Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-28 / 149. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi. 149. szám Ára: 1,20 forint 1979. június 28. csütörtök Losonczi Pál fogadta a burmai külügyminisztert Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán hivatalában fogadta a hivattálos látogatáson hazánkban tartózkodó U Myint Maungot, a Burmái Unió Szocialista Köztársaság külügyminiszterét. A szívélyes légkörű eszmecserén részt vett Púja Frigyes külügyminiszter. Jelen volt U Maung Maung, Burma Budapestre akkreditált nagykövete. (MTI) Tapasztalatok a bevásárló csütörtökről 3. oldal Tudomány — technika «. oldal Vita a klubéletről I. aldal A mi otthonunk 7. oldal KÉT EGYÜTTMŰKÖDÉSI CÉLPROGRAM-TERVEZET VITÁJÁVAL Folytatódott a KGST 33« ülésszaka • A magyar küldöttség (balról jobbra): Huszár István, Lázár György, Havasi Ferenc, Pullai Árpád'. (Telefotó — TASZSZ — MTI — KS) Két új hosszú távú együttműködési célprogram tervezetét terjesztette szerdán délelőtt a Kölcsönös Gazdasága Segítség Tanácsának ülése elé a tervezési együttműködési bizottság elnöke, Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnöke. Az első arra irányul, hogy kielégítsék a tagállamok ésszerű szükségleteit az ipari fogyasztási cikkek termelésében, a 'második a közlekedési kapcsolatok fejlesztését irányozza elő. Előterjesztette Nyikolaj Bajbakov azoknak az intézkedéseknek a tervezetét is, amelyek biztosítják a két célprogram megvalósításához szükséges -gépeket és berendezéseket. A lakosság növekvő szükségleteit figyelembe véve a program előirányozza a többi között a textil- és konfekcióipar, a cipőipar, a bútoripar termékei kölcsönös szállításának megnövelését, a szőnyegek, a háztartási porcelánáruk, a nagyobb teljesítményű rádiókészülékek gyártásának és kölcsönös szállításának -kibővítését. Tervbe vették az áruválaszték bővítését és megújítását, a termékek minőségének megjavítását. A célprogram gondoskodik arról, hogy az érdekelt iparágak megfelelő nyersanyagot'kapjanak a közszükségleti cikkek gyártására, kellően el legyenek látva a szükséges alapanyagokkal, a gyártásihoz szükséges egyéb anyagokkal. Ennek érdekében új fonodákat hoznak létre, fejlesztik a kooperációt és a gyártásszakosítást a nem textil alapú anyagok gyártásában, a televíziós készülékek és a bonyolultabb háztartási gépek alkatrészeinek és részegységeinek előállításában. (Folytatás a 2. oldalon.) Tanácskozás a homoki talajerő-gazdálkodásról Hazánk mezőgazdaságilag hasznosítható területének 22 százaléka homokon fekszik. Ezen a talajon az intenzívebb gazdálkodás, az öntözés, az erdősítés nagyobb befektetést kíván, mint a jobbakon. A tápanyag- és vízgazdálkodásnak jóval nagyobb a szerepe. A Zöldségtermesztési Kutató Intézetben tegnap, itt, a Duna— Tisza közén nagyon is élő gondról, a homoki talajerő-gazdálkodás kérdéséről tanácskoztak a kutatók és a gyakorlati szakemberek. Dr. Bauer Ferenc tudományos tanácsadó, a MAE Növénytermesztési Szakosztályának elnöke 1952-ben kezdett kutátó munkájukról számolt be. 1960 óta a borbási vetésforgó rendszerű talajerő-gazdálkodási kísérletekkel arra is választ keresnek, mennyire hatékony, gazdaságos a műtrágya, az istállótrágya és a zöldtrágya felhasználása. A 12 éves ciklusokra bontott kísérletsort Borbáson voltaképpen a Duna—Tisza közére jellemző talajokon állították be, egyik fontos mutató a humusztartalom, amely itt átlagban 0,4—0,8 százalék. A 100 négyzetméteres kísérleti parcellákban kukorica, rozs és siló- kukorica vetésforgóíját alakították ki, valamennyit meghatározott módon trágyázzák különböző műtrágyaadagokkal, istálló-, illetve zöldtrágyával, vagy ezek kombinációjával. A terméseredmények, a grafikonok mellett néhány érdekes megfigyelésre is felhívta a résztvevők figyelmét a kutató. így például arra, hogy a zöldtrágyának szánt napraforgót bimbózáskor kell alászántani, mert később, elöregedésével párhuzamosan, mérhető az utána termesztett növény termésének csökkenése. Számadatokkal bizonyította, mennyire előnyös, ha a tárlóba minél hamarabb bekerül az új vetőmag. Ezt a tanácsot az idén különösen sok gazdaság szakembere szívelheti meg. Ezután néhány szóval elmondta, hogy a homokon a talajerő-gazdálkodás javulását jelenti