Petőfi Népe, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-17 / 113. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1979. május 17. A jövő állattenyésztése Világszerte egyre nagyobb gond a húshiány. A tudósok keresik azokat a módszereket, amelyekkel a termelés növelhető: új fajokat es fajtákat, jobb takarmányokkal kísérleteznek és tudományos alapokra helyezik az állattartást és -szaporítást. A legtöbbet ígérő módszer a szaporodási képesség növelése, ami a szarvasmarháknál azt jelentené, hogy az általában egy borjú helyett kettő jönne a világra. Ennek a lehetőségnek nincs akadálya, hiszen a szarvasmarháknak kettéosztott méhe van, azaz két méhe, amelyek közös nyílással csatlakoznak a hüvelyhez. Ha megtalálnák a módját, hogy egyidejűleg mindkét méhet embrió fejlesztésére késztethessünk, csaknem kétszeresére növelhetnénk a szarvasmarha sza- poraságát, s ezzel végső soron a hús- és tejhozamot. A nagy állatfarmokon a szarvas- marhát világszerte mesterségesen termékenyítik meg, tehát a hímivarsejteket mesterségesen juttatják be. Ha ehelyett megtermékenyített petéket vinnének be mesterségesen, a tehenek egy helyett rendszeresen két borjút hoznának a világra. Kísérleti céllal a világ több államában folynak is ilyen kísérletek teheneken is és más emlősállatqkon is. A legtöbb gondot a megtermékenyített és megfelelő fejlettségi állapotban levő petének a bevezetése jelenti. A sebészeti úton való átvitel, az állat hasának felnyitása csak kísérleti ■ körülmények között, vagy kiváló tulajdonságú egyedek keresztezésekor jöhet szóba. A módszer egyébként nem okoz különösebb gondot: 11 megoperált tehén közül tízben tartósan életben marad a beültetett pete. A cél azonbah az, hogy egyszerűbb átültetési módszert találjanak a kutatók. A kutatók a méhnyakon keresztül * próbálkoznak a petesejt beültetésével, némi eredményt értek is el, de sokak szerint ez nem járható út. A hüvelyben és a méhnyakon való áthaladáskor ugyanis át kell hatolni a méh fertőzés elleni védőbástyáin, s ezzel megfertőződik az anyaállat. Sokkal jobb eredményt ígér két másik sebészeti eljárás. Mindkettő a hüvelyen keresztül juttatja be a petét, de a méhnyakon való áthaladást elkerülik, úgy, hogy a hashártyaűrön keresztül haladva helyezik el azt a petevezetőben. Ma még biztosan nem tudható, hogy ez az új módszer alkalmas lesz-e a tömegméretű eljárásra, de a kezdeti eredmények alapján remélhető ily módon a szarvasmarhahozam növelése. • Mesterséges petebeültetés előkészítése. Robotember Az első automaták megjelenésének oka valószínűleg az volt, hogy szükség volt csodákra. Amikor a mozgás egyedüli forrása az izomerő volt, a mozgásnak az élőlényektől látszólag független megjelenését már önmagában csodának tekintették. Évszázadokkal ezelőtt az automaták nem egyszer a játékszerek szerepét is betöltötték. Alexandriai Hérón, a csigahajtás feltalálója, kb. száz különféle automatát alkotott, pl.: az automatikus bábszínházát, amely mai szemmel nézve is igen érdekesen működött. Albertus Magnus, a középkori híres német filozófus 30 évet fordított arra, hogy megalkossa „vasemberét”, amely az akkori idők valóságos meéhanikai csodája volt. A robotember sok kitűnő tudós, mechanikus gondolatát foglalkoztatta. Az újkor kezdetén a firenzei Lorenzo Medici herceg kívánságára automata bábut készítettek: a lány citerázott és a zene ütemére táncolt, majd befejezésül meghajtotta magát a hallgatók előtt. Ugyanebben az időben a nagy tengerjáró rokona, Gabriel de Magelhaes, a kínai uralkodónak rugóval felhúzható gépkatonát ajándékozott: a katona negyedóráig menetelt, miközben egyik kezében egy csupasz szab-r lyát, a másik kezében pedig pajzsot tartott. Csak a XX. században, az elektrotechnika, a fizika és az elektronika terén elért hatalmas eredmények tették lehetővé a feltalálóknak, hogy újból megkezdjék, de már magasabb színvonalon az emberhez hasonló automaták készítését. Egyébként Karel Capek óta nevezik ezeket robotembernek. A hagyományos megoldásokhoz képest ezek a „korszerű” ro• Szobafestőrobot, ára kb.: 4000 dollár. botemberek már visszacsatolással rendelkeztek: tevékenységük rugalmasabbá