Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-16 / 139. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! TÖRVÉNYERŐRE EMELTÉK A TAVALYI KÖLTSÉGVETÉST PETŐFI PÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi. 139. szám Árai 1,20 forint 1979. június 16. szombat Befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka Tegnap a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelső törvényhozó testületünk ülésén megjelentek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly, Óvári Miklós, és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Részt vettek a tanácskozáson a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az elfogadott napirendnek megfelelően a Magyar Népköz- társaság 1978. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló tör- vényjavaslait vitájával folytatódott a tanácskozás. A vitában felszólalt Horváth László (Somogy m.), Péterfi FeLEONYID BREZSNYEV BÉCSBE ÉRKEZETT I A békeszerető emberiség bízik a csúcstalálkozó sikerében Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, pénteken Moszkvából Bécs- be utazott, hogy találkozzék James Carterrel, az Egyesült Államok elnökével. Leonyid Brezsnyevvel együtt utazott Becsbe Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, Dmitrij Usztyinov, honvédelmi miniszter, Konsztantyin Csernyen- ko, az SZKP KB titkára, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai, valamint Nyikolaj Ogar- kov, a honvédelmi miniszter első helyettese, a Szovjetunió fegyveres erőinek vezérkari főnöke. A szovjet párt- és államfő kíséretében utazott Bécsbe Andrej Alekszandrov, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója, Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB osztály- vezetője és Georgij Komyijenko, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese. A szovjet és osztrák zászlókkal feldíszített Schwechati repülőtéren Leonyid Brezsnyev és kíséretének tagjai fogadására megjelent Kirchschläger köztársasági elnök, Kreisky1 szövetségi kancellár, Pahr külügyminiszter, valamint az osztrák kormány több más tagja. A szovjet államfőt elsőnek az Osztrák Köztársaság elnöke köszöntötte. A két ország himnuszának elhangzása után Leonyid Brezsnyev Kirchschläger elnök kíséretében ellépett a tiszteletére felsorakozott katonai díszalakulat sorfala előtt. A Legfelsőbb Tanács Elnökségé- (Folytatás a 2. oldalon.) TÖBB TEJRE VAN SZÜKSÉG Megyei állattenyésztési értekezlet Csávolyon 1972-ben minisztertanácsi rendelet jelent meg, amely hosszú távon meghatározta a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének tennivalóit. A kormány 1976-ban az említett rendeletet megerősítette és kiegészítette. Az azóta eltelt néhány esztendő alatt gyorsan fejlődésnek indult az ágazat. Ezt bizonyítja, hogy ma már számos gazdaság eléri a 4—5 ezer kilogrammos tehenenkénti tejhozamot. A téma fontosságára való tekintettel a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei állattenyésztési szakosztálya, a megyei takarmányozási és állattenyésztési felügyelőség, valamint a mezőgazda- sági szövetkezetek területi szövetségeinek kezdeményezésére a csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezetben megyei tanácskozást tartottak. Az összejövetelen mintegy százötven nagyüzemi állattenyésztő vett részt. Nem véletlen, hogy a tanácskozást ebben a termelőszövetkezetben tartották, hiszen a csávolyi Egyesülés az országos tejtermelési versenyben magyar-tarka és holstein-fríz ke- resztezésű állományával tehenenként 5249 kilogramm tejhozamot ért el, ezzel előkelő helyre került az országos vetélkedésben és kü- löndíjiban részesült. Sánta Lajos, a megyei takarmányozási és