Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-27 / 148. szám
I IDŐJÁRÁS Várható időjárás: általában kevés felhő, száraz, meleg Idő, néhány helyén zápor, zivatar. Általában mérsékelt, változó irányú szél, a legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 15— 20, a legmagasabb nappali hőmérséklet 27—32 fok között. Kedden 11 órakor a Balaton vize. Siófoknál 21 fokos volt, (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 148. szám Ára: 1,20 Ft 1979. június 27. szerda GYAKRABBAN PERMETEZNEK Gyomosodás nehezíti az aratást Érik a szabadföldi paradicsom • A Hosszúhegyi Állami Gazdaságban három kombájn aratja az őszi árpát. A betakarítással rövidesen végeznek, az eddigi mérések alapján a termés közepesnek ígérkezik. A jövő héten hozzáfognak a búza betakarításához is. (Szabó Ferenc felvétele) Kitűnően termékenyült a homoki szőlő, telt fürtöket nevelne^ a tőkék. A tavaszi aszály után a mostani csapadék „hizlalja” a bogyókat és dúsítja a lombot. Az eső okozta páraképződés azonban kedvez a gombabetegségeknek, megelőzésére teljes a növényvédelmi munka a Bács megyei ültetvényeken. Tizennégy helikopter, illetve merevszárnyú repülőgép és több mint 700 földi növényvédő gép tart ügyeletet. A szőlősökben három— négynaposak a permetezési forgók, amit rövidíteni tudnak a korszerű technika alkalmazásával. Jelenleg több helyütt ötödszörre permeteznek a szőlőkben. A meleg járhatóvá tette a szántóföldeket is: hétfőn már 300 kombájn dolgozott a megye gabonaföldjein, megkezdték a rozs .betakarítását is. A munkát nehezíti, hogy az alacsony növésű gabonák a csapadék hatására erősen gyo- mosodnak, s ez várhatóan a továbbiakban is gondot okoz majd. Nagyobb figyelmet kell fordítani a szem kicséplésére, a termény tisztítására, szárítására. A mezőgazdasági üzemekben, de a Bács-Kis- kun megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál is fogadásra készek a szárítók. Az aratással egyidejűleg munkába álltak a szántótraktorok és a vetőgépek is. Kihasználva a csapadékos időjárást, a korán lekerülő kalászosok helyére másodvetésű növények kerülnek, a becslések szerint mintegy 12 ezer hektáron. Az eddigi mérleg szerint, az előző ev hasonló időszakánál, több zöldséget, gyümölcsöt forgalmazott a Bács-Kiskun megyei ZÖLDÉRT. Felvásárlótelepeire 771 va- gonnyi friss termék érkezett, 230 vagonnal több a szokottnál. A tavaszi aszály miatt azonban nem mindenből teljes a kínálat, primőr maradt a zöldborsó, de „leégett” a szamóca is, amelyből a tavalyi 17 vagonnyi áruval szemben az idén mindössze 5,8 vagon érkezett a ZÖLDÉRT telepeire. A szárazságban elvékonyodtak a spárgasípok is, ami szintén terméskieséssel járt, s e miatt kevesebb került exportra, illetve a hazai fogyasztókhoz. Ezzel szemben parajból, sóskából, retekből bőséges volt a kínálat, s nem hiányzott az üzletekből a fólisátrak primőrterméke: a paprika, a paradicsom sem. Ez utóbbiak azonban már érnek a szabadföldön, s július első heteiben piacra kerülhetnek. A vártnál kedvezőbben alakul az uborka, s az eső javította a terméskilátásokat a burgonyaföldeken és az egyéb zöldségesekben. A korai körte megjelenésével megkezdődött a nyári gyümölcsidény. Rövidesen az őszibarack mellett a kajszi bővíti majd a vár lasztékot, amelyből 500 vagonnyit vár a szövetkezeti kereskedelem. A híres meggyesekből már vagon- számra érkezik a befőznivaló gyümölcs, s előreláthatóan mintegy 200 vagonnyit közvetít majd a ZÖLDÉRT az itthoni és külföldi piacokra. V. E. Megnyílt a KGST jubileumi ülésszaka Moszkvában, a Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában kedden ünnepélyes keretek között nyílt meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 33. ülésszaka. Az ülésszakon a tagállamokat kormányfőik, illetve miniszterelnökhelyetteseik képviselik. A magyar küldöttség