a rozs vetésterületének búzával való kiváltása. A tanácskozás résztvevői ezután dr. Hammer Ernő tudományos főmunkatárs előadását hallgatták meg a ,,Szalma- és kukoricaszár alászánfása műtrágya- kiiegészítéssel” címmel. Majd a somkóró termesztésének problémáit vázolta az előadó. Elmondta, hogy ez a növény az 1920-as években került hazánkba, amikor a kisparaszti gazdaságoknak égetően szüksége volt rá. Ma már azonban nem szívesen foglalkoznak termesztésével a nagyüzemek. Egyrészt telepítése nehezebb, hiszen csak védőnövénnyel vethető. Jó példa azonban akad erre is. A tiszakécskei Béke és Szabadság Termelőszövetkezet a sízőlősorok közé tisztán vetette a somkórót, majd az első évben magas tarlóra vágva, terméséből jó minőségű silót készítettek. Itt a jó minőség mindennél fontosabb, hiszen sokáig úgy tudták a gazdák, hogy a somkóró ku- marintartalma miatt mérgező. Az állatokra azonban csak akkor veszélyes a növényből készült széna vagy siló, ha megpenészedik és így- mérgező anyag jön létre. Az előadások után a tanácskozó szakemberek megnézték a borbási húszéves talajerő-gazdálkodási kísérlet parcelláit. GYORSÍTJÁK AZ ÁRU ÜTJÁT Tranzitállomást avatott a Bajai Mezőgazdasági Kombinát • Érkezik a szerelvény, kezdődhet a rakodás. Az országos vasúthálózathoz csatlakoztatva elkészült a Bajai Mezőgazdasági Kombinát új tranzitállomása Mátéházán. A több mint 20 millió forintos költséggel létrehozott rakodótelep átadására a napokban került sor, s ezzel egyidőben megkezdték a gazdasági vasúti csomópont próbaforgalmazását. A több mint 2800 négyzetméter alapterületű szabadtéri és fedett rakodótiéren elsősorban a mezőgazdasági kombinát fogadja és indítja az ipari és a mező- gazdasági termékeket. Jelenleg, a vasúti csomópont forgalma eléri az 1500—2000 kocsiforgót, ami a későbbiekben 4—5 ezerre nő évente. A telepen a ki- és berakodás gépesítésével gyorsítják a szállítást, rövidítik a vagonok állásidejét. Az eddigi 8,6 órás kirakodási időt máris 2,8 órára csökkentették, s újabb berendezések, gépek vásárlásával még tovább gyorsítják az árumozgatást. A már meglevő szállítószalagok, villamostargoncák újabbakkal, korszerűbbekkel egészülnek majd ki a következő években. Az árut fogadó és továbbító állomáson 300—400 vagonnyi árut tárolhatnak átmenetileg a fedett raktárakban. A mezőgazdasági kombináton belül több mint 100 gépjármű, kamion bonyolítja majd a forgalmat a vasúti csomópont és az üzemi telephelyek között. A tranzitállomásra érkezik ugyanis a termeléshez szükséges valamennyi ipari és vegyi anyag: a műtrágya, a növényvédő szer, s a takarmánykeverékek gyártásához szükséges állati fehérje és más alapanyag. Helyét éppen ezért a legtöbb készárut előállító mátéházi körzetben jelölték ki, hogy a szállítási költségeket csökkentsék, frissen, veszteség nélkül induljon az áru a megrendelőhöz. Szomszédságában működik a hibridvetőmag- üzem, az évi 80 ezer vágósertést termelő húskombinát, s a takarmánykeverő gyár. Közelében van a kertészeti üzemág, a borászat, s így rövid úton történhet a termékszállítás a vasúti átrakóhelyre. A 20 dolgozót foglalkoztató tranzitállomást szociális létesítményekkel is ellátták: ebédlő, öltöző, mosdó áll az itt dolgozók rendelkezésére. V. E. Köszönet és elismerés a békemozgalmi munkáért A Hazafias Népfront megyei elnökségének béke- és barátsági munkabizottsága tegnap aktivaülést tartott. A tanácskozás résztvevőit, köztük Hegedűs Istvánt, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét dr. Dobos László, a népfront megyed elnöke üdvözölte. Méltatta a harmincéves magyar békemozgalom zászlóbontásának közeli évfordulóját, megemlékezve az eltelt időszak küzdelmes éveiről és a mozgalom sikereiről. A májusi békehónap megyei rendezvénysorozatáról a társadalom minden rétegét átfogó megmozdulásokról, és az elkövetkező időszak feladatairól a munkabizottság megyei elnöke, F. Tóth Pál adott áttekintést. Hangsúlyozva: a következő hónapok békemozgalmi agitációjának középpontjában változatlanul az enyhülésért, a fegyverkezési verseny megállításáért folytatott nemzetközi küzdelem és annak igaz értelmezése, magyarázása áll. E munkához kedvező légkört teremtett a SALT—II. szerződés aláírása, a bizalom újbóli erősödése. A nemzetközi