Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-03 / 153. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1979. Julias 3. Rohammal már nem megy SZOCI ALIST A K( J Y ÜTTMÜ K Ö OKS Á környezetvédelem nemzetközi feladat A környezetvédelem ma már nemzetközi üggyé vált. A népek egymásra vannak utalva, hogy megóvják a földet, a levegőt, a vizeket, a technikai fejlődést kísérő fizikai, kémiai, biológiai hatásoktól, a szennyeződésektől, és a mérgezésektől. A szocalista országokban folyamatosan figyelemmel kísérik azokat a környezeti ártalmakat, amelyek együtt jártak a gyors átalakulással, az ipar és a mezőgazdaság nagyüzemi fejlődésével, az urbanizációval. Az alábbiakban a KGST- tagállamoknajc a környezetvédelem és a környezetfejlesztés területén folytatott együttműködéséről nyilatkozik dr. Gonda György államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke. Az emberiség időszerű gondjai — A KGST-tagállamok — a szocialista építés elveinek megfelelően — a gazdasági feladatok tervezésekor nagymértékben tekintetbe veszik a környezetvédelem szempontjait. A bennünket körülvevő világ megfigyelése, a természet leépülésének megakadályozását célzó tudományos, technikai, gazdasági és törvényhozási intézkedések sora tanúsítja, hogy a szocialista országok kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak az élővilág megóvásának. * A szocialista országok ez irányú együttműködésének jellemző vonása, hogy a gyakorlati kérdések megoldására összpontosítják erőiket. Azaz: nem elégednek meg a védelmet biztosító feladatok meghatározásával, hanem elsősorban az intézkedések gyakorlatban történő érvényesítését tartják céljuknak. A KGST Tudományos-Műszaki Együttműködési Bizottsága által kidolgozott közös porgram elfogadása azt jelentette, hogy az ágazati együttműködést a nagy volumenű tudományos-technikai feladatok megoldására való törekvés váltotta fel a környezetvédelemben. Az emberiség időszerű gondjainak megoldására korábban nem született olyan sokoldalú és nagyszabású terv, mint az 1974-ben elfogadott Közös program, amely számba vette az összes fontos feladatot. Miután a megjelölt célok elérése tetemes költséget és munkaráfordítást igényel, a szocialista országok egyesítették anyagi és szellemi kapacitásukat. A megfelelő szervek és szervezetek úgy osztották fel az egyes országok között a témákat, hogy a meginduló kutatás egyszerre szolgálja az adott tagállam és a szocialista országok közösségének érdekeit, a nemzetközi együttműködés elmélyítését. A tevékenység 13 fő irányt, 159 témát ölel fel: egyharmaduk a környezeti szennyeződést csökkentő új technológiai eljárások kidolgozására, illetve a jelenleg alkalmazott ipari eljárások korszerűsítésére irányul: húsz témában nagy hatékonyságú gáz- és víztaszító berendezések kidolgozását tervezik, egy sor témában pedig a hulladékmentes technológiák kidolgozása a cél Négyszáz kutatóintézet A Közös program horderejét jelzi, hogy átfogja az általános elméleti és alapkutatásokat, egyesíti a környezetvédelem szociális-gazdasági és jogi szempontjait, s — ami talán a legfontosabb — egyszerre érvényesíti a nagy egység: a környezet és a természetvédelem terén 4 ránk váró feladatokat. A talaj, a termőföld védelme, a vizek és a levegő tisztaságának megóvása különösen fontos feladat, amely- lyel alaposan foglalkoznak valamennyi KGST-tagországban. Érthető ez, hiszen a föld védelme összefügg a vizek jó minőségének megőrzésével, mert ismeretes, hogy a mezőgazdasági termelés kemizálása, a