Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-15 / 164. szám
1979. július 15. • PETŐFI NÉPE • 3 AZ ÖSSZEFOGÁS EREDMÉNYE Gazdag, változatos, színes történetű ez a település. Azon a helyen, ahol ma egy átlagostól elütő települési rendszerben csaknem négyezer ember él együtt, az elmúlt évszázadokban sokféle, nehéz küzdelmet vívott az itteni lakosság. Ugyanis e falu lakóinak jó része még ma is teljes joggal német anyanyelvű nemzetiséginek mondhatja magát. Császártöltés hétköznapjai 9 A község egyik tetszetős új utcája. elért eredményeknek. Különösen annak, hogy az oktatási hálózatunkat sikerült gazdagítani, korszerűbbé tenni. Az iskolánkban van már tornaterem, uszoda, elegendő tanterem. Mindez ' elégedettségre ösztönöz minket. Sikerült elérnünk, hogy iskolánkban a nevelők, a szülők, valamint a gyerekek nagy megelégedésére ma már csakis délelőtti tanítás folyik. — A megyei tanács értékelése azt mutatja, hogy Császártöltés lakói folyamatosan és nagyon aktívan veszik ki részüket a társadalmi munkából. — Ezt örömmel mondhatjuk el; a legteljesebb mértékben az elégedettség hangján szólhatunk róla. Igyekeztünk az utóbbi években különösen olyan célokat kitűzni magunk elé, melynek megvalósítását a lakosság többsége saját ügyének érezte. Felhívással fordultunk az itt élőkhöz: évente legalább két napot töltsenek el társadalmi munkában. Valameny- nyi keresőképes felnőtt lakosra számítottunk. A reagálás a vártnál is nagyszerűbb volt. Már a legelső esztendőben csaknem félmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek azok, akik a felhívás értelmét, tartalmát megértették. Megmozdult a falu apraja- nagyja. Szülők, pedagógusok, iskolai osztályok, úttörőcsoportok éppúgy szorgoskodtak, mint az egyes munkahelyi kollektívák, szocialista brigádok. Tervbe vettük azt is, hogy az óvodai, bölcsődei ellátást megjavítjuk. Azt akartuk, hogy ne legyen egyetlen olyan gyerek sem, aki kívül marad az intézmények falain. Örömmel állíthatjuk, hogy ezt sikerült elérni. — Az uszoda megépítésének mi volt a célja? — Az egyik úttörőparlamenten két-három évvel ezelőtt felvetődött a kérdés. Lehetne-e egy ilyet építeni? Ott volt a tanács egyik vezetője, valamint a téesz elnöke és a Vegyesipari Szövetkezet egyik vezetője is. Együttesen megígérték, hogy elkészítik az uszodát. A tanács százezer forinttal hozzájárult a tervhez, és mi lett az eredmény? összesen mintegy másfél milliós értékű produktum állhat hamarosan a fiatalok, a lakosság rendelkezésére. Közben gondoskodnunk kellett a szennyvízelvezető rendszer kiépítéséről is stb. — Ügy tudjuk, hogy az elmúlt esztendőkben sok egyéb fejlesztési-felújítási gondjuk is akadt? — Igen. Fel kellett újítanunk a művelődési házat, a parkosítás is sürgetett, és szebbé akartuk tenni a község utcáit. Ugyanakkor gondoskodtunk többek között a . külterületi utak karbantartásáról és sok más egyébről is. — Sokan emlékeznek még arra, hogy az elmúlt esztendő végén volt a falu életének egy nagyon emlékezetes, gyönyörű napja. — Igen, ez volt az a nap, december 20-a, amikor nem kevesebb történt Császártöltésen, minthogy egyszerre avathattuk fel az új tornatermünket, a háromtermes óvodánkat, a pártszékházat. a Vegyeísipari Szövetkezet szerelő- csarnokát és a téesz baromfitelepét. Ügy gondoljuk, hogy a felsoroltak méltán tehettek büszkévé