Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-24 / 146. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! b '•ry AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 146. számÁra:l,20 forint 1979. június 24. vasárnap Borsófeldolgozás a konzervgyárban • A fajszi határban 420 hektár zöldborsót termesztett az idén a Kék Duna Tsz, a bajai hűtőház­nak és a Kecskeméti Konzerv­gyárnak adja át feldolgozásra. Szállítják a cseresznyét és az egrest Az aszály után érkezett esők a zöldségfélék minőségét ja­vították ugyan, de a betakarítást akadályozzák. A Kecske­méti Konzervgyárban az idén június 4-én kezdődött meg a szezon a beérkezett zöldborsó feldolgozásával. Dunakanyarból a 33 vagon mál­nát. Persze azért a zöldségek fel­dolgozása sem áll meg. Nemso­kára megkezdik a zöldbab, az uborka szállítását is. A 360 va- gonos szerződött zöldbabmennyi­séget öt Bács és egy Szolnok me­gyei gazdaságtól várják majd. A zöldbab egyelőre virágzik. Az eredményességét a virágkötődés nagyban befolyásolja, de ezt majd csak a későbbiekben lehet felmérni. A konzervgyárban a szerződések kötésekor ügyeltek arra, hogy a bab érése és így a betakarítás is szakaszos legyen, vagyis- a feldolgozókapacitás megterhelve se legyen, de ne is'álljanak a gépék. A 479 vagon méretes uborka termesztői között alig találni nagyüzemet. Szolnak megyében a nagyrévi Tiszazug Termelőszövet­kezetben kísérleteznek az uborka szedésének gépesítésével. Egye­lőre azonban sem módszer, sem Szentestől délre már csaknem két évtizede áll a hatalmas, több, mint kétszáz méter magas torony, a tv-adó. Az arra járók megszokták, s úgy illeszkedik az alföldi tájba, mintha mindig ott lett volna. Építése a hatvanas évek legelejére nyúlik vissza, amikor több megye tanácsa anyagilag is tá­mogatta létrehozását, hogy javítsa, vagy egyáltalán lehetővé tegye területén a Magyar Televízió műsorának vételét. Bács-Kiskun keleti része is érdekelt volt ebben, ezért a me­gye közvéleménye mindig nagy figyelemmel kísérte az adó­állomás működését. A Szentestől számított 80 kilométeres körzetben a tv-né- zők igen népes tábora most azért figyel várakozással az adó­állomásra, mert néhány héttel ezelőtt felröppent a hír, hogy rövidesen — augusztus elején — megkezdi a 2-es műsor kí­sérleti adását is. A vételi körzetben élő Bács-Kiskun me­gyeiek érdeklődésének kívántunk eleget tenni azzal, hogy felkerestük az adóállomást, és tájékozódtunk a szerelési munkálatok helyzetéről. Egyáltalán nem pontatlanság a részünkről, ha az adóállomás szót használjuk. Szentesen ugyanis nem csupán a tv-műsor sugárzá­sát erősítik fel, hanem a Kossuth, a Petőfi rádió, valamint az URH és a mikrohullámú adásokat is. Sőt, a rádiótelefon-beszélgetések lebonyolítására alkalmas beren­dezései is lesznek. Mindezt Kontor Lajostól, a Ti­szántúli TV—URiH-körzet vezető­jétől tudom meg, aki Turányi Gá­borral, a Posta, Rádió-Televízió Műszaki Igazgatóságának beruhá­zási előadójával együtt tájékoztat a tv 2-es műsorát sugárzó beren­dezések felszereléséről. Elmond­ták, hogy a munka jó ütemben halad. Elkészült az energiaszolgál­tató épület, amelynek kivitelezé­se során nagyszerű munkát vég­zett a DÉLÉP Vállalat. Az erős­áramú vezetékek, berendezések szerelését illetően hasonlóan nyi­latkoztak a VÁV Gyárról. — A torony is 22 méterrel lett magasabb — 'magyarázta Turá­nyi Gábor. — A piros színű, spe­ciális műanyagból készült tolda­lékba "lesz beszerelve a nyugíO- német