjével teljes mértékben egyetértek. Gondoltam: végre kapok valami

megnyugtató magyarázatot, ebben viszont tévedtem. Az áfész elnökének válaszairól Karinthy Magyarázom a bizonyitványom című írása jutott eszembe.

A zöldségellátással kapcsolatban csak annyit, hogy az áruk választéka, ára és minősége bizony kívánnivalót hagy maga után. Nem magyarázat erre az sem, hogy bizonyos árukat Csongrád megyéből kell idehozni, hiszen a pesti aszfalton sem terem primőráru, vagy banán, mégis lehet kapni. (Banánt például egész télen egy alkalommal sikerült vennem, mert, furcsamód, amikor kértem, mindig „pont elfogyott".)

A rossz húsellátás problémájára Mészáros Imre válasza: „Aki ezt mondja, az egyszerűen nem ért hozzá.” Mihez nem ért? Azt nem tudja talán, hogy egy kiló sertéscombért ötször kell elmenni a húsboltba, hogy egyszer kapjon az ember? Hogy a felvágottak választéka még a centrumban is nevetséges? Hogy téliszalámit Pestről, vagy Szegedről kell hozatni, mert itt egyszerűen nincs? A vásárlót a legkevésbé érdekli, hogy hány jószágot vágnak, vagy hogy rajta kívül a környező községek lakói is itt vásárolnak. Egy a lényeg: van áru, vagy nincs.

Nem esett szó az áruházak szegényes választékáról. A méteráru, a konfekció, a cipő, sőt a műszaki cikkek is igen hiányosak, egyhangúak és választék nélküliek. A konfekciótermékek méretválasztékával nagyon komoly problémák vannak.

Ejtenék pár szót a könyvesboltról is, ahol egyszerűen taszít a választék szegényessége és az udvariatlan kiszolgálás. (Ismerőseim körében is nagy meglepetést okozott, amikor az önök lapjából arról értesültünk, hogy „kiváló” címet kaptak.)

összefoglalva: egyszerűen nem értem, hogy ha végre a város vezetői is értesültek a problémákról, miért engedik ezt az „egyeduralmat”? Féltik talán az áfészt? Elhiszem. Konkurrencia esetén valószínűleg a szövetkezet sem elégedne meg azzal az üzlet- politikával, amit az elnök jelenleg a lehető legjobbnak tart. Most már csak az a kérdés, hogy az üzletek vannak a vásárlókért, vagy Halason ez megfordítva érvényes?"

FEJLETTSÉGÜNK — FOGYASZTÁSUNK (2.)

Kétszer közepes

Napjainkban a teljes energia — energiahordozó — behozatalunk árszínvonala három és félszerese az 1973. évinek, ennyivel fizetünk többet az évről évre nagyobb mennyiségért. S egy összefoglaló tény: 1975-ben a nemzeti jövedelem mérlegében kilenc százalékkal volt magasabb a belföldi felhasználás, mint a belföldi források adta lehetőség. Ez az arány azóta valamelyest csökkent, de még mindig fennáll, hosszú távon azonban megtarthatatlan, mert — túllépve az egészséges, s a gazdasági fejlődéshez szükséges mértéken — eladósodáshoz vezetne.

Hullámok hátán

Szakemberek tréfás találós kérdése: kétszer vagyunk közepesek, melyik az az egy, melyét elismerünk ebből? Hazánk közepesen fejlett ország, amihez törvényszerűen a fogyasztás közepes színvonala tartozik. Ez utóbbit azonban — tapasztalatok figyelmeztetnek rá — a közgondolkozás sokkal kisebb körében fogadják el objektív tényként, mint a gazdasági fejlettség közepes színvonalát. Ez a színvonal azonban egész egyszerűen nem teszi lehetővé a nála magasabb fokon álló fogyasztást, s ha bizonyos jellemzőkben mégis, annak nagy ára van.

Elméleti és gyakorlati ismeret: a fogyasztás eltérései mögött legtöbbször a jövedelmek különbözőségei állnak, de itt feltétlenül el kell választani az indokolt — a más jellegű munka, teljesítmény stb. által létrehozott — és az indokolatlan jövedelemkülönbségeket. A hosszú távú életszínvonal-politika magában foglal átmeneti lassításokat és gyorsításokat, ebből formálódik távlatokban a kiegyenlített ritmus, amihez elengedhetetlen az anyagi javak bősége. Ha tehát fogyasztóként akarunk előbbre jutni, akkor ehhez mindent megelőzve termelőként kell haladnunk előre, s feljebb. Ebből következően — s törvényszerűen — a gazdasági fejlettség és a fogyasztás viszonyában mindig is voltak átmeneti egyenetlenségek, hullámzások, ez nem kivételes jegye, hanem éppen jellemzője ennek a folyamatnak.

