Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-12 / 135. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi. 135. szám Ára: 1,20 forint 1979. június 12. kedd Szekér Gyula Moszkvában Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn Moszkvába utazott. Tárgyalásokat folytat a szovjet kormány több tagjával ha­zánk és a Szovjetunió gazdasági együttműködésének időszerű kér­déseiről. A Minisztertanács elnökhelyet­tesét hétfőn a moszkvai repülőté­ren Konsztantyin Katusev, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el nökhelyettese és más hivatalos személyiségek fogadták. Jelen volt dr. Szűrös Mátyás, hazánk moszk­vai nagykövete is. (MTU Megállni még nem lehet 4. oldal Granny Smith Dánszentmiklóson 4. oldal Nyelvőr 5. oldal Próbatétel A gazdasági „menetrendben” történő változások­ra kdsebb-nagyóblb csoportok, megyék, vagy az egész ország reagálókészsége felébred. Tehát, ha ilyen dologról szó esik, nem oktalan az, inkább el­gondolkodtató. Mire célzunk? Bár az időjárás so­hasem kényeztette el a megye mezőgazdaságát, ez évben mégis szokatlan egymásutánisággal találko­zunk. Zord, hosszan tartó tél, későn érkezett, hű­vös tavaszi, a magára sokáig várató felmelegedés, majd a már hosszan tartó — inkább a rekkenő nyárban megszokott — aszály láttán, az egész or­szág latolgatja a várható esélyeket. Az üzemek­ben különösen ez a helyzet, hiszen az utóbbi idő­ben év mint év, nagyobb a kenyér- és takarmány- gabana-tenmés, és a tervek további többletteljesí­téssel számoltak. Arról nem is szólva, hogy a me­zőgazdaságban dolgozók közérzetét nyugtalanítja egy olyan egyáltalán nem lehetetlen látomás is, hogy elértéktelenedik az egyre több élő- és holt- miunka-befektetés, a szorgalom nem kapja meg a megérdemelt fizetségét. Ez az oka annak, hogy itt-ott felmerül: van vagy lesz-e valamiféle új helyzet a mezőgazdaságban? A válasz nem lehet más, mint az, hogy nincs! Az éves tenv megvalósításán dolgozik az egész me­gye mezőgazdasága. Azt a kérdést persze fel lehet tenni, hogy mun­kálkodásunk folyamatában, az év csaknem első felének eltelte után hol tartunk manapság. Milyen fontos, és máris időszerű, a mezőgazdaság egész évi teljesítményét eldöntő feladatok állnak előt­tünk? Az ügyek jelentőségét ismerve, nem nehéz erre választ adni, hiszen országosan, csupán a nö­vénytermesztés évente 100 milliárd forint értéket produkál. Ennek egyetlen százaléka egymilliárd. Tehát könnyen észrevehető, hogy mit jelent az egész ország, vagy a megye számára ennek nem­teljesítése, vagy éppenséggel túlteljesítése. Az előbbivel együtt az a kérdés is feltehető, hogy vajon, felismerték-e mindenütt a színvonalasabb gazdálkodással járó nagyobb igényeket. El lehet mondani, hogy nem mindenütt és nem minden szinten történt meg ez a felismerés. A dicséren­dőkön kívül találhatók ki nem vitelezett lappangó jószándékok, különböző töltésű, olykor csak a lát­szattal imponáló törekvések. A várt nyereség azon­ban csak akkor lesz birtokukban, ha a szándékot cselekvéssé formáljuk. Tehát a kérdések kérdése az, hogy a mezőgazdaságban imát teszünk ma, hol­nap, s folyamatosan a későbbi időszakban? Mind­ezt az is meghatározza, hogy ötszázötvenezer ember tevékenységéről és boldogulásáról van szó, ami a foglalkoztatottaik 10 százalékos arányát jelenti. Olyan kérdés is feltehető, hogy vajon miképpen