Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-09 / 133. szám
1979. június 9. • PETŐFI NÉPE • 3 AZ IDÉN SZÁZNÁL TÖBBEN VÉGEZTEK Szakápolók és szakasszisztensek A nehezen mozduló, ziháló beteg fáradt tekintettel hálásan néz a vánkosát felfrissítő, a takarót ügyes kézzel eligazító ápolónőre. Nem tudja — ott, akkor nem is érdekli —, hogy az ágya mellett szorgoskodó kórházi dolgozó segédápoló, netán általános ápoló, vagy éppen szakápolóként gondozza a betegeket. — Az ápolói képesítés többféle módon megszerezhető — kezdi a beszélgetést Homoki Gyorgyne, a kecskeméti egészségügyi szakiskola igazgatója. — Általános ápoló és asszisztens lesz az, aki az általános iskola után nappalin három év alatt eredményesen befejezi az egészségügyi szakiskolát. Ugyanezt a képesítést kapják azok az általános iskolát végzett vagy érettségizett egészségügyi dolgozók, akik két évig a munka mellett tanulnak a szakiskolában. Az egészségügyi szakközépiskola végzései az érettségi bizonyítvánnyal együtt megszerzik az ápolói, asz- szisztensi képesítést. — Ez az alap, de milyen iskola kell a szakápolói minősítéshez? — A magasabb szakképzettség megszerzéséhez szaktanfolyamot kell elvégezni. Azok az egészség- ügyiek, akik tényleges ápolási feladatokat látnak el, csak akkor kezdhetik a tanulást, ha az imént említett egészségügyi alapképzettséggel rendelkeznek. A röntgen, a labor és a gyógyszertári szakasz- szisztensi minősítés megszerzéséhez viszont nem szükséges ápolói képesítés — persze, ha van, nem árt —, de itt mindenkinek előírás az érettségi. Az előbb émlített három szakhoz nem kell egészségügyi alap- képzettség. Milyen előnyük van akkor azoknak, akik egészségügyi szakközépiskolában végeztek, tehát általános ápolók és egyúttal érettségijük is van? — Léteznek szakmák — szülésznő, EKG-asszisztens, szemészeti asszisztens és még jó néhány — amelyekhez megkívánják az egézségügyi szakközépiskolai végzettséget. Tény, ide is be lehet kerülni — mondjuk úgy: kerülő úton —, ha egy gimnáziumban érettségizett dolgozó munka mellett elvégzi a szakiskolát, vagy az általános ápoló leérettségizik. Ez azonban időben jóval hosszabb folyamat. — Mennyi ideig tart a tanfolyam, és milyen szakterületet választhatnak a jelentkezők? — A szakképesítés megszerzése 10 hónapig tart, ezalatt alapos elméleti és gyakorlati oktatáson vesznek részt a hallgatók, természetesen a szaknak megfelelően. Ez lehet az egészségügy bármely területe, a már említetteken kívül párat felsorolok: körzeti betegápoló, gyermekápoló, csecsemőgondozó. — Ki kérheti a felvételét a tanfolyamokra? — Mindenki, aki a feltételeknek eleget tesz, és a munkahelye javasolja. A megyei tanács egészségügyi osztálya a távlati igényeket és a jelentkezők számát felmérve, meghatározza, hogy melyik esztendőben milyen szakosító indul. Egy-egy tanfolyamhoz legalább tíz jelentkező kell. — És ha kevesebben vannak? — Az illető (tanulhat magánúton is, ha a munkahely, a kórházi osztály vállalja a felkészítését. Ezt követően képesítővizsgát kell tennie, amely a tanfolyaméval megegyezően, három részből álló komoly próbatétel. Írásbeli és szóbeli az elméleti anyagból, valamint gyakorlati munka. — A szaktanfolyam egyéves, munka mellett lehet csak elvégezni, év közben folyamatos a számonkérés, és nehéz vizsgával zárul. Miért vállalják akkor