Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-02 / 127. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 127. szám Ára: 1,20 forint 1979. június 2. szombat Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Tegnap Kecskeméten ülést tartott az országgyűlési képviselők Bács-Kiskun megyei csoportja. Dr. Boza József, a megyei képviselőcsoport vezetője köszöntötte a képviselőtársait, s a meghívott vendégekeit, közöttük dr. Posváncz Lászlót, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét. Az ülésen Tokai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese a megyei tanács 1978. évi költségvetésének végrehajtásáról adott tájékoztatást. Részletesen ismertette a tervezettnél kedvezőbben növekvő bevételek alakulását, a kiadási előirányzatokat, melyeknek jelentős része a meglevő intézményhálózat működését és fenntartását szolgálta, de lehetőség nyílt a fejlesztésre is. Az elmúlt napokban a megyei tanács végrehajtó bizottsága által is megtárgyalt gazdálkodási mérleg adataiból nagyon sokat mond egyebek között az, hogy az elmúlt évben Bács-Kiskun megye lakossága 579 millió forint értékű társadalmi munkát végzett. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy egy lakos több mint ezer forint értékű munkát végzett szabad idejében közhasznú célokra. Ez az országban egyedülálló, Bács-Kiskun megye mögött a Szolnok megyeiek a másodikak, akik személyenként csaknem 900 forint értékű munkával járultak hozzá településeik fejlesztéséhez. örvendetes ez a tény azért is, mert noha két évvel ezelőtt sem volt kevés az egy lakosra jutó munkaérték, a 800 forint, de az átlagosan számított több mint 200 forintos növekedés azt is jelzi: Bács-Kiskun megye valamennyi lakosa magáénak érzi tágabb otthonát, a községet, nagyközséget, várost, amelyben lakik, s szabad idejének több-kevesebb részét nem sajnálja közhasznú célok megvalósítására fordítani. A település- fejlesztési versenynek az emberek sportnyelven szólva nem drukkerei, hanem aktív versenyzői. Az ülés további részében a képviselők a megye költségvetési gazdálkodásával kapcsolatban kérdéseket tettek fel, amelyekre a megyei tanács általános elnökhelyettese válaszolt. A program további részében dr. Boza József az országgyűlés nyári ülésszakával kapcsolatos feladatokat ismertette. T. L. SZMT- TAN ACSKOZÁS Tartalmasabb, sokszínűbb a nőpolitikái munka Az SZMT elnöksége a tegnapi napon negyedik alkalommal adott számot a mozgalom legfelsőbb megyei szerve, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa előtt arról a munkáról, amelyet a szakszervezetek a nőpolitikái határozat végrehajtása során eddig végeztek — egyben megjelölte a további feladatokat is. A tanácskozáson megjelent és annak munkájában hozzászólásával is részt vett Nyitrai Lajosné, a SZOT nőbizottságának elnöke, s Tér be Dezső, a megyei pártbizottság titkára. Az általuk képviselt felsőbb irányító szervek nevében is elismeréssel és köszönettel adóztak a megyei szakszervezeti szervek, alapszervezetek eredményes nőpolitikái tevékenységéért. Rlegállapítva azt is, hogy a színvonalas vita szintén sok hasznos ösztönzést adott a gyakorlati munka tartalmasabbá tételére. A közel egy évtizedes tevékenység mérlegét megvonó írásos jelentés előterjesztője Né- medi Sándor, az SZMT titkára volt. Az anyagot a tanácsülés résztvevői idejében kézhez kapták. — összegezésül elmondható, hogy a szakszervezeti szervek nőpolitikái munkája tartalmasabb, sokszínűbb lett. A dolgozó nők munkakörülményeinek javítása a mozgalmi munka fontos részévé vált. Fokozódott a nők termelésben való részvétele, társadalmi aktivitása, erősödött a szocializmus építéséért érzett felelősségük. Az írásos előterjesztéshez Né- medi Sándor szóbeli kiegészítést fűzött, s az utána következő vitában — az említetteken kívül felszólalt: Szepesi Bertalan (Köz- alkalmazottak), Telek Zoltánná (Bajai Finomposztó), Lóránt Kálmánná (Halasi Kötöttárugyár), Rákóczi János (Kiskunhalasi Á. G.), Dékány Kálmánná (Bajai Mg. Kombinát), dr. Libor Gábor- né (HVDSZ), Juhász István (Vasas, Kiskunfélegyháza), dr. Fára Zsófia (Kecskemét Városi Tanács eü.