vált és sokkal érzékenyebbek lettek a külső körülmények változásai iránt. Ezeknél az „embereknél” már megjelent a látás, hallás és a beszéd — fotocellák, mikrofonok és hangszórók alakjában. Az egyik első, XX. századi robotembert „Mister Televox”-nak nevezték el. Mondatokat mondott, beindította a porszívót és a ventillátort, meggyújtotta a szobában a villanyt, kinyitotta az ablakokat és az ajtókat. Az utasításokat füttyszóra hajtotta végre. Amerikában a közeljövőben az áruházakban árusítják a mosást, mosogatást, vendégeket kiszolgáló, telefont felvevő robotembereket — modern korunk játékszereit. Vj tűzoltóanyag Francia kutatók újabb módszert dolgoztak ki zárt terek tűzvédelmére. A módszer elve: tűz esetén a helyiségben a levegő oxigéntartalmát 1 százalékra csökkentik. Az oxigénelvonó oltószer egy tartályban van. Amint azt bedobják a veszélyeztetett helyiségbe, a szer azonnal szétoszlik a levegőben, és a tűz másodperceken belül elalszik. Miután a oltószert nem kell a tűzre irányítani, az oltást bárki — különösebb szakértelem nélkül — elvégezheti. Az oltókészülék állandó jelleggel is elhelyezhető, és akár a helyiségből, akár távvezérléssel működtethető. Az oltószer nem veszélyes az emberi szervezetre, és nem tesz kárt a helyiségben tárolt anyagúkban. Alkalmazási köre nagyon széles. Nyomás alatti helyeken is használható. A szer egyé&ként cseppfolyós trifluór-brómmetán. Különösen stabil termék, sokáig tárolható hatásának csökkenése nélkül. Az azonos oltóképességű szénsavhónál ötször kisebb tartályban elfér. Izsáki kezdeményezés Dél-Ukrajnában, Odesszában létrehozták a Szovjetunió legnagyobb fitotronját, mesterséges klímaállomását. Az országban összesen 44 hasonló növénynemesítő központ működik. Ezek a növénynemesítő állomások 86 nagy terméshozamú gabonafajta vetőmagját adták át 1976—1978-ban a termelőknek. A növénynemesítők tevékenysége nyomán ugrásszerűen megnőtt az egyik legfontosabb ipari növény, a gyapot betakarított mennyisége is. Keresettek a belorusz szakemberek által újonnan kitenyésztett burgonyafajták. A tüdősök jelenleg olyan télálló, szárazságtűrő és rövid szárú búzafajták kinemesitésén dolgoznak, amelyek előzetes becslések szerint 8(P-90 mázsát is adnak majd hektáronként, továbbá olyan őszi rizs létrehozásával kísérleteznek, amelynek hektáronkénti hozama elérné az 50—60 mázsát. Az állomások fokozni kívánják a tákarrháhynövények, a szója és a lucerna fehérjeállományát. A Szovjetunió számára a növénynemesítésnek különösen nagy jelentősége van, mivel vetésterületeinek jó része olyan övezetben fekszik, ahol a földművelés meglehetősen kockázatos dolog. (BUDAPRESS — APN) Újdonságok a mezőgazdaságnak A Bácsalmási Vegyes- és Építőipari Szövetkezet villanyszerelői szinte az egész országban végeznek szakipari munkát. Tevékenységük jelentős részét a karbantartási feladatok töltik ki. Építőbrigádjaik létesítették a tataházi óvodát, több intézményt, iskolát felújítottak. Az ipari szövetkezet lakatosrészlege a mezőgazdasági üzemeknek is sok segítséget ad. Többek között a Bajai Mezőgazdasági Kombinát részére nagy teljesítményű szellőzőberendezéseket készít. Nemrég két újdonságról kaptunk hírt. Az egyik az iparszerű sertéstenyésztő gazdaságok termelési rendszere — az ISV — részére gyártott belövőpisztoly, amely az állatok számozását és jelzését végzi. A próbadarabok elkészültek, és előreláthatóan rövidesen megkezdik a sorozatgyártását. A másik nagy érdeklődésre számot tartó gyártmányuk méhsejtsze- rűen összeállítható nyúlketrec, amely szintén az ISV fejlesztési programban készül. Ebből a termékből is nagyobb mennyiséget gyártanak az idén. • Próbapadon a belövőpisztoly. • A méhsejtszerűen összeállítható nyúlketrec. Egy figyelemre méltó kezdeményezésről kaptunk hírt az izsáki Sárfehér Termelőszövetkezetben. A közös gazdaság vezetői elmondták, hogy részben a területi szövetség ösztönzésére, részben saját elgondolásaik alapján létrehozták a termelésfejlesztési és agrokémiai osztályt. Dr. Szolnoky Győző osztályvezetőtől a következő tájékoztatást kaptuk: — A szervezetet azért hozta létre a közös gazdaság, hogy a leendő agrokémiai