Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-01 / 126. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1919. júnlas 1. Összefogással előbbre jutni Tapasztalatok a bajai járásból A bajai járásban számos fontos együttmű­ködés alakult ki a mezőgazdasági szövetke­zetek, az állami gazdaságok, valamint a vál­lalatok között. Ennek egyik legszebb példája a Bácskai Húsipari Közös Vállalat, amely a megye ötéves tervidőszakának egyik legje­lentősebb beruházásai közé tartozik. Megva­lósításában tizenhét termelőszövetkezet, öt állami gazdaság, az Allatforgalmi és Húsipari Tröszt, valamint a nagytétényi sertéshizlaló vesz részt. Építési költsége, várhatóan 700 millió forint lesz, a húslisztgyár, további 100 millió forintba kerül. A két műszakban éven­te 200 ezer hízott sertés feldolgozására alkal­mas üzem ez évben elkészül, és várhatóan az ősszel megkezdődik az üzempróba. A le­endő első számú vezetők már ott dolgoznak, az építkezés szervezésében nagyon sokat se­gítenek. A termelőszövetkezetek brigádjai már több mint 20 ezer órát dolgoztak az építkezésen, ezen kívül a leendő vállalat 57 szakipari munkása segíti az építkezést. gyorsabban lehet • Helikoptere* növényvédelem i Hosszúhegyi Állami Gazdaságban. • A vaskút! Bácska Termelőszövetkezet tejüzeme. Az üzem működéséhez szüksé­ges nyersanyag, az egységes ser­tésfajta kialakítása megkezdődött a Bajai Mezőgazdasági Kombinát és a Bácsalmási Állami Gazdaság tenyésztelepein. Az előkészülete­ket zavarja, hogy a TERIMPEX Külkereskedelmi Vállalat még nem nyilatkozott, hogy jövő évre a száz vagon dobozos sonkán kí­vül milyen termékeket tud még exportálni. Az a terv, hogy a közös vállalat a járásban levő kis vágóhidakat is bevonja az együttműködésbe, az elosztásba. így Baján és a környé­ken összehangoltabbá válik a fel­vásárlás, a feldolgozás és az áru­ellátás. A megyei építőipari vállalat a szociális létesítmények befejezését késleltetni szeretné, vagyis 1980- ra tudná csak elvégezni. Ez mun­kavédelem szempontjából nem tá­mogatható és az exportfeltételeket is veszélyezteti. A járás másik jelentős kooperá­ciója a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer. Nagyrészt a szocialista országok által gyártott gépekre épül. Ma már nemzetközi kapcso­latokkal is rendelkezik. A Szov­jetunióban 545 hektár, Bulgáriá­ban pedig 1617 hektár kukorica termelését végzik bajai módszer szerint. Az országban 126 partner­gazdaság, több mint 180 ezer hek­táron fogadta el ezt a módszert. Nemcsak a gépellátást segítik és fejlesztik a javítás körét, hanem az idén már mintegy 15 millió fo­rint értékű alkatrészraktáruk is van, amely segíti a partnereket gondjaik megoldásában. Szerződést kötöttek a bajai III. Béla Gimnáziummal. Ezenkívül a város és a környező községek is­kolái is sokat segítenek a mező- gazdasági munkákban, például a kukorica címerezésében, a gyü­mölcsbetakarításban. Számottevő a két KISZ-tábor fiataljainak nyá­ri segítsége. Ma már szinte az egész ország­ra kiterjed a Hosszúhegyi Állami Gazdaság szőlő- és gyümölcster­mesztési rendszere. A megyéből 13 taggazdaság tartozik a szőlőter­mesztési rendszerhez több, mint 2800 hektárnyi szőlővel. A követ­kező esztendőkben még 1220 hek­tárnyit telepítenek. Az almater­mesztési rendszer kiterjed hat me­gyére és 55 üzemre, megközelítően 7600 hektárnyi területre. Nagyszabású fejlesztési terveik vannak. Ide tartozik a telepítések korszerűsítése, újak előkészítése, speciális gépek kölcsönzése, kor­szerű szállítási eszközök beszerzé­se és javítása. A jelenlegi 210 ezer hektoliter helyett közös fejlesztés­sel 500 ezer hektoliter bort