-osztályvezető), Vinkó Sándor- né (Bajai FÉKON), Borsodi György SZiMT-vezetőtitkár. A második napirendi pont keretében Szabó Pálnak, az SZMT számvizsgáló bizottsága elnökének tájékoztatóját hallgatta meg és vette jóváhagyólag tudomásul a tanácsülés — a gazdasági és pénzügyi tevékenység ellenőrzési tapasztalatairól. KÖZÖS NYILATKOZATOT ÍRTAK ALÁ Befejeződtek a magyar-szovjet tárgyalások Elutazott a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet küldöttség nulták a baráti ország verseit, dalait, a második strófától már oroszul énekeltek a születésnapi boldogságról. A gyerekarcok, a kedvesen csengő hangok mosolyt csaltak minden arcra, s amikor a kis ünnepség végén az óvodások rázendítettek a „Kálinkéra”, taps köszönte meg. A kicsinyek hosszan integettek a távozó szovjet párt- és kormányküldöttség, a magyar vezetők után. Azután körbefogták a Leonyid Iljics Brezsnyevtől kapott nagy Misa-mackót, a moszkvai olimpia jelképét, s kibontották a delegáció ajándékait, a soksok játékot rejtő dobozokat ■Délután elutazott hazánkból a szovjet párt- és kormányküldöttség. A vendégek búcsúztatására csaknem tízezren gyűltek össze a főváros légikikötőjében. A szovjet párt- és kormányküldöttség tiszteletére díszzászlóalj sorakozott fel csapatzászlóval. A vendégek szívélyes búcsút vettek a megjelenít magyar közéleti .vezetőktől, a budapesti szovjet nagykövetség diplomatáitól, a szovjet kolónia tagjaitól, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokságának képviselőitől, a diplomáciai képviseletek vezetőitől, tagjaitok katonai és légügyi attaséitól. A szovjet párt- és kormányküldöttség tagjai elindultak az IL— 62-es különgéphez, ahol Kádár János, Losonczi Pál és 'Lázár György forró, baráti kézfogással, öleléssel vett búcsút Leonyid Iljics Brezsnyevtől, s a küldöttség tagjaitól. Leonyid Brezsnyev a repülőgép ajtajából még egyszer húcsút intett, azután fölmorajlot- tak a hajtóművek, a különgép — amelyet a határig a magyar légierő vadászgépeinek köteléke kár sért — a levegőbe emelkedett. Leonyid Iljics Brezsnyev, az ország légterének elhagyásakor a repülőgép fedélzetéről a következő üdvözlő táviratot küldte Kádár Jánosnak, Losonczi Pálnak és Lázár Györgynek: — Elhagyva a Magyar Népköz- társaságot, a szovjet párt- és kor- mányküldöttség még egyszer kifejezi önöknek, kedves élvtársak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának, az egész magyar népnek szívélyes köszönetét azért a bensőséges és baráti fogadtatásért, amelyben bennünket részesítettek. — A látogatás eredményei mély megelégedéssel töltenek el bennünket. Együttesen újabb nagy lépést tettünk előre pártjaink, országaink és népeink barátságának szüntelen erősítésében, a sokoldalú szovjet—magyar együttműködés elmélyítésében. — Erősödjék és fejlődjék tovább testvéri szövetségünk a szovjet és a piagyar nép, a szocialista közösség és a világbéke javára! Leonyid Iljics Brezsnyev Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és Leonyid Iljics Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének vezetésével, pénteken délelőtt az Országházban befejeződtek a hivatalos magyar—szovjet tárgyalások. A magyar tárgyaló küldöttség tagjai: Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Méhes Lajos, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Púja Frigyes külügyminiszter és Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai. A szovjet tárgyaló küldöttség tagjai: Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Konsztantyin Ruszakov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Ivan Arhipov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, Viktor Dobrik, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának póttagja, a Ívovi területi pártbizottság első titkára, valamint Vlagyimir Pavlov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Megvizsgálták és jóváhagyták a tárgyalások eredményeiről szóló közös nyilatkozatot, amelyet nyilvánosságra hozhak. A meleg, baráti légkörben lezajlott .tárgyalások után Kádár János és Leonyid Iljics Brezsnyev aláírta a magyar—szovjet közös nyilatkozatot. Ezután Púja Frigyes és Andrej Gromiko látta el kézjegyével a magyar—szovjet kulturális és tudományos együttműködési egyezményt. A záródokumentumok aláírása után a szovjet párt- és kormány- küldöttség vezetője és tagjai a főváros XI. kerületébe, városnézésre indultak. A kedves vendégek Kádár János, Gyenes András, Méhes Lajos, Púja Frigyes, Szűrös Mátyás és Szépvölgyi Zoltán társaságában tekintették meg az új lakótelepet. A vendégek útja a városközponttól a Tétényi út és a Szaka- sits Árpád út találkozásához vezetett. • Kádár János és Leonyid Brezsnyev aláírja a közös nyilatkozatot. • Búcsú Budapesttől. Az itt felépült új óvoda bejáratánál a környék lakóinak tapsa, éljenzése és Hargitai Antalné vezető óvónő köszöntötte Leonyid Iljics Brezsnyevet. A verőfényben fürdő kertben pedig 140 apróság zászlócskákkal integetve fogadta az érkezőket. Kadlecsik Marci, Mayer Szilvi és Zimmer Gyuszi