Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-15 / 138. szám
J3S1$ NAPIRENDEN A TAVALYI KÖLTSÉGVETÉSRŐL SZÓLÓ JELENTÉS PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 138. szám Ára: 1,20 Ft 1979. június 15. péntek Ma kezdődik Brezsnyev és Carter találkozója Az MTI tudósítói írják: Carter amerikai elnök tegnap esti érkezésével indult meg a gyakorlatban is a szovjet—amerikai csúcstalálkozó gépezete az osztrák fővárosban. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, ma dél körül érkezik meg Bécsbe, s a két államfő első alkalommal késő délután, Rudolf Kirchschläger osztrák szövetségi elnöknél találkozik először. Brezsnyev és Carter érdemi tárgyalásai szombaton kezdődnek meg, vasárnap folytatódnak. A hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról szóló újabb szovjet—amerikai megállapodást hétfőn írják alá a bécsi Hofburgban. Szovjet—amerikai legfelsőbb szintű tanácskozásra több éves szünet után kerül most sor: az utolsó ilyen megbeszélés Gerald Ford amerikai elnök vlagyivosz- toki látogatása volt. Leonyid Brezsnyevvel ekkor állapodtak meg a hadászati támadó fegyver- rendszerek korlátozásáról szóló elvekben, ezeket azonban mindez- ideig nem sikerült valóra váltani — mindenekelőtt amiatt, mert az amerikai kormányzat változása után a Carter-konmány hosszú időn keresztül nem ismerte fel a megvalósítás járható útját. Csak az elmúlt években tanúsított állhatatos és ugyanakkor a megállapodás értelmében kompromisszumokra kész szovjet magatartás segítette elő, hogy a tárgyalások folytatódjanak, s elvezessenek a kívánt eredményhez. Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka Tegnap délelőtt 11 órakor a Parlamentben megnyílt az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán megjelentek: Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly, Óvári Miklós és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A tanácskozáson részt vettek a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az osztrák fővárosban, amely most másodízben lesz szovjet— amerikai legfelsőbb szintű megbeszélés színhelye, egyelőre még csak a találkozó közvetlen környezetének, a Hofbungnak és környékének, illetve a Szovjetunió és az Egyesült Államok nagykövetségének külső képe mutatja, hogy nagy fontosságú tanácskozásra kerül sor. A Hofburgban működő sajtóiroda már megnyitotta kapuit, s tegnap délután több mint 1200 különtudósító, újságíró, rádió- és televíziós riporter, fotós és filmes kérte akkreditálását, hogy a helyszínről tudósíthasson Brezsnyev és Carter tárgyalásairól. Az újságírók számára az érdemi tágyalásokról a két fél szóvivője együtt nyújt majd tájékoztatást. Az osztrák vendéglátók egyébként mindenben igyekeztek biztosítani, hogy Bécs a maximális lehetőségeket nyújtsa a Szovjetunió és az Egyesült Államok megbeszélésének nyugodt folytatásához. A Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői a háború befejezése óta most ti zedszer találkoznak. A hosszabb szünet után érthetően kevesen számítanak arra, hogy a SALT—2. megállapodás aláírása mellett a bécsi megbeszélés azonnali konkrét eredményekkel járna, bár a szovjet részről hangoztatták: készek minden érdemi kérdést megvitatni, újabb kezdeményezéseket tenni, tárgyalni mindarról, ami a leszerelést, a fegyverkezési verseny csökkentését és megszüntetését, a nemzetközi légkör megjavítását, a két ország kapcsolatainak fejlesztését szolgálja. (MTI) Az ülést Péter János, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Megemlékezett a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Bélák Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, nyugalmazott egyetemi tanár munkásságáról. Törvényhozói