bennünket. □ □ □ Aki a fenti sorokat olvasva ezek után arra gondol, hogy Császártöltésen az élet immár úgymond „fenékig tejfel”, az persze nagyon téved. Itt is, mint sok más helyen, nagyban megváltozott ugyan az élet; lelkesítőek az eredmények, ám ezekkel együtt megnövekedtek a gondok is, főként a megnövekedett igények következtében. Ezek közül csak futólag megemlítve,, álljon itt néhány: Megoldatlan a helybeli lakosság egészségügyi ellátása. Jelenleg Kiskőröshöz, Kalocsához, Bajához és Kiskunhalashoz tartoznak ilyen szempontból. E sokféle kötődést, sajnos néha még az orvos is ösz- szekeveri a gyakorlat közben. A megoldás: a sürgős, úgymond felsőbbszintű intézkedés. Azt tervezik a helyi vezetők, hogy a megyei tanács legközelebbi ülésén interpellálnak majd ez ügyben. A bolthálózatunk is elégtelen. Az elaprózott, szétszórt kicsi üzletek nem pótolhatják ma már egy ekkora településen a korszerű áruházát. Ezt az is alátámasztja, hogy kicsi, kevés, szűkös, elégtelen a raktári készlet. Éppen ezért ilyen tekintetben is fel-fel- merülnek a panaszok. Ha nagyjából kielégítő is, de baj van a közlekedéssel. Kiskunhalas irányában például nem éppen jó az utazási lehetőség. Ez azért is gond, mivel részben egészségügyi ellátást tekintve ehhez a városhoz tartozik a község. □ □ □ Legvégül álljon itt egy jelképesnek szánt valós adat. A most végzett nyolcadikosok közül egytől egyig mindenki továbbtanul. Méghozzá a fiatalok egyik fele gimnáziumban és szakközépiskoláiban, a másik fele pedig szakmunkásképző intézetben készül az életre szeptembertől. Ami ehhez szorosan kapcsolódik, az a szép gond, hogy ebben a helységben felsőfokon ma már többen tanulnak tovább, mint amennyit a faluban foglalkoztatni tudnak, diplomájuk megszerzése után. A fentiekhez vajon mit is lehetne hozzátenni? Legfeljebb azt, hogy Császártöltésen a jelek szerint van elég ok az örömre, bizakodásra. Varr» Mihály A község vezetőivel beszélgetünk az itteni emberek életéről, sorsáról, szorgos tevékenységéről. Cserjés Sándor tanácselnök, Mária István iskolaigazgató — aki egyben a községi pártszervezet titkára is, és Viedner István tanácstitkár bőségesen ad felvilágosítást, „eligazítást” annak, aki arra kíváncsi, hogy mi is történik valójában Császártöltésen ezekben az esztendőkben, és hogy mi minden kellett ahhoz, hogy a megyei településfejlesztési versenyben a kétezer-ötszáz lakost meghaladó helységek kategóriájában a második helyet érdemeljék ki? Ennek a sikernek az eléréséhez az is hozzájárult, hogy valamennyi községi vezető helybeli születésű, s hogy az itt élő emberek társadalmi összefogásának a jelentőségét sokan felismerték. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert egyes helyeken tapasztalható még a lakosság részéről megnyilvánuló közömbösség is. Ahol tehát ennek az ellenkezőjét látja az ember, ott minden bizonnyal elismeréssel is adózik az áldozatkész közreműködőknek. Amikor például a jelenleg ezernél több tagot számláló termelő- szövetkezet kiérdemelte a kiváló címet, a helybeliek nem győztek örülni. S ez történt akkor is, amikor azt látták, hogy az ipartelepítésben is képesek eredményt felmutatni. A Vegyesipari Szövetkezet mechanikai részlege például kávédarálókat gyárt, kilométer- órák készítésével, valamint egyéb motoralkatrészek gyártásával részt vesz a Zsiguli-programban; és