hasznosulnak a gazdaságpolitika új felismerései? A célok megvalósíthatósága az üzemekben dől el. Itt kell érvényt szerezni a takarmány céltudatos, takarékos felhasználásának, s a szerteágazó üzem- szervezési problémák modem, ötletgazdag megol­dásának. Tapasztalható, hogy az e téreni kívánal­mak nem érvényesülnek komplex módon, héza­gosak. Azok a gondok, amelyekkel napjainkban a me­zőgazdaságban találkozunk, előre nem voltak lát­hatók. Ezért az időjárás szeszélyének realitásai él kell gondolkodtassák a mezőgazdaságban funkcio­náló vezetést, figyelembe véve azt, hogy a nem­zetközi piac, a termékek, értékesítési lehetősége to­vábbra is kedvezőtlenül alakul. Ezek a ténye­zők arra, olyan programváltoztatásra késztetik a mezőgazdaságot, ami szerint elsősorban a szüksé­ges takarmány biztosításához eleddig szilárd pozí­cióinkat kell erősítenünk. Mindent vissza kell hoz­ni a „repertoárba”, amelyek igénybevételére a múlt esztendőkben nem volt szükség. (Bár azok alkal­mazása akkor sem lett volna haszontalan.) Ide kí­vánkozik a melléktermékek hasznosítása, a fel­dolgozó üzemek hulladéka, az olyanoké is, amelyek nem mezőgazdasági eredetűek. Ily módon, egy­szerre több vasat tartva a tűdben, lehet enyhíteni az itt-ott bekövetkező szükséget. A mezőgazdaság sokféleségén belül a megyében változatlanul nagy jelentőségű a kertészeti ágazat szerepe. (Az össztermékből országosan 30 millárdot tesz ki.) A zöldségszerződések végösszege egyezik a tervezettel; bár borsóiból máris kiesés tapasz­talható. Ebben a vonatkozásiban jelentős szerepet kapnak — és vállalják is — a kistermelőik. Éppen ezért szem elől nem tévesztendő termelési kedvük 'megtartása; a technológiai színvonal, az újravetés, vagy a pótlás ösztönzése. Figyelem fordítandó a szervezettebb felvásárlásra, a másodvetések — kü­lönösen a korai aratás miatt — rövid idő alatti el­végzésére, a fokozott növényvédelemre, és a be­takarítási veszteségek csökkentésére.- A gyümölcstermesztésben jelentős a fagykár. E téren nagy szükség van a növényvédelem folyama­tosságára, az exportérdekeinkkel egybevágó minő­ség biztosítására. A göngyöleg, a szállítóeszközök és a munkaerő mind-mind álljanak idejében ren­delkezésre. Helyenként oktalan tartózkodás tapasztalható a műtrágyázástól; a termelőüzemek nagy mennyiségű műtrágya-előrendelést mondtak fel. Az öntözéssel kapcsolatosan megjegyzendő, hogy berendezéseink a területnek csupán minimális há­nyadát láthatják el csapadékkal, mégis azok igény- bevétele egy-egy adott helyen, és bizonyos termék- féleségből (zöldség) figyelemre méltó többletet ké­pezhetnek. A gépvásárlás terén is — bár a be­takarítás napok múlva kezdetét veszi — tapasz­talható tartózkodás. Pedig országosan ezer, gaz­dára váró kombájn áll az üzemek rendelkezésére, kedvező fizetési feltételek mellett. Ezek működte­téséhez egyúttal biztosítani kell a szakképzett gép­vezetőket, amihez az állami és társadalmi szer­vek segítséget adnak. A mezőgazdaság életében már volt a mostani­hoz hasonló száraz időszak, gondoljunk az 1972-es és 1976-os próbatételre. Ilyen helyzetben rendkívül nagy jelentősége van a vezetés és a kollektívák magatartásának. Azokban az esztendőkben az év­közi erőfeszítések javulást hoztak. Ebhez azonban az kell, hogy ‘minden konkrét gazdálkodási kérdés­ben hosszabb fontolgatás nélküli döntés szülessen. Az eredményes „váltás” azonban nyugodt, izgalom­mentes, minden kapkodást nélkülöző légkörben tör­ténjen. Ezt nagymértékben segíti az emberek egyé­ni, s azonos látásmódja, amit segít a munkafel­tételek jobbításáról való gondoskodás. Tehát az aszály, a vízszegénység minden termelő­üzemet arra kell ösztönözzön, hogy a korábbinál jobban használja ki lehetőségeit. Nem lehet bele­törődni, vagy visszavonulni. Nem lehet egy perc­re sem letenni a fegyvert. Ha a gazdaságok meg­lelik annak eszközét, hagy a már láthatóan kieső pénzügyi szükségek egyéb 'bevétellel is pótolhatók, akkor az ez évi siker sem marad el. Amatőr művészeti csoportok találkozói Vasárnap megyénk két községében is sor került olyan amatőr művészeti találkozóra, amelynek keretében Bács- Kiskun minden részéből megjelentek és közönség elé léptek a legjobb, legtehetségesebb együttesek. E két helyen sok százan tapsoltak a bábosoknak, a diákszínpadok szereplőinek és a színjátszóknak. Dr. Hollós Róbertné, a Népmű­velési Intézet munkatársa volt annak az értékelő bizottságnak az elnöke, amely a jászszentlászlói Arany János Művelődési Ház­ban végignézte, értékelte a XV. megyei bábtalálkozón szereplők teljesítményét. A megjelent tizen­hét csoport közül kimagasló ered­ményt ért el a kiskőrösi Bem Jó­zsef Általános Iskola három cso­portja. Mindháromnak Csengődi Dezsőné a vezetője, ök kapták a megyei tanács egyik ötezer forin­tos díját. A másik ötezer forin­tos díjat a zsűri megosztva a la- josmizsei művelődési ház Pipacs Együttesének és a kecskeméti Megyei Művelődési Központ Ciró­ka utánpótlás csoportjának Ítélte oda. A Megyei Művelődési Köz­pont különdíját a jászszentlász- lóiak, a tiszakécskeiek és a tázlá- riak érdemelték ki. A bíráló bi­zottság döntése alapján a Magyar Televízió bábfesztiválján való részvételre az alábbiakat javasol­ta: Tiszakécske, Szitakötő Együt­tes: Kecskeméti Óvónőképző In­tézet gyakorló óvodájának bábo­sai; a hajósi művelődési ház cso­portja; a kiskőrösiek kisdobos- és és úttörőcsapata; a miskei műve­lődési ház együttese; a bajaiak Gingallo bábcsoportja. • Ugyancsak a megye minden ré­széből érkeztek vasárnap Szabad­szállásra a színjátszó csoportok és irodalmi színpadok megyei talál­kozójára a legjobb együttesek. A Helyőrségi Művelődési Házban bo­nyolították le ezúttal a sikeres se­regszemlét. összesen hat felnőtt- és öt gyerekcsoport vett részt a ver­sengésben. A mostani produk­ciókban különösen a népi-népmű­vészeti témák és műfajok voltak túlsúlyban. Dévényi Róbert ren­dező vezetésével a biráló bizott­ság négy együttesnek ítélte oda teljesítménye alapján a kiváló minősítést. A Megyei Művelődési Központ Garabonciások együtte­sének, a szabadszállási „Lant" Irodalmi színpadnak, a fajszi szín­játszóknak és a bátyai „Mozaik” színpadnak. A megyei tanács tíz­ezer forintos díját megosztva a kecskeméti Garabonciások és a felsőszentiváni kísérleti színpad gyermekcsoportja kapta. A kitű­nő szervezéssel lebonyolított ta­lálkozó végén a fentiek mellett még tizenkét egyéb díjat és elis­merő oklevelet is kiosztottak. Országszerte megünnepelték NMHHDPHMBMnMBMBMHaMMrflMCjE az építők napját költözhettek be boldog tulajdo­nosaik. Ezeket az eredményeket vették sziámba az elmúlt napokban a vállalati ünnepségeken. A Bács- megyei Állami Építőipari Válla­latnál a kecskeméti új munkás- szállás nagytermében