Sokféle mérleg

Negyedszázadot, az 1950 és az 1975 közötti időszakot figyelembe véve, az európai szocialista országok csoportjában Csehszlovákiában és hazánkban volt a legkisebb a nemzeti jövedelem növekedési ütemének évi átlaga. Ugyanakkor amíg 1960-ban 16

százalékot tett ki a nyugdíjasoknak az aktív keresők számához

mért aránya, ma ez negyven százalék. Ugyanakkor, amíg 1960-ban a háztartások teljes energia-felhasználásának 23 százalékát a szalma, a kukoricaszár és -csutka, a rőzse adta, napjainkra e tüzelőszerek részesedése két százalék alá csökkent. Gazdasági fejlettségünk lassabban változott, mint a fogyasztás szerkezete és mennyisége, hiszen ma — egyetlen adalékot kiragadva — kétmillió olajkályha van a lakosság tulajdonában, s 2,8 millió háztartásban használnak vezetékes vagy palackos gázt.

Tavaly — találomra belemarkolva a példatárba — 107 ezer személygépkocsit. 910 millió liter sört, 299 ezer televíziókészüléket adott el a kiskereskedelem, de csupán 428 ezer férfikabátot, s 569 ezer férfiöltönyt. Igaz, a fogyasztás szerkezetét egyre kevésbé befolyásolja az osztályhoz, társadalmi réteghez tartozás mikéntje — így sokféle tartós fogyasztási cikkben megközelítően azonos a két alapvető osztályba sorolt családok ellátottsága. Éppen ezért a társadalmi hovatartozást, mint fogyasztói magatartást döntően meghatározó tényezőt, fölváltja a szűkebb és tágabb környezet által mutatott minta, valamint az elkéozelt jövő s a jelen összevetése. A mintaválasztás fő jellemzője: a magas jövedelműek fogyasztási szokásait sok tekintetben követik az alacsonyabb jövedelmű családok. Ami nem lenne bai. ha a szerkezetében, színvonalában kiemelkedő fogyasztó- mindén esetben a kiemelkedő

munkateljesítmény jelzője lenne, mert akkor lényeges serkentő erő rejlene benne. Gyakran azonban ennek az ellenkezője igaz, tehát a gazdasági fejlettség elősegítéséhez nem mindenkor kapcsolódik egyértelműen a fogyasztói lehetőségek köre, sőt a kettő olykor szembekerül egymással.

Bővülés, kérdőjellel

Egyszerre van jelen társadalmunkban a túlzott fogyasztás, s a ki nem elégített — ki nem elégíthető — szükséglet. Azaz: léteznek társadalmilag indokolt, a gazdasági fejlettség mai fokán természetesnek vehető — gondoljunk az önálló otthonra —, de kielégítetlen szükségletek. Ugyanakkor több fogyasztási területen adott fejlettségi fokunknál előbbre tartunk. Lássuk csak, 1955-ben

37.6 kg-ot tett ki az egy főre jutó húsfogyasztás, ma pedig 75 kilogrammot. Ez utóbbi adat nálunk gazdaságilag fejlettebb országokra jellemző, ahol élelmiszer-fogyasztásunk egésze túlzott, nincs arányban másféle szükségleteink kielégítésével. Az 1934—1938 közötti években 0,23 kg babkávé felhasználása jutott esztendőnként egy főre, ma 3 kg. Ugyanebben a két időpontban a sörből 3.1 liter, most 90 liter a megfelelő adat. Ide már vastag vonással kiírható kérdőjel kívánkozik.

L. G.

(Következik: ösztönzés, jó irányban.)

AZ ÉN APUKÁM...

• Egész héten erre a kirándulásra vártunk.

0 Mindig együtt horgászunk a Dunán.

Halált hozó kismacskák

AZ ÚJSÁGBAN aznap több halálos üzemi és közúti balesetről jelent meg összefoglaló cikk. A felcím szerint: „Nem tartották be a munkavédelmi szabályokat.” — A tudósításban néhány sor „jutott” a 43 éves gépészre is, aki az állami gazdaság szárítóüzemében a gép alá mászott, s a működő szerkezetbe szorulva halálát lelte.