állattenyésztési felügyelőség igazgatója, bevezető előadásában utalt arra, hogy az utóbbi években igen gyors a fejlődés. Mindenki előtt ismeretes, hogy széles körű, szenvedélyes viták voltak a fajtaváltással kapcsolatban, de végül is a nagyüzemek vezetői felismerték, hogy a nagy költséggel megépített tehenészeti telepeken csak akkor lehet gazdaságos a tejtermelés, ha négyezer kilogramm feletti eredményt érnek el tehenenként. Köztudott, hogy a világ legjobb tejelő fajtájának a holstein-frízt ismerik el. Ezért megyénk tenyésztői is e fajta meghonosítására, illetve az ezzel való keresztezésre tértek át. Az eredmények azt mutatják, hogy jól döntöttek. Megyénkben ma már 55 üzem foglalkozik holstein-fríz keresztezéssel. Megyénk nagyüzemei az elmúlt években számottevően előreléptek a tejtermelésben. Amíg 1975-ben . a nagyüzemi tehénállomány tejtermelése 2554 kilogramm volt, addig a tavalyi esztendőt már 3479 kilogrammal zárták. Megteremtődtek azok a feltételek, amelyek elősegítik a további előrelépést. Megyénk nagyüzemi gazdaságai a tejtermelésben elérték, illetve már kissé meg is haladták az ötödik ötéves tervben 1980-ra előirányzott hozamot. Még sem lehetünk elégedettek, mert a termelési eredmények nagy szóródást mutatnak. A statisztikai számok azt bizonyítják, hogy üzemek nagy része nem használja ki tehénállományának genetikai képességét. Or. Bíró István, az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség főigazgató-helyettese a tenyésztés időszerű kérdéseiről szólt. Elmondta, hogy az idén várhatóan 2 milliárd liter tejet hoz forgalomba a kereskedelem, de ez korántsem elegendő ahhoz, hogy zökkenőmentes legyen a tejellátás. Az igények évről évre emelkednek, ezért nagyon helyes, hogy az üzemek áttérnek a keresztezésekre, hogy jobb képességű fajtákat állítsanak tenyésztésbe. Még így is gondjaink lesznek, hiszen a háztáji állattenyésztés szintentartása nagy erőfeszítések árán sem oldható meg. Várható, hogy az állomány csökkenni fog. Ha csak tízezer tehénnel lesz kevesebb a házrenc (Vas m.), Rózsa Ernő (Hajdú m.), Szabó Gusztáv (Szabolcs m.). Ezután — mivel n beszámolóhoz több hozzászóló nem jelentkezett — az elnök a vitát lezárta, s Faluvégi Lajos pénzügy- miniszter mondott zárszót. A pénzügyminiszter zárszava után határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköz- társaság 1978. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben a benyújtott eredeti szöveggel egyhangúlag elfogadta. Ezután Faluvéfíi Lajos előterjesztette az álla-mi pénzügyekről szóló .törvényjavaslatot, majd Horváth Lajos (Baranya m.), az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslat bizottsági előadója emelkedett szól Zásra. A vi tában felszólalt Tímár- Mátyás államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke; Mátyus Gábor (Bács-Kis- kun m.), a Hosszúhegyi Állami Gazdaság igazgatója (a két felszólalást a 3. oldalon ismertetjük); Szabó József (Baranya m.). Ezután ismét Faluvégi Lajost illette a szó, majd határozathozatalra került í>or. Az országgyűlés előbb a terv- és költségvetési, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság együttes jelentésében foglalt módosító javaslatokat, majd az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslatot általánosságban s — a már megszavazott m ódosításókkal együtt — egészében» elfogadta. Ezután in terpellációk következtek. Nagy Csaba (Bács m.), a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat művezetője a kiskunhalasi felüljáró építése tárgyában a közlekedés- és postaügyi miniszterhez (az interpellációt a 3. oldalon ismertetjük); Takács Im- réné (Csongrád m.), a textilipar jövőjének