tartották meg az építők napját. Bánó Ist­ván megbízott szb-titkár beszé­de után fővárosi művészek szóra­koztatták a BÁCSÉP dolgozóit. Ünnepségeket tartottak még a bajai és a kiskunhalasi főépítés­vezetőségen. A Bács-iKiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat hét he­lyen szervezett összejövetelt. A kiskőrösi építésvezetőség dolgozói a Vadkerti tónál rendezett majá­lison szórakoztak. Kecskeméten, a vállalat központjában két he­lyen gyűltek össze. A tanulószál- láson Zacskó József szb-titkár, a Szegedi úti építésvezetőségen Do­bási Pál, az ipari üzem vezetője mondott beszédet. Hasonló ünnepségek zajlottak le a Kiskunhalasi Építőipari Vál­lalatnál és a Bajai Építőipari Vállalatnál is. Az építők napja alkalmából a megye több száz építőipari dol­gozója részesült kitüntetésben. Közülük Mohácsi Pál, a BÁCS­ÉP művezetője a Munka Érdem­rend bronz fokozatát kapta. Az építésügyi és városfejleszté­si miniszter Palásti András mű- anyagburtkolónak, Andrássy Ákos főosztályvezetőnek, Bajnai János ácsnak, Cserny Kálmán főüzem­vezetőnek, Fazekas Gyula osz­tályvezetőnek, dr. Pápa Béláné tervei őadónafc, Pavelka Máté gépkocsivezetőnek, Perlaky Lász­ló asztalosnak, Péter Szabó Mi­hály kőművesnek, Polgár' József technikusnak, Rózsa ^József fű­tésszerelőnek, Sulyok József mű­vezetőnek, a BÁCSÉP dolgozói­nak; De Jonge Ede vezető tech­nikusnak, Dósa József hegesztő­nek, a BÁCSÉPSZER dolgozói­nak, Pelikán István üzemvezető­nek, a KUNÉ®*'dolgozójának, lesó István kubikos részlegveze­tőnek, a Bajai Építőipari Válla­lat dolgozójának, Benkó Ferenc irodavezetőnek, a BÁCSTERV dolgozójának, Zombori Istvánná pénzügyi előadónak, a BÁCSBER dolgozójának, Juhász Antal mű­szaki előadónak, a kalocsai Vá­rosi Tanács dolgozójának, Széná­st László műszaki ügyintézőnek, a soltvadkerti Nagyközségi Ta­nács dolgozójának, Perestót Jó­zsef raktárosnak, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára dolgo­zójának, Agitity Lászlóné betaní­tott munkásnak, az ÉP.FA bajai gyára dolgozójának, Kálmán Mi­hály esztergályosnak, az ÉPGÉP kalocsai gyárg dolgozójának a Kiváló Munkáért kitüntetést ado­mányozta. Ugyancsak az építők napja al­kalmából a könnyűipari minisz­ter Kovács Jánosnét, a Szék- és Kiárpitosiipari Vállalat kecskemé­ti gyára kárpitosát és Klinszki Lászlót, a gyár szerelőjét, a köz­lekedés- és postaügyi miniszter Szűcs Antalt, a KPM Kecskeméti Közúti Igazgatóságának gépko­csivezetőjét Kiváló Munkáért ki­tüntetésben részesítette. Ezen kí­vül az építőipari szervezetek dolgozói közül számosán részesül­tek vállalati kiváló dolgozó ki­tüntetésben. N. O. Megkezdődtek a szóbeli érettségi vizsgák Vasárnap országszerte ünnepsé­geken köszöntötték az építőket. Az építők napja 'központi ünnep­ségét a Dél-Magyarországi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat újsze­gedi sportkombinátjában tartot­ták meg. Csaknem tízezren vet­tek részt az ünnepségen, köztük a DÉL.