Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-18 / 166. szám
4 • PETŐFI NÉPE # 1979. július 18. EGY FELSZÓLALÁS NYOMÁN Nyájasan fogadott Vinkó Sándorné, a FÉKÖN bajai gyárának szb-titkára és szívélyes mosollyal hallgatta érdeklődésemet. hogy van-e valami újság, fejlemény azokban a kérdésekben. amelyeket — a többi bajai nőhöz hasonlóan — vetett fel az SZMT legutóbbi — a nő- politkai határozat végrehajtásával foglalkozó ülésén. Beszélt ott arról is, hogy a bajai FÉKON tipikus női üzem. Sajátos következmény tehát, hogy az „anya jogán való elvárás” minden évben igen nagy itt. Elképzelhető, hogy egy — amúgy is létszámhiánnyal küzdő — női üzemben mennyi plusz megterhelést rónak a szalagon bent levőkre, amikor a szaktársnőknek, anyáknak ennyi várakozásnak kell megfelelniük. Mert ugye a termelés kívánalmainak is eleget kell tenni — A gyár ezerkétszáz dolgozójának kilencven százaléka nő. Gyesen több mint háromszázötvenen vannak jelenleg. Két kismamaszalagot foglalkoztatunk — harmincnyolc, illetve tizennyolc fős létszámmal — egy műszakban. Nem megy könnyen, hiszen tudvalevő, hogy a kismamák minden tekintetben érzékenyebbek, ki-kiesnek, s a beteg helyére be kell állnia másiknak. Szerencsére univerzálisak szakmai ismeretben ... — fejtegette az szb-titkár. Óvoda, új üzem, termelékenység Így voltunk benne máris az ülésen elhangzott felszólalás „folytatásában”. Természetes velejárója a „női sajátosságoknak” — az óvoda. Vinkó Sándorné úgy szólt erről a megyei szakszervezeti testület előtt, hogy régi kívánságuk teljesedne, ha végre egy korszerű, a gyár létszámának — azaz az édesanyák igényeinek megfelelő napközis óvodát építhetnének. közel a gyárhoz. Ez lenne olyan végleges megoldás, ami megnyugtatná az asszonyokat, s természetesen a gyárvezetést is — A felszólalásból úgy érződött, hogy az óvodaügy — nem kis részben bizonyos bürokratikus megítélésmódok miatt, elakadt. Mozdult-e valamit azóta? Az szb-titkár az objektivitás kedvéért mindjárt leszögezte, hogy a város párt- és tanácsi vezetése eddig is a legnagyobb jóindulattal segítette dűlőre vinni az óvodakérdést. Nem rajtunk múlott a huzavona.-*• Sőt — most már egyenesen az ő közreműködésük fogja elősegíteni a megoldást. A FÉKON vezetői írásba foglalt összegezést adtak az óvodaügyben tett eddigi intézkedésekről, s azt továbbították a párthoz, tanácshoz. — így jellemezte Vinkó Sándorné a jelenlegi helyzetet. Ami pedig a mostani óvodai viszonyokat illeti. — A tanács jóakaratát tükrözi, hogy saját óvodájának helyiségeit adta kölcsön a Madách utcában. Tehát az egyik városrész gyerekeitől vont el helyet, hogy a mi hetvenhat gyerekünknek legyen. Bár ígv is zsúfolt lesz. pláne amikor — a bejelentett igények szerint — kilencvenegyre szaporodik a létszám az év folyamán. — Halad-e a 30 milliós új, háromszintes üzemcsarnok építése? Ezt is érintette azon az ülésen. Figyelemreméltóan párosítva az emberi oldalt a termelési szem• Vinkó Sjmlorni' Mli-lUkar. Dontokkal. Gépi rekonstrukciójuk lassan befejeződik, több új automata, féalutomata géppel könnyítették meg a munkát. Ugyanakkor termelékenységben, hatékonyságban többet várnak ettől — az eddiginél. A munka megköny- nyítése sem teljes még, mert például a nagy értékű terítőgéphez nem vásárolhatták meg a végemelő szerkezetet, ezért a végeket • Épül a háromszintes új tizem. (Szabó Ferenc felvételei.) továbbra is kézzel rakják fel. 6 ezt nők végzik. — Az új üzem építése jól halad. A bajai építő vállalaton nem múlik, hogy az eredetileg