Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-22 / 144. szám

1979. június 22. » PETŐFI NÉPE • 3 Az autópiac változásai Fél esztendeje vannak érvényben azok a rendelkezések, amelyek módosították a személyautók adásvételének feltéte­leit és a spekuláció visszaszorítását célozzák. Hogyan reagál­tak az új autóra várakozók, a használtat eladók, és vevők, hogyan reagált az autópiac a változásokra? Mint köztudott, januárig tekin­télyes összegekhez juthattak azok, akik nyerészkedési céllal némi pénzt gépkocsi-előjegyzésre fordí­tottak. Több kocsit is előjegyez­tek, átvették az új autókat és a szabadpiacon magas, olykor 20— 30 százalékos felárral értékesítet­ték. Ezt a lehetőséget a rendel­kezések két oldalról is igyekez­nek megfékezi. Egyrészt azzal, hogy az előjegyzéskor befizetendő összeget addigi 20 százalékáról 50 százalékra emelték, másrészt az­zal, hogy megtiltották a három évnél fiatalabb autók magánsze­mélynek való eladását. Ilyen ko­csit csak közül etek — kijelölt vállalatok és szövetkezetek — közvetítésével, tehát reális áron lehet értékesíteni. Az a félmillió megrendelő, aki 1979. január 20. előtt kötött szerződést a Merkúrral, válasz­tás előtt áll: vagy kiegészíti a befiaetett- előleget a kocsi vétel­árának 50 százalékára — erre november végéig van mód —, vagy elveszíti sorszámát, vissza­kapja pénzét. Akik még nem nyilatkoztak • A félmillió régi megrendelő kö­zül június közepéig csaknem öt­venezren . léptek vissza, és ennél valamivel többen egészítették ki az előleget. Persze helytelen le­ne ebből olyan következtetést le­vonni, hogy ez az arány fennma­rad, vagyis hogy a megrendelők­nek kisebb fele letesz vételi szán­dékáról, hiszen megközelítően 80 százalékuk még nem mozdult, nem nyilatkozott. Viszont az új feltételeknek megfelelően, már mintegy 10 ezren kötöftek szerző­dést a Merkúrral, vagyis tették le egy összegben a vételár felét. Egyelőre a vártnál kevesebben bontották fel régi szerződésüket. Fel kell tételezni, hogy sokan tá­jékozatlanságból halogatják visz- szalépésüket, vagy nem gondol­ják végig, hogy ha novemberig nem tudják az előleget 50 száza­lékra kiegészíteni, akkor felesle­ges várakozni. Mi több: költséges is, hiszen a pénz tartós betétként jobban kamatozik. Lényegében ugyanez vonatkozik — csak megfordítva — azokra, akik kiegészítették előlegüket. Fe­lesleges volt sietniük: nem ja­vítja helyzetüket, nem hozza előbbre az átvétel időpontját a korábbi befizetés. Igaz, ez az okoskodás látszó­lag ellenkezik a közérdekkel: az­zal, hogy mielőbb nyilvánvalóvá váljon, mennyien tartják fenn megrendelésüket, s ennek követ­keztében hogyan módosulnak a sorszámok, a várakozási idők. Ám ne feledjük, hogy a Merkur csak a novemberi határidő le­telte és az adatok összesítése után — a jövő év elején — ac^ hatja ki az új sorszámokat. Bajban az „okos” vevők és eladók S mi újság a használt autók piacán? Sajnos, akadtak tájéko­zatlanok, akik a rendelkezések el­lenére vásároltak három évnél fi­atalabb autót, és akkor lepődtek meg, amikor a forgalmi engedélyt nem írták át a nevükre. Sokat kockáztatnak azok is, akik meg­próbálják az előírásokat kiját­szani: megveszik a három évnél fiatalabb autót a szabadpiacon, s az eladóval olyan szerződést köt­nek, amely szerint a kocsit csak kölcsön kapták. Mindkét felet ve­szélyek fenyegetik. Az eladó — azaz a „kölcsönadó” — felelős mindenért, ami a jog szerint bir­tokában levő autóval történik. Ö kapja meg például a fizetési fel­szólítást, ha vevője szabálysértést követ el, mondjuk: a megenege- dettnél gyorsahban hajtott a „kölcsön kapott” autóval. Hal­lottunk már olyan