tud­nak majd tárolni a kölcsönös elő­nyök alapján. Űjabb termelő- és szakszövetkezeteket vonnak be. A jövedelemelosztás a befektetett összeg, a forgalmazott szőlő vagy bor arányában történik. A közös telepítésekhez, fejlesztésre, s a költségek átvállalására a követ­kező esztendőkben 130 millió fo­rintot fordít a gazdaság. Országos hírre tett már szert a Bácsalmási Napraforgótermesztési Rendszer is. Jelenleg harminc tag­gazdasággal 12 ezer hektáron ter­melnek a fontos olajosnövényből. A területet 20 ezer hektárnyira szeretnék fejleszteni. A növény­olajiparral együttműködve közös beruházásokat végeznek. Fontos lépés, hogy hibridelőállitásra is rátértek 668 hektáron, melynek 65 százalékát az állami gazdaság, a többit a termelőszövetkezetek vég­zik. További fejlesztést terveznek 35 millió forint beruházással. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium megbízta a gaz­daságot a napraforgótermelés or­szágos ellenőrzésével és szakta­nácsadással. Megállapítható, hogy minden termelési rendszer évről évre so­kat lép előre. Ezt mutatják a nö­vekvő termésátlagok, amelyek az utóbbi években csaknem megkét­szereződtek. Sokat javult a minő­ség és egyre több termék kerül exportra. Nemcsak az állami gazdas.ágok, hanem a termelőszövetkezetek is kezdeményeznek. Érdemes meg­említeni a vaskúti Bácska Terme­lőszövetkezetet, amely gesztora a KATEJ nevű társulásnak, amely nemrég vállalattá alakult, és a já­rásban levő tagszövetkezeteknek Vaskút a körzeti bázisa, nyolc termelőszövetkezet tartozik ide. 1977-ben 30 százalékkal növeke­dett a tejtermelés az érintett gaz­daságokban. Tavaly 5 százalékkal, de ez is 156 liter tejet jelentett te­henenként. A Kecskeméti Barom­fifeldolgozó Vállalattal a nyúlte- nyésztésben, felvásárlásban, érté­kesítésben és feldolgozásban hoz­tak létre teljes vertikumot. Az együttműködéshez az idén a TE­RIMPEX is csatlakozott. A terme­lőszövetkezet tenyészanyag-ellá- tásról is gondoskodik. A vágási hulladék hasznosítására nyérc- és ezüstróka-tenyésztést terveznek. Továbbá egy kisebb teljesítményű húslisztgyárat. A vaskútiak kezdeményezése az AGROMAX nevű vegyszer, bioka­talizátor, amely a növény és a ta­lajélet fejlődését segíti elő. Nyolc megyében forgalmazzák és már exportra is értékesítenek körülbe­lül 100 ezer litert. Az idén egyszerű társulással szőlőgyökereztető iskolát is létre­hoznak, körülbelül egymillió gyö­keres szaporítóanyag előállítására. A bácsbokodi Aranykalász Ter­melőszövetkezet ügyintézője a re­pülőgépes növényvédő állomás­nak. amelynek négy termelőszö­vetkezet 2 és fél millió forint ösz- szeggel tagja. Bérmunkát is vé­geznek három állami gazdaság és hat termelőszövetkezet részére. ' A járásban — egy kivételével, ez a szeremlei szövetkezet — min­den közös gazdaság több termelő­szövetkezeti rendszernek is tagja. A szeremlei gazdaságot a Bajai Mezőgazdasági Kombinát patro­nálja. Az együttműködés nem mindig zökkenőmentes. A taggazdaságok sok esetben kifogásolják, hogy az ügyintézők lassan tevékenyked­nek, késnek a javítások, baj van az alkatrész-ellátással, elhúzódnak az elszámolások. Általában szük­ségesnek tartják az együttműkö­dést, mert csak közös erővel lehet nagyobb beruházásokat megvaló­sítani. Előfordult viszont, hogy négy termelőszövetkezet akart együttesen építeni egy takarmány­keverőt, de valamennyi saját köz­ségében akarta megvalósítani. Emiatt aztán nem lett az egészből semmi. Foglalkoznak egy termelőszö­vetkezetközi, nagygépeket javító üzem létrehozásával. Ebben sem jutottak előbbre a termelőszövet- Kezeti területi szövetség erőfeszí­tése ellenére sem. Több évtizedes