tervezett határidőre, november 7-re elkészüljön. A lift és a kazánház érkezése, illetve szerelése egyelőre várat magára, s lehet, hogy ez határidő-eltolódást okoz. Mondom, ez nem a bajaiaktól függ... Pedig a jövő, ‘tehát például a korszerű üzemszervezés, az emberibb munkafeltételek meg- teremtődése ezzel a beruházással válik valósággá. Az új csarnokokban nem szalagrendszerben folyik majd a munka, hanem az idegileg megnyugtató egységcso- magos módszerrel. Nem lesz szalagtest, hanem a gép és hozzá a tároló, polcos berendezés, gurulókocsi. amelyen minden dolgozó megkapja, ami önálló munkájához kell, s annyit termel, amennyi képességeiből. szorgalmából kitelik. Rendezettebbé. folyamatosabbá válik az anyag útja beérkezéstől a szállításig. — S ami igen lényeges emberi szempont, ehhez az egységcsoma- gos rendszerhez minden dolgozónak 7 négyzetméternyi munkaterülete lesz a jelenlegi 1—1,5 négyzetméter helyett. Ilyen értelemben is szabadabban lélegezhet... A várakozásnak megfelelően — bizonyára bekövetkezik ezek révén a 10—12 százalékos termelé- kenvség-növekedés. Bevallom. magamban azért most már csakugyan a távozás határozottabb módját latolgattam. Annyira azért a funkcionárius sincs „különleges anyagból gyúrva”, hogy mindent ki kell állnia. A barátságos KISZ-ti'tkár, Pes- talik Istvánné jött segítségemre. Jött, s fiatalos hévvel kérte-kö- zölte. — Gabi néni, ne haragudj, de a vébéülés elmarad. Megfeledkeztünk a szabadságolásokról. Kevesen lennénk ahhoz... Vinkó Sándornén — hogy úgy mondjam — kívülről nem látszott a megkönnyebbülés. Jegyzeteire pillantása jelezte, hogy neki így is, úgy is „készülnie” kellett. Inkább kedvesen segített az új időpont kijelölésében a KlSZ-titkár- nak ... Én azért valamivel „fel- oldozattabbnak” éreztem magam. Tóth István Milyen a bajai tej? A helyes tápálkozásra szolgáló étrendből ma már nem hiányozhat a tej, melynek a fehérje,-, vilamin- és ásványianyag-tartal- ma igen gazdag. Tudják ezt a ba- jaiak is, akik örvendetesen nagy mennyiségben fogyasztják. Olykor azonban bosszankodnak a tej minősége miatt. Mint azt olvasóink jelzik, a mintegy 40 ezres lélekszámú város több keieskedelmi egysége, de főleg az újvárosi lakótelepi élelmiszerbolt gyakran árusíi savanyú léjét. Legutóbb június 30-án és július 2-án vásároltak az emberek ilyen tasakos terméket az említett üzletben. Elsősorban a kismamáknak jelent ez kellemetlenséget, de a felnőttek bosz- sxúsága sem lebecsülendő, ha a reggelinél nélkülözniük kell e kedvelt eledelüket. „Hogy hol a hiba, kik és milyen mértékben előidézői a bosz- szúságoknak, nem tudjuk, egy azonban bizonyos: pénzünkért cserébe naponta jó minőségű tejet szeretnénk vásárolni!" — így a panaszosok. E kívánalmak mielőbbi teljesülése érdekében hadd emlékeztessünk rá: az 1976. évi IV. törvény, vagyis az élelmiszertörvény már több mint két és fél esztendeje van hatályban. Legfőbb ideje, hogy minden üzletben betartsák. Újra a hakniról - plusz egy cirkuszról is Két hónappal ezelőtt egyszer szóvá tettük, hogy a megyénkben egyik kis község nívós kultúrműsorra, kellemes szórakozásra vágyó lakói csalódtak a budapesti művészek — ŐRI által szervezett — előadásában. Írásunk megjelenése óta többen közölték szerkesztőségünkkel hasonló tapasztalataikat, illetve állásfoglalásaikat. Az egyik haknira, pontosabban magyarnóta-estre június utolsó péntekén került sor Matkópusz- tán, a termelőszövetkezeti kultúrteremben. A kellemes dallamok ott megjelent kedvelői személyenként 60 forintot