mégis? Kinek jó ez elsősorban? — A kérdésre nem lehet ilyen egyszerűen válaszolni. Ez tulajdonképpen mindenkinek jó. A kórház, a rendelőintézet szakképzett dolgozót kap vissza, s ennek meg kell mutatkozni a munkában is. Egyes munkakörök betöltéséhez eleve előírás a szakképesítés megszerzése. A szakápolónak, vagy szakasszisztensnek pedig amellett, hogy gyarapodik a tudása, a fizetése is magasabb, és ez nem elhanyagolható szempont. — Az már más kérdés, hogy ezt a többlettudást mindenki megfelelően kamatoztatja-e. A kecskeméti szakiskolában — ahol a megyei képzést összefogják — hányán járnak szaktanfolyamra? — Ebben az esztendőben száznégyen végeznek, százhúszat vettünk fel, így a lemorzsolódás nem túl jelentős. Bács-Kiskunban erőteljesebb a képzés, mint a többi megyében. Fiz magyarázható egyrészt azzal, hogy a szomszédos területeken már egy stabil, kialakult egészségügyi hálózat működik, másrészt nálunk a halasi kórház, a megnagyobbított bajai kórház, valamint a kecskeméti új, megyei kórház nagy számban igényli az általános és szakképzett ápolókat is. — Az iskola győzi a tanítást? — A jelenlegi feltételek mellett nem. Az egészségügyi szakiskola háromszáztizenkilenc nappalis diákjára hat tanterem és négy demonstrációs terem jut, ez is két helyen. Tanítunk a gyógyszertári központ ebédlőjében, az SZTK társalgójában, a nővérszállás előcsarnokában. A VI. ötéves tervben — az ígéretek szerint — új egészségügyi iskola épül. Átmeneti megoldásként, ez év szeptemberétől négy faháztantermet kapunk, de ezekből egyelőre egy sem áll, és aggódunk, vajon idejében elkészülnek-e? Az egészségügyi dolgozók képzésében az alapos szakmai oktatás mellett legalább olyan súlyt kell kapnia a pályára nevelésnek is, ám ezt a jelenlegi körülmények között alig-alig tudjuk teljesíteni — fejezte be a beszélgetést Homoki Györgyné. Váczi Tamás Ásatások Fenékpusztán Magyar és szovjet régészek együttműködésével folytatódnak az ásatások a Keszthelytől 7 kilométerre levő Fenékpusztán. Az idén először geofizikai műszerek is segítik a munkát. A második hete folyó idei küta'tások a nép- vándorlás újabb jelentős tárgyi emlékeit tárták fel. Filmbörze Balatonfüreden A „Fogjuk meg és vigyétek” című újdonság aratta á legnagyobb sikert Balatonfüreden, ahol az elmúlt napokban a szocialista országok filmátvételi bizottságai válogattak a legutóbbi év magyar filmterméséből. Oláh Gábor alkotását Bulgáriában, Csehszlovákiában, Lengyel- országban, az NDK-ban, Romániában és a Szovjetunióban mutatják be. Az idei első „filmaukción” bemutatott 11 új produkció közül tíz gazdára talált. Gábor Pál „Angi Vera” című új filmjét Bulgáriában, Csehszlovákiában, az NDK-ban és a Szovjetunióban is vetíteni fogják. Szinetár Miklós „Az erőd” című filmjét a bolgár, a csehszlovák és a szovjet mozikban láthatják majd. Ugyancsak három országba — Csehszlovákiába, Lengyel- országba és az NDK-ba — jut Sándor Pál „Szabadíts meg a gonosztól” című alkotása. A Vi- tausztasz Zsalakjavicsusz rendezte, magyar—szovjet—csehszlovák kooprodukcióban készült kétrészes film, a „Kentaurok” a csehszlovák és az NDK-beli szakemberek tetszését nyerte meg. Jancsó Miklós tervezett filmtrilógiájának első fejezete, a „Magyar rapszódia” kópiáit csehszlovák és lengyel, a második fejezetet, az „Allegro barba- ro”-t csehszlovák mozikban vetítik. ' * A