centrumhoz tartozó nyolc termelőszövetkezetnek segítséget adjon a növény- védelemben, szaktanácsadásban, ezenkívül laboratóriumi vizsgálatokat is végezzen. Az izsáki Sárfehér Termelő- szövetkezet ugyanis ügyintézője, az agrokémiai társulásnak. Mivel a beruházási támogatások korlátozott mértékben állnak rendelkezésre, ezért csak 1980 után épül fel a műtrágya- és növényvédő- szer-raktár. Addig is időt akartak nyerni, és ezért hozták létre ezt az osztályt, amely lényegében nemcsak a társult gazdaságoknak, hanem más üzemeknek is segítségére siet a laboratóriumi vizsgálatokkal és szaktanácsadással. Jelenleg nyolcán dolgoznak az osztályon, három szak-, két üzemmérnök, két laboráns és egy biológus. Dr. Szolnoky Győző osztályvezető ismertette az idei terveiket: — Munkánkat az is segíti, hogy tíz hazai és külföldi növényvédő szert, műtrágyát gyártó céggel alakítottunk ki kapcsolatot. Jó az együttműködés a kertészeti kutatóintézetekkel, egyetemekkel, amelyek a technológiák továbbfejlesztésével, az új módszerek bevezetésével segítik munkánkat. Részletezve: a szőlő-, az almatermesztés, valamint a gyepgazdálkodás teljes technológiájának elkészítése szerepel az idei terveinkben. Foglalkozunk a kárNövénynemesítők sikerei tevők elleni védekezés módszereivel, a vegyszeres gyomirtás lehetőségeivel, a műtrágyák, lombtrágyák hatékonyságának vizsgálatával. Szakvéleményeket készítünk talaj- és levélanalízis alapján. Ez csak néhány a sokféle tevékenység közül, amit végzünk. Laboratóriumunknak lehetősége van legalább ötezer minta évenkénti vizsgálatának elvégzésére. Végzünk szőlő- és almarügyvizsgálatot, különböző takarmányok mikrobiológiai ellenőrzését is vállaljuk, valamint növénykórtani vizsgálatot. A Sárfehér Termelőszövetkezet kezdeményezése azért is említésre méltó, mert elősegíti a társszövetkezetekben is a szakszerű termelést, a hozamok növelését. K. S. • A kórokozók mikroszkopikus vizsgálatát végzi Mondok Erzsébet kertész-üzemmérnök, a termelőszövetkezet laboratóriumában. (Straszer András felvétele) Tervek, óhajok, realitás A z ember feje nem káptalan! Ezért különböző könyvek, jelentések olvasásakor a fontosabb részeket felkiáltójellel, aláhúzással jelöljük meg. Jómagam is sokszor térek vissza az ilyen felkiáltójeles megjegyzésekhez. A megyei gazdálkodó szervezetek idei 'termelésiszerkezet - korszer űsí tési cél k i t ű - zései kapcsán is felvillant néhány gondolat, amelyeket tanulmányaim során „A népgazdaság tervezése” című tankönyvben megjelöltem. A népgazdasági, az ágazati és a vállalati célok összehangolása kapcsán szerepelnek a következő megjegyzések: „Ha népgazdasági érdek fűződik a struktúra adott változtatásához, akkor azt a szabályozóeszközöknek, pontosabban a termékek és ágazatok jövedelmezőségi arányain keresztül kell kifejezésre juttatni...” „Következésképpen, ha a gazdasági szabályzók a népgazdasági célokat helyesen tükrözik, akkor azok megvalósulása — ésszerű vállalati magatartás mellett — reálisan várható.” Mérséklődő gazdasági fejlődés A gazdasági szabályozók a nép- gazdasági tervnek megfelelően 1979. január 1-én részben módosultak. A változtatás 'célja a mérsékeltebb ütemű gazdasági fejlődés mellett a termelési szerkezet erőteljesebb korszerűsítése, a gazdaságos nem rubel elszámolású kivitel bővítése, a minőségi követelményeket előtérbe helyező racionálisabb gazdálkodásra való ösztönzés. Lényeges kérdés, hogy ezek a célok mennyire vannak összhangban a vállalati szándékokkal, éves tervekkel. A Bács-Kiskun megyei vállalatok, szövetkezetek terveinek többségéről megállapítható, hogy azokban az említett fő követelmények csak részben érvényesülnek. A népgazdasági terv mérséklődő gazdasági fejlődéssel számol. A megyei vállalatok és szövetkezetek nem kis része viszont a visszafogottabb beruházási lehetőségeket (kevesebb hitel, forgóalap-feltöltési kötelezettség, hiteltörlesztések miatt csökkenő fejlesztési alap) a nyereség fokozásával, a termelés ütemének növelésével kívánja ellensúlyozni. A termelés bővítése mellett helyenként az export fokozására vonatkozóan is derülátó prognózisok készültek. Például a MEZŐGÉP négyszeresére, a