ÉP külföldi testvérvállala- tainak delegációi, bolgár, cseh­szlovák, jugoszláv, lengyel és NiDK-beli munkások, mérnökök is. A sportcsarnokban megrende­zett nagygyűlésen Ábrahám Kál­mán építésügyi és városfejleszté­si miniszter mondott beszédet. El­mondotta, hogy az elmúlt három évtizedben 1,8 millió lakás épült az országban. Az idén 11—12 milliárd forint értékű munka el­végzése vár az építőkre. Fontos és halaszthatatlan a munkaerő- gazdálikodás javítása, a veszteség­idők csökkentése, a technológiai és munkafegyelem megszilárdí­tása. örvendetes — hangsúlyozta —, hogy a szocialista munkaver­seny keretében mind több bri­gád ad a munkájáról garancia- levelet. Kiváló Munkáért 27 építőipari dolgozó részesült 'miniszteri ki­tüntetésben. Bensőséges vállalati összejöve­teleken ünnepeltek a megye épí­tőipari dolgozói. Jogos büszke­séggel, hiszen B ács-Kiskun szo­cialista építőipara az elmúlt év­ben 13 százalékkal termelt töb­bet, mint egy évvel korábbán, s az építési és szerelési munkák értéke már csaknem elérte a há- rammilliárd forintot. Ez a telje­sítmény azért is figyelemre mél­tó, mert a megye építőipari ter­melésének növekedési üteme 6 százalékkal haladta meg az or­szágos átlagot, ami jelentősen enyhítette a kivitelezői kapacitás­hiányt. összesen 874 létesítményt adtak át rendeltetésének, s ezen belül csaknem ötezer lakásba Tegnap országszerte megkez­dődtek a szóbeli érettségi vizsgák. A középiskolákban az idén — a tavalyihoz hasonlóan — mintegy 48 ezren fejezik be tanulmányai­kat, és kevés kivétellel mind vál­lalkoztak arra, hogy a végbizo­nyítvány mellé az érettségit is megszerzik. A gimnáziumokban mintegy 23 ezren, a szakközépis­kolákban pedig 25 ezren érettsé­giznek. A főváros gimnáziumaiban mintegy 5 ezren, a szakközépisko­lákban pedig több mint 6300-an állnak az érettségi vizsgabizottság elé. A gimnazistáknak négy, a szak­középiskolásoknak pedig legkeve­sebb négy tárgyból kell érettségiz­niük. A gimnazistáknak kötelező a magyar nyelv és irodalom, vala­mint a matematika és ezenkivül még két tárgyat kellett választa­niuk a történelem, a fizika, ké­mia, a biológia, a földrajz, vagy a tanult idegen nyelvek közül. A szakközépiskolásoknak ugyancsak kötelező a magyar nyelv és iroda­lom, ezenkívül pedig a szakmai, elméleti tárgy, illetve az iskolatí­pustól függően a szakmai gyakor­lat. A korábbi évekhez hasonlóan, egyidejűleg négy—hat diák lehet jelen a vizsgateremben, és az is­kolaigazgatóknak úgy kell beosz­tani a vizsganapokat, hogy egy-egy napon 40—45 feleletnél többre ne kerüljön sor. Minden érettségiző legalább fél órát készülhet felele­tére és legfeljebb 20 percig vizs­gázhat egy-egy tárgyból. A tétele­ket az idén is húzzák, s ha egyál­talán nem sikerül a felelet, áz el­nök póttételt is húzathat. A szóbeli érettségiket legkésőbb június 22-én befejezik. (MTI) Budapestre érkezett a svéd- «Ä külügyminiszter Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására hétfőn, hivatalos látogatásra, Buda­pestre érkezett Hans Martin Blix, a Svéd királyság kül­ügyminisztere. A vendéget a Ferihegy repülőtéren Púja Frigyes fogadta, jelen volt Torsten Hylander, Svédország ma­gyarországi és Iván Tivadar, hazánk svédországi nagykö­vete. A délutáni órákban a Külügyminisztériumban megkezdődtek a magyar— svéd külügyminiszteri tár­gyalások. A jó termés előfeltétele • Majsán, a Jonathan Mezőgaz­dasági Szövetkezetben a régi szőlőket fokozatosan átalakítják magasművelésűre. A jó termés előfeltétele, a megfelelő időben történő permetezés, a kártevők elleni védekezés. Az idén már harmadszor permeteznek. Fodor György feladata, hogy a napon­ta felhasznált 300—400 hektoli­ter vegyszert pontos reeept sze­rint bekeverje, vigyázzon a megfelelő össztételre. (PZ)

Next

/
Thumbnails
Contents