Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-05 / 129. szám

Harmadik hete is elmúlt, hogy szokatlanul korán kö­szöntött ránk a nyárias hőség. Május közepén még örvendez­ve fogadta mindenki, hiszen megelőzte a tartós hideg, ami­nek elmúltát nehezen vártuk. Azelőtt nemrégen még arról cikkeztünk, hogy fűtsenek a lakótelepeken, aztán hirtelen, minden átmenet nélkül a té­máink is megváltoztak. A me­zőgazdaságban felgyorsult a tavaszi munka, észrevettük, hogy az üdülőterületekre áramlik a hétvégi forgalom, s mivel alig számoltak ilyen ko­rai nyárral, csak késve nyitot­tak ki a strandok... Az élet természetesen megy tovább, a naptárban kijelölt események ugyanúgy sorra kerülnek, az iskolákban vizs­gákra készülnek a növendé­kek, köszöntik a pedagóguso­kat, s maholnap itt van a szünidő is. Megtartják a ter­vezett országos konferenciákat és más fontos összejövetele­ket, de már érződik, hogy né­hányon elutaztak, szabadsá­gon vannak, foghíjasak a szék­sorok. A vonatok, autóbuszok menetrend szerint járnak, né­hol — a szezonra való tekin­tettel — sűrítve, gyakrabban, mint máskor. A vendéglátóhe­lyek forgalma nem csökken, sőt növekszik, hiszen érezhe­tően nő az idegenforgalom is, egyre több gépkocsi áramlik az utakon, s keresi a parkoló­kat a városban. Sajnos a bal­eseti statisztika grafikonjának görbéje is felfelé ível, látjuk, halljuk a helyszínre igyekvő rendőrségi autót, a mentőket. A kórházak ' traumatológiai osztályain, s természetesen az egészségügy minden más terü­letén sem szünetel a munka. Három hét óta alig van fel­hő az égen, eső alig hullott. A korai zöldségfélék — szak- nyelven szólva — kezdenek „beszorulni”, a folyamatos érés helyett jóval előbb és gyengébb minőségben zúdul­nak majd a feldolgozóhelyek­re, a konzervgyárak gépsorai­ra. Öntözni, öntözni, öntözni... Biztatja a minisztérium a gaz­daságokat, s öntöznek is, ahol lehet, ahol időben felkészültek minden eshetőségre. Csak ilyenkor derül ki, mennyivel kevesebb az öntözésre előké­szített terület, mint amire szükség volna. A városokban pedig néhol akadozik a vízellátás, de he­lyenként a községekben is. A tanácsok kénytelenek korlátoz­ni a vízfelhasználást, s meg­tiltani a locsolást, a1 kiskertek öntözését. (Kiskunfélegyháza különösen rossz helyzetbe ke­rült az idén a víz elégtelen­sége miatt.) Ellentmondásos körülmények ezek, hiszen a ház körüli veteményesek ter- melvényeire még nagyobb szükség lenne, mint bármikor. Talán ez a vázlatos felsoro­lás is mutatja, hogy a rend­kívüli időjárás következmé­nyei most kezdenek kicsúcso­sodni, s az elkövetkező idő­szakban különösen nagy szük­ség lesz mindenfajta lelemény­re, találékonyságra, hogy ne boruljon fel a rend, hogy a lakosság minden eddiginél na­gyobb fegyelmet tanúsítson, legyen takarékos és mértéktar­tó a rendelkezésre álló víz­mennyiség felhasználásában. Még nem szóltunk azokról, akiknek a munkakörülményei olyanok, hogy egyébként is küzdenek a hőséggel, s most különösen nehéz helyzetben vannak. Sok üzem munkacsar­nokában valóban „pokoli” most a hőség, de szenvednek a melegtől a bolti dolgozók is, hiszen a szellőzés — ilyenkor derül ki — a legtöbb helyen szinte megoldatlan. A munka­helyi vezetőkön múlik, s