az asztalos, lakatos részleg sokoldalú munkálkodásával nagyban hozzájárul a falu életének gazdagításához, az életmód javításához. Ugyanakkor a Kossuth Tsz gépjavító, szolgáltató és varrodai részlege áldásosán fejti ki tevékenységét. Ez utóbbiban összesen nyolcvan nő talált állandó munkát. □ n □ — Van-e valami gondjuk, problémájuk, olyan, mely nagyban nehezíti a pozitív életalakulást? — kérdezzük beszélgetésünk során a község vezetőitől. A válasz erre tömören így hangzik: — Szerencsére több a büszkeség, mint a panasz. Ezt azzal értük el, hogy lakosságunk a vártnál is jobban kiveszi a részét a közös építő tevékenységből, örülünk az • Az utolsó simítások az uszodán. • A szerelőcsarnokban alkatrészek készülnek a Zsigulikhoz. (Pásztor Zoltán felvételei) PÓTOLNI KELL AZ ELMARADÁST Kereskedelem és szolgáltatás Kecskeméten A címben megjelölt téma több szempontból is figyelmet érdemel. Másfél év sincs már hátra az V. ötéves tervidőszakból, így lassan elérkezik a mérlegkészítés ideje, amikor a tanács szakembe- tei összevetik az előirányzatokat a valósággal, s megállapítják: mi az, ami rendben megvalósult, mi készült terven felül, és mi maradt el? A kérdés megválaszolására Gyulai Tibort, a kecskeméti Városi Tanács tervosztályának vezetőjét kértük meg, aki nemrég a városi tanács végrehajtó bizottságának ülésén számolt be az V. ötéves tervidőszak kereskedelmi és szolgáltatási beruházási helyzetéről. — A rendelkezésre álló pénzeszközök elosztásakor elsőrendű feladat volt a lakóterület előkészítése, a lakásépítés — magyarázza Gyulai Tibor. — Sorrendben csak ezután következett a többi beruházás, így a kereskedelmi és a szolgáltató hálózat fejlesztése is. Ennek jelentős bővítését a tervidőszak utolsó két évére tervezhettük, pénzügyi lehetőségeink és a kivitelezői kapacitás függvényében. A lakáscélú pénzeszközök 54 százaléka erre az időszakra jutott, sajnos azonban néhány előre nem kalkulálható tényező — egyebek között a BÁCSÉP munkásainak egy részét megyén kívüli kiemelt beruházásokra rendelték — hátráltatta a tervek valóra váltását. Elsősorban a széchenyivárosi szolgáltató egység átadása késett, itt választanunk kellett: vagy ez, vagy a piaccsarnok épüljön, s a tanács, a város összes lakosának érdekeit képviselve, az utóbbi mellett döntött. A BIK, a BÉK, és az UNIVER ÁFÉSZ próbált segíteni, és közreműködésükkel elkészült néhány olyan üzlet, ami a tervekben nem szerepelt. — Vegyük sorra, milyen új létesítmények építése fejeződik be, vagy kezdődik meg az idei és az azi követő esztendőben. — Az Alsószéktón ' épülő 500 négyzetméter alapterületű ABC jövőre már a vásárlókat fogadja. A felsőszéktói áruházat tervezik. s az a BÉK Vállalat pénzügyi lehetőségeitől függően várhatóan 1980 végéig elkészül. Többszöri halasztás, bonyodalmak után legkésőbb ez év decemberéig átadják a Nyíri út sarkán épülő boltot, amely négy állami gazdaság összefogásával jön létre. Két nagy feladatot is meg kell oldani: az egyik a széchenyivárosi ezer négyzetméteres UNIVER ABC-áruház, a 4 ezer adagos báziskonyha és a kapcsolódó 240 személy kiszolgálására alkalmas vendéglő együttes megépítése. melynek a jövő év utolsó hónapjáig kell elkészülnie. 