Vízgépészeti Vállalat kétszeresére, az Alföldi Cipőgyár közel háromszorosára, a Halasi Kötöttárugyár 50 millióra kívánja a tőkés exportot fokozni. Hasonló példákat az élelmiszeriparban is lehet találni. A Baromfifeldolgozó Vállalat mennyiségében egytharmaddal, a Kecskeméti Konzervgyár értékben 50 százalékkal kívánja növelni dollárelszámolású értékesítését. Ismerve a termelési, értékesítési folyamatban jelentkező gondokat, a fizetési készségben az utóbbi időben megnyilvánuló nehézségeket és a vállalati gazdálkodásra ható egyéb külső tényezőket is, a vállalati tervekben megjelölt célok realitása több esetben joggal kétségbe vonható. Az első negyedév Ezt a kétkedést az 1979-es év indulásának vegyes tapasztalatai is igazolják. Az első negyedévben az ipar termelése nem egész 2 százalékkal növekedett az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva. A nagyratörő, tőkés exporttervekkel szemben a megyei székhelyű vállalatok külkereskedelmi értékesítése elmarad az 1978. első negyedévitől. Egy csaknem 20 éves növekedési időszak után az iparban foglalkoztatottak száma 1979. első negyedévében csökkent. Ez a tendenciaváltozás országosan már néhány évvel ezelőtt bekövetkezett. Az is figyelemre méltó, hogy a bér- fejlesztési nehézségek hangoztatása ellenére a fizikai foglalkozásúak átlagbére az iparban 1979 I. negyedévében közel 8 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban (csak emlékeztetőül még egyszer az ipari termelés mindössze 2 százalékkal növekedett). Természetesen az év indulásával kapcsolatos nem túl biztató adatok ellenére sem lehet arra következtetni, hogy a célok többsége éves szinten nem teljesíthető. Javuló kilátások vannak például a baromfiiparban. Az előző évről megmaradt készleteket értékesítették, és az 1978. évi mélypont után a tollexport is fokozódott. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalati exportja elsősorban az élőállat-kivitel következtében közel hatszorosa az elmúlt évinek. A MEZŐGÉP Vállalatnál az első negyedéves exportból történő lemaradás is ellensúlyozható az Algírba irányuló szállítások megindításával. A változatlanul gazdálkodási gondokkal küszködő Halasi Kötöttárugyár külkereskedelmi értékesítése is figyelemre méltó módon nőtt, de nagyságrendjét tekintve még mindig csak fele akkora értékű, mint a lajosmizsei Kefe-, Seprű, Fa- és Vasipari Termékeket Gyártó Ipari Szövetkezeté. A lajosmizsei szövetkezetről azt is el lehet mondani, hogy az exportfejlesztő hitel feltételeinek eleget téve az előre megszabott határidőnél korábban, hazai alapanyagból gazdaságos tőkés exportot bonyolít le. A nem túl kedvező összkép ellenére tehát vannak biztató jelek. Mégis úgy tűnik, hogy m az induláskor megkérdőjelező' célok egy része az első negyet ?v után még távolabb kerül a gyakorlati megvalósíthatóságtól. Vállalati magatartás Miért van ez így? Csak a gazdálkodó egységek szemléletével van baj? Vajon a gazdasági szabályozók nem ösztönöznek-e minden esetben növekedésre olyan egységeknél is, ahol a szelektív fejlesztés érdekében nem lenne arra szükség. Elvárható-e egy gazdasági egységtől, hogy az általa gyártott termékek többségét perspektivikusan is gazdaságtalannak ítélje és önmaga felszámolását kezdeményezze. Ezek a kérdések joggal vethetők fel a gyakorlati szakemberek részéről. Központi elemzések is elismerik, hogy a közgazdasági szabályozás sem volt elég következetes és ez a célok gyakorlati megvalósításánál is gondokat okoz. Ez viszont nem menti fel a gazdálkodó egységeket. Az éves célok kialakításánál reálisabb, észszerűbb vállalati magatartás, a gazdasági szabályozás adott feltételei mellett is elvárható lenne. Mérsékeltebb gazdasági fejlődé* esetén gyorsabb ütemű termelés- bővülést tervezni annyit jelent, hogy a célkitűzések több helyütt elvesztik realitásukat és a gyakorlati cselekvés vezérfonalai helyett pusztán csak óhajok maradnak. Ezért az ár- és bérrendszer, a gazdasági szabályozórendszer korszerűsítése mellett adottságaink, lehetőségeink jobb kihasználása érdekében a vállalati tervezésben is előbbre kell lépni. Bercsényi Zoltán a megyei pártbizottság munkatársa egykor és ma