ez kötelességük, hogy gondoskod­janak a dolgozók szomjúságá­nak oltásáról, váltott pihenő­jéről, a felfrissülés lehetőségé­nek megszervezéséről. A foko­zott figyelmesség és törődés nélkül nem lehet kérni és kö­vetelni nagyobb helytállást sem, ezt érzi, tudja minden irányító személy, akire most szintén többszörös terhek ne­hezednek. Korán jött a nyár, de azért nem lehet mondani, hogy vá­ratlanul. Minden évben így van ez, hol előbb, hol utóbb. Ne mondjuk azt, hogy nem készültünk fel rá idejében. T. P. • A Kunbajai Állami Gazdaságban a Szőlészeti és Bo­rászati Kutató Intézettel közösen megkezdték az üzemi kísérleteket az ALFALAVAL cég egyedülálló berende­zésével, a folyamatos borkő-stabilizálóval, melynek névleges teljesítménye eléri az óránkénti 30 hektolitert. Ha a május közepén kezdődő kísérlet beváltja a hozzá­fűzött reményeket, jelentősen meggyorsul a nagyüzemi borkezelés, és költséges beruházásokat lehet megtakarí­tani. (P. Z.) • A szőlő nem kimondottan vízigényes növény, mégis azokban az állami gazdaságok­ban, amelyek erre berendezkedtek, azt is öntözik a nagy vízhiány pótlása érdekében. A Hosszúhegyi Állami Gazdaságban működnek az öntözőberendezések. (Pásztor Zoltán (elvétele.) Bács-Kiskun megyében, ahol évek óta nagy gondot fordíta­nak az öntözés fejlesztésére, a mindenko­ri biztonságos termesztést szolgáló mes­terséges eső a mostani aszály^ ban főszerepet kapott: milliós értékű termé­keket ment. A Duna mentén. Bajától Tassig, az ország leg­korszerűbb ön­tözőhálózata szolgáltatja az éltető vizgt a termőföldeken, sok helyütt már modern eszkö­zökkel, önjáró berendezések­kel. A fűszer- paprika mint­egy 80 százalé­ka jut mester­séges csapa­dékhoz, de pótolják a vizet a ta­karmányföldeken és a most ka- lászoló búzákban is. A Tisza men­ti gazdaságok főleg a zöldségter­mesztésnél hasznosítják a folyó vizét. Az aszály kivédése a legna­gyobb gondot továbbra is a Ho­mokhátságon okozza, ahol kevés az öntözési lehetőség és a tartós napenergia már fonnyasztja a nö­oltjak a növények szomjat csőku- takból, az almásuk egy részét lajt- ból öntözik. A 35—40 hektoliteres lajtokat traktorok vontatják a so­rok között, és a3, almafatörzsek köré kialakított „tányérokba” gu­micsöveken engedik a vizet. Má­sutt is feltárták a már használa­ton kívüli csőkutakat, hogy a ke­vés vízzel is enyhítsék, frissítsék a forró homokot. V. E. Sport S—7. oldal A hétvége szomorú krónikája I. oldal venyeket. A déli órákban 30—35 fokra forrósodik a homok, amit egyedül a szőlő élvez, már a gyü­mölcsösök is sínylődnek. Az aszáTy enyhítésére a csőkutak vizét hasz­nálják, amelyek az altalaj vizét hozzák felszínre, szomját enyhít­ve a homoknak. A kevés vizű cső­kutak hasznosítására jő példa az izsáki. A helyi Sárfehér Tsz-ben, ahol 150 hektáros zöldségesben A vállalatok, gyárak vezetői a szocialista brigádok elé fő célként azt tűzték az idén, hagy segítsék a termelési tervek megvalósítását. Mindez nagyon leegyszerűsített feladatmegjelölésnek tűnik, ám a munkások kevés szóból is érte­nek. Tudják, hogy ki-ki a maga munkaterületén a tervek teljesí­tésén túl különös gondot kell hogy fordítson a minőségre, a hatékony, takarékos termelésre, s hogy a munkaverseny