koncentrált állattartás nagymértékben fokozza a folyók, a tavak, az élővizek szennyezettségét. Az e téren jelentkező tennivalók kiemelt kezelését sürgeti az ipar fejlődése, a lakosság életkörülményeinek változása, amely szintén hozzájárul a hulladékok és a szennyvizek mennyiségének növekedéséhez. A folyamatban levő munkák nagyságát jelzi, hogy a program megvalósításában a KGST-tagor- szágoknak mintegy négyszáz tudományos-kutató és tervező- szerkesztő intézete vesz részt. A tevékenység eredményességét, hatásfokát példázza, hogy az elmúlt 5 évben több mint ezer feladatot oldottak meg. Igen érdekes módszer született az ember és környezete kölcsönhatásában érvényesülő gazdasági és más tényezők szerepének vizsgálatára. A módszer kimunkálásakor az érdekelt K^ST-tagországok tudósai — köztük a magyar szakemberek — abból indultak ki, hogy az ember és környezete viszonyának ismerete a gazdasági fejlődés tervezéséhez, valamint a környezet védelméhez és átalakításához egyaránt fontos. Jelenleg több országban folynak a kí- Séi letek természetes körülmények között: iparilag fejlett területeken, illetve mezőgazdasági körzetben. Hasonló célú vizsgálódás helyszíne volt a csehszlovákiai Jizer-hegység. Bulgáriában a Devna—Várna körzet, az NDK-beli Bitterfeld, s a magyarországi Tatabánya is. Az itteni tapasztalatok megfelelő feldolgozása, mérlegelése után fogalmazzák meg az érdekelt KGST-tagországok környezet- védelmi és környezetjavítási tennivalóit. Az elmúlt néhány év együttműködésének tapasztalata az is, hogy a környezetvédelem pedagógiai szempontjai teret nyertek a szocialista közösség országainak együttes munkájában. A fejlődés valamennyiünket sürget: várható, hogy 1980-ig kialakul a környezetvédelmi ismeretek és módszerek képzési programja az általános, a közép- és a főiskolák részére, sőt, megoldják az e tárgyat oktató pedagógusok felkészítését is. Az alapelvekben egyetértünk: már elkészült a pedagógiai célú környezetvédelmi kifejezések szótára, s mindenütt felmérték, hogy a „környezetvédelem” címszó alá sorolható ismeretek oktatása pillanatnyilag milyen színvonalon áll. Ezek alapján dolgozták ki azokat az ajánlásokat, amelyeket jelenleg tanulmányoznak a szocialista országok megfelelő intézményeiben. Ezen a téren annál is fontosabb a cselekvés, mert a szakemberek megállapították, hogy az ezredforduló mérnökeinek képzésénél alaposan figyelembe kell venni a leendő mérnököknek a környező világhoz való viszonyát. A környezetvédelem — önvédelem A környezetvédelem higiéniai feladataival összefüggésben kidolgozták egy sor lég-, talaj- és vízszennyező anyag meghatározásának fizikai-kémiai módszerét, amelynek kimunkálásában magyar szakemberek is részt vettek. Tovább is léptünk, mert már el is határozták az új módszernek az érdekelt KGST-tagországok egészségügyi gyakorlatába való bevezetését. Jelenleg aktív munka folyik a talaj kémiai és mikrobiológiai szennyeződések megállapítását célzó módszerek egységesítése érdekében. A vizek szennyeződésétől való védelme kapcsán fejlesztették ki az elfolyó vizek tisztításának módszereit és berendezéseit, az ülepítmények feldolgozásának metodikáját; a szennyvizek biológiai tisztázását biztosító új berendezés 15—20 százalékos vízmegtakarítást eredményez az eddigi derítőkhöz viszonyítva. Az érdekelt KGST-országok vízgazdálkodási szervezetei összeállították a komplex hasznosítás, a víztartalékok védelmének és az árvízvédelem általános rendszerét a Tisza-medencében. Az itteni tapasztalatokat széles