Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-03 / 128. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1979. június 3. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ: Losonczi Pál hivatalos látogatásra Bécsbe érkezett. — Lebo­nyolítják a vietnami—kínai hadifogolycsere második szakaszát. — Görög csatlakozás a kilencekhez, de a teljes jogú közös piaci tagság csak 1986-tól lép érvénybe. — Súlyos harcok Nicaraguában, fe­szültség Salvadorban. KEDD: SALT-ülés Genfben — Namíbia kérdése az ENSZ-közgyű- lés előtt — Ernst Albrecht-et választották a nyugatnémet CDU kan- cellárjelöltjévé. SZERDA: Leonyid Brezsnyev vezetésével szovjet párt- és kormánykül­döttség érkezett hazánkba, megkezdődtek a tárgyalások. — Össze­ütközések Irán dél-nyugati részében. — Nyugat-Szaharában kérdé­sessé vált a tűzszünet. CSÜTÖRTÖK: A Portugál Kommunista Párt IX. kongresszusa meg­kezdte a tanácskozásait, a portugál parlamentben: bizalmatlansági indítványokat terjesztettek elő. — A NATO külügyminiszteri ta­nácsa befejezte hágai ülésszakát. PÉNTEK: Vita a kambodzsai képviselet ügyében az el nem kötelezet­tek colombói ülésén. — Libanon a Biztonsági Tanácshoz fordult az izraeli támadások ügyében. SZOMBAT: Olaszországban véget ért a választási kampány. — II. Já­nos Pál pápa megkezdte lengyelországi útját. Hogyan értékeljük a HATÓ külügyminiszteri tanácsának ülését? Az Atlanti-tömb kialakult szo­kásainak megfelelően, évente két­szer ül össze a NATO-tanács ülé­se, amelyen a tagállamok rend­szerint külügyminisztereikkel képviseltetik magukat. A téli, de­cemberi találkozóra mindig Brüsszelben, a szövetség székhe­lyén, a késő tavaszi, vagy kora nyári, májusi összejövetelnek vi­szont felváltva adnak otthont a tagországok fővárosai. így tehát nem rendkívüli értekezlet, hanem egy régóta előkészítés alatt álló megbeszélés zajlott a hágai vár lovagtermében. Bizonyos értelemben mégis töibb, mint rutintárgyalások szín­helye volt a holland főváros. Egyrészt nem lehetett nem figye­lembe venni, hogy az atlanti kül­ügyminiszterek közvetlenül a bé­csi csúcsot és a SALT—2 alá­írását megelőzően találkoztak. Másrészt olyan helyzetbe kerül­tek, amikor a labda — sportha­sonlattal élve — mindenképpen a térfelükön van. Elég utalni ar­ra, hogy a Varsói Szerződés kül­ügyminiszteri bizottsága éppen Budapestről tett javaslatot egy összeurópai értekezletre a kato­nai enyhülés tárgyában, s Bécs- ben, a haderőcsökkentési tárgya­lásokon ugyancsak válaszra vár a szocialista országok indítványa. Az atlanti tanácskozásoktól ter­mészetesen eleve nem lehet azt várni, hogy a résztvevők átugor- ják saját árnyékukat, s ezúttal is igen felemás benyomás keletkez­hetett a kiadott közlemény első olvasása nyomán. Az atlanti part­nerek támogatásukról biztosítot­ták a SALT-megállapodást, ami különösen fontos az Egyesült Ál­lamok számára, hiszen az elnök újabb érveket kapott a legszélső­ségesebb hidegháborús körökkel, valamint a makacskodó szenáto­rokkal szemben. Más vonatkozá­sokban viszont fékezett a NATO- tanács. Nem született igazi válasz a budapesti kezdeményezésre, jól­lehet az elől nem térhettek ki, hogy a szocialista előterjesztésnek á jövőben még újra a tárgyaló- asztalra kell kerülnie. Hasonló­képpen negatív egyelőre az atlan­tiak bécsi magatartása is. Sőt né­hány tagország ismételt célzásai a „ mod érni zá 1 ás” szükségességé re (ha ez nem is négy modernizálás egyszerre) a fegyverkezési ver­seny fokozódásának veszélyét ve­títi fel a hagyományos harci esz­közök terén. Természetesen a szo­kásos szovjetellenes hivatkozások­kal alátámasztva. A békeszerető erők részéről tehát további, elvi határozottságon és gyakorlati ru­galmasságon alapuló lépésekre van szükség az enyhülési folya­mat továbbvitele érdekében. így volt ez a múltban is, amikor né­hány alkalommal a NATO által először elvetett javaslatokból vé­gül ésszerű