szovjet filmszakemberek átvették Szőnyi G. Sándor „Kinek a törvénye” című produkcióját is. (MTI) ötven vagon szúnyog Az idén csak június 18-án kezdik meg a szúnyogirtást a Balaton környékén, hogy ne károsítsák a halaknak fontos táplálékot nyújtó árvaszúnyogok lárváját, amelyekből jelenleg 50 vagonnyi található a tóban. Augusztus végéig — terv szerint — öt alkalommal permetezik le a tó partvidékének mintegy 12—15 ezer hektáros területét. Kihagyják a természetvédelmi körzeteket és a mérsékeltebb idegen- forgalmú területeket, ezzel is védeni kívánják a biológiai láncolatban fontos szerepet betöltő rovarvilágot. A balatoni intéző bizottság megbízásából a helikopteres növényvédelmi szolgálat olyan szert használ a permetezéshez, amelyből 30—40 mikronos csep- pekben alig fél liter szükséges egy hektárra. A szer emberre, halakra, melegvérű állatokra ártalmatlan, a szúnyogokon kívül azonban elpusztítja a mé- heket is. Ezért a méhészeket előzetesen értesítik a szúnyogirtás időpontjáról. • Az Apámuram gyermekhőse, a kis Gavinót alakító Fabrizio Forte. Még egy kis türelmet Apámuram paolo és Vittorio Ta■* viani hatodik alkotása a most bémutatott film. És az első, amelyet a magyar közönség is láthat. Mindketten megbecsült, ismert személyiségei az olasz filmgyártásnak. A dokumentum műfajban kezdték, s tulajdonképpen ezzel a játékfilmjükkel kerültek az olasz film élvonalába. Az Apámuram kétségkívül a filmművészet legjava terméséhez tartozik. Akárcsak a Huszadik század vagy az ugyancsak nemrég játszóit Todo modo. A nézőt azonban nem állítja könnyű feladat elé, ha valóban meg akarja keresni a remekmű megértéséhez, igazságainak befogadásához a kulcsot. A neki- nekiiramodó, időnként lelassuló, az apró részletjelenségekre koncentráló előadói stílus nem vonz mindenkit. Pedig az Apámuram tiszta és világos társadalmi mondanivalója alapján a vérbeli politikai művészet erejével hat. Olaszország talán legelmaradottabb szigetére, Szardínia szemre szép és érdekes tájaira vezetik el a szerzők a nézőt. Egy szárd pásztorfiú életének keserű és kegyetlen sorsfordulatait írja meg a film alapját képező regény. Írója Gavi- no Ledda, aki maga is meg jetiik a filmben és elmeséli, hogyan indult az élete. Nyolcéves lehetett, amikor az apja kivette az iskolából, mert az ősi szardíniái pásztortársadalom íratlan törvényei szerint ilyentájt a hegyek legelőire terelik ki minden családban a fiúgyereket őrizni a nyájat, a „vagyont". Az alig cseperedő kisfiú megismerkedik a pásztorsors kegyetlen kötöttségeivel. apja évszázados szokásokra támaszkodó brutális nevelési módszereivel és szabadulni szeretne. A film nagyobb fele ennek a fogcsikorgató, néma lázadásnak a szenvedéseket szülő eseményeiről ad hiteles, kemény metszesu, szépítés nélküli körképet. Gavino megjárja a katonaságot, megtanul mindent, amit csak lehet (húszéves koráig analfabéta volt) és kegyetlen következetességgel kierőszakolja a továbbtanulás lehetőségét apjától, aki csak ingyencselédet lát gyermekében, és szükségtelennek ítél minden törekvést, ami arra irányul, hogy a fiú többet tudjon a világról, mint pásztor ősei. A film végén az iró — Gavino Ledda — maga összegezi élete tanulságait. Az egyetem után visszatér ugyan Szardínia sziklái közé, de nem adja fel a lázadás, az idejétmúlta ősi kötöttségek elleni tiltakozás