körben felhasználják majd az építkezések tervezésénél. Nagy figyelem kíséri a környezetvédelem problémáival kapcsolatos információcserét is. Létrehozták azt az információs alrendszert, az INFORMOSZ-t, amely alkalmas a legizgalmasabb környezetvédelmi problémák ismeretanyagának azonnali szolgáltatására. A KGST-tagországok elméleti, gyakorlati tevékenysége egyaránt tükrözi — noha korántsem szóltunk valamennyi fő témáról, illetve kutatási irányról —, hogy a környezetvédelem fontosságát valamennyi szocialista ország felismerte. A kormányzati erőfeszítések mellett a legfőbb cél a társadalom minden tagjában tudatosítani, hogy földünk, vizünk, levegőnk — egyszóval: környezetünk védelme — önvédelem. (MTI—APN) Baja lakosainak száma 1980-ra előreláthatóan 40 ezer lesz. Jelenleg 12 autóbusz látja el a város tömegközlekedését, s ezek a járművek a forgalomban levő buszok közül a legkorszerűbbek közé tartoznak. A város lakosainak száma azonban korántsem tükrözi azt a forgalmat, amit a 9-es számú Volán bajai telepe évente lebonyolít. Baja utasszáma az elmúlt 8 év alatt 2,5 millióról 8,2 millióra növekedett, ami 248.8 százalékos fejlődést jelent. Ez a szám 1980- ra előreláthatóan eléri a 7.8 milliót. 1985-re pedig a 10,5 milliót. E gyorsan növekvő forgalom mind a város vezetőitől, mind a Volán Vállalattól jelentős erőfeszítéseket. komoly anyagi ráfordítást igényelt és igényel a jövőben is. Kialakultak Baján az ipari területek, melyek az utasforgalom megnövekedésével jártak együtt. A város autóbusz-útvonalai sok helyen messze elmaradnak a követelményektől. A gödrös-kátyús utak az utasok kényelmetíensé-- gén túl jelentősen csökkentik a buszok élettartamát, gyakoribbak a különböző alkatrészcserék. A már említett forgalomnövekedés szükségszerűvé tette a tömegközlekedés módosítását, a hálózatrendszer átalakítását, egyes járatok korlátozását, vagy új járatok beállítását. A legnagyobb előrelépés 1977- ben történt, amikor a 9-es számú Volán bajai telepe az Indított járatok számát 10.8 százalékkal, a férőhelyet ugyancsak 10,8 százalékkal növelte. Gondot fordítottak arra is, hogy belterületen maximum 300. külterületen 500 méter legyen az autóbuszmegállók egymástól való távolsága. A korszerűbb forgalomirányítás érdekében 1977 augusztusában kialakították az Április 4. téri alközpontot. Ezzel lehetővé vált az eddig irányítatlan helyi — Segíítsééég! I elkapom a fejem. Fölöttem, a hatodikon egy nő jajveszékel kisgyermekével az erkélyen. Gyors terepszemle. URH-s kocsi sehol a közelben. Mese nincs: magam megyek. — Tartson ki, asszonyom! — próbálom fellőni a hangom a szédítő magasba. — Egy perc, és ott vagyok. Be a lépcsőházba. „A lift nem működik”. Gyerünk! Lótás-futás az egész hatodik. Kamarásné, házbizalmi, egy üveg szódával és egy nedves törülközővel előttem szaporázik. Köny- nyű odatalálnom a tett színhelyére. A segítő jó szomszédok mind egyetlen ajtón áramlanak be- és kifelé. Lélekszakadva lépem át a küszöböt én is. Hátborzongató a látvány: a 7Sl-esben, a szobában a még veretlen hitvesi ágyon mennyezeti vakolatdarabokból egy nagy halom. De jó sok ám! Úgyannyira, hogy a szőnyegnyi darabon álarcát vesztett plafon gonoszkodva fitogtatja cementfoltos, vízfolyá- sos énjét, és mintha azt sugallná, hogy „vádlottak padjára az esővel", mert mindennek az az átok csapadék az oka! Megkönnyebbülök. Pártos Jánosáé és 3 éves fia, a kis Karesz mégiscsak él! — Mór omlott a mennyezet1, amikor Pártosné a futni készülő tej fenyegető illatára gyermekét