gond a rét- és legelőgazdálkodás alacsony szín­vonala. Ezt is termelési rendsze­ren belül lehetne véglegesen meg­oldani. Az erdőtelepítéseknél sincs a termelőszövetkezeteknek kellő tapasztalata. Az erdőgazda­ságok a szőlőtelepítésekhez ha­sonló rendszerrel meg tudnák ol­dani ezt is. Nincs mód arra, hogy valameny- nyi együttműködésről szót ejtsünk, de azt megállapíthatjuk összefog­lalóul, hogy a termelőszövetkeze­tek és az állami vállalatok veze­tői általában jól látják a célokat és sokat kezdeményeznek. Hiszen sok esetben rá vannak utalva és tapasztalják az összefogás ered­ményeit. Az előbbrejutásban nem egyszer az anyagi erő hiánya vagy a kevés munkaerő okoz gondot. Nagy tartalék még a három szö­vetkezeti forma, a mezőgazdasági, a fogyasztási és az ipari szövetke­zetek együttműködésének fokozá­sa. Ezek lehetőségei koránt sincse­nek kiaknázva Szabó Imre, a bajai járási pártbizottság tagja HÁZUNK TÁJA Kevesebb öntözés talajtakarással Ahol öntözési lehetőség van, kevesebb gondot okoz a kánikula, egyszerűbb a vízpótlás. De kút vagy vízcsap hiányában minden lehetséges módon meg kell őriz­nünk a föld nedvességét nö­vényeinknek. A takarékosság ott is ajánlatos, ahol könnyen lehet vízihez jutni. Legjohb mód erre a talajtaka­rás és az árnyékoló trágyázás. Az utóbbi nemcsak a nedvességet őrzi meg, mert az öntöző és az esővíz értékes tápanyagokhoz is juttatja a növényeket. A talaj takarására fekete vagy sötét (füstszínű) fóliát használha­tunk. Zöldségeskertben csíkokra vágva a palánták sorait betakar­hatjuk, vagy egybefüggően kite­rítve az egész ágyast beboríthat­juk. A növények helyeit kivág­juk, s a résekbe ültetünk. A sza­mócát például sok helyen így te­lepítik. A fekete fólia nemcsak a nedvességet őrzi, hanem elősegíti a föld melegedését, s megkímél a fáradságos kapálástól, mert fény nélkül a gyomok sem fejlődhet­nek. Az egybefüggő fóliatakarót sokan kilyuggatják, így a termé­szetes csapadék beszivárog a ta­lajba, s öntözni is lehetséges. A szalmás trágya a talajtaka­rás másik hatásos anyaga. Külö­nösen a fiatal gyümölcsfák hálál­ják meg, ha törzsük körül 80—90 cm-es körben 10—15 kg trágyát terítünk el. A trágyatakaró alatt a föld nehezebben szárad ki, gyor­sabban gyerekesednek, fejlődnek a fák. Aprótrágyával a zöldséges ágyások és a dísznövények sorait is beteríthetjük, ez minden nö­vény hasznára válik. A kényeseb­bekhez természetesen csak érett, nem égető trágya használható. Szerves trágya hiányában al­kalmazhatunk komposztot, tőze­get, szénát, töreket, szecskát, eset­leg szalmát is. A talajtakaró fó­liára, vagy más anyagra szórjunk néhány lapát földet, hogy az erő­sebb szél el ne sodorhassa. Trá­gya, komposzt, vagy széna alkal­mazásakor ügyeljünk arra, hogy ezek az anyagok csíraképes gyom­magvakat ne tartalmazzanak. H. L. Versenyt hirdet a Kertbarátok és Kistenyésztők Országos Társadalmi Szövetsége A Hazafias Népfront keretében működő Kertbarátok és Kiste­nyésztők Országos Társadalmi Szövetsége versenyt hirdet a kert­barát- és kistenyésztő körök szá­mára. A verseny a meghirdetéstől 1979. november 1-ig tart. Minden kertbarát- és kistenyésztő kör részt vehet rajta, amely részvételi szándékát 1979. június 15-ig a te­rületileg illetékes megyei, illetve fővárosi népfrontbizottság mellett működő Kertbarátok és Kiste­nyésztők Társadalmi Szövetségé­nél bejelenti. A részletes verseny­feltételekről a szövetségek adnak tájékoztatást. A megyei, illetve fővárosi ver­senyeken első és második helye-, zésl elérő kertbarát- és kistenyész­tő kör elnyeri az 1980. augusztus 19—szeptember 4. között megren­dezésre kerülő Országos Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Kiállí­tás és Vásáron (OMÉK) való rész­vétel jogát. Az országos társadalmi szövet­ség ezenkívül felhívja a kisterme­léssel, kertészkedéssel, házkörüli állattartással foglalkozók figyel­mét arra, hogy amennyiben részt kívánnak venni az 1980-as OMÉK kistermelési barkács-, ötlet-, újí­tó és nemesítő versenyén, részvé­teli szándékukat j< i ‘ *k be a társadalmi szövets .