értékelésé­nél számításba veszi imajd a mozgalom mindhárom jelszavá­nak érvényesülését. — Húsz brigád kötött szerző­dést az idén gyáregységünkben a szocialista cím elnyerésére — mondatta Bagó Bálint, a VEGY- EPSZER Vállalat tiszakécskei gyáregységének telepvezetője. — Van olyan komplex brigádunk, amelyben f izikai dolgozók és mű­szakiak együttműködve dolgoz­nak. A szocialista kisközösségek vállalásai elsősorban az idei ter­vek időben való teljesítésére és a minőségi követelmények szigo­rú betartására vonatkoznak. Az utóbbi tekintetében mégis a ti­tán műhelyben dolgozó MHSZ- brigád munkája a legérdekesebb. A brigádot egy patika-tisztasá­gú műhelyben .találjuk. Egy por­szem sem látszik zöld színű pvc- padlóján. Két ajtón kell átmenni mire bejutunk, nem átjáróház ez az alig egy éve épült műhely. Az MHSZ-brigád tagjai éppen egy nagyméretű hengert tiszto­gatnak gondossággal. A palást öt- vözetlen titánlemezből készült, amelynek kilója 1400—1500 fo­rintba kerül. Hegesztéséhez ké­szülődnek és a varrat helyét a ce­tormai zsírtalanítják. — Hogyan jött össze az itt dol­gozó nyolctagú kollektíva — kérdezem Sallai József brigád­vezetőtől. — A gyáregység vezetői a so­rozatos szakmai vetélkedők leg­jobbjait válogatták össze. Nevün­ket azért választottuk, mert va­• Hegesztik a klórkifúvó beren­dezés titánból készült palástját. (Straszer András (elvételei.) • A tisztaságtól ragyog a VEGYÉPSZER titán műhelye. lamennyien fiatalok és MHSZ- tagok vagyunk és ezzel akartunk kedveskedni a járási honvédelmi szövetségnek. — Szakmailag hogyan készül­tek fel mint általános lakatosok a titánnal való munka technoló­giájára? — Jó ideig Mihala Ferenc mű­szaki tanácsadó felügyelete alatt dolgoztunk a kísérleti műhelyben. Tudjuk tehát, hogy a titán na­gyon drága anyag és inkább két­szer is nekiiikészülőriünk a mun­kának mindent átgondolva, mint­sem hogy egyszer elrontsunk va­lamit. Két társunk minősítő vizs­gát is tett hegesztésből. Ma már büszkék vagyunk szakmai tudá­sunkra. A BNV-n vásárdíjat nyert hőcserélőt is mi készítet­tük. — Mi a fő munkaverseny-vál- lalásuk ? — A munkaidő maximális ki­használása és a drága ititán- anyaggafl való takarékosság. Kol­lektívánk minden tagja volt már más szocialista brigád tagja, ezért a bronzkoszorús szocialista cím elnyerését tűztük célul. A kecskeméti Fémipari Szövet­kezetben Sánta Péter, a szövet­kezeti bizottság elnöke alapos ismerője a szocialista brigádmoz- galomnak. Véle beszélgettünk az önkéntes kollektívák idei tevé­kenységéről. Az idei feladatainkat segítő vállalásoknak már eddig is jelen­tős eredményei vannak. A Május 1. nevű arany, és a Zalka Máté nevét viselő ezüst fokozatos brigád például az NSZK-megrendelésre készülő alumínium ülőbútorvá­zaikat május 31. helyett már az első negyedév végére legyártot­ták. Ugyancsak a szocialista brigá­dok vállalásai teljesítésének kö­szönhető, hogy a 14 millió forint értékű csehszlovák exportra ke­rülő fóliavázakat június vége heflyett már május 31-ig elkészí­tették. Szövetkezetünk egyik je­lentős terméke a gyümölcsszedő állvány. Sikerére jellemző, hogy tavaly 1800-ra, az idén pedig már 5600-ra kaptunk megrendelést. Brigádjaink vállalták, hogy az első féléviben 