magához ölelte és úgy" rohant ki vele a konyhába. Ha nincs tej, végük van — így egy szavahihető tanú, az első szomszédasszony, aki a konyhájukban tartózkodott a balszerencse jöttére. Tej. áldott légy a tejtermékek élén. hogy két magyar állampolgárt időben szólítottál! Hanem az ideg még dolgozik Pártosnéban. Szegény, úgy elgyengült, oly halovány, hogy így közlekedés forgalmának tervszerű lebonyolítására. Az utazóközönség jobb tájékoztatására az egyes megállóhelyeknél vonaltérképeket és vonalmenetrendet helyeztek el. A menetidők betartását károsan befolyásolja a Szegedi úti vasúti sorompó, amely gyakran 10—15 percig is megállásra kényszeríti a menetidő szerinti járatokat. A már említett rossz utak miatt sok esetben kerülővel feleslegesen utaztatják a közönséget. Az 5-ös, 6-os és 8-as járatokon a reggeli időszakban igen nagy a torlódás, melynek csökkentéséért illetve megszüntetéséért mind a Volán Vállalat, mind a városi tanács és az üzemek keresik a megoldás lehetőségét. Az utaskiszolgálás korszerűsítésére és az utasáramlás meggyorsítására 1978 októberében Baján is bevezették a szovjet gyártmányú jegykiadó félautomaták használatát. örvendetes, hogy az utóbbi időben javult a Volán gépkocsi- vezetői és az utazóközönség közötti kapcsolat. A kulturált utaztatást a közönség is kulturáltabb részvétellel honorálja. Igen sürget az egyes forgalmi utak állapotának mielőbbi helyreállítása, mint például a Bajcsy- Zsilinszky utca vagy a Duna- parti körút. Baján jelenleg 14 kilométeren felszedték az útburkolatot a gázvezetékek lefektetése miatt, s a helyreállítási munkák igen lassan haladnak. A Bajai Városi Tanács V. B. a napokban tárgyalta a város tömegközlekedésének helyzetét, és meghatározták azokat a legfontosabb tennivalókat, amely a város, illetve a Volán Vállalat részéről megvalósításra várnak a tömegközlekedés további korszerűsítésére, zavartalan biztosítására. Sz. F. semmiképp nem hagyhatják magára a lakók. — Orvost! — hangzik egy aggodalmas kiáltás a folyosón. — Ne!... Ne orvost! Inkább kivitelezőt! — érvelek a nagyobb szükség mellett. — Adják meg a szamát. Felhívom. Hét óra, 59 perc, 40 másodperc. Kivitelező veszi az adást. Ígéri, hogy a felelősöket perceken belül összekapja és különbusszal a helyszínre küldi. Nyolctizenkettőkor megérkeznek a felelősök. Köveer Lajos brigadéros hat emberével mun- kálódott itt egykoron a tetőszigeteléssel. A brigádvezető tárgyilagos ember; csak a száraz tényt hajlandó egyelőre konstatálni: — Igen, ez vizet kapott. Felülről. Ha nem folyik eső a födém és a mennyezeti réteg közé. a plafon nem pukkad fel, nem omlik le, és mi nem állunk itt. — Létrát! — rendelkezik a tettek embere. Kitapogatja a plafont, majd egy hegyes végű valamivel hirtelen átszúrja, és mint egy jó kezű sebész, aki ritka kórképre lel, csillogó szemmel adja tudtára a lent várakozó köznépnek: — Jól sejtettem. Innen hiányzik egy 3x3-as szigetelő lemez. Ezért ázik be a lakás. De hát nem értem ... Amikor csináltuk, olyan pontosan kiméreteztem a lemezeket mindenhová, ahogyan az elő volt írva. Hová lett mégis ez az egy? Hogy tűnhetett el egyáltalán? ... — Csapodat Csapoda Bernát! — ordítja el magát a felelősök feje, mint akinek az agyában már dereng valami. — Ide, hozzám! Miért dicsekszik maga folyton azzal, hogy akárhogy is eshet az eső, a maga nyulai soha nem áznak meg? Miért? Mi van a maga nyulainak a feje fölött? Feleljen! — Főnök! fin már nem bírom • Furcsa küzdelem ez, apró mozzanatok zászlóaljai sorakoznak a csatamezőn, s