kompromisszum szü­letett, s nyilván ugyanez vonat­kozik a jelen- és a jövő időre ... Miért feszült az iráni helyzet? A héten Délnyugat-Iránban, az arab kisebbség által lakott Khu- zesztánban került sor áldozatokat is követelő összecsapásokra, s a feszültség tényén az sem enyhít, hogy csak reggel és este folytak a fegyveres harcok. Délidőben, a nagy hőség — formális megegye­zés hiányában is — tűzszünetet parancsolt. Az újabb összetűzések koránt­sem okai, hanem inkább felszíni jelei a változatlanul fennálló irá­ni belviszályoknak. Ügy tűnik, hogy továbbra is több döntési köz­pont létezik az országban, s az in­tézkedések gyakran ellentmon­dóak. így panaszkodik páratlan Tollhegyen Gyermekdal s ebből ere­dő regényeim a „Tíz kicsi néger”, amely a tízes cso­port gyors megfogyásáról szól. Valami ilyesmi ját­szódik le most Rhodesia- Zimbabweban, amelynek hivatalosan új neve, de régi tartalma van. Ezen a héten kineveztek államfőt, kormányfőt, kormányt, csak éppen a támogatók köre szűkült. Miután a zimbab­wei népet valóban képvise­lő hazafias front eleve megvonta a támogatást, a héten az eddig kollaboráló négy fekete törzsi szerve­zetből három — különbö­ző okok miatt — ellenzék­be vonult. így a nagy hanggal bejelentett „egysé­ges tömb" Muzorewa kö­vetőinek táborára fogyott. A rhodesiai fajüldözők azt hitték, hogy a cégér átfestésével, fekete-fehér lepellel átmenthetik a dol­gok eddigi lényegét. Ha­marosan kitűnt, hogy mindez csak hiú ábránd részükről s ezt mindenütt a világban láthatják — fehéren-feketén . .. ij ______ m ódon a kormány, hogy nem hajt­ják végre utasításait; a fegyvere­ket senki sem siet beszolgáltatni; hol betiltanak, hol engedélyeznek újságokat; s még a síita egyházi vezetés is különböző nyilatkozato­kat ad ki, aszerint, melyik ajatol- lahtól erednek. Mindez lehetősé­get ad arra, hogy a megoldatlan problémák a lázongásig terjedő elégedetlenséget keltsenek egyes rétegekben és nemzetiségekben, s a reakciós elemek a zavarosban halásszanak. Nehézzé teszi a népi egység megszilárdítását, hogy vannak körök, amelyek a szélső- jobboldali Forghan-szervezet me­rényletei után a baloldal ellen szerveztek tüntetéseket. Egy tartományt vagy körzetet viszonylag könnyen le lehet csen­desíteni, de igazán csak akkor le­het rendezni és konszolidálni az iráni állapotokat, ha különbséget tesznek barát és ellenség között, ha egységes, a demokratikus népi forradalom szellemének megfele­lő irányítás alakul ki. Érdeklődést kelthetett a hír, hogy a nyolcva­nadik életévéhez közeledő Kho­meini kimerültsége miatt átmene­tileg visszavonult a közélettől, egyes nem hivatalos források sze­rint alaposan át akarja gondolni a tennivalókat. Amelyekből nincs hiány az országban . . . Mire utalnak a Közép-Amerikából érkező jelentések ? A keskeny közép-amerikai föld­nyelv, a maga hat országával —, ahogyan Washingtonban emleget­ték őket: banánköztársaságaival — ritkán szokott a világpolitikai érdeklődés előterében állni. Most mégis egyszerre két pontjáról, Salvadorból és Nicaraguából ér­keznek sűrűn a válságjelentések. Salvadorban gerillaakciók sora zajlott, s a hatóságok újabb meg­torlásai (belelőttek a tüntető tö­megbe és csaknem húsz személyt megöltek) méginkább felkavarták a szenvedélyeket. Nicaraguában, ahol tavaly február óta rendszere­sen napirenden vannak a Sandi­nista Felszabadítási Front katonai jellegű akciói, a héten az egész országra kiterjedt a háború. Az ellenzék mindkét országban kény- szerűségből nyúlt fegyverhez, mert • A Leonyid Brezsnyev vezette szovjet párt- és kormányküldöttség gépkocsisora az Erzsébet-hidon, érkezés után. • Látogatás a kelenföldi óvodában. • Púja Frigyes és Andrej Gromiko külügyminiszter a magyar—szovjet kulturális és tudományos együttműködési egyezmény aláírása után. • Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnök« kétnapos hivatalos látogatást