Rhode-Schwarz cég által készített antenna. Illetve még nem szállították le, pedig már áp­rilisban itt kellett volna lennie. Emiatt nem is biztos, hogy au­gusztus elején meg tudjuk kez­deni a próbasugárzást. — A nyugati cégek, különösen a nyugatnémetek nagyon kénye­sek a szállítási határidők betar­(Folytatás a 3. oldalon) • A szentesi, jelenleg már 240,5 méter magas tv-torony. LÁTOGATÁS A SZENTESI TV-ADÓÁLLOMÁSON % Szerelik a 2-es műsort sugárzó berendezéseket Két tanév között Véget ért az iskolaév; virág­csokrok, ünneplős diákok, ta­nárok, bizonyítványok, örven­dező szülők népesítik be az osztálytermeket. Közös az öröm; az eredményes munka után megérdemelt vakáció kö­vetkezik. Az oktatás tíz hónap­jának végeztével sok minden „lezárul” — hogy újra kezdőd­jön szeptemberben. Am csupán az osztálytermek mindennapi zsongása szünetel átmeneti idő­re; az iskolán kívül nincsen szünet. „Nevelői” ország vagyunk. Tanintézetben és egyéb helye­ken: utcán, gyárakban és in­tézmények sokaságában hal-, mázzuk fel a tudást. Sok min­dent megtanultunk már, de sok mindent még mindig nem sajátítottunk el „világszínvo­nalon". Van még okosodniva- lónk. Megtanulni például azt, hogyan lehet és kell az egyéni érdeket alárendelni a társadal- - mi szükségleteknek, miként kell termelést és fogyasztást az emberek tudatában is hozzá­igazítani a népgazdaság vagy a világgazdaság körülményei­hez. Tehát hosszasan sorolhat­nánk a megtanulnivalók so­rát. A közlekedési moráltól kezdve az egymással való törő­désig, a társadalmi áldozatvál­lalástól kezdve a becsülettel végzett munkáig, és így tovább. Ki merné tagadni: minden­kinek van tanulnivalója. Nálá­nál okosabbaktól és kevésbé okosoktól is. A felnőtteknek az ifjúságtól, a fiataloknak az idősebbektől. Lelkesedést és bölcsességet, egészséges türel­metlenséget és bölcs önmér­sékletet. Tágabb értelemben használ­va a nevelés fogalmát, hazánk­ban igen sok ember nevezhető pedagógusnak. A politikai ok­tatások előadói, a szemináriu­mok vagy termelési tanácsko­zások okos hozzászólói, a vé­leménynyilvánítás szükséges­ségében még nem csalódottak, a meggondolatlan cselekede­tekre időben figyelmeztetők, az alkalmi békéltetők, a büntetést mérlegelő bírák, a televíziós kommentárok, a művészeti kri­tikusok ... Mindezt nem azért fontos hangsúlyozni, hogy parttalanná tágítsuk a nevelés fogalmát és csökkentsük a pedagógusok jo­gos társadalmi megbecsülését. Sőt ellenkezőleg. Azok a ne­velői ráhatások, amelyek az iskolákban érik a fiatalságot, az óvodáktól a szakmunkás- képző intézeteken át egészen az egyetemig, csak akkor le­hetnek igazán hatásosak és eredményesek, ha összhangban vannak az egész társadalmat mozgató elvekkel. Pontosabban szólva a gyakorlati elvekkel. Amelyek bevallottan, vagy be­vallatlanul, de a valóságban működtetik kapcsolataink tel­jes rendszerét. Mert „papolhat” órákon át a munka becsületéről a tanár annak a gyereknek, aki odaha­za a családi körben egészen mást lát, hall, tapasztal: az ügyeskedés árán, munka nél­kül szerzett jövedelmek dicsőí­tését. A közösségi életre, a de­mokratizmusra való nevelés sem lehet hatásos ott, ahol a fiatalok — akár az iskolában, akár azon kívül —, kóros te­kintélytiszteletet, „poroszos” fegyelmet, egyénieskedő önzés légkörét szippantják be kör­nyezetükből. És vonatkozik ez a családi életre nevelés kérdé­seitől kezdve a materialista világnézet elveinek belső meg­értéséig, vallott tudatáig. Gyorsan