esetről is ami­kor a vevőt, illetve örökségét ér­te kár. Aki illegálisan új kocsit vett magánszemélytől — meghalt. Örököse magáénak tudta a gép­kocsit, ám az eladó egyszercsak jelentkezett a szerződéssel, amely szerint csupán kölcsönbe adta és most visszaköveteli az autót. E veszélyek ellenére viszonylag ke­vesen ajánlották fel három évnél fiatalabb autójukat eladásra a kijelölt vállalatoknak, szövetkeze­teknek. A legnagyobb forgalma­zó, a Merkur, eddig csupán mint­egy 1200 ilyen autót tudott fel­vásárolni és továbbadni reális áron. A Merkur használtautó-tele­pein természetesen nagy az érdek­lődés az ilyen autók iránt. Egy kocsit többnyire tízen—húszán is megvennének — ilyenkor a sor­solás dönt. Bizonyos típusok el­adásánál nem' kell a Merkúrnak sorsolnia: nem tülekednek a ve­vők. Kiegyensúlyozottabb használtkocsi-árak ? A rendelkezésektől azt is re­mélni lehetett, hogy hatásukra csökken valamelyest a három év­nél öregebb kocsik szabadpiaci ára. Nem lehet pontosan lemér­ni, hogy ez bekövetkezett-e, hi­szen a piacon csak azt lehet megtudni, mennyit kérnek az el­adók. Tény, hogy most ritkábban az irreálisan magas ajánlati ár, mint régebben. A szakemberek szerint a használt autók szabad­piaca valamelyest kiegyensúlyo­zottabbá vált. Hogyan összegezhetjük tehát a rendelkezések eddigi hatását? A megrendelők félmilliós sora va­lamelyest máris megrövidült, hi­szen több tízezren már vissza­kérték az előleget. Az új befi­zetések száma a rendelet előtti helyzethez képest, egy tizedére esett vissza. Novemberig bizonyá­ra tovább csökken azok száma, akik fenntartják régi megrende­lésüket és kiegészítik az előleg összegét, ennek következtében remélhető, hogy a keresletet jö­vőre és azután gyorsabban lehet majd kielégíteni, mint a rendelet előtt. Ezzel pedig feltehetőleg mérséklődik a használt autók szabadpiaci ára is. G. Zs. t> »>j áh i . óítMHJÍ ÜOHfW iHVJlílOMU ilF>üíWíii r(h< • ■ Í xxérXiivXxXvXrXtXrXtXx-xiixxxxixxxéiéx^-X'Xé-xé^-Xéévixx^ix-rxvXsXvX-XvhX-XsvX-X-XwXwXNNsv.xv-yv t Az új Büntető Törvénykönyv T \ j Hazánkban rend és nyugalom van. A törvény alko- ' • tóinak azonban arra is kellett gondolniuk, hogy sú­lyos büntetés kilátásba helyezésével eleve elvegyék a kedvét mindazoknak, akik meg akarnák zavarni a közrendet. Közveszélyokozás Közveszélyokozásnak nevezi a Büntető Törvénykönyv, ha va­laki gyújtogatással, árvíz okozá­sával, robbanóanyag, sugárzó­vagy más anyag, illetve energia felhasználásával közveszélyt idéz elő, ha akadályozza a közveszély elhárítását, következményeinek enyhítését. Ezért 8 évig terjed­hető szabadságvesztést szabhat ki a bíróság. Ha azonban bűnszö­vetségben vagy különösen nagy kárt Okozva követnek el ilyen cselekményt, 10 évig, ha valaki­nek a halálát is okozza, 15 évig emelkedhet a büntetés. A gon­datlanságból elkövetett közve­szélyokozás vétségéért 8 évig ter­jedhető szabadságvesztés szabha­tó ki. Hasonlóan bünteti a tör­vény közérdekű üzem működésé­nek megzavarását, ide sorolva a közműveket,, a tömegközlekedési üzemeket és távközlési üzemeket. Terrorcselekmény Most szerepel először a Btk.