A tragédiához vezető mozzanatok mások számára is nagyon megszívlelendő tanulsággal szolgálnak, ezért — most .már neve- • két nem ismételve — érdemes visszaidézni a fő részleteket. Úgy, amiként Székely Árpád megyei munkavédelmi felügyelő a helyszíni vizsgálat alapján felvázolta. Helyenként néhány mondatot citálunk a szerencsétlen ember munkatársainak visszaemlékezéseiből is, hiszen azzal lesz teljesebb a kép, mi is történt az éjszakai műszak vége felé.

A traktorvezető: — Reggel felé — világosodott már — a feldolgozó üzemben, a műszerfal előtt szólt nekem Feri bácsi, hogy kismacskákat talált. Kért. hogy hozzak tejet a Csikójárásról. így hívják a közeli majort. Üveget is adott. El is mentem a kismotorral ...

Az üzem vezető gépésze: — Feri szerette a macskákat, sokszor ápolgatta, etetgette őket. Mi is adtunk az állatoknak enni. Azért tartottuk őket, mert megkíméltek bennünket és a raktárt az egér- meg patkány invázióval járó veszkődéstől.

A traktorvezető: — Hogy még nem fejtek, így tej nem volt, visszajöttem a tehenészeti telepről. Kerestem Feri bácsit, de mivel nem találtam, takarítani kezdtem a kihordó aknában. Majd mikor egyszer félrementem, látom, hogy ott guggol a gép alatt. Szólítottam, meg se mozdult. Megint szólok, akkor se .. . Ekkor felkiáltottam ...

A mérleges: — Kiabálásra lettem figyelmes: „Feri bent van a betároló alatt, álljatok le, álljatok le!”

A vezetőgépész: — öt óra után valamennyivel kiáltott a traktoros, hogy Feri' a gép alatt van. Azonnal áramtalanítottam mindent.

Természetesen összeszaladtak, s rögtön látták, mi történt. Egész éjjel rendben ment minden, és szaktársuk most ott görnyed élettelenül. Rajta az overall. Mindnyájan készülődtek az üzem kitakarításához, hogy a műszakot

0 Édes teher. (MTI-fotó — Bcn- kő Imre felvételei — KS.)

tisztán adják át — járó állapotban. A felelősök tudták kötelességüket, gyorsan intézkedtek. Telefon. hivatalos helyszínelés, kikérdezések.

BÁRMILY groteszkül is hat, a megrendítő végzethez az a macska jelentette a „kiindulópontot”, amelyik nem sokkal azelőtt lekölykezett. A gépész a kiscicá- kat kereshette, s a szállítószalag alatt befészkelve megtalálta őket. A szemle során talált térden- csúszásnyomokból feltételezhetően, utánuk mászott. Fejét — abba a mindössze fél méternyi magasságú „alagútba” bedugta a merevítő gerendák közé, így figyelhette a kismacskák mozgását, s szólogathatta is azokat... Igen ám, de ebbe úgy belefeledkezhetett, hogy figyelme eltere- lődöt't az — igaz, hogy lassan, de kérlelhetetlenül haladó szállító- szalag 'lapátjairól. Az éppen következő eközben érkezett hátulról a fejéhez, azt a gerenda közé szorította, s szétroncsolta.

Mi most már a szomorú tanulság?

A szörnyet halt gépkezelő feladata a szárítógép üzemben tartása,. illetve működésének ellenőrzése volt. Bosztásában 1974 óta dolgozott; mióta az üzem működik. Mint gépszerelő, 1937-ben kezdte a gazdaságnál. Megbízható. szakmailag hozzáértő munkásként ismerték, becsülték „Nem volt, alkoholista típus” — mondták róla szaktársai, s a szonda most „utoljára” sem mutatott elszíneződést. A gép megfelelő védelmi berendezéssel volt felszerelve, és az előírásoknak megfelelően üzemelt.

Minek nevezzük hát a döntő kiváltó okot? A felelőtlenség most nem egészen ideillő szó, inkább elfogadható a vétkes, vagy még pontosabban önveszélyes könnyelműség. Aminek egyik kiváltója éppen a rutin, a hosszú gyakorlattal is járó túlzott magabiztosság lehetett. Annyira bízott a megszokott környezetben begyakorlott mozdulataiban, hogy veszélyérzete eltompult a különleges szituációban ... A kismacskák iránti érdeklődésben.

TRAGÉDIÁJA figyelmeztet: az óvatosságról — az óvó rendszabályok betartásáról — a leggyakorlottabb szakember se feledkezzék meg. Még az állatszeretet se menthet fel ez alól; hiszen, mint mindennek, annak is megvan a megfelelő ideje és helye.

Tóth István