gyermekév feladatai is kapcsolódnak ehhez, mintegy érzelmi töltést adva a béke megőrzése gondolatának. A megnövekedett érdeklődés ébrentartására van szükség és aktív kezdeményezésre a békemozgalmi tevékenységben. A hosszú évek eredményes munkájáért adományozott elismerő oklevelet és kitüntető jelvényeket az Országos Béketanács megbízásából Farkas József, a népfront megyei titkára, az OBT tagja nyújtotta át az ülés záró aktusaként. A békemozgalom kitüntető jelvényét kapta Kádast László, a kecskeméti Béke téri általános iskola igazgatója, a városi béke- és barátsági munkabizottság elnöke, valamint Pálinkó Mihályné tsz-tag, a kiskun- majsai népfrontbizottság tagja. Az Országos Béketanács elismerő oklevelét huszonegy aktivistának nyújtotta át a népfront megyei titkára, kérve, segítsék továbbra is ezt a munkát, támogassák közös ügyünket Csúcsforgalom előtt A szállítás a termelési folyamat szerves része, hiszen az üzemek anyagellátása, a késztermékek megrendelőhöz való eljuttatása, a vállalatok közötti kooperáció, a közlekedésen keresztül valósul meg. A szállítási feladatok le bonyolításában pedig a vasút változatlanul kulcsszerepet tölt be. Bács-Kiskun megyében is — a termelés növekedésével párhuzamosan — egyre magasabb szállítási igényeket kell kielégíteni. Éves szinten a megye vasútikocsi-igénye 120— 130 ezer vagon, amellyel mintegy 4—5 millió tonna árut kell rendeltetési helyére továbbítani. Ez komoly gondot jelent, mert a fuvarozási kapacitás számottevően nem növekszik. Ezért a fuvarkapacitás jobb kihasználásával, megfelelő szervezéssel oldhatók meg a szállítási nehézségek. Az év első öt hónapjának tapasztalatai szerint a megye vasútikocsi-igénye 6,3 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához mérten. A szállított árumennyiség meghaladja a 2,7 millió tonnát. Az év elején a megyei szállítási bizottság a rakodási készség javítására, a kocsiállásidők csökkentésére hívta fel a figyelmet. A rendelkezésre álló adatok azt igazolják, hogy a késetten kezelt kocsik száma a feladásnál 7 százalékkal, a berakásnál 2 százalékkal, a kocsiállásóráké pedig feladásnál 3, leadásnál 6 százalékkal csökkent. Ezáltal kevesebb ikocsiálláspénzt fizettek, ami csaknem 800 ezer forint megtakarítást jelent a vállalatoknak. A tapasztalatok tehát azt bizonyítják, hogy a fuvarozó vállalatok méltányolják a MÁV- igazgatóság erőfeszítéseit az egyre növekvő áruszállítási feladatok megoldásában. Az eredményekkel mégsem lehetünk elégedettek, ugyanis a tavaszi előszállításokra csak négy vállalat kötött megállapodást a Szegedi Igazgatósággal, holott a lehetőségek és a feltételek adottak voltak. Tovább rontja a képet, hogy 35 900 tonnával érkezett kevesebb áru, mint amit a megkötött megállapodások tartalmaznak A szállítások ütemessége sem javult kellő mértékben. Egyes vállalatoknál — parkettagyár, a ZIM, a GMFV, a Bajai TÜZÉP Vállalat —, 30 és 50 százalék között volt a késve kirakott kocsik száma. Dicséret illeti viszont az Agro- kert, a Kecskeméti Konzervgyárat, a Kecskeméti TÜZÉP Vállalatot, amelyeknél mindössze 3 és 10 százalék között mozog a késetten kezelt vasúti kocsik száma. Az egész évi feladatok teljesítése, zavartalan lebonyolítása megköveteli a MÁV és a vállalatok együttműködésének további javítását, az áruszállítás szervezettségének fokozását, az őszi forgalomra való jó felkészülést, amely minden évben nagy feladatokat ró úgy a termelő, mint a fuvarozó vállalatokra. A szállítási feladatok végrehajtását megkönnyítené a pontos felmérők és tervezés, amely azonban megalapozott információt igényel a továbbításra való árumennyiségen túl a fuvarozás viszonylataira és ütemére vonatkozóan is. Továbbra is követelmény tehát a rakodási idők gyorsítása, a ki- és berakodások intenzívebbé tétele. Fontos azért, hogy a MÁV és a Volán komplex brigádjai, a termelőegységek szocialista kisközösségéi, hatékonyan működjenek közre az őszi szállítás zavartalan lebonyolításában. A fuvarozó és- fuvaroztató vállalatok pedig a zöldség-gyümölcs szállítás rugalmas megszervezésére; a cukorrépa-fuvarozás tervszerű előkészítésére, a konzervgyári, a beruházási fuvarok zökkenőmentes ellátására, az exportáruk idejében való elszállítására fordítsák figyelmüket. —e —s