vezetője Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. A küldöttség tagjai: Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, hazánk állandó képviselője a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, Rácz Pál külügyi államtitkár, Szita János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok titkárságának vezetője és Meisel Sándor, hazánk állandó KGST-képviselőjének helyettese. Meghívottként és megfigyelőként jelen van az ülésszakon számos állam képviselője. Az ünnepélyes megnyitón megjelentek az SZKP és a szovjet állam vezetői: Viktor Grisin, Andrej Kirilenko, Alekszej koszigin, Mihail Szuszlov, Nyikolaj Tyihonov, Vlagyimir Dolgin, konsztantyin Ruszakov. Ott volt a Szovjetunió minisztertanácsának több elnökhelyettese, köztük Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió állandó képviselője a KGST-ben, megjelent a szovjet kormány számos tagja. A tagállamok zászlóival feldíszített, ünnepi díszbe öltözött teremben négyszögletes asztal mellett foglaltak helyet a tagállamok küldöttségeinek vezetői és a meghívott vendégek. Pontban tíz óraikor nyitotta meg az ülésszakot Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának Leonyid Brezsnyev üdvözlete Több testvérország kommunista és munkáspártjának kezdeményezésére 30 esztendővel ezelőtt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának létrehozásával kezdődött meg a sokoldalú gazdasági együttműködés elvileg új módszerednek kollektív felkutatása. Ma .megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a KGST keretei között kialakul és erősödik a nemzetközi munkamegosztás szocialista formája, Ez elősegítette azt, hogy a szocialista közösség a világ legdinamikusabb., legszilárdabb és leghaladóbb gazdasági erejeként fejlődjék. Nagy és hasznos tapasztalatokat szereztünk az időszerű gazdasági kérdések összehangolt megoldásában. A szocialista gazdasági integráció közösségünk életének elválaszthatatlan része lett, olyan hatalmas és szilárd tényező, amely elősegíti a testvérországok mindenoldalú fejlődését — hangzik egyebek közt a nyilatkozat, majd így folytatódik: — Minden bizonnyal ez a KGST tevékenységének legfőbb politikai eredménye az elmúlt harminc év során és különösen a legutóbbi évtizedben, amelyet a tanács .23. rendkívüli ülésén elfogadott és a komplex programban megtestesülő stratégiai feladatok megvalósítása jellemez. Éppen a hetvenes években nyilvánultak mag különösen széles körben a szocialista nemzetközi munkamegosztás alapvető előnyei. Ragyogóan kifejezésre jutott a KGST tevékenységének társadalTúlzás lenne azt állítani, hogy a vállalatok házatájáról az idén teljességgel eltűnt a szabályozóváltozásokat mindig hagyományosan követő taktika: a kivárás. Ám ne ítéljünk elhamarkodottan: ehhez a kivárási megfontoláshoz a korábbi tapasztalatok kétségkívül adnak némi alapot. Ha jól meggondoljuk, végül is igazán nem újkeletűek a felszólító módban fogalmazott központi irányelvek, amelyek a gazdaságosabb, hatékonyabb, kifizetődőbb munkát várják el, s ennek számonkérését helyezik kilátásba. S a vállalatok tapasztalhatták, hogy azért mégis mindig „volt valahogy”, s a végén mégsem ették a kását annyira forrón... Az 1979. évi népgazdasági tervről szóló minisztertanácsi határozat — miközben tartalmazza a korábbi, felszólító módban megfogalmazott igényeket, s jelzi az ezekhez igazodó számonkérést is —, tartalmaz valami merőben újat, aminek az érintett vállalatok nézőpontjából bizony a fele se tréfa. „A gazdálkodási feltételeket szigorító intézkedéseket támogatásokkal vagy kedvezményekkel ellensúlyozni nem lehet” — mutatott rá a határozat. — „A pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalatok tekintetében a feszültségek mértékétől, tartósságától és az előidéző okok jellegétől függő megoldást kell alkalmazni”. S a változások komolyságát jelzi jó néhány immár múltidejűnek