testületünk az elhunyt képviselő érdemeit jegyzőkönyvben örökítette meg. s az ülés résztvevői néma felállással adóztak Bélák Sándor emlékének. Az országgyűlés ezt követően tudomásul vette az országos választási elnökség jelentését az időközi képviselőválasztásról; Óvári Miklós és dr. Végh György országgyűlési képviselőt igazoltnak jelentette ki. Ugyancsak tudomásul vette az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését a téli ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről. A továbbiakban Péter János bejelentette, hogy a Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter benyújtotta az országgyűlésnek a Magyar Nép- köztársaság 1978. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, valamint az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend: 1. A Magyar Népköztársaság 1978. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat: 2. Az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslat; 3. Interpellációk. Ezután Faluvégi Lajos pénzügy- miniszter tartotta meg expozéját. A pénzügyminiszter expozéját követően az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának képviseletében Técsi János Komárom megyei képviselő, a Termelőszövetkezetek Komárom megyei Területi Szövetségének titkára szólalt fel, majd megkezdődött a vita. A vitában elsőként Sarlós István, Budapest 15. választókörzetének képviselője, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára emelkedett szólásra. (Felszólalását a 3. oldalon ismertetjük.) öt követte Palkó Sándor (Baranya m.), Kurucz Márton (Csongrád m.), Koltai Nán- dorné (Veszprém m.), Fritz László (Zala m.), Szabó Béla (Szabolcs- Szatmár m.), Nics János (Fejér m.)j Makkos Antalné (Győr m.), Mérten Lajos (Komárom m.), Sebesi Lászlóné (Békés m.), Ud- vardi Károlyné (budapesti), Farkas Pál (Borsod m.), Orbán József (Szolnok m.). Orbán József felszólalása után a nyári ülésszak első munkanapja — amelyen felváltva' elnökölt Péter János és Rafíai Sarolta — véget ért. Az országgyűlés ma 10 órakor az 1978. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitájával folytatja munkáját. (MTI) Faluvégi Lajos expozéja Az 1978-as gazdasági esztendő az ötödik ötéves tervidőszaknak harmadik, mondhatjuk úgy is: kulcséve volt. Az éves népgazdasági terv és állami költségvetés az öt évre kitűzött gazdaságpolitikai céloknak a változó körülményekhez igazodó megvalósítását szolgálta — állapította meg expozéjának bevezetőjében a miniszter, majd áttekintette, hogy az 1978-as esztendő gazdasági eredményei mennyire segítették kielégíteni a fejlődés, az egyensúly és a hatékonyság együttes követelményeit. Megállapította, hogy gazdasági növekedésünk üteme 1978-ban lassúbb volt a tervezettnél, a nemzeti jövedelem csak 4 százalékkal. nőtt. Ez a mérséklődés azonban nem járt együtt a hatékonyság javulásával és az elosztási arányok kívánatos változásával. A behozatali többlet, a tervezett csökkenés helyett növekedett. A felhalmozás nagyobb, mint ahogy terveztük. 1978-ban összesen 197 milliárd foTovább javítják a mezőgazdasági üzemekben az egészségügyi ellátást A tüzes masina könnyítette először az új kenyérért, mindennapi táplálékért verejtékező parasztok dolgát. A gőzcséplőgép meghonosodásával egyszeriben veszélyessé vált a mezőgazdaság. Szájról szájra szállt a szörnyűséges tragédiák híre. Az utóbbi évtizedekben az azóta már csak múzeumokban őrzött cséplőgépeknél veszélyesebb munkagépek ezrei segítik a kétkezieket, szállító járművek mentesítik a cipekedéstől, vegyszerek a fárasztó gyomlálástól. A mozgó szerkezetek, a növényi kártevőket pusztító mérgek, a nagyüzemi állattartás veszélyei nagyon baleset- veszélyesek, tartós egészségi