fizettek a belépőért.; A magas színvonalú színházi előadás jegyárával jócskán vetekedő összeget utólag is soknak találják a felejthetetlen élményben korántsem részesült emberek. Nem értik, hogyan lehet a nótaest díjába a kötelezően fogyasztandó étel árát is belefoglalni. Ugyanis ez történt, a tsz illetékesei pacal- és birkapörköltet szolgáltak fel a csak nótákat hallgatni szándékozóknak is. Vajon ez nem számít árukapcsolásnak? — kérdezik a matkóiak. A megyei tanács vb művelődésügyi osztályán megtudtuk, hogy a műsorra szóló belépődíjat és az ételek árát nem szabad egybeszámítani. Mint kiderült, a nótaest engedélyezése körül sem lehetett minden rendjén, a szereplők között ugyanis voltak olyanok, akiknek a neve nem ta-'slTÍ-.V i . CV.vJ. látható a működési engedéllyel rendelkező és a belépődíjas rendezvényen szerepelhető előadók, színművészek és zenészek hivatalos listáján. A másik eset — erről a Bíró Béla u. 31. szám alatt lakó Tas- kovics Péter számolt be — Jánoshalmán történt. körülbelül egy hónappal ezelőtt. Ott cirkusz vendégszerepeit a nézők számára méltatlan körülmények között és rendkívül alacsony színvonalú műsorral. A fenti jelzések nyomán ismételten idekívánkozik a megjegyzés: a vidéken turnézó különféle együttesek, haknibrigádok, s a cirkuszosok munkáját, a programjaik bemutatásához szükséges engedélyt kizárólag a színvonalbeli követelmények elérése, teljesítése esetén adják meg részükre az illetékesek.. A helyi művelődésügyi hatóságok pedig igényesebben válogassák ki a közönség elé kerülő műsorokat, és működjenek közre a belépődíjak helyes megállapításában. Annak .érdekében, hogy a gyér kulturális el- lálottságú községek lakói akkor is színvonalas műsort kapjanak forintjaikért cserébe, ha nem színházi — tehát jól előkészített és szervezett — előadásról van szó! összeállította: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér t/a. Telefon: 12-516 VÁLTOZÁSOK A VILÁGGAZDASÁGBAN (1.) Kisebb fogyasztás, csökkenő termelés Magyarország része a világgazdaságinak, így ami a közeli és a távoli országokban végbemegy, valamiképpen hatással van rá. Az utóbbi években egyre gyakrabban beszélünk külső, káros gazdasági hatásokról. Egyszerűen azért, mert amikor jól megy minden, természetesnek tűnik, de amikor sűrűsödnek a gondok, érezni a nehézséget és annak kellemetlen következményeit, akkor azokat meg is fogalmazzuk. Napjainkban és várhatóan hosszabb ideig, a második világháborút követő majdnem három évtizedhez mérten a tőkés világgazdaságban számottevő változások kezdődtek és történnek. Ennek sem méreteit, sem a következő évtizedekre várható hatásait teljes egészéhen sem a szocialista, sem a tőkés közgazdászok felbecsülni nem képesek. Csak a változások fő vonalai láthatók, s ami ennél sokkal fontosabb: hatásai, káros következményei máris széleskörűen érzékelhetők. Ami a változásokból legszembetűnőbb: a tőkés országok (e fogalom használata során mindig a legfejlettebb, mintegy 15 tőkés országról van szó) termelésének és nemzeti jövedelmük növekedésének üteme csökkent. A másod tik világháborút követő két és fél évtizedben a tőkés országok termelése évente átlagosan 7—8 százalékkal nőtt (ezen belül pl. az Amerikai Egyesült Államokban 4—5, Japánban 12—14 százalékkal). Az a hiedelem kezdett kialakulni a világban, hogy megszűnt a válság, és bekövetkezett a kapitalizmus aranykora. A hetvenes évek elején ez a képzet eloszlott amikor szinte egyik napról a másikra sok tőkés országban visszaesett a termelés, súlyos