minősíthető figyelmeztető tény is; az például, hogy néhány vállalatnál az idén nem fizethettek nyereségrészesedést. A szigorúbb szabályozás várható hatásai/ól mindmáig sok vita folyik a vállalatoknál — teljességgel érthető is, , hogy helyzetüktől, eredményeiktől függően más-más módon ítélik meg a vállalatok ezeket a hatásokat. Mellőzve most e megítélésben eltéréseket, utaljunk csupán arra, amiben — a józan ész, a reális elemzés nyomvonalán haladva — azonos következtetésekre juthatnak mindenütt, ez pedig: maga a változás, a megújulás kényszere, mondhatjuk azt is: a kivárási taktika csődje. # Moszkvában megnyílt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIII. ülésszaka. (Telefotó — TASZSZ — MTI — KS) elnöke. Méltatta a fennállásának harmincadik évfordulóját ünneplő tanács jelentőségét, köszöntötte aiz ülésszak résztvevőit és vendégeit, majd felolvasta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke üdvözletét. mi irányzata, az, hogy az együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás egész rendszere a dolgozók érdekeinek van alárendelve, a szocializmus alapvető célját, a nép jólétének emelését szolgálja. Éppen ezért áll testvérországaink kommunista és munkáspártjai, kormányai figyelmének középpontjában a szocialista közösség országai sokoldalú együttműködésének, az együttműködés további elmélyítésének problémaköre. A KGST keretei között a történelemben első ízben valósult meg a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazi demokratizálása. Az egyenjogúság, az önkéntesség, a szuverenitás, a belügyekibe történő be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös segítség- nyújtás — a tanács tevékenységében ezek nem jelszavak, hanem gyakorlatot jelentenek. A KGST szerveiben minden ország, függetlenül nagyságától és gazdasági fejlettségétől, egyforma képviseletet, egyforma szót kap. Tanácsunkban senki sem parancsol. Szocialista közösségünket a nemzeti és a nemzetközi érdekek harmonikus összeegyeztetése, minden egyes ország nézeteinek és nemzeti sajátosságainak tiszteletben tintása jellemzi. Nyilvánvalóan ez a KGST növekvő tekintélyének egyik forrása. A KGST országai, amelyeket a békés egymás mellett élés elvei vezérelnek, nemzetközi téren is határozottan állást foglalnak minden diszkrimináció ellen. a kereskedelemben, a gazdasági és a műszaki-tudományos együttműködésben. A KGST országainak együttműködése a béke, a népek biztonsága érdekében valósul meg. A tanács alapokmányát, programdokumentumait, gyakorlati tevékenységét a béke eszméi hatják át. Meggyőződésem, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenysége a jövőben is fontos tényezője lesz a feszültség enyhítése elmélyítésének és konkrét, tárgyi megvalósításának, a tartós béke és a népek barátság^ biztosításának. Ehhez kétségtelenül hozzájárul majd a KGST nemzetközi kapcsolatainak továi> bi fejlődése. Igen jó dolog, hogy a KGST jubileumi ülésszaka olyan széles nemzetközi fórumot jelent, amelyen 12 szocialista ország, négy világrész számos szuverén országa és több tekintélyes nemzetközi szervezet vesz részt. A KGST megfeszített munkával fogadja fennállásának 30. évfordulóját. Meg kell valósítani a hosszú távú .együttműködési célprogramokat, amelyek az elkövetkező évtizedre meghatározzák az együttműködés stratégiáját. A fő feladat most nyilvánvalóan az, hogy konkrét megállapodások formájába öntsük a hosszú távú programokat, az elkövetkező két ötéves tervidőszakot az intenzív termelési és tudományos-műszaJü kooperáció időszakává tegyük. A KGST szerveinek elő kell segíteniük azt, hogy a szocialista termelés a tudomány és technika legmagasabb fokára emelkedjék, segíteniük kell, hogy országaink hatalmas termelőerőit maximális hatékonysággal használják ki. Mindez megerősíti az .alapot ahhoz, hogy az elkövetkező években növeljük a