tett Ausztriában. Képünkön: Rudolf Kirchschläger szövetségi elnök üdvözli a magyar államfőt a bécsi Hofburgban. a diktatúrák elzárták a politikai rendezés lehetőségeit. S a jelek szerint mindent egy lapra tesznek fel, vagyis a következőkben is a fegyverek feleselnek majd egy­mással. A nagy kérdés, hogy a kritikus helyzetbe jutott népellenes dikta­túrák ügyében mit tesz az Egye­sült Államok. Washington hivata­losan az emberi jogokat, a szabad népakarat kifejezésre juttatását hirdeti, ám nem egyszer válasz­totta egy csúf ábrázatú szövetsé­ges bizonyosságát a lehetséges változás bizonytalanságával szem­ben. A Somozák és társaik soká nem maradhatnak víz felett ame­rikai támogatás nélkül: Washing­ton pedig valahogy úgy cseleke­dett, hogy tüntetőleg elfordult, de azután mégis csak odahajította a mentőövet. Vajon miként fognak majd most cselekedni, hiszen ne­hezen lehetne vitatni, hogy a sal- vadori és nicaraguai diktátorok ugyancsak fuldokolnak ... Réti Ervin FÓRUM ’79 Gyermekeink joga „A gyermekeknek — egészséges fejlődésük érdekében — a vilá­gon mindenütt különleges gon­doskodásra és megkülönböztetett figyelemre van szükségük" — ál­lapította meg az Egyesült Nem­zetek Szervezetének 1959-es, a gyermekek jogairól szóló dekla­rációja. Most a nyilatkozat elfogadásá­nak 20. évfordulóján, június 2-től 7-ig hazánkban, a Parlamentben rendezik meg a kormányszintű nemzetközi fórumot, mely a gyer­mekév kiemelkedő eseménye. Nyolcvan ország képviselői, kor- mányszakértők, az ENSZ és a szakosított szervei, megfigyelők jöttek el a több napos tanácsko­zásra, hogy megvitassák a nem­zetközi együttműködés lehetősé­geit a gyermekek boldogabb és biztonságosabb jövőjéért. A fó­rum célja, hogy szerte a világon érvényre jussanak a gyermekek jogai — fajra, színre, nemre, nyelvre, vagyonra, vallásra, tár­sadalmi származásra tekintet nél­kül. — Mihez van joga a gyerme­keknek? — A válasznak Európá­tól Amerikáig, Ázsiától Afrikáig egyformán kell hangoznia: — Rogy boldogabb legyen; hogy saját és a társadalom javára fi­zikailag, szellemileg, erkölcsileg, lelkileg fejlődjék, egészséges kör­nyezetben a szabadság és a mél­tóság viszonyai között; hogy szü­letésétől kezdve szeretet és meg­értés, szülői gondoskodás vegye körül, anyagi biztonságban. A gyermeknek joga van az ok­tatásra, legalább elemi iskolás fo­kon lehetővé kell tenni, hogy el­sajátítsa az általános műveltsé­get, s képességei szerint a társa­dalom hasznos tagja legyen. Joga van a játékhoz, a szórako­záshoz. A felnőttek kötelessége, hogy védjék a gyermekeket az elha­nyagolás, a kizsákmányolás, a ke­gyetlenség minden megnyilvánu­lásával szemben. Gyermekeinket a népek közötti barátság, a béke és testvériség szellemében kell nevelnünk az önzetlenségre, a kö­zösségi életre, hogy képességeiket a társadalom javára kamatoztas­sák. A világ különböző részéből itt tartózkodó küldöttek a hatnapos program alatt országjáró látoga­tásaikon meggyőződhetnek arról, hogy nálunk, Magyarországon a legnagyobb kincs a gyermek, min­den az ő érdekükben történik, nekik építjük a jövőt. Az elmúlt húsz év alatt minden eddigi — a világ haladó közvé­leményétől támogatott — igyeke­zet ellenére sem sikerült meg­nyugtató körülményeket teremte­ni a föld valamennyi gyermeké­nek, melyek alapvető jólétüket biztosítanák. Még mindig sok — főleg a fejlődő országokban — az elégtelenül tápláltak száma, az egészségügyi szolgáltatásokról nem is beszélve. Megrendítő, hogy ezek a gyermekek nem ismerik az élet legelemibb örömeit. A fórum nagymértékben hozzá­járulhat ahhoz, hogy a gyerme­kek helyzetének felülvizsgálására ösztönözze a világot, és mozgósít­son a jólétükhöz szükséges támo­gatásra. A . legifjabb nemzedék védelmét szolgáló nemzetközi mé­retű erőfeszítések egyben a tár­sadalmi haladást is szolgálják. És a békét, melytől a gyermekek élete, boldogsága függ. Megkezdte munkáját