és harc jogát. Az Apámuram kemény, döbbenetes igazságokat feltáró film. Nem véletlen, hogy az 1977. évi cannes-i filmfesztiválon két nagydíjjal is jutalmazta a zsűri a Taviani testvérpár munkáját. A film után egyébként rövidesen a forgatókönyv alapját képező regénnyel is megismerkedhet a magyar közönség. A hírek szerint talán már az év végére a könyvesboltokba kerül Gavino Ledda önéletrajzi regényének fordítása. Hadd említsük meg a szardíniái tájat nagy tehetséggel bemutató filmoperatőr nevét. Mario Masini egyenlő értékű alkotótársa a rendező testvérpárnak. Kiváló színészi alakítást nyújt az apát játszó Omero Antonetti és a gyermek- Gavino szerepét alakitó Fabrizio Forte. A húszéves Gavino alakját Saverio Marconi formálja meg lényegre törő, egyszerű játékkal. Cl. L. — Hogy vannak a Vadaskert lakói ebben a hőségben? — ök csak megvolnának. — ök csak? Talán Dobosi elvtárs nincs jól? Látom, kedvetlen. Mikor a kis faházban beszélgettünk, vidámnak, egészségesnek tűnt. Legalább is nekem ... Most moso- lyodik el először Dobosi József, a kecskeméti mini ál- latkert szakelőadója. — Á — nincs az én egészségemmel semmi baj... A Vadaskert sorsa nyugtalanít... Tudja, amiről a múltkor úgy beszéltem, hogy „félfüllel haHottam”, hivatalosan is bizonyossá vált. — Csak nem arról a bizonyos „elkerítésről” van szó? — De, de. • Tessék csak ezt a sétautat — felvétele.) Kedden délelőtt járt kint terepszemlén a városi tanács két vezetője, ök erősítették meg a hírt, hogy mégis megnyitják az átjáró forgalomnak a Vadaskert hosszában vezető betonjárdát ... Mégpedig úgy, hogy — kifelé, a Park étterem, a Művésztelep irányát tekintve — a járda jobb oldalán úgy 3 méter magas drótkerítést emelnek. Ezzel esztétikai szempontból elképzeli jobb felől kerítéssel. (Tóth Sándt végeredményben leválasztják a Vadaskertből az országúiig terjedő ligetsávot, megbontják a szép fás terület egységét. De az állatok megszokott környezetét is megváltoztatják ezzel, mert közvetlen á karámok, ketrecek közelében jönnek-mennek majd azok, akik eddig a kerten kívül vezető — jó darabon szintén betonjárdán haladtak kifelé. NAPJAINK TÉMÁI Szerződéses fegyelem Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó; ebben a jóban a kelleténél ritkábban van része a vállalatnak. S azért, mert partnere szintén népi bölcsesség formálta igazsághoz tartotta magát, csakhogy ahhoz: az ígéret senkit sem szegényít meg. A népgazdaság éves terveinek mindenkor meglelhető az a melléklete, amely meghatározza a kört, ahol kötelező a szerződéskötés, azaz ahol a termelő — a szállító — nem térhet ki a megrendelő igényei elől. Ebbe a körbe tartoznak például az egyedi nagyberuházások, az állami tartalékok feltöltéséhez kapcsolódó feladatok stb. Sok más területen azonban az érintettek döntenek arról, kötnek vagy nem kötnek szerződést. A termékforgalmazás sz’abályozott rendjének viszont lényeges tényezője az írásba foglalt egyezség, amelyet bizony be kell tartani. Mivel a szállítási szerződés mindig kétoldalú megállapodás, a szerződéses fegyelem is mindenkor kétoldalú. Ennek a fegyelemnek a megsértése jogilag szerződésszegés, a gyakorlatban sokféle gond eredője. Kibúvók, kiskapuk Részegységek, anyagok, alkatrészek tömege áramlik a termelés vérkeringésében, java része e holminak szállítási szerződések alapján jut el