válságjelenségek ütötték föl a fejüket. Majd ismét növekedett a termelés, de most már az évi át* lag 3—4 százalék körül van, ami fele a háborút követő időik fejlődésének. Ma szinte minden közgazdász és más szakember egyetért abban, hogy a tőkés országok termelésének növekedése ennél nem lesz több. Jellemzővé válik hosszabb időszakra a lassú, viszonylag alacsony szintű növekedési ütem. Ez önmagában nem baj, hiszen egy gazdaság egészséges voltát, fejlődését nem kizárólag és nem is első helyen a termelés növekedésének üteme határozza meg, illetve helyzete csupán ebből nem ítélhető meg. A tőkés országokban a súlyosabb probléma, hogy a termelés lassú növekedését a munkanélküliek számának ugrásszerű emelkedése és a felgyorsuló infláció kíséri. A növekedési ütem, a munkanélküliség és az infláció együttesen már olyan tünet, amiből meg lehet ítélni a gazdaság egészének helyzetét, a változás lényegét. A termelés növekedésének alacsony üteme nem ösztönzi a tőkéseket új beruházásokra, a termelés bővítésére. Elmaradnak a gépekre. berendezésekre, felszereléseikre a megrendelések, ami a nehézipari és a gépipari ágazatok vállalatainál a termelés csökkenéséhez vezet. S a tőkés viszonyok között, ha csökken a termelés, a feleslegessé váló munkaerőt elbocsátják. Ez az egyik oka a munkanélküliségnek. Míg a másik az infláció. Ugyanis az infláció jellegzetessége, hogy minden terméknek az ára szinte naponta emelkedik. A munkások a drágulás következtében éles harcot vívnak életszínvonaluk csökkentése ellen, és béremeléseket követelnek. Ha megkapják, ezzel a termékek önköltségén belül a munkabér mint költségtényező nagyobb lesz. Ez ismét a cikkek drágulása irányában hat, mert a tőkés nem hajlandó profitját csökkenteni, a terheket a fogyasztóra hárítja át. Tehát miközben a munkás életszínvonala biztosításáért küzd és jogos harcot vív, a tőkés, hatalmi pozícióban lévén — a nép tömegeinek kárt okozva — a profitját védi, sőt, növeli. Az infláció bizalmatlanná teszi a vásárlót, tart a helyzet rosszabbodásától — ráadásul a munkás fél az elbocsátástól — ezért tartalékol, kevesebbet fogyaszt. Ugyanebben az irányban hat maga az áremelkedés is, ami egy bizonyos ponton túl — még az egész jövedelem elköltése esetén is — kisebb árumennyiség megvásárlását teszi csak lehetővé. Végső soron tehát nemcsak a beruházási tevékenység csökken, hanem a személyes fogyasztás sem nő olyan ütemben, mint korábban. Ez szintén visszahat a termelésre, annak csökkentése irányában. S ha ehhez a már huzamosan munka nélkül levők sok milliós táborát is hozzávesszük, a fogyasztás viszonylagos csökkentésének irányzata még erőteljesebb lesz. Nem szükséges magyarázni, hogy — a munkanélküli segély mellett "is — a munkátlan ember fél a jövőtől, fél attól, hogy sokáig nem jut ismét munkához, fél a segély értékének csökkenésétől, mivel infláció van, s ezért tartalékol. A segély is kisebb, mint a fizetése volt, tehát kényszerűen is kevesebbet fogyaszt, ráadásul takarékoskodik is, így fogyasztása még kisebb. Tehát nem a termelés növekedési üteme, annak a korábbinál alacsonyabb szintje csak a probléma, az csupán .következménye egyéb nehézségeknek, mutatója a mélyebb okoknak. Magyarország szempontjából is közömbös, hogy a tőkés országokban az ütem hogyan alakul, de az már nem, hogy ezen országok belső piaca bővül-e vagy stagnál, esetleg szűkül. Ma ugyanis nagyon nehéz eladni a tőkés piacokon, mert mind a termelő, mind a fogyasztó mérsékelte vásárlásait, és még az adott tőkés