károsodásokat okozhatnak. Riasztó statisztikai adatok kongatták a mezőgazdaság átszervezése után a veszélyt, jelezték, hogy az egészségügyi előzetes felvilágosítás, az orvosi ellátás elmarad a gyors fejlesztés következtében hirtelen növekvő követelményektől. A szocialista rendünkből fakadó humánum és a termelés biztonsága, hatékonysága egyaránt megkívánta a mezőgazdasági egészségügyi ellátás megszervezését, a megelőzés és a gyógyítás korszerű körülményeinek, formálnak kialakítását, feltételeinek a megteremtését. A hazánkban termelt élelmiszerek, ipari növények 10—12 százalékát előállító Bács-Kiskún megye kezdeménye- zően támogatta a mezőgazdasági üzemi balesetek megelőzését, a sérültek, betegek hatékonyabb orvosi ellátását szorgalmazó országos törekvéseket. Joggal hivatkozott tegnap délelőtt dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese A mező- gazdaság egészségügyének gyakorlati kérdéseiről, a Tudomány és Technika Házában rendezett an- kétot köszöntő szavaiban a megyében eddig elért eredményekre. 1958-ban mindössze 3 orvos dolgozott állami gazdaságokban, vagy termelőszövetkezetekben, tíz év múltán már 21 főfoglalkozású és 67 részfoglalkozású orvos működött a Kiskunság, a Duna mellék és Eszak-Bácska mezőgazdasági nagyüzemeiben. Dr. Gábris László, megyei üzemi szakfőorvos, az első szakrendelő egyik létrehozója és volt vezetője az Izsáki Állami Gazdaságból vett példákkal bizonyította, hogy lényegesen csökkentek a rendszeres egészségügyi tevékenység kialakítása óta a foglalkozási ártalmak. Több mint kilencszázezer állami gazdasági, termelő- és szakszövetkezeti dolgozó veheti igénybe saját jogon a különféle egészség- ügyi szolgáltatásokat — állapította meg dr. Najzer Alajos, az Egészségügyi Minisztérium főosztály-vezetője. — Ez önmagában is mutatja a kecskeméti ankét fontosságát. A feltételek javításának üteme a gazdasági helyzettől is függ, de — mint mondotta a továbbiakban — különféle szervezeti intézkedésekkel, valamennyi érdekelt intézmény bevonásával gyorsítható ez_a folyamat Dr. Herpai Balázs, az Állami Gazdaságok Országos Központjának vezérigazgató-helyettese az általános műveltség gyarapításának, a civilizációs szint szüntelen emelését is fontos egészségjavító tényezőnek minősítette, mert az alapképzettség hiánya, a felelőtlenség, elhanyagoltság súlyos ártalmak előidézője lehet. A Mezőgazdasági. Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének, elismerését dr. Dobi István főtitkár tolmácsolta, aki ezt az alkalmat használta föl kitüntetések átadására. Most vette át — többek között — dr. Gábris László, kórházi főigazgató-helyettes és dr. Csörsz Karola, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát üzemi orvosa a Szakszervezeti Munkáért ezüst fokozatát. A szünet után sokan szóltak hozzá a rendkívül hasznos tanácskozáshoz, köztük dr. Morva László, tataházi körzeti főorvos, kandidátus. Dr. Girinyi Margit, az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője foglalta össze a tanulságokat, a tennivalókat, majd a résztvevők ellátogattak az Izsáki Állami Gazdaság korszerű rendelőjébe. H. N. Losonczi Pál és Lázár György fogadta a svéd külügyminisztert Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tegnap a Parlamentben fogadta a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Hans Martin Blix svéd külügyminisztert. Lázár György, a Minisztertanács elnöke ugyancsak tegnap fogadta a svéd külügyminisztert. Hivatalos látogatását befejezve a délutáni órákban elutazott Budapestről Hans partin Blix. A svéd külügyminiszter magyarországi tárgyalásai szívélyes légkörben zajlottak le, megfelelően tükrözték, hogy a két ország kapcsolatai rendezettek, jól