1980. december 15. a határideje a Május 1. téri, mintegy 3 ezer négyzetméter alapterületű UNIVER ABC és presszó átadásának. — Hol tart a város a többi megyeszékhelyhez viszonyítva? — A megyeszékhely kereskedelmi hálózata más hasonló városokéhoz viszonyítva közepesnek mondható — értékel így az osztályvezető. — Az új létesítmények mellett sok a korszerűtlen bolt, amelyeknek a felújítása nem sokáig várathat magára. Már készülnek is a tervek a Rákóczi úti üzletek átalakítására. A vendéglátó egységek sem nagyon fejlődtek, s az összehasonlítás itt egyáltalán nem hízelgő számunkra : az utolsó helyen állunk. Kedvezőbb képet mutat az egy főre jutó szolgáltatások értéke. A tervidőszak előirányzatainak teljesítésében két évvel előbbre tartunk — legalábbis ezt közlik velünk a statisztikák. Tagadhatatlan azonban, hogy az év végére teljes egészében elkészülő széchenyivárosi szolgáltatóház — mint már említettük — nagyon sokat késett. A lakáskarbantartó egységek átadásában — várhatóan — nem lesz elmaradás. Az ÉPSZISZ saját telephelyén, valamint az Árpád- és a Széchenyivárosban is épít egyet. Tovább bővítik a Bácsmobil telephelyét. A mű- kertvárosi szolgáltatóházhoz hasonlót terveznek a Hunyadi városrészben és a Felsőszéktó területén is; felépülésükkel azonban csak a következő tervidőszak közepe táján lehet számolni. — A kereskedelmi és szolgáltató egységek létesítése tehát elmaradt a hatalmas ütemű lakásépítés mögött, kérdés, mikorra tudja utolérni azt. — Addig is valami kiutat kell találni, amíg a lakótelepi nagy áruházak elkészülnek. Olyat, mint a Széchenyivárosban, ahol — ha kisebb-nagyobb huzavona után is — a profilgazda állami vállalatok ideiglenes árudákat alakítottak ki, s már néhány magánkereskedő is üzletet nyitott, segítve ezzel a lakosság jobb ellátását. A végleges megoldásig a városi tanács illetékesei több ilyen aprócska bolt nyitását tervezik. Mi tagadás — nagy szükség van rájuk. Váczi Tamás Megállapodás a Nehézipari Minisztérium és a Magyar Kémikusok Egyesülete között Együttműködési megállapodást kötött a Nehézipari Minisztérium és a Magyar Kémikusok Egyesülete. Az egyesület a többi között részt vesz a gyógyszer, a növényvédő szer, és az úgynevezett intermedier anyagok gyártása központi fejlesztési programjának kidolgozásában. A program a világpiacon a versenyképesség megerősítését, s a gazdaságos gyártást irányozza elő, ennek érdekében az eredeti kutatások erősítésére, a műszakitechnológiai fejlesztésekre és a piackutatás fokozására helyezi a súlyt. Az országos rendezvényeken kívül jelentős a helyi szervezetek munkája is. Az utóbbi években megerősödtek a megyei szervezetek, így elsősorban Borsod, Veszprém és Győr-Sopron megyében, s egész sor gyárban az üzemi szervezetek is aktívabbá váltak. A szervezetek gondot fordítanak az energiatakarékos technológiák kidolgozására, elterjesztésére, elsősorban a különösen energiaigényes nehézvegyiparban. (MTI) A SZEGEDI KÖRZETI STŰDIÓ FILMJE Kedden délután 17.55-kor sugározza a Magyar Televízió a Kincses Móra című negyvenöt perces filmet, amelynek keretében többek között három novella művészi feldolgozását is láthatják a nézők. A szegedi körzeti stúdió a nagy író születésének századik évfordulójára készítette el a dokumentumokban is bővelkedő alkotást, melynek egyik főszereplője Mentes József, s a rendezője Bariba Attila. • A kiskorú Móra egyik szép jelenetében mekszinész. (Kléner György felvétele) Gavlicsek Károly gyér Kincses Móra a képernyőn