ország saját termelését is nehezen tudja értékesíteni. Ezzel szemben óriási az árukínálat a tőkés piacokon, ami az importőrt, a külföldi vásárlót elkápráztatja. S ami ezzel együtt jár: a tőkés országokban, ha már vásárolnak külföldről, igényesek a minőségre, a csomagolásra, a szállítás módjára, tüzetesen vizsgálják az árat és lehetne tovább sorolni. Gy. I. (Következik: Az árrobbanás hatása) Gyorsvasát a föld alatt 1975-ben felvonultak a nehéz munkagépek, és megkezdték a fővárosi észak—déli metróvonal Könyves Kálmán körút—Kőbánya-Kispest vasútállomás közti 4,5 km hosszú szakaszának yépi- tesét. Azóta 40—50 vállalat dolgozói, — átlagosan 1000 munkás 3 műszakhan építi a metrót, amely a jövő év első felében már a Deák tértől Kőbánya-Kispestig szállítja az utasokat. — A legtöbb gondot az okozta —, mondta dr. Várszegi Gyula, a nagy munkát koordináló MET- POBER Vállalat igazgatója —. hogy az Üllői úton csak. a villamosforgalom fenntartása mellett dolgozhattunk. Mivel a metró ezen a szakaszán nem mélyen a löld alatt, hanem az úttest felbontásával úgynevezett kéreg- vasútként épül —, a villamos vágányait a munkától függően minduntalan az út egyik oldaláról a másikra kellett áthelyezni. • A talajvíz ellen hagyományos kutakat kell építeni — melyek a talajvizet összegyűjtik és elvezetik. A talajvíz a metróépítők ellensége — a föld alatti munkák jelentős részét a víztelenítés teszi ki. (Fotó: Hauer Lajos felvételei — KS) • Épül a Pöttyös utcai metróállomás. A képen jól látható az úttest alatt kialakított leendő utas- aluljáró. • A Határ úti metróállomáson már a burkolok dolgoznak. Befejeződött az útburkolat alatt húzódó kábelek, csatornák, víz- és gázvezetékek áthelyezése is. A munkák nagyságára jellemző: 250 ezer köbméter földet mozgattunk meg, 120 ezer köbméter betont építettünk be és 12 ezer tonna vas- és acélszerkezetet használtunk fel ennek a metrószakasznak megépítéséhez. A munkák háromnegyed része már elkészült. Most a vágányokat építik, folyik a transzformátorok szerelése. Az állomásokon épületgépészeti szereléseket és burkolómunkákat végeznek. Az új vonalszakasznak öt állomása lesz. A Könyves Kálmán körúti megállóhoz egy csarnokaluljáró és közúti felüljáró csatlakozik. Ez utóbbit már átadták a forgalomnak. Az Ecseri úti és Pöttyös utcai megállóhoz az Üllői út alatt átvezető aluljárón keresztül juthat majd az utas. A Halár útnál egy nagyobb aluljáró vezet a metróállomáshoz, mert ott lesz a villamosok végállomása — nagyobb forgalmú csomópont alakul ki —. várhatóan sok ezer utas fordul ott meg naponta. A Ferihegyi gyorsforgalmi út is ott csatlakozik egy új közúti felüljáróval az Üllői út forgalmába. A Határ úttól a felszínen halad a metró Kőbánya- Kispest vasútállomásig — a vonal végállomásáig. A metró vágányaitól gyalogos felüljáró vezet majd az átépített vasútállomás peronjaira. A forgalmat az állomásépület mellé helyezett autóbusz-végállomás is növeli majd. A Budapest környéki településekről, Monor, Üllő. Cegléd irányából a fővárosba érkez.ő Volán munkásjáratok végállomása a Népligetnél, a Könyves Kálmán körúti metróállomás közvetlen szomszédságában lesz. Az új metróvonal építésénél a távoli jövőt is tervbe vették: a Határ úti állomásnál egy elágazást is beépítettek, ahonnan az ezredforduló táján a vonalat a Ferihegyi repülőtérig meghosz- szabbítják. A hatalmas beruházást egy korszerű járműtelep egészíti ki, ahol a metró szerelvényeit .javítani fogják — ott végzik majd az összes mozgólépcső főjavítását is. B. I.