az igény előőrsei, a kényelmeskedés utóvédjei galoppoznak körülöttük. Voltak, vannak közlegények, tisztek, tábornokok, akik úgy hitték, hiszik, egyetlen derekas rohammal beveszik az állított erődöt. Ám mind többen látják be, nem megy ez így, s új elemekkel gazdagítják, teszik hatásosabbá stratégiájukat, taktikájukat. Fölhagyva a képletességgel' a csatamező a termelés, s az erőd a termékben megtestesülő —, de a tervezéstől a vevőszolgálatig tucatnyi tényezőt magában foglaló — minőség. Csupán négy—hat százalék között van az ún. kiváló minőségű áruk aránya a hazai cipőipar teljes termelésén belül. A cipőkészítésben vezetőnek tekinthető külföldi cégeknél ez a szám 20—40 százalék. Az objektív okok mellett jórészt a technológiai rendetlenségre, a szervezetlenségből fakadó kapkodásra, egy-egy részművelet — pl. a talpragasztás — ismétlődő hibáira vezethető vissza, hogy nálunk a lehetségesnél kisebb a kiváló és az első osztályú áruk aránya. A női csizmáknál — MEO, kereskedelem, vásárlók összesen — a kifogásolt termékek 89 százalékánál, a gyermekcipők 62 százalékánál állapítottak meg műszaki — gyártási — hibát. Nem okvetlenül a kiválót, a már-már tökéletes árut kell értenünk minőségen — bár a közvélekedésben fölbukkan ez is —, hanem a használati célnak — rendeltetésnek — megfelelőt, azaz az előírttal — a tervezettel — egyező minőségű — osztályú — terméket. S ráadásul azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a minőségi jellemzők alkotta mérce nem mozdulatlan, a piaci igények alapján változik: magasabbra, alacsonyabbra kerül. Minden árufajtának a maga szerepkörében kell megfelelnie a minőségi követelményeknek. A zsebrádiótól például nem várható el az a hangmi- ■riőség, ami az asztali készüléknél természetes —, műszaki jellemzőivel éppúgy, mint árával, értékesítésével — csomagolás, szállítási határidő, stb. — feltételeivel. Summa summarum: a minőség a megbízhatósággal egyenlő. • Hat éve vagyunk csak tagjai az Európai Minőségügyi Szervezetnek, nem kapkodtuk el a dolgot — vélhetnénk aligha alaptalan malíciával. Legyünk azonban tárgyilagosak. A gazdasági fejlődés bizonyos szakaszában a mennyiségi igények kielégítése elsődleges. Ezen a szakaszon most már túljutottunk, ám késve ismertük fel, láttuk be, hogy mind a bel-, mind a külföldi vevők szemében döntővé vált az áru minősége. A késedelmes belátás lassú cselekvéssel társul, ez a gondunk. tovább. Mindent beismerek. Mindent bevallók. De csak négyszemközt, ha lehet... Szigorúan bizalmas! Pártosné és a gyerek, Kamarásné, a többi lakó, de még a nem illetékes brigádtagok is. kiszorultak a tejszagú konyhába, és a továbSi rendelkezésig azt jósolgatják, milyen idő lesz holnap. Odabenn pedig, a megcsúfolt hajlékban, zárt ajtó mögött a kivitelező Csapoda töredelmesen megvallja, hogy a szóban forgó és az innen hiányzó tárgyi bizonyíték megvan; csupán Csa- poda-célra elcsapta, illetve elszabta nyusziházának a tetejére. Punktum. így esett. De ha a főnök erősködik, visszahozhatja. A nyulak majd csak ellesznek valahogy. Itt viszont, ugyebár, emberekről van szó. A főnök nemcsak hogy erős- ködött, de személyesen maga intézkedett a hézagpótlásról. Majd pedig felsőbb szerveknél kijárta, hogy Csapoda Bernátot sújtsák az alábbi 6 hónapos büntetéssel: „Csapoda Bernát tartozik teljes áron olyan bort vásárolni, amelyből kispórolták az alkoholt; olyan öltönyt kaphat csak az áruházban, amelynek bélését és zsebét a szabász hazavitte kispárnatakarónak; kizárólag olyan televíziót