gyártótól a felhasználóhoz, illetve — végtermékeknél a kereskedelemhez. Ha raktárról eíégíti ki a gyártó a megrendelést, akkor az nem több egyszerű adásvételnél, mivel nincs időbeli különbség az Igény közlése és kielégítése között, míg szerződésnél van, gyakran hónapok, évek. Az ágazati minisztériumok alakítják ki a szállítási-vállalkozási alapfeltételeket; útmutatóul a szerződéskötéshez. A cégek mindezek alapján tudják, mire vállalkoznak, ám ennek ellenére a szerződése^ fegyelem laza a népgazdaság szinte valamennyi területén. Laza, mert sok szerződés már megkötésekor hibás: forma szerint is — s még inkább gyakorlatilag — fölkínálja a kibúvókat, a kiskapukat. Egy pénzügyi vizsgálat szerint a szállítási szerződések fele jogilag nem kellően tisztázott, azaz nem egyértelmű, ha úgy alakul a helyzet, akkor aláírói a saját szájuk íze szerint magyarázhatják. Márpedig a helyzet gyakran úgy alakul... A termelő partnere sem tartotta be a szállítási szerződést, ő sem tudja; a szervezetlenség migtt a vállalatnál jóval Később kerül csak sor a gyártásra; a rosszul felmért igények következtében a megrendelő törölteti korábbi közléseit ... .Több esztendőre visszamenőleg vzsgálva: az év első negyedében a gyártóknak mindössze nyolc—tíz százaléka teljesíti maradéktalanul szállítási kötelezettségeit a belföldi kis- és nagykereskedelemmel szemben! Ujjat húzni a szállítóval ? Igaz, a megrendelő nem védtelen. Az előbbi esetnél maradva: a kereskedelem föüépése a legutóbbi években következetesebb, jobban érvényesítik kötbérigényeiket. Tavaly csupán a Belkereskedelmi Minisztériumhoz tartozó vállalatok 6700 esetben sikeresen hajtották be kötbérköveteléseiket, s az összeg 25 millió forinttal több volt, mint az előző esztendőben. A kötbér persze nem áru, a megrendelőnek ez utóbbira van szüksége. A szerződéses fegyelem megsértésének meglehetősen változatos formáit tárja elénk az élet; késedelmes szállítás, a meghatározottnál gyengébb minőség, az átvétel elhalasztása, a teljes meghiúsulás, az ellenérték kifizetésének halogatása, a teljesítés idejére megszabott szolgáltatások figyelmen kívül hagyása ... Mindezekért kötbér jár, minőségi kifogás esetén a szavatossági, jótállási kötelezettség keretében, szállítási késedelemért kártérítés, fizetésiért kamat stb. Olyannyira jár ez, hogy a jogszabályok kötelezően írják elő a büntetést, de olykor jobbnak látszik nem ujjat húzni a monopolhelyzetben levő szállítóval, hiszen megtörténhet, legközelebb egyáltalán nem köt szerződést. Napjainkban gyakori ugyanis, hogy a szerződéses fegyelem megsértői így „fegyelmezik” a jogaikhoz ragaszkodó megrendelőket. Következetes fellépésre van szükség Egy vállalat, egy iparág nem képes a szerződéses fegyelem jogos tekintélyét megteremteni. Azaz: a vállalati magatartás változása mellett az ágazati hatóságok — a minisztériumok — következetes föllépése is elengedhetetlen. Az ár- és termékforgalmazási ellenőrzések 1978 második félévében nem tapasztaltak semmi lényeges javulást az egy esztendővel korábbi állapotokhoz mérten. Idén az első negyedévben hasonló volt a helyzet, sőt, több területen nőtt a szerződéskötést elutasító — azaz semmilyen kötelezettséget nem vállaló — cégek száma. M. O. — Ügy gondolja, hogy az állatok nyugalma is kárt szenved?... Talán csak nem azzal szórakoznak a kerten _átjárók, hogy hec- celjék a vadakat? A pesti állatkert mellett mióta dübörögnek éjjel-nappal a vonatok; azokat is megszokták... Be kell vallanom, hogy az utóbbi két mondat részemről már amolyan kín-érvként hangzott el. A vadaskerti szakelőadó sebtében felpanaszolt aggodalmában már akkor osztoztam, amikor nem egészen két hete én is csak a „hallomásból” értesültem. Most mindjárt felteszem a kérdést: nem lehetne most „elkerülni, ezt az elkerítést”? Mert miről is van szó — az eddig elmondottakat kibővítve? Jó ideje hírlett hogy a Park étterem, a Művésztelep, illetve a Vadaskert — ligeten túli műkert — rész rövidebb úton és idő alatt lesz elérhető, ha a jelenleg bekerített részen végigfutó betonjárdát újból átjárónak használják. Igaz, a drótkerítésen kívül is van egy darabon betonjárda, melyet ugyancsak barátságos fasor árnyékol, de aztán ez az út megszakad. Az is tény, hogy mind a Vadaskert bejáratánál, mind az étterem táján van buszmegálló, tehát aki autóbusszal megy a kerten túli részre, ott száll le, és kész. Aki meg gyalog tartott kifelé, eddig se került olyan borzasztó nagyot, ha nem is tudott az állatkerten átvágni. Az eddigi indokokon túl — tehát, hogy kár lenne a megnyitással elrontani a Vadaskert mostani egységét, leszűkíteni az állatok szállásait körülvevő kis erdőbirodalmat — indítványozhatnánk kiútnak a kerítésen kívüli járda végigépítését De nem tesszük. Illetve: személyes véleményről lévén szó, folytatom első személyben. Kár lenne a költségekért, amikor ... Ugyanígy eléggé fölösleges kiadás már, ha ezt a leválasztást megvalósító, 3 méter magas kerítést felhúzzák az átjáróvá minősített betonjárda jobb felén. Tudniillik ... Arról is szintén hivatalosan értesült Dobosi József, hogy sor kerül az egész Vadaskert áttelepítésére. Hogy hova? Nos, ennek a helynek a kiválasztására, az ezzel kapcsolatos tervek kidolgozására bizottság alakul. Előreláthatólag augusztus 20-a körül terjesztik majd az áttelepítésre vonatkozó konkrét elgondolásokat illetékes tanácstestület elé, s — ahogy Dobosi József említette — jövőre már el is bonyolódhat az áttelepítés. De ez esetben tényleg — miért kellene már megzavarni a Vadaskert jelenlegi állapotát? Erre a kis időre — költséges kerítést emelni, az állatok várható nyug- talanítását előidézni... ? Erről egyébként a fővárosi állatkert főigazgató-helyettesének is az volt a véleménye, mikor hallott a dologról, hogy „szakmai szempontból is rendkívül rossz lépés lenne” még kisebb területre szorítani az állatokat. Azzal, hogy az utcai forgalmat odavinnék melléjük. (Ami pedig e*L az átjárást ileti, kezdetben pár évig volt ilyen. De mint Dobosi József elmondotta, nemcsak gyalogosok „utcája” volt ez a járda; kerékpárosok, motorosok, de még autósok is itt repesztettek keresztül. Addig belépti díj se volt, de, hogy ürügy legyen az ilyen közlekedők, no, és napközben is itt, a bokrok alatt józanodó részegek, suty- ty ómban ivók kirekesztésére, felállították a „kapuőrséggel” kombinált pénztárat. Tehát szinte csak a forma kedvéért, „önvédelemből”; merF a bevételről bármikor szívesen lemondott volna a fenntartó kommunális üzem — ha^ a .rendre, az állomány nyugalmára biztosan számíthatott volna — pénztár nélkül is.) De mindentől eltekintve — valóban nem lehetne már elkerítés nélkül kivárni azt a rövid esztendőt? Tóth István