- ban a terrorcselekmény, mint bűncselekmény. Ennek minősül, ha valaki túszt szed vagy jelen­tős anyagi javakat kerít hatalmá­ba és foglyának vagy foglyainak szabadon bocsátását, illetve a ja­vak visszaadását állami szervhez vagy társadalmi szervezethez in­tézett követelés teljesítésétől te­szi függővé. Törvényeink ezt a legsúlyosabb bűncselekmények egyikének minősítik, s ha az ha­lált vágj» különösen súlyos hát­rányt okoz, a legnagyobb bünte­téssel sújthatok a tettesek: 10-től 15 évig terjedő szabadságvesztés­sel, illetve halálbüntetéssel. Ugyanilyen büntetéssel fenye­geti a törvény azt, aki légi jár­művet kerít hatalmába erőszak­kal, fenyegetéssel vagy úgy, hogy másokat öntudatlan, illetve véde­kezésre képtelen állapotba hoz. Itt is, a terrorcselekménynél is korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki abbahagyja a bűn­cselekményt, mielőtt abból sú­lyos következmények származtak volna. Eddig is büntette a törvény azt, aki robbanóanyagot, robbantó­szert vagy ezek felhasználására alkalmas készüléket engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy jogosulatlan személynek át­ad. Büntetése 5 évig terjedhet, mint ahogyan azé is, aki megsze­gi a lőfegyver, lőszer készítésé­re, átadására és forgalmára vo­natkozó rendelkezéseket. Ugyan­csak öt évig terjedhető büntetés­sel sújtható az, aki egészségére veszélyes sugárzóanyagot vagy készítményt előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz vagy jogo­sulatlan személynek átad. A közrend védelme érdekében bünteti a törvény a közveszélyes munkakerülést, hiszen sokszoro­san bizonyított tény: a munkát- lanság a bűnözés fő okozója. Kö­zel áll ehhez a tiltott szerencse- játék szervezése. Mindkét bűn­cselekményfajtánál a szabadság- vesztés vagy javító-nevelő mun­ka főbüntetésén kívül kitiltás is kiszabható. A köznyugalomért Alig választható el egymástól a közrend és a köznyugalom. A Btk. is felsorolja az ezek elleni bűncselekményeket. Kiengelkedő súlyú cselekmény közülük a ga­rázdaság, már csak azért is, mert gyakran fordul elő. A garázda­ság fogalmát a törvény így hatá­rozza meg: „Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos maga­tartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotrán­kozást vagy riadalmat keltsen”. A kiszabható büntetés 3 évig ter­jedhet, ha csoportosan, illetve a köznyugalmat súlyosan megza­varva követik el. Itt is alkalmaz­ható mellékbüntetésként a ki­tiltás. A közrenddel és a Icöznyuga- lommal együtt ugyancsak véde­lemre szorul a közegészség. Külö­nösen időszerűvé vált a környe­zet és a természet védelme, mi­vel mindkettőt töméntelen árta­lom fenyegeti — óhatatlanul — az iparosodás és a városiasodás miatt is. Ám a „civilizációs ár­talmak” mellett egyes emberek bűnei és gondatlanságai is ár­tanak az emberi környezetnek. Bűntettnek minősíti a törvény, ha valaki „az emberi környezet védelem alatt álló tárgyát jelen­tős mértékben szennyezi, rongál­ja vagy pusztítja.” A víz, a leve­gő és az egyes védett környezet­védelmi tárgyak elleni cselekmé­nyekért, ha azok életveszélyt idéznek elő, 5 évig, egyébként 3 évig terjedhető szábadságvesztést szabhat ki a bíróság. Fokozottan védett állatok és azoktól szárma­zó tojások elpusztításáért, védett növények kifépéséért vagy legá- zolásáért, barlangok megrongálá­sáért, természetvédelmi terület hátrányos megváltoztatásáért sú­lyos estben 3 évig terjedhet a szabadságvesztés-büntetés. Nálunk — szerencsére — nem dívik a kábítószerfogyasztás, de a bíróságoknak sok dolguk volt már olyanokkal, akik ilyen, az emberi szervezetet súlyosan ká­rosító szereket hatónkon át akar­tak szállítani, csempészni. Az új Btk. 1—5 évi szabadságvesztés­sel fenyegeti azt, aki kábítószert készít, megszerez, tart, forgalom­ba hoz, az országba behoz, on­nan kivisz vagy azon átvisz. Ha üzletszerűen, bűnszövetségben vagy jelentős mennyiségű, illet­ve értékű kábítószerrel követik el a cselekményt, a büntetés 8 évig terjedhet. A közegészség védelmét szol­gálja végül a kuruzslás elleni törvény is. Három évig terjedő büntetéssel sújtható, aki jogosu­latlanul, ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen orvosi gyakoi’lat kö­rébe tartozó tevékenységet végez orvosi diploma nélkül, de annak színlelésével. Várkonyi Endre (Folytatjuk) Bács-Kiskun megyei eredmények az országos szakmai tanulmányi versenyen Az Oktatási Minisztériumban döntöttek — az illetéket bizottsá­gok javaslatai alapján — az 1978/79-es tanév országos szak­mai tanulmányi versenyének vég­eredményéről. A versenyen hu­szonnyolc különböző szakma leg­kiválóbb tanulói vettek részt. A Bács-Kiskun megyeiek a gépipari és a mezőgazdasági gépészeti szakmákban jeleskedtek ered­ménnyel. Országos első helyezést ért el Kuncz Péter, a kiskunhalasi II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskola diákja, és — ugyanebből az isko­lából — harmadik helyezést: Od- rcbina Miklós. Mindketten me­zőgazdasági gépészek. A gépipari szakcsoportban országos második lett Szabó Tibor, harmadik Ba­logh Ferenc, a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Gépészeti Szakkö­zépiskola tanulói. Magyar filmek külföldön A IX. Imoszkvai nemzetközi filmfesztivál gyermekfilm-kategó- riájában különdíjjal jutalmazott „Focsolókocsi” Kézdi Kovács Zsolt filmje, valamint Palásthy György „Hahó, a tenger” és „A varázsló” című filmalkotásai képviselik a magyar filmgyártást a jugoszlá­viai Sibenikben június 26. és jú­lius 7. között megrendezendő gyer­meki ilm-feszti válón. A franciaországi La Rochelle- ben június 28. és július 9. között vetélkednek nemzetközi filmfesz­tiválon a meghívott filmek. E filmfórumon levetítik Zsombolyai János, „Kihajolni veszélyes” cí­mű alkotását is, amely 1978-ban a montreali fesztiválon a zsűri nagydíját nyerte el. Mellette Schiffer Pál filmje, a „Cséplő Gyuri”, valamint Kosa Ferenc „Küldetés” című alkotása szerepel a versenyprogramban. Nyári egyetemek Június 25-én, hétfőn megkez­dődik a TIT nyári egyetemeinek sorozata: megnyitja kapuit a mis­kolci nyári egyetem. A kurzuson két héten át a szocialista élet­mód és a közéletiség kérdéseivel ismerkednek a résztvevők. Az idén 19 városban 23 nyári egyetem fogadja a több mint há­romezer külföldi és magyar ér­deklődőt. Több rendezvény vár el­ső alkalommal hallgatókat: így a július 9-e és 21-e között a Buda­pesten megrendezendő állam- és jogtudományi nyári egyetem, amelynek — elsősorban külföldi résztvevői többek között a Ma­gyar Népköztársaság alkotmányos rendjéről, a gyermek- és a csa­ládvédelemmel kapcsolatos jogi eszközökről kaphatnak képet. PANORÁMA A jövedelmező őrület Salvador Dali, aki május 16-án lesz hetvenöt éves, spanyol szár­mazású, az USA-ban és Francia- országban tevékenykedő szürrea­lista festőként él a köztudatban. Nevéhez azonban sok minden fű­ződik még. Filmet rendezett, könyvet írt saját alkotói módsze­réről, ékszereket, színházi jelme­zeket és díszleteket tervezett, de leginkább az önreklámban tűnik ki kortársai közül. Párizsba taxin Kiállításai már 1925—26-ban az elidegenedés élményére és az el­lentéthatásokra épültek. Elsősor­ban Freudból és filozófiai olvas­mányaiból merített, mert azt val­lotta, hogy csak ezek képesek meghatni és megkönnyeztetni. Képeinek ekkori egyensúlya — fényes, világos, nagy távlatú ten­geri tájak, sziluettek hajladoznak — ellentmondott Dali állandó iz­galmi állapotának. Párizsba uta­zott — taxin —, hogy megnézze Picassót, Versailles-t és a Musée Grevint, a panoptikumot. Ekkor „furakodott be” — Breton sza­vaival élve — a szürrealisták cso­portjába. Az újonc Dali képei delíriumos és neurotikus állapotból fakadó rémhallucinációk, amelyek hiva­tása az oszlásnak, rothadásnak in­duló anyagi és szellemi állapot érzetét kelteni. Dali 1930-ban megjelent köny­vében, a