ügyében a könnyűipari miniszterhez; Kovács Istvánná (Pest m.) a Mogyoród hadárában elégetett vegyi hulladékanyagok környezetszennyező hatása miatt a nehézipari miniszterhez; Pályi Sándomé (Veszprém m.) Berhida és környéke rohamosan romló vízellátásának tárgyában az Országos Vízügyi Hivatal elnökéhez; Kárpáti Márta (Budapest) a csepeli távbeszélő-hálózat fejlesztésének ügyében a közlékedés- és postaügyi miniszterhez; Dömötör- fy Sándor (Zala m.) a közművelődési célú vállalati és szövetkezeti pénzeszközök elosztása tárgyában a pénzügyminiszterhez intézett kérdést. A miniszterek illetve az államtitkár válaszát az interpelláló képviselők és az országgyűlés egyaránt tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszaka — amelynek második napján felváltva elnököltek Péter János és Raiffai Sarolta, az országgyűlés alelnökei — befejezte munkáját. Faluvégi Lajos beszéde táji üzemekben, az már 35—40 millió liter tejkiesést jelent. Hazánk Európában az utolsók között van tej- és tejtermékfogyasztásban, tehát számolnunk kell azzal, hogy az igények az étrendi változásokkal növekednek majd, ebből következik az is, hogy jövőre legalább 2,3 milliárd liter tej lesz a szükséglet, s ezt csak úgy tudjuk előteremteni, ha a mezőgazdasági nagyüzemek tovább növelik termelésüket. Külföldi tapasztalatok bizonyítják, hogy a holstein-fríz állományoknál el lehet érni a 9000 kilogrammos tejhozamot tehenenként. Abból kell kiindulnunk — hangoztatta — hogy kevés a tej, a mezőgazdasági üzemeknek minden lehetőséget meg kell ragadniuk a hozamok növelésére. Az aszályos időjárás miatt gondok lehetnek a takarmányozással, ezért a melléktermékek hasznosítására jobban oda kell figyelni. Dr. Dormán Miklós, az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség osztályvezetője az intenzív tejelő tehenek takarmányozásáról tartott ismertetőt. Ezt követően a vendéglátó termelőszövetkezet szakemberei mondták el tapasztalataikat. Felszólaltak más gazdaságok vezetői is. A tanácskozás résztvevői megtekintették a termelőszövetkezet keresztezett állományát, amely ilyenkor egész nap a legelőn van. A tanácskozás összegezéseként megállapították, hogy még szinte kimerítetlen tartalékok állnak rendelkezésre a tejhozam növelésére, de ügyelni kell a tartási és takarmányozási követelmények betartására, a szakismeretek állandó növelésére, a szilárd munkafegyelemre, a fizikai és a szellemi dolgozók tevékenységének felelősségteljes összhangjára és az állategészségügyi feltételek betartására. K. S. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslat szocialista fejlődésünk eredményeire és szükségleteire épül. Előzményeit ott találjuk a magyar törvényhozás leghaladóbb hagyományai között. Széchenyi épp a pénzügyek megújításával kezdte elévülhetetlen munkásságát. Kossuth és követői a polg'ári forradalom alatt széles körű állampénzügyi reformokat hirdetitek meg. ök terjesztették elő a:z első magyar költségvetést, s törvénnyel szabályozták az adórendszert és az állami hitelügyeket. Hagyományaink közül magasan kiemelkedik — folytatta ezután — a Magyar Tanácsköztársaság pénzügyi rendszerét is átfogóan meghatározó törvény, a Magyar Tanácsköztársaság alkotmánya, amelyet: éppen hatvan éve, 1919. június 14-én kezdett tárgyalni, majd június 23-án fogadott el a Tanácsok Országos Gyűlése. Ennek az alkotmánynak a költségvetésről szóló fejezete az akkori állami pénzgazdálkodásnak az alaptörvénye lett, s egyúttal kinyilvánította a szocialista pénzügyi politikának ma is érvényes és időálló céljait. Bízunk benne, hogy az állami pénzügyekről most előterjesztett törvényjavaslat e sokra kötelező múlt méltó folytatásának