a nemzetközi gyermekév budapesti fóruma öt világrész képviselőinek rész­vételével szombaton megkezdte munkáját a nemzetközi gyermek­év budapesti fóruma. A Parla­mentben megnyitott tanácskozá­son, amelynek kezdeményezője és rendezője a Magyar Népköztársa­ság kormánya, a gyermekek bol­dogabb és biztonságosabb jövőjét szolgáló nemzetközi együttműkö­désről váltanak szót. A nagy jelentőségű esemény» elküldte képviselőit az Egyesült Nemzetek Szervezete, az ENSZ számos szakmai szervezete, vala­mint több mint 70 ország. A dele­gátusok, politikusok, társadalmi személyiségek, szakértők a plená­ris és szekcióüléseken tanácskoz­nak. Ezenkívül fölkeresnek több gyermekintézményt — bölcsődét, óvodát, iskolát, ifjúsági tábort — részt vesznek gyermekév számos budapesti rendezvényén: karne­vált, népi játékokat, sportver­senyt, sportbemutatót, rajzver­senyt, s a magyar gyermekek éle­tét bemutató kiállítást láthatnak. Ellátogatnak hazánk legszebb tá­jaira, és kulturális életünkkel is ismerkednek. A fórum alkalmából Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke üze­netet intézett a résztvevőkhöz. Aczél György miniszterelnök-he­lyettes beszédet mondott a tanács­kozáson. i Súlyos harcok Nicaraguában Nicaragua területének legna­gyobb részén folytatódnak a har­cok a Sandinista Nemzeti Felsza­badítási Front erői és a nemzeti gárda alakulatai között. A legsú­lyosabb összecsapások színhelye továbbra is Rivas tartomány, de összetűzések voltak az ország két legnagyobb^ városában, a főváros­ban, Managuában és Leónban is. A sandinisták továbbra is ellen­őrzésük alatt tartják az ország déli részén, a Csendes-óceán part­ján elterülő Rivas tartomány nagy részét. A gerillacsapatok „szabad nicaraguai területnek” kiáltották ki el Naranjo városát, amelyet napok óta ellenőrzésük alatt tar­tanak. A Somoza-rezsim légierőt vetett be a sandinisták állásai el­len. A harcok során a nemzeti gárda légierejének több repülő­gépét lelőtték, ezek közül az egyik Costa Rica területén zuhant le. A New York Times értesülése szerint Somoza utasítására nagy­mértékben növelik a nemzeti gár­da létszámát. Egyes értesülések 13 ezer főre becsülik a diktátort tá­mogató csapatok jelenlegi létszá­mát, mások már 25 ezer főről be­szélnek. Az amerikai újság arról is beszámol, hogy a nemzeti gárda soraiban 2500 külföldi — guate- malai, hondurasi, amerikai és dél-koreai — zsqldos is harcol a nicaraguai hazafiak ellen. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Tito és Kadhafi megbeszélései A hivatalos baráti látogatáson Líbiában tartózkodó Joszip Broz Tito, jugoszláv államfő megbeszélést folytatott Moamer El-Kadhafi líbiai vezetővel. A tárgyaló felek áttekintették a kétoldalú kapcsolatok ala­kulását és megvitattak számos nemzetközi kérdést. Tito ma befejezi lí­biai látogatását és továbbutazik Máltára. • Feszült helyzet Dominikában A kubai fővárosba érkezett jelentések szerint Dominikában feszült a helyzet: a karib-tengeri szigetországban harmadik napja tart az or­szágos sztrájk. Nem dolgoznak az állami intézményekben, szünetel a tanítás az iskolákban, megbénult a kereskedelem, leállt a légiforgalom. • Mexikói turistavízum a sahnak Jorge Castaneda mexikói külügyminiszter pénteken sajtóértekez­leten közölte, hogy kormánya 180 napra érvényes turistavízumot adott Reza Pahlavi sahnak, volt iráni uralkodónak. A sah jelenleg — már­cius 31. óta — a Bahama-szigeteken tartózkodik. Mexikói közlés szerint a hat hónapig érvényes turistavízum felújítható. A sahnak villája van Acapulcóban. • Argentin—angolai diplomáciai kapcsolat Angola és Argentína képviselője szombaton az ENSZ székhelyén be­jelentette, hogy a két ország diplomáciai kapcsolatot létesít egymással. Az erről szóló nyilatkozatot az angolai ENSZ-küldöttség vezetője és az argentin misszió ügyvivője írta alá. (AP) A hét három kérdése

Next

/
Thumbnails
Contents