változó és bonyo­lult korunkban az iskoláknak döntő a feladatuk a jövő for­málásának szempontjából. A pedagógiai hivatást választott óvónők, tanítók és tanárok jól tudják ezt, és jogosan ki is érdemlik a társadalom megbe­csülését. Eddig rendben is lennénk. Am a társadalmi célkitűzések valóra váltásához ennél többre is szükség van. Többek között arra, hogy mindenki megért­se: maga is nevelője, formáló­ja a ma és a holnap nemze­dékének, megvalósított elvei­vel, életmódjával. Az oktatási év tíz hónapjá­ban és a nyári szünetben egy­aránt. P. M. A konzervgyár i összesen 951 vagon borsó átvételére kötött szerződést nyolc Bács-Kiskun, egy Pest és egy Szolnok megyei gazdasággal. A korábbi érés mi­att valószínű, hogy a borsósze­zont hamarabb fejezik be né­hány nappal. Eddig a korábbi évekhez hasonló mennyiségben érkezett be ez a zöldségnövény, de az esős idő miatt a napi át­vétel elmarad a gyár 35—40 va- gonos feldolgozókapacitásától. A minőség javulása is csak kezdet­ben volt érezhető, amikor a bor­só szemmel láthatóan zsendült az utolsó pillanatban érkezett csapa­dék hatására, Most . azonban a szedés lelassulása' miatt a sze­mek egyre inkább elöregednek, bár a szabványokban előírtaknak továbbra is megfelelnek. A kiskunfélegyházi Lenin Ter­melőszövetkezét 700 hektáros bor­sójáról eddig kiemelkedően jó minőséget és nagy hozamot ta­karított be. Az aszály azonban tartós nyomot hagyott egyik­másik gazdaság zöldborsóágaza­tának eredményén. E zöldség ön­tözésére kevesen rendezkedtek be, és azokkal az agrotechnikai fogásokkal is lehetett némi prob­léma, mellyel a talaj vízgazdál­kodását javíthatták volna. Sajnos gyakori az olyan tábla, amelyen átlagban a 10 mázsa hektáron­kénti zöldszemtermést sem érték el. Gondot okoz a feldolgozóknak az egyszerre beérkező sokféle borsófajta is. A szállítás viszont egyelőre nem okoz nehézségéket sem a gyárnak, sem a termelők­nek. A borsót csak néhány gaz­daságból szállítják ömlesztve, ezeket egyenesen a fogadóra bo­rítják a kocsik, a tartályládák rövid ideig tartó tárolása pedig nem jelent problémát. Amíg a gyár egyes telepén a zöldségifélékkel, e pililanatban a borsóval foglalkoznak, addig a kettes telepre a gyümölcsök ér­keznek. A zöldségfélék 80 szá­zalékát a gyár közvetlenül ve­szi át a termelőktől, a gyü­mölcsök zömét azonban közvetítő — ZÖLDÉRT, áfészek, Erdei Ter­mék Vállalat — közreműködésé­vel. A cseresznye és az egres is így kerül a telepre. Az előbbiből 25 vagonnyira, az utóbbiból mindössze 7 vagonnyira szerző­dött a gyár. Az eddigi felmérések szerint ezek a mennyiségek be is érkeznek majd Bács és Csöng- rád megyéből. A meggy feldolgozása várha­tóan július közepén kezdődik, 50 vagonnyit várnak belőle. Ügy számolnak a konzervgyárban, hogy több kisebb tété! érkezik majd Bács-Kiskunból, és egyszer­re nagyobb mennyiségek Csong- rádból, Nagyrévről, a ZÖLDÉRT Vállalattól. A meggyel szinte egy- időben hozzák majd a Dunántúl­ról a 7 vagon ribizlit, és a gép nem áll a gazdaságok rendel­kezésére. A konzervgyárba szál­lított uborka, nagy része így érthető módon a kiskertekben, háztáji gazdaságokban terem meg, ahol nem Okoz nagy gondot a kétnaponkénti szedés sem. Elég sok uborkát várnak Bátya tér­ségéből, de meglepően nagy tá­volságról, a Győr-Sopron me­gyei Csorna környékéről érkezik a szerződött mennyiség majdnem fele. A Kecskeméti Konzervgyárban az igazi, a főszezont azonban az augusztusban várható 5420 va­gon paradicsom, a 