2700-at gyártanak és a többi elkészítésével is úgy igyekeznek, hogy a gyümölcster­melő gazdaságok az idei szezon­ban még használni tudják őket. Hazánk húsipara egyre több alumíniumból készült húsostál­cát vár tőlünk. Tavaly 22 ezret gyártottunk, az idén pedig 27 ezerre kaptunk megrendelést. Nem utolsósorban a brigádoknak köszönhető, hogy már az első fél­évben 15 ezret adunk át a meg­rendelőiknek. — Tíz szocialista brigádunk vállalásait időarányosan teljesí­tette — mondja Lőrincz Antal, a MÁV kecskeméti állomásának főnöke. — A korábbi évektől el­térően az idén igen nehéz körül­mények között kall dolgoznunk. Május elején megkezdődött a Cegléd—Kiskunhalas közötti pá­lyaszakasz villamosítása, s ezek a munkálatok jelentősen hátráltat­ják a vasutasok tevékenységét. Egyre több a vágányzár, amikor bizonyos állomások között autó­buszokra kell átszállmi az utasok­nak. Nos, brigádjainkat kértük, hogy külön figyelmet fordítsanak az utasok eligazítására, az átszál­lásoknál való segítésükre. Az ed­digi tapasztalatok szerint a Jó­zsef Attila vonatkísérő brigád tagjai — akik május 1-én kap­ták meg a mozgalom ezüst foko­zatát — becsülettel helytállnak a nehéz körülmények között, s szinte zökkenőmentesen tudják lebonyolítani az átszállásos utas- szállítást. A kocsi hiány ellenére várha­tóan teljesíteni tudjuk az első féléves szállítási tonnatervünket. Ez nem utolsósorban az arany­jelvényes — a kereskedelmi szol­gálat tagjaiból álló — brigád ér­deme. Igen szaros kapcsolatot tartanak ügyfeleinkkel, a vagonok érkezéséről azonnal értesítik őket s velük együtt mindent elkövet­nék a kocsi fordulók idejének csökkentéséért. N. O.—O. L. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 129. szám Ára: 1,20 forint 1979. június 5. kedd LAJTBÓL IS ÖNTÖZNEK Éjjel-nappal dolgoznak az esőztető berendezések Ma összeül az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága Ma Kecskeméten összeül a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága. A végrehajtó bizottság a megye egészségügyi és szociális ellátottságáról, a továbbfej­lesztés feladatairól szóló jelentést javasolja megtárgyalni. Nyolcvanezer diák a KISZ-építőtáborokban Több mint 13 ezer diákmunkás, az idei építőtáborozók első turnu­sa június 17-én foglalja el helyét 67 KISZ-építőtáborban — mon­dották a KISZ KB építőtáborok bizottságán. Az elmúlt hónapokban felké­szültek a mezőgazdasági és ipari üzemek a segítőkész fiatalok fo­gadására. Jóllehet, az igények minden korábbit felülmúltak — tavalyinál 12 ezerrel több fiatalt „kértek” erre a nyárra —,11 ezer­rel több, vagyis az egyetemistá­kat és a főiskolásokat is beleszá­mítva 80 ezres tanulóifjúság kap­csolódhat be a népgazdaságilag is nagyon hasznos „társadalmi mun­kába.” Június végétől már „teljes lesz az üzem”: mind a 78 építőtábor­ban munkához látnak a diákok. Többségük ezen a nyáron is a mezőgazdaságban és az élelmi­szeriparban serénykedik majd. Halásztelek, Kecskemét és Mező- kovácsháza szövetkezetei, Etyek, Martonvásár, Simonpuszta, Szob és Zalaegerszeg állami gazdaságai (Folytatás a 2. oldalon.) Gyógyítómunka a kecskeméti Széchenyivárosban S. oldal Felvételi előzetes I. oldal Szocialista brigádok

Next

/
Thumbnails
Contents