köszöntő versikével kedveskedett a kerti székekben helyet foglaló párt- és állami vezetőknek. A „Mind e kerek nagyvilágon, boldogságot, békét” kívánó szavak után a kicsinyek vörös szegfű- csokrokkal szaladtak a vendégekhez. Közben a nagycsoportosok dalba kezdtek, s a lányok, fiúk, akik Fekete Jánosné óvónőtől taLeonyid Brezsnyev és Kádár János rádió- és televízió- beszédét a 2. oldalon ismertetjük A MÓRA-CENTENÁRIUM JEGYÉBEN, KISKUNFÉL Az ünnepi könyvhét megyei megnyitója • Katanics Sándor megnyitó beszédét mondja. A Móra-emlékbizottság, a megyei könyvbarát bizottság és Kiskunfélegyháza város Tanácsa közös szervezésében tegnap délután rendezték meg Kiskunfélegyházán, a Móra Ferenc Művelődési Központ nagytenmében az ünnepi könyvhét megyei megnyitóját. Az egybegyűlt közönséget; a megye és a város társadalmi és gazdasági szerveinek képviselőit, a meghívott íróvendégeket és a könyvbanátokat dr. Berényi István tanácselnök-helyettes köszöntötte, majd Katanics Sándor, az MSZM’P megyei bizottságának titkára méltatta az esemény jelentőségét. — Talán a véletlenek találkozása, hogy a nemzetközi gyermekév és Móra Ferenc születésének 100. évfordulója egybeesik — kezdte beszédét Katanics Sándor. — Móra, életrajzírói szerint, megrendelésre írta, mondhatnánk úgy is, hogy a gyengéd erőszaknak engedve adta ki első, gyermekeknek szóló történetét. Közrejátszott ebben természetesen sajátos írói egyénisége, pedagógusi hajlandósága és gyermekszeretete. A történelem mellett a természet is kínálta gyermekkönyvei kifogyhatatlan anyagát, világát. A filológus pontosság mutathatná ki, hogy Mórának a későbbiek folyamán tudatos törekvése volt: a gyermekek érdeklődő, világot megismerni akaró törekvésén keresztül a felnőttekhez is eljuttatni az emberi szó, a betű varázsát ! Abban az időben, amikor a kultúra birtoklása egy szűk réteg kiváltsága volt. Amikor ■könyvkiadásunk tízszer kevesebb könyvet jelentetett meg, mint most, Móra emberi kötelességének tartotta, hogy a kultúrpolitikával szemben tegye azt, ami az író kötelessége: a szellem napvilágát becsempészni a legsötétebb helyekre, az írott szó igazával felvilágosítani, jobbá tenni gyermeket és felnőttet egyaránt. A szocialista társadalomban az anyagi javak gyarapítása nem egyetlen cél, nem önmagáért való, hanem eszköze a nép kulturális felemelkedésének. Egyben az emberhez méltóbb, tartalmá- sabb, gazdagabb élet megteremtésének és a személyiség egyre sokoldalúbb kifejlesztésének. A kulturális forradalom feladata, jelentősége éppen az, hogy hozzájáruljon a valóságos szocialista célok eléréséhez. A jobb minőségű anyagi javak szélesehb kínálata mellett — azzal .párhuzamosan, de néha azt már megelőzve — a kultúra javaiból is mind több ember számára tudjunk mind jobbat, mind jobban biztosítani. Ezért használunk ki minden alkalmat, élünk minden lehetőséggel annak érdekében — és így folytatva haladó hagyományainkat, követve legjobbjaink, köztük Móra Ferenc törekvéseit is —, hogy gyermekhez, felnőtthöz egyaránt eljussanak a világ- és a magyar irodalom alkotóinak a múltat megértő, a jelent hirtokbavevő, a jövőt is alakító munkái. Ünneppé váltak ezek az alkalmak! A kömyvnapak 50 éves története azt bizonyítja, hogy ezek az ünnepek egyre inkább az egész társadalom és az irodalom találkozásai. Ezek is bizonyítják, hogy könyvkiadásunk 'lényegében teljesíti azt a missziót, amelyet magára vállalt: a humanista értékek közkinccsé tételét, a szocialista eszmeiségű, magas művészi színvonalú alkotások megjelentetését. Támogatja azokat a műveket, amelyek aat mutatják be, honnan indultunk, hová érkeztünk, milyen a történelmünk, miiképpen alakul közérzetünk, melyek a legfontosabb teendőink. A párt művészetpoliti'kájá- nak lényegét érintő támogatás helyeslésre talál az olvasóknál, vásárlóknál is. Ezt bizonyítja, hogy nő az olvasók, a könyvet vásárlók száma. A könyvhét egyféle erőfelmérés is. Alkalom nyílik arra, hogy még újább rétegekhez juttassuk el az irodalmat és arra, hogy ki-ki a maga területén áttekintse: a múlt évi könyvhét óta mit olvasott, mennyivel lett szellemiekben gazdagabb. Az alkotó, gondolkodó ember és a több mint hat évszázados nyomtatott betű kapcsolata soha nem volt ilyen fontos, és bensőséges, mint ma. De nemcsak a jelen, hanem a jövő közművelődésének is legfontosabb tényezője éppen az olvasási kultúra. Az olvasás, a nyomtatott betű segítségével történő kulturális értékcsere a szocialista társadalomnak éppen olyan alapvető anyagcsere-forgalma, amilyen az emberi szervezetnek a légzés. (Folytatás a 2. oldalon.)