szocialista országok népeinek életszínvonalát. A szocialista gazdaság a különböző országok körülményei között fejlődik, s ez széles lehetőségeket ad a hatékony gazdasági formák és módszerek elterjesztésére és elsajátítására. Ügy vélem, hogy a közös ügy javára aktivizálni kellene az élenjáró ta- lasztalatok általánosítására és fel- használására irányuló munkát. Ez mindinkább fejlődésünk fontos tartalékává lesz. A KGST-nek, a szocialista integráció gyakorlati vezérkarának, mindazoknak, akik e fontos munkaterületen dolgoznak, azt kívánom, hogy erősítsék az együttműködés új formáinak és módszereinek alkotó felkutatását, hogy növekedjék az együttműködés hatékonysága, erősödjék a népek közötti barátság, szilárduljon a világ békéje. Meggyőződésem, kedves elvtársak, hogy gyümölcsöző munkájukban új, nagy sikereket érnek el — fejeződik be Leonyid Brezsnyev üzenete. Ezután a tagállamok küldöttsé-' geinek vezíetői szólaltak fel, mégpedig az országok nevének az orosz abc szerinti sorrendjében. Elsőnek a Bolgár Népköztársaság nevében Sztanko Todorov, a BKF KB Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök mondott beszédet, majd Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság miniszterelnöke szólalt fel. Lázár György felszólalása Tisztelt Elvtársak! Tisztelt Koszigin Elvtárs! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központú Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében szívélyesen köszöntőm mai ünnep» ülésünk valamennyi résztvevőjét. A magyar kommunisták, egész dolgozó népünk nevében megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm a Szovjetunió Kommunista Pártját, annak lenini Központi Bizottságát, vendéglátónkat, a Szovjetunió kormányát, a testvéri szovjet népet. Jó érzés és öröm számunkra, hogy testvéri közösségünk legfőbb gazdasági szervezetének, a (Folytatás a 2. oldalon.) önmagában a korábbi tevékenység stagnáló folytatása, a megszokott termelési-szerve- zési-értékesítési módszerek meghosszabbítása egész sor vállalatnál automatikus nyereségcsökkenéshez, netán veszteséghez, az alaphiány újratermeléséhez vezet. A szabályozás egyértelmű hatása ily módon mindenképpen a lépéskényszer. Itt azonban közbeszól az a további — és nem is teljesen alaptalan — megfontolás: ki tudja mihez igazodjék a vállalat, ki láthatja előre, mit hoznak a jövő évre, s a következő ötéves tervre szóló új szabályozások? — Így szól a kivárás igazán nyomatékos érve. Való igaz: maJ még nehéz lenne egy-egy vállalat konkrét közegében pontosan megítélni a következő évek szabályozási klímáját; tény, hogy a vállalatok számára sorskérdéseket összegező szabályozási átrendeződésnek még az előkészítési, kimunkálást vitája zajlik. Vannak azonban további tények is, amelyek előzetes megfontolásra, a fejlődés lehetséges útjainak kereséséra intenek. Ha ugyanis a világgazdaság meghatározó folyamatait vizsgáljuk, s ebbe helyezve előrevetítjük a magyar gazdaság lehetőségeit, akkor a .szabályozás részleteitől függetlenül is nyilvánvaló, hogy a vállalatokra nehezedő szigor nem enyhülhet, a követelmények nem oldódhatnak. Ez is természetesen merő általánosság — de nagyon fontos és tanulságos általánosság. Ahhoz ugyanis elegendő, hogy a vállalati kapukon belül kétségbevonja a kivárás jogosságát, s arra kényszeritsen, hogy — a központi döntések, a szabályozási változások ismeretétől függetlenül is — a hosszú távú megújulás módszereiről gondolkodjanak. A hangsúly a hosszú táv idősorára helyezendő; arra tehát, hogy mindaz, ami az idén elkezdődött, nem tünékeny gazdálkodási divat, nem is rögtönzött szigorhullám, hanem a tartós és lényegi átalakulás kezdete. Ezért is alkalmazha- tatlan most sok hagyományossá vált módszer, beidegződött termelési-gazdálkodási szokás — köztük a jól ismert és oly gyakran bevált taktika; a kivárás. Megújulás hosszú távra ■ -•