is bizonyul. Társadalmi és gazdasági helyzetünk, s nemzetközi kapcsolataink jelenlegi szakaszában, a tervszerűen szabályozott árutermelési viszonyok között fokozottan föl kell használnunk az értékkategóriákat és az értékviszonyokat, mert az egyensúly, hatékonyság és a harmonikus fejlődés mostani követelményeinek csakis ezek helyes alkalmazásával tehetünk eleget. Közben persze őrködnünk kell azon, hogy a forint valutánk iránti bizalom fennmaradjon, s a forint értéke és forgalmi képessége megfeleljen gazdaságunk valóságos helyzetének és teljesítményeinek! A törvényjavaslat mindazokra a pénzviszonyokra kiterjed, amelyeknek legalább az egyik alanya maga az állam, vagy valamelyik intézménye, a bank és más pénzintézet. A törvényjavaslat nem terjed ki minden pénzkapcsolatra: nem tekintendők az állami pénzügyek részének a gazdálkodó szervezetek és a lakosság között keletkező pénzviszonyok sem a vállalatok egymás közötti pénzkapcsolatai. Ezek a közelmúltban kiegészített Polgári Törvénykönyv tárgykörébe tartoznak. Az állami pénzügyek nagyon tág fogalomkörében a törvényjavaslat keret jellegű: az eddigi tapasztalatokat, az eddigi joggyakorlatot és rendelkezéseket foglalja egységes, áttekinthető rendszerbe. Ezek lényeges módosítását nem tekintettük feladatunknak. Mégis a rendszerezés nagy munkájában kiderültek bizonyos hiányok és összhangbeli zavarok. Ezeket igyekeztünk megszüntetni és néhány, új elgondolást is érvényesítettünk.’ Az egyik a. költségvetési előirányzatok betartásának szabályozásával függ össze. Az évi költségvetés jóváhagyása előtt gyakran megkérdezték a tisztelt képviselő elvtársak, vajon egy-egy cél megvalósítására nem jelentene-e nagyobb biztosítékot, ha a megállapított előirányzatoktól való eltéréshez előzetesen mindig jóváhagyást kellene kérni. A törvény- javaslat most úgy rendelkezik, hogy az országgyűlés az éves költségvetésről szóló törvényben bizonyos előirányzatoknak a fel- használását külön szabályozhatja.’ Ez azt jelenti, hogy ezektől a Minisztertanács csak az országgyűlés felhatalmazása alapján térhet el.1 Ügy hisszük, hogy a törvényhozói és a kormányzati felelősség megfelelő összehangolása és elhatárolása érdekében csakugyan célszerű, ha országgyűlésünk a népgazdaság mindenkori helyzetéből kiindulva valóban él majd ezzel a jogával, hogy segítse vele a végrehajtást. A másik hatásköri kérdés egész lakosságunkat érinti. A törvény- javaslat — a régebbi hiányokat pótolva — kimondja, hogy az állam magánszemélyeket, Magyar- országon jövedelemmel, vagyon(Folytatás a 3. oldalon) Épül a nevelési központ Kecelen Űj fogalom honosodik meg hazánkban: nevelési központ, amely oktatási, művelődési — sportintézményeket és az azokat kiszolgáló létesítményéket egyesít.’ Az országban az első ilyen komplexum Kecelen épül fel, a második Pécsett, amelynek tervezését megkezdték már. A keceli nevelési központ öt épületből áll majd. Az első — amelynek alapkövét tavaly november 7-én rakták le — az iskolakönyvtár, amely nyolc tantermet, négy előadótermet, s egy 1200 négyzetméteres — 40 ezer kötetes — könyvtárat foglal magában. A második épület lesz a művelődési ház klubövezettel, a harmadik a versenyméretű sportcsarnok, a negyedik ezer adagos konyha étteremmel, az ötödik száz gyermek elhelyezésére alkalmas óvoda. A nevelési központ létesítményei hosszú .távú terv alapján. épülnek fel az igényeknek megfelelő sorrendben. Jelenleg az iskolakönyvtár épül mintegy 25 —30 millió forintos költséggel, kivitelezését a BÁCSÉPSZER Vállalat végzi. A képünkön látható építkezést 1980 nyarára fejezik be. N. O. — P. Z. P Rudolf Kirchschläger üdvözli Leonyid Brezsnyevet.