fejlődnek. A külügyminiszterek megbeszélésén nagy súlyt kaptak a nemzetközi kérdések^ főleg az enyhülés, a leszerelés, az európai biztonság és együttműködés, valamint a válsággócok kérdései. A kétoldalú kapcsolatokról folytatott eszmecsere — mondták a magyar külügyminisztériumban — az elért jelentős eredmények kölcsönös méltatása mellett a továbbfejlesztés lehetőségeire s ezzel kapcsolatban néhány problémára is rávilágított. A politikai érintkezés csatornái kialakultak, s a magasabb szintre emelés lehetősége is adott. Ismeretes, hogy a Svédországba irányuló magyar export volumene jelentősen elmarad a magyar vásárlások mögött. • Biszku Béla és Kádár János az ülésteremben. rintot, 15 milliárddal többet költöttünk beruházásra, mint ameny- nyivel az éves tervben számoltunk. A lakosság életkörülményei mérsékelten, de folyamatosan javultak. A tervidőszak három éve során a lakosság fogyasztása mintegy 10 százalékkal, ebből 1978-ban három százalékkal lett nagyobb. Ez némileg kisebb a tervezettnél. A bérek és a keresetek növekedése 1978-ban erőteljesebb volt mind az előző évinél, mind az előirányzottnál. A keresetek növekedésének legnagyobb hányada a vállalati hatáskörben végrehajtott béremelésekből származott, ami — több mint 250 gazdálkodó szervezetnél — talán túlzott mértékű is volt, nyereségrészesedést már nem is tudtak fizetni. Központi bérpolitikai intézkedéseket is hoztunk: a műszakpótlék fölemelését 1973- ban terjesztettük ki az építőiparra, a mezőgazdaságra, az erdőgazdálkodásra és a szállításra, hírközlésre. Év közben emeltük bizonyos egészségügyi munkakörökben a béreket: az orvosokét, az egészségügyi dolgozókét, továbbá a területi bíróságok és ügyészségek dolgozóinak a bérét. A fogyasztói árak átlagosan 4,8 százalékkal emelkedtek, így a munkások és az alkalmazottak reálbére a múlt évben 3,1 százalékkal, a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben dolgozók reálkeresete 2,7 százalékkal volt nagyobb a megelőző évinél, de ez az utóbbi a tervezettnél valamivel kisebb. Faluvégi Lajos emlékeztette a képviselőket, hogy gazdaságunk — a külkereskedelmi cserearányoknak hirtelen és nagy fokú romlása miatt — már az ötödik ötéves terv kezdetén sem volt egyensúlyban. Ezért úgy határoztunk, hogy ebben a tervidőszakban a nemzeti jövedelem hazai felhasználása — a fogyasztás és a felhalmozás együtt — lassúbb ütemben növekedjen, mint maga a nemzeti jövedelem. 1978-ban azonban ennek épp az ellenkezője következett be. A beruházás és különösen a készletfelhalmozás jóval meghaladta az előirányzottat, s emiatt — bár a fogyasztás a tervézett keretek között maradt — a belföldi fel- használás egészében sokkal gyorsabban nagyobbodott, mint a nemzeti jövedelem. Mivel a hazai fel- használás egy részét a hazai termelés nem fedezte, azt behozatalból kellett pótolnunk. Bevételek és kiadások Egyensúlyi helyzetünk javulásához gyorsan növekvő kivitelre volna szükség, mégpedig úgy, hogy közben a behozatal növekedésének üteme erősen mérséklődjön, sőt átmenetileg a behozatal terjedelmének is csökkennie kellene. Ennek ellenére az ötödik ötéves terv első három évében kisebb volt a kivitelünk, mint a behozatalunk. Az export növelését a tőkés gazdaság dekonjunktúrája és az ebből eredő eladási nehézségek; sőt bizonyos esetekben az ellenünk érvényesített hátrányos megkülönböztetések is gátolták, de nem ritkán a magyar áruk versenyképessége is hiányzott. Abban tehát, hogy a tőkés és fejlődő országokból származó behozatali többlet meghaladta a tervezettet, végső soron mind az export elmaradásának, mind az import túllépésének szerepe volt. A külkereskedelmi mérleg hiánya így jóval felülmúlta az 1978-ra tervezettet. A hitelek és a visszafizetéssel járó kötelezettségek mértékének a megfeleld szinten tartása szükségessé teszi, hogy gazdaságpolitikánkban az egyensúlyra való törekvést első rendű feladatként kezeljük, gazdasági erőnkkel és exportképességünkkel összhangban levő hitelpolitikát folytassunk. Az állami költségvetés pénzforgalma — együtt azzal, hogy a gazdasági növekedés üteme mérséklődik — az egy évvel ezelőttinél lassabban nőtt: 382,9 milliárd forint összes bevétele 8 százalékkal, 386,4 milliárd forint összes kiadása, 5,9 százalékkal haladta meg az 1977. évit! A költségvetés 3,5 milliárd forintos hiánya megegyezik az előző évivel, a költségvetést kiegészítő hitelműveletre ezúttal is szükség volt. A társadalmi tiszta jövedelemből az állami költségvetés 2 százalékponttal nagyobb arányban részesedett De ezzel együtt nem növelte részvételét a végső felhasználás pénzellátásában. Ezek a költségvetés kedvező változásáról tanúskodnak. Az 1978 elején életbe lépett ár- és szabályozó módosítások, s az év közben hozott pénzügyi változások olyan intézkedéssorozatot indítottak el, amelyek a valóságot már jobban megközelítő gazdasági környezetet teremtenek a vállalati gazdálkodás számára, következetesebben kifejezik a változó külső és belső viszonyok támasztotta követelményeket, s egyúttal tágabb — bár még mindig nem elég — teret adnak a jövedelmek — a hatékonyság valóságos különbségein alapuló — alakulásának. Az állami költségvetés bevételi és kiadási szerkezete az egy évvel azelőttihez viszonyítva valamelyest módosult. A vállalatok és a szövetkezetek összes költségvetési befizetése 1978-ban 304 milliárd forint volt, az egy évvel ezelőttit 12 milliárddal haladta meg. A nekik különböző jogcímeken adott támogatás az előző évinél 5 milliárd forinttal volt több. A vállalatok és az ipari szövetkezetek költségvetési befizetéseik után az 1978. évi nyereségükből csaknem 9 milliárd részesedési, 7 milliárd jóléti és művelődési, és 39 milliárd fejlesztési alapot képeztek, továbbá 19 milliárdot helyeztek tartalékalapba. A részesedési és a fejlesztési alap kisebb, mint az előző évi volt, a jóléti és a tartalékalap ellenben sokkal nagyobb annál. A mező- gazdasági szövetkezetek 1,8 milliárd forint részesedést — a múlt évinél kevesebbet — fizettek ki év végén, s több mint 6 milliárd forint fejlesztési alapot hoztak létre. Tartalékolásuk meghaladta a 2 milliárd forintot! Vállalati költséggazdálkodás A vállalati költséggazdálkodás nem javul. Termelővállalataink 100 forint értékű társadalmi terméket 1977-ben 85 forint 60 fillér, 1978-ban már 85 forint 90 fillér ráfordítással hoztak létre. A vállalatok igazgatási költségeiben évek óta növekedést tapasztalunk. Tizenkét iparvállalat és 150 mező- gazdasági szövetkezet zárta az évet veszteséggel. Ezek hiányát túlnyomórészt hiteleszközökből rendeztük. A felhalmozással kapcsolatos közvetlen költségvetési kiadás az 1977. évinél mintegy 3 milliárd forinttal kisebb volt, az előirányzottól is majdnem ennyivel elmaradt. Emellett azonban növekedett az állami kölcsönöknek és a közvetett beruházási támogatásoknak az összege, mégpedig — az előző évihez viszonyítva — összesen 4 (Folytatás a 3. oldalon) — w t n r p Várható időjárás ma: változóan felII II J A IC A A hős idő, néhány helyen esővel, záporral, zivatarral. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 13—18 fok, a legmagasabb nappali hőmérséklet 22—27 fok között. A hét végén Ismétlődő esőre, záporesőre lehet számítani. Legmagasabb nappali hőmérséklet 20—25 fok között. Jelentős mennyl- Bégfl (legalább 5 mm) csapadék az ország egész termetén várható. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!