147 vagon zöld­paprika, a 426 vagon pritamin- paprika és a 800 vagonnyi cse­megekukorica feldolgozása jelen­ti majd. A másodvetésű zöldség­félékre is számítanak, ezek ter­mésére is kötöttek, illetve köt­nek szerződést. Várhatóan jelen­tős lesz a másodvetésű zöldbab, az uborka, de karfiol, cékla és egyéb másodvetésű zöldségféle is érkezik majd-a Kecskeméti Kon­zervgyárba. • György Rozália az idei borsóból készült konzerveket viszi targon­cájával a külföldre induló vagonokhoz. Biztatóan meggyorsult a kapásnövények fejlődése Kiskunfélegyháza határát 62 milljméteres eső pásztázta végig. Jó csapadék volt Dunavecse, Já­noshalma környékén is. Kalo­csán 50, Kunféhértón 102 milli­méteres esőt mértek. Június eleje óta megyeszerte annyi csapadék volt, hogy a többhetes aszály után végre kellően megázott, a ta­laj. Sokat segített az eső a kapás­növényeknek, a később érő ke­nyérgabonának, de az aranyat érő májusi esőt már nem pótol­hatta. Több mint tízezer hektá­ron éppen a magképződés idősza­kában érte % szárazság a takar­mánygabonát. Nedvesség híján alig fejlődött ki a gabonaszem, a vártnál jóval kisebb a termése. Azért, hogy a kényszerérett ár­pa ne károsodjon tovább, e hét elején hozzáfogtak az. aratáshoz. Dolgoztak a kombájnosok Hajós, Sükösd, Baja, Lakitelek határá­ban és Kiskőrös környékén rjiind- addig, amíg az újabb esőzés meg nem akadályozta a munkájukat. Egyelőre annyira felázott a talaj, hogy csak a szántőgépekkel lehet rajta dolgozni. A búzaaratás Pé­ter—Pál előtti napokra tervezett megkezdését el is halasztották jú­lius elejére a közös gazdaságok. A mélykúti Alkotmány Tsz gazdái július másodikén fognak hozzá 800 hektár kenyérgabona termésbetakarításához. A kiskun­félegyházi Lenin Tsz kombájno- sai pedig arra várnak, hogy to­vább érjen az őszi kalászos, amelynek ezermag-súlyát örven­detesen megnövelte a legutóbbi csapadék. Ebben a közös gazda­ságban július 5—8-a táján kezdik az 1200 hektár kenyérnekvaló aratását. A mezőgazdasági üzemek mű­szaki felkészülése kedvezőbb a tavalyinál. Több és nagyobb tel­jesítményű kombájnnal dolgoz­hatnak, mint egy évvel korábban. A mezőgazdasági gép- és eszköz­kereskedelem alkatrészkészlete nagyobb a tavalyinál, jóllehet né­hány cikk szinte beszerezhetet- len. Kevés az IFA-motor, az E—512-es kombájnokhoz és a te­hergépkocsikhoz. Nem kapható ékszíj a legújabb típusú, E—516- os gabonakombájnhoz. Pótlásáról ugyanis elfelejtett gondoskodni a MEGÉV._Szerenc:sére a nádudvari és a baEolnai termelési rendsze­rekhez társult közös gazdaságok betakarítógépeik 'alkatrész-ellátá­sa szervezettebb. A BKR is igyek­szik mindent megtenni, hogy a bajai rendszerhez tartozó állami és szövetkezeti nagyüzemek ugyancsak hozzájuthassanak a megfelelő műszaki segítséghez, szolgáltatáshoz. Bács-Kiskun állami és szövet­kezeti gazdaságainak felkészültsé­ge alapján mód van rá, hogy ál­talánosságban 14 munkanap alatt megyeszerte betakaríthassák a kenyérgabona-termést, ha az idő­járás lehetővé teszi a folyamatos munkát. A mezőgazdasági üze­mek és a gabonaipar szárítóbe­rendezéseinek teljesítőképessége elegendő arra. hogy az aratással egyidőben a termény átvétele <s zavartalan legyen K. A. • Minden megművelhető területet hasznosítanak az crsckcsanádi Búzakalász Tsz-ben. Másodnövényként 30 hektáron uborkát termesz­tenek, hogy csökkentsek az aszály okozta veszteséget. Képünkön: a zölségnövénynek készítik elő a talajt.

Next

/
Thumbnails
Contents