vehet, amelynek nincs hátlapja, mert a kemény borítóra a szerelőnek odahaza volt szüksége; és végül, azt a lemezjátszót köteles megvenni, amelynek tűje szőrén-szálán eltűnt, és a lemezek barázdáit még a csomagoló- ban elsinkófálták. Mellékbüntetésül mindemellett sújtsák olyan fizetési borítékok átvételi kötelezettségével, amely borítékok a szokottnál átlátszób- bak, illetve teljesen átlátszók. Az ítélet végrehajtandó annak jogerőre emelkedése napján, de leginkább azonnal". Kohl Antal Viharos tenger hullámaira emlékeztet az ipari értékesítés váltakozása: 1978 decemberében 80,i milliárd forint értékű áru hagyta el a termelőhelyeket, 1979 januárjában 51,8 milliárdnyi. A fémtömegcikk-ipar például 283 millió forinttal nagyobb értékű árut szállított a belkereskedelemnek tavaly szeptemberben — azaz: a negyedév végén! — mint júliusban, a negyedév kezdetekor. Föltételezhe- tő-e, hogy a kapkodás, a túlórázás, a minden áron való kiszállítás közepette ott volna a minőség a fő helyen, ahol lennie kellene? • Széles körben és több ízben megismételt vizsgálatok bizonyítják: a negyedévek utolsó hónapjában, de különösen a félév, az esztendő befejező szakaszában az átlagosnak két-, háromszorosára nő a minőségromlás miatti ún. árengedményes termékek aránya a teljes árukibocsátáson belül. A kohó- és gépipar területén a legtöbb kár — minőségromlás következtében — a híradás- és vákuumtechnikai iparban, a villamos berendezés- és készülékiparban tapasztalható, s a roham idején, azaz a negyedévek végén készített termékek négyszer gyakrabban szorulnak garanciális javításra, mint a többi hónapban előállítottak. A gépiparban idén a terv szerint a termelési érték négyszázalékos novelese a cél; a korábbiaknál lassúbb ritmus lehetőséget nyújt a minőség előtérbe helyezésére. • Kérdés: így lesz-e? Hiszen a tárca reprezentatív vizsgálatai szerint a teljesítménybérben elszámoltaknak mindössze nyolc százaléka az, akinek javadalmazása függ lényegesen a mennyiség és minőség viszonyától! Hiba lenne tehál csak a vállalatoktól számon- kérni a termékminőség alakulását. A szabályozórendszer egésze nem ösztönzött ebbe az irányba — hanem a volumen felé terelt —, s ezért a termelők szelekció nélkül változtatták a termékskálát. A jót, a korszerűt silánnyal, az elavulttal egy gyékényen árulva. Az idén a szabályozók alkotta gazdálkodási keretek a korábbinál valamelyest jobban kifejezik azt a társadalmi érdekeltséget, amely a minőséghez fűződik, s a jövőre tervezett változások még inkább ebbe az irányba mutatnak. S ha a makrokörnyezet ilyen átalakulását gyorsuló ritmusban követi ;a; mikrokörnyezet reagálása —, ne feledjük: ahol nem megfelelően szervezett a munka, ott nincs kellő fegyelem. Fegyelem híján pedig puszta óhaj marad a minőség, akkor kiegészíthetjük a címként választott megállapítást: Rohammal már nem megy — de másként — igen. V. T. Űj munkacsarnok épül • Épül a bajai Férfifehérnemá- gyár új munkacsarnoka. Felvételünkön: a daruskocsí a homlokzati elemeket helyezi el. Automata tejüzem A Mongol Állattenyésztési Kutató Intézet munkatársai tej- és tejtermékgyártó üzemek technológiáját dolgozzák ki. Segítségükkel kezdte meg munkáját az arhangáji kerület „Gerelt Zam” termelőszövetkezetének tejüzeme is. A kutatók legutóbb teljesen auomatizált üzemet terveztek a Góbi-Altáj kerület egyik termelőszövetkezetének a tejgazdasága számára. Az üzem napi négy tonna tejtermék előállítására képes. (BUDAPRESS—MONCAME) Szigorúan bizalmas tanmese t Javult Baja tömegközlekedése