^r T lius 1-ig. Az 1980 ss 0»íE... senyén termékekké ' illetve > ne­mesített növénnyé: :• Mattal, illet­ve az ötlet rövid leírásánál '.ehet részt venni. A kiáÜításc*» rész* ve- vők teljesítményei elbír a majd díjazásra kerülnek. A kiállítás rendezőinek céija a kistermelés mű ./.aki színvoviaiá- nak emelése, a s. akoriat «Ital ki­munkált, jó műszaki mp.v.öldéíöS: széles körű megismertetése. Lé­nyegében ugyanezt szolgálja az úgynevezett né p U ' vatásos — ner. •;.••• tí'x v rsenye Is, amely a kertésze' •. növények és a kisállatok, nyűi, galamb körében végzett nemesitől tevékenységre terjed ki. A verseny és ki' és nemcsak a kedvtelésből űzött munka eredményeit kívánja a lá­togatók elé tárni, hanem kedvet is szeretne csinálni ehhez a szép alkotótevékenységhez. Hajók, halászok, kikötők Jugoszlávia 11 hajógyárában a következő öt évben 70 új hajó épül az ország halászflattája szá­mára, ebből nyolc még tavaly elkészült, s az idén is újat kap a flotta. Ma mintegy 180 haljó áM a ju­goszláv halászok rendelkezésére. Ezek évente mintegy 30 000 fon­na halat fognak az Adrián, ami azonban nem elégíti ki a belső piac igényeit. Szakemberek becs­lései szerint az Adriai-tengeren az élővilág károsítása nélkül le­halászható évi haknennyiség el­érheti az 500 000 tonnát. Nagy súlyt helyeznek Jugo­szláviában a folyamhajózás fej­lesztésére is. E fejlesztés része­ként 1980-ig befejezik öt kikötő építését és korszerűsítését a Du­na, a Tisza, a Száva és a Béga mentén: Újvidéken, Pancsován, Sremska-Mitrovicán, valamint Zen tán és Apatinlban. Kilenc modern kikötő épül a 600 kilométer hosszú Duna—Ti­sza—Duna csatornán, amely az ország lefejlettebb mezőgazdasá­gi körzetein vezet keresztül éa összeköti őket a fontos ipari központokkal. Zrenjaninban, Kikindán, Új­becsén, Versecen, Zamborban, Odzaciban, Verbászon, óbecsén és Backi-Petrovacban szintén új folyami kikötő épül. (BUDA- PRESS — APN) 30 százalékos árengedmény már csak június 16-ig FIKO—70 tűzhely, SUPER—2 kályha, ZOORATHERM kályha, OHRA 512 kályha, OHRA 517 kályha megvásárolható egyes állami és áfész szaküzletben, valamint a Vas—műszaki Boltjában Kecskemét, Halasi út 12. szám. ««••aocLMX vállalat 2108 FÉKON-üzem Szabadszálláson A FÉKON Ruházati Vállalat kalocsai gyárának jól működő üzeme van Szabadszálláson. Százötven tagú dolgozógárdája arról is nevezetes, hagy nagyon ügyelnek a kezük alól kikerülő termékek jó minőségére, s jel­lel látják el az általuk gyártott férfiingeket. Amellett, hogy nem­rég kaptak néhány korszerű gé­pet, berendezést, a szakmai to­vábbképzéseken való részvételük­kel is jeleskednek. Naponta több mint 1200 inget készítenek a szabadszállási FÉ- KON-üzemiben. Három szalagon dolgoznak. Két szalag jelenleg szovjet megrendelésre gyárt fér­fiingeket, a harmadik — az egy műszakos, amelyen a kismamák és a vidékről bejárók dolgoznak — pedig munkásőringeket ké­szít. (Pásztor Zoltán felvételei) • Az egyműszakos szalag a nor­maóra teljesítésben elért eredmé­nyeiért nemrég oklevelet kapott. Képünkön: Hujecz Erzsébet a szalag vidékről bejáró dolgozója, munka közben. • Az export-szalagon dolgozik a Béke aranykoszorús szocialista brigád.

Next

/
Thumbnails
Contents