Látható nőben a „para­noiás kritikai aktivitást”, a filo­zófiai terminológia bőséges fel- használásával kidolgozott alkotás módszerét ismerteti: Dali valóban rendkívüli ügyességgel hasznosít­ja a vizuális megfigyeléseket,, az emlékezet interpretációit és mind­azt a torzítást, amelyet a pszicho­lógiai rendellenességek és a pato­logikus véletlenek tudatos és módszeres kiaknázása nyújt szá­mára. E túlburjánzó fantáziájú művész festményein mindig ugyanazt a tíz-tizenkét mopbid ötletet — cémalábú elefánt, fió­kok az emberi testben stb. — va­riálja, mégis minden képe más tartalom hordozójává válik. • Hangyák — kézből A frottázstechnikához hasonló ■ fogadásokat is alkalmazott; kü­lönféle tárgyak érdes felületének „átdörzsölésével” állított össze kompozíciót. Azt, hogy álmaiból valóságot varázsol, a legrészlete- zőbb naturalizmussal sikerül el­érnie. Annyira tiszteli az aprólé­kos realizmust, hogy képes el­menni a csalóka látszathatásig, sőt a fényképtechnika alkalmazá­sáig is. Hogy ez utóbbiban mi­lyen lehetőséget látott, arról ba­rátjával, Bunuellel készített film­jei, Az andalúziai kutya és az Aranykor tanúskodnak. Dali bo­szorkányosán ismeri a sokkhatás eszközeit. Filmjeit nem technikai trükkökkel, hanem inkább szim­bólumaival teszi megdöbbentővé, egyesek számára pedig megbot- ránkoztatóvá. Az andalúziai ku- . tya nézői aligha felejtik el a bo­rotvával keresztülvágott szem vagy a kézből előmászó hangyák premier plánját. # Dali egyik szürrealista szobra, amelynek címe: „Torreádor Ha- lucinogene Aux Cuilers”. E szürrealista filmek után 37— 38-ban Dali hátat fordított az iz­musok eme utolsó képviselőjé­nek; a reneszánsz hatása alá kerülve előkészítette a visszaté­rést az újabb alkotásaira jellem­ző klasszicizmushoz. Az USA-ban, ahol 1940-ben letelepedett, mégis komoly sikert aratott. Befolyá­solta a divatot, a reklámművésze­tet, színpadi jelmezeket, díszle­teket tervezett, balett-szcenáriu- mokat írt, nevezetesen a Labirin­tust 1941-ben, az Érzelmes be­szélgetést és a Bolond Trisztánt egy évyel később. A szürrealista pőpa átka A háború után visszatért Spa­nyolországba, azóta főként szülő­földjén és Rómában él. Régi ba­rátai azonban már csak meggaz­dagodott bohócnak tartják. Nem tudják megbocsátani neki, hogy „színpadias pózolását Spanyolor­szágban azoknak a reakciós erők­nek a szolgálatába állította, ame­lyek győzelmükkel a legsúlyo­sabb csapást mérték arra a hu­manizmusra, • mely a szürrealis­táknak minden túlzó különcködé­sük elenére mégiscsak fő ügyük vtrtf* ■■ ír ja;-:Breton, a '•szürrea­listák pápája, aki Dali techniká-- ját egyébként ultraretrográdnak és akadémikusnak nyilvánította. Maga Dali nem sokat törődik a kiközösítéssel, egyébként is in­kább szadomazochistának és őrültnek hirdeti magát, mint bár­mely festészeti izmus követőjé­nek. Egy szó mint száz: ennél jövedelmezőbb őrülettel aligha találkozhatunk. Az azonban bizonyos, hogy e hetvenöt éves művész a legvir- tuózabb festők egyike és a meg- hökkentésnék éppúgy mestere, mint a klasszikus perspektívának. Leghíresebb képei mégis a szür­realizmus egyik, ún. veristikus ágának ' iskolapéldái, ö a legne­vesebb, a leggazdagabb, a legha­tásosabb, de csöppet sem tiszte­letre méltó alakja a XX. század művelő dést ör tén et ének. M. Zs. Barangolás Bács-Kiskunban • Részleges alsóíokú központ a kalocsai járásban. Háromezer-huszonöt lakosa 8210 hektáron gazdálkodik. Itt van talán a legszebben berendezett Petőfi-emlékház, a régi mészárszék épülete, de megtekin­tésre érdemes a műemlék tanácsháza és templom is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents