Petőfi Népe, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-16 / 112. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estis: kevés nappali gomoiyfelhőképződés, száraz, napos idő. Éjszaka gyenge légmozgás, napközben mérsékelt, változó irányú szél. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 7—12, legmagasabb nappali hőmérséklet: 23—28 fok kö­zött. (MTI) Ülést tart a KGST Végrehajtó Bizottsága Készül a paksi atomerőmű VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE MOSZKVA Moszkvában tegnap megnyílt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa Végrehajtó Bizottságának 90. ülése. Az ülésen a tagállamok állandó képviselői, miniszterelnök­helyettesei vesznek részt. Bulgá­riát Andrej Lukanov, Csehszlová­kiát Rudolf Rohlicek, Kubát Fla- vio Bravo Pardo, Lengyelországot Kazimierz Secomski, Magyaror­szágot Marjai József, Mongóliát Miatavin Peldzse, az NDK-t Ger­hard Weiss, Romániát Ion Patan, a Szovjetuniót Konsztantyin Ka- tusev, Vietnamot Huyn Tan Phat képviseli. A Végrehajtó Bizottság munkájában részt vesz Sz. Gligo- rijevics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetsé­gi Végrehajtó Tanácsának tagja. Az ülés munkájában részt vesz Nyikolaj Faggyejev, a KGST tit­kára. A Végrehajtó Bizottság ülésén, amelyen Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió állandó képviselője elnököl, áttekintik a KGST mun­kájának időszerű kérdéseit, a hosszú távú együttműködési cél­programok végrehajtását és az újabb programokat, előkészítik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának ülését. A tanács ülése elé a Végrehajtó Bizottság beszá­molót terjeszt a KGST 30 éves fennállásának tapasztalatairól, az eddig elért eredményekről, a szo­cialista országok gazdasági integ­rációja elmélyítésének további irányvonaláról. A Végrehajtó Bi­zottság ülése holnap ér véget. (MTI) AZ MSZMP BACS-KISKPN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 112. szám Ára: 1,20 Ft 1979. május 16. szerda üzemekben Panaszok, bejelentések a pártszervek előtt Több millió forint megtakarítás a mezőgazdasági 2. oldal 4. oldal Befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése Budapesten május 15-én befe­jezte munkáját a Varsói Szerző­dés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése. A résztve­vők közös közleményt fogadtak el. A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottsága bu­dapesti ülésének befejeztével ked­den délelőtt elutazott Andrej Gro- miko, a Szovjetunió külügymi­nisztere. A Ferihegyi repülőtéren Gyenes András, az MSZMP központi Bi­zottságának titkára és Púja Fri­gyes külügyminiszter búcsúztatta. A nap folyamán elutazott Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársa­ság. Bohuslav Chnoupek, a Cseh­szlovák Szocialista Népköztársa­ság, Emil Wojtaszek, a Lengyel Népköztársaság és Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársa­ság külügyminisztere. A külügyminisztereket elutazá­sukkor Púja Frigyes búcsúztatta. (MTI) • • • Andrej Gromikó szovjet külügyminiszter elutazott Budapestről repülőtéren Gyenes András és Púja Frigyes búcsúztatta. KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről A Varsói Barátsági, Együttmű­ködési és Kölcsönös Segítségnyúj­tási Szerződés tagállamainak kül­ügyminiszteri bizottsága 1979. má­jus 14—15-én ülést tartott Buda­pesten. Az ülésen részt vett: Petr Mla­denov, a Bolgár Népköztársaság, Bohuslav Chnoupek, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság, Emil Vojtaszek, a Lengyel Népköztár­saság, Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársar ság, Stefan Andrei, a Román Szo­cialista Köztársaság, Andrej Gro- miko, a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége külügymi­nisztere. A külügyminiszteri bizottság a Varsói Szerződés tagállamai poli­tikai tanácskozó testületének meg­bízásából — figyelembe véve a helyzet alakulását — vélemény- cserét folytatott az európai biz­tonsággal és együttműködéssel, a fegyverkezési hajsza megszünteté­sével és a leszereléssel kapcsola­tos kérdésekről. "Ennek során át­tekintette a politikai tanácskozó testület 1978. november 23-án Moszkvában elfogadott nyilatko­zatában kijelölt feladatok meg­valósítását szolgáló intézkedése, két. A miniszterek államaik ne­_ vében hangsúlyozták, hogy a nemzetközi események alaku­lása teljes egészében igazolta az 1978. november 23-i nyilatkozat következtetéseinek időszerűségét és javaslatainak jelentőségét. Ezek a jelenkor alapvető problémái­nak, mindenekelőtt a fegyverke­zési hajsza megfékezésének és a leszerelés megvalósításának, a há; borús konfliktusok és feszültség- gócok felszámolásának a megol­dásában, a nemzetközi enyhülés elmélyítésében a tényleges előre­lépést szolgálják. " A miniszterek kinyilvánították az ülésen képviselt államok hatá­rozott szándékát, hogy szorosan együttműködve más békeszerető országokkal, demokratikus és ha­ladó erőkkel, továbbra is e javas, latok gyakorlati megvalósítására törekednek. A gyakorlati eredmé­nyekhez az érdekejt államok konstruktív tárgyalásain, az ál­talánosan elfogadható megoldá­sok célratörő keresésén és kidől, gozásán keresztül vezet az út. Eb­ben a békét szolgáló munkában állhatatosságra, aktív, gyakorla­ti lépésekre, a felmerülő nehéz­ségek minden késedelem és halo, gatás nélküli leküzdésére vap szükség. O Az ülés résztvevői ezzel összefüggésben áttekintették az európai béke és biztonság meg­szilárdításával kapcsolatos leg­halaszthatatlanabb feladatokat. Hangsúlyozták, hogy a jelenlegi körülmények között fontos előre­lépés lenne és teljes egészében megfelelne az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zá­róokmányának, ha valamennyi aláíró állam szerződést kötne ar­ról. hogy elsőként nem alkalmaz egymás ellen sem nukleáris, sem hagyományos fegyvereket. E szer­ződés megkötése lényegesen meg­erősítené az erőszakról és az erő­szakkal való fenyegetésről való lemondás elve megtartásának po­litikai és jogi alapját Európában, fokozná érvényesülésének haté­konyságát, s újabb biztosítékokat teremtene az európai földrészen a háborús konfliktusok kirobbanása ellen. Jelenleg megértek a feltételek arra is, hogy az államok közötti bizalmat erősítő intézkedéseket kiszélesítsék és konkrét lépése­ket tegyenek az európai katonai enyhülés útján, az összeurópai értekezlet záróokmányának szel­lemében. Az ülésen képviselt ál­lamok — az összeeurópai érte­kezlet záróokmányával összhang­ban jelenleg megvalósuló intéz­kedések kiegészítéseként — ké­szek megállapodni arról, hogy előzetesen bejelentik az e térség­ben végbemenő nagyobb katonai mozgásokat, az ugyanezen kör­zetben tervezett nagyszabású lé­Moszkvában az ENSZ-főtitkár MOSZKVA Kedden reggel rövid hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Kurt Waldheim, az Egyesült Nem­zetek Szervezetének főtitkára. A főtitkár találkozik szovjet veze­tőkkel és megbeszélést folytat ve­lük a nemzetközi helyzet idősze­rű kérdéseiről, az ENSZ előtt álló feladatokról. '(MTI) * Négy évig tartó munka után befejezés előtt áll az atomerőmű vízkivételi művének építészeti része. Az atomerőműt kiszolgáló létesítmények közül ez az egyik legnagyobb technológiai rendszer. A Dunából reaktor­blokkonként negyvenháromezer köbméter vizet fogad és tisztít, illetve továbbít majd a reaktorok hűtésére. A képen: a vezénylő épület. (MTI-fotó — Gottvald Károly felvétele — KS) Űjabb beruházások a szolgáltató hálózat bővítésére gi hadgyakorlatokat és az össz­európai értekezleten részt vevő államok parti vizeihez közeli haditengerészeti gyakorlatokat. Az ülésen képviselt országok ké­szek megállapodni, hogy ne bő­vítsék az európai katonai—poli­tikai csoportosulásokat, hogy kor­látozzák a hadgyakorlatok szint­jét és^ hogy kiterjesszék a biza­lomerősítő intézkedéseket a Föld­közi-tenger térségére is. Készek a legnagyobb figyelemmel meg­vizsgálni más javaslatokat is, amelyek a bizalom erősítésére és a katonai enyhülésre irányulnak az államok között. A feladat az, hogy már a leg­közelebbi jövőben kezdődjék meg mindezeknek a gyakorlati intéz­kedéseknek a megvitatása és egyeztetése: ez elősegítené a bi­zalom erősítését az európai ál­lamok között, hozzájárulna a ka­tonai szembenállás mérsékléséhez és ezt követőem a fegyverzetek és fegyveres erők koncentráció­ja, valamint a fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséhez a kon­tinensen. Az ülésen képviselt ál­lamok e célból politikai szintű konferencia összehívását javasol­ják az összes európai állam, va­lamint az USA és Kanada rész­vételével. Célszerűnek tartanák, ha erre az értekezletre már 1979- ben sor kerülne. Az értekezlet lebonyolításának helyét és idő­pontját valamennyi érdekelt ál­lam konzultációin lehetne egyez­tetni, amelyeket a Varsói Szer­ződés szervezetének tagállamai ké­szek késedelem nélkül megkezde­ni. O A miniszterek államaik ne­vében kifejezték elégedet­lenségüket amiatt, hogy a közép- európai fegyveres erők és fegy­verzetek csökkentéséről folyó bé­csi tárgyalásokon nincs érdemi előrehaladás. .Megállapították, hogy a szocialista országok az 1978. június 8-i javaslataikban reális választ adtak a tárgyalá­(Folytatás a 2. oldalon.) Kecskeméten ülésezett tegnap a Hazafias Népfront Országos Tanácsának szövetkezetpolitikai albizottsága. A tanácskozáson részt vett dr. Molnár Frigyes, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának alelnöke, Németh Fe­renc, az OKISZ alelnöke, Farkas József, a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának titkára, az or­szág különböző részeiből ipari szövetkezeti vezetők, valamint a megyei pártbizottság és a me­gyei tanács illetékes osztályainak képviselői. Az értekezletet dr. Nyíri Béla, a HNiF Országos Tanácsa szövet­kezetpolitikai albizottságának el­nöke nyitotta meg. Utalt az ipa­ri szövetkezetek szolgáltató te­vékenységéről szóló írásban elő­terjesztett OKISZ-jelentésre, amely húsz évre visszamenően elemezte a lakossági javító-szol­gáltatások fejlődését. A jelentés hangsúlyozta, hogy szinte vala­mennyi szövekezet árutermelő te­vékenysége mellett végezte a szolgáltatásokat, amelyek kevés hasznot hoztak, s nem volt kel­lő anyagi eszköz bővítésükre, korszerűsítésükre. A kormány 1969-ben foglalko­zott a szolgáltatások gyors üte­mű fejlesztésének kérdésével, s ennek fontosságát erősítették meg az MSZMP X., majd XI. kong­resszusának határozatai is. Ezt követően rendeletek sora jelent meg, amelyek különböző kedvez­ményeket biztosítottak a szolgál­tató szervezetek részére. Ezek nyomán a IV. ötéves terv idő­szakában a lakossági szolgálta­tások értéke 27 százalékkal nö­vekedett. Különösen a gépjármű­vek, elektrotechnikai és háztar­tási gépek javításánál és a tex­tiltisztításinál volt jelentős az előrelépés. Az V. ötéves tervben ez a ten­dencia tovább folytatódott, s az ipari szövetkezetekben a tervé- zett 34 százalékos fejlesztéssel szemben 45—50 százalékos telje­sítménynövekedés várható. A fejlődés mégsem kielégítő, a la­kosság sokirányú és megválto­zott szolgáltatásainak 'kielégítésé­re további erőfeszítésekre van szükség. Az OKISZ szolgáltatási főosz­tályának jelentését Fekete Lász­ló, a KISZÖV elnöke a Bács- Kiskun megyei ipari szövetkeze­teik szolgáltató tevékenységének elemzésével egészítette ki. Rámu­tatott arra, hogy a megyében két évtized alatt a személygépkocsik, a tv-készülékek, motorkerékpá­rok száma húszszorosára emelke­dett, rohamosan növekszik a textiltisztítási és mosási, iakás- karbantartási igény is. A megyei pártbizottság és ta­nács rendszeresen napirendre tűzi a lakossági szolgáltatások helyzetét. Ennek köszönhetően 150 millió forintot fordítanak az ipari szövekezetek — részben megyei tanácsi és KlSZÖV-tá- mogatással, részben saját alapja­ikból — szolgáltatásfejlesztésre. A megyében jelenleg 888 ipari szövetkezeti szolgáltatóegység működik, amelyek kétharmada új létesítmény. Jelentős a fejlődés a lakás-kar­ban tartós ban, amelyre két építő­ipari szövetkezet szakosodott. Va­lamennyi városban és több köz­ségben már korszerű autószerviz működik. A textiltisztításban is nagy előrelépés mutatkozik, ezen a téren további erőfeszítésekre van szükség. A cél az, hogy bázisszervezetek jöjjenek létre a szolgáltatásban, gazdaságos működtetésükhöz azonban központi szabályozásra van szükség. A megyei szervek az ipari szövetkezetekkel karölt­ve újabb tízéves fejlesztési prog­ram kidolgozásán fáradoznak. Ennek keretében a tovább kor­szerűsödő ipari szövetkezetek a szolgáltatásfejlesztésre újabb je­lentős beruházásokat irányoznak elő. A vitában felszólalók egyönte­tűen elismerték az elért eredmé­nyéket, megállapították ugyan­akkor, hogy az igények gyors növekedésük miatt — csak igen szervezett szolgáltatásfejlesztéssel elégíthetők ki. N. O. A kollektív szerződések módosításának tapasztalatai A kollektív szerződések módo­sításáról és a szociálpolitikai ter­vek tapasztalatairól 20 vállalat­nál tartott vizsgálat alapján adott tájékoztatást az SZMT közgazda- sági osztálya. A módosítással kapcsolatos elő­készítő munkát az 1979. évi ter­vekkel tartalmilag összehangol­tan végezték a vállalatok. Figye­lembe vették az időközben meg­jelent és a kollektív szerződése­ket is érintő jogszabályokat. A tervezeteket a dolgozókkal meg­tárgyalták, s a részükről elhang­zott reális javaslatokat a módosí­tás során érvényesítették. — De nem mindenütt ment ez minden tekintetben flottul, könnyedén. A Kiskunhalasi Kötöttárugyár szak- szervezeti bizottsága a vállalat ál­tal készített módosítási tervezetet nem fogadta el. Javasolta annak átdolgozását, s hogy azt újra ter­jesszék a dolgozók elé megvita­tásra. — Az Alföldi Cipőgyárnál sem volt kellően előkészítve az együttes ülés elé terjesztett mó­dosítás. Ezért a szabályozás átdol­gozását indítványozták a tanács­kozáson elfogadott hasznosítható javaslatok figyelembe vételével. A kollektív szerződések 1979. évi módosításai tartalmasak, köz- érthetőek és áttekinthetőbbek az előző évi szabályozásnál. Ezen megállapítás utal a szocialista demokratizmus újabb szintemel­kedésére is. A kollektív szerző­dés — s vele a módosítás —: vál­lalati törvény. Munkáltatóra s munkavállalóra egyaránt kötele­ző. Márpedig lehet-e „demokra­tikusnak” tekinteni olyan szöve­geket, amelyek hallatán a tanács­kozók zöme riadtan pislog, mert azok csak a „magasan kvalifikált kisebbség” számára világosak? A mostani módosítások elsősor­ban a munkaidő jobb kihaszná­lását, a belső átcsoportosítások feltételeinek kidolgozását, vala­mint a munkafegyelem további megszilárdítását célzó szabályo­zást tartalmazzák (BÁCSÉP, Ganz Villamossági, ÉPSZER). — Több vállalatnál (pl. SZIM, BRG. Ganz-MAVAG) szigorúbban meg­követelik a munkaközi szünet be­tartását, illetve ledolgozását. Ha­tékonyabb szankciók alkalmazá­sával kívánják csökkenteni az igazolt és igazolatlan hiányzások mértékét. A munka díjazásával, az anya­gi ösztönzési rendszer fejlesztésé­vel összefüggő újabb szabályokra is jellemző a termelési, gazdálko­dási feltételekhez való igazodás. Jelentős mértékben kívánják bő­víteni a teljesítménybérben dol­gozók számát, rendszeressé igye­keznek tenni a normakarbantar­tást. A premizálás, jutalmazás a hatékonyabb és jobb minőségű munka elősegítését célozza. — A BÁCSÉP-nél felülvizsgálták a tel­jesítménykövetelmények alaku­lását, s azokat folyamatosan a technológiai változásokhoz iga­zítják. Megkezdték az időbérek arányának csökkentését azzal a céllal, hogy a fizikai dolgozók ré­szére kifizetett törzsbér 80 száza­léka tejlesítménykövetelményl honoráljon. — Az Alföldi Cipő­gyárban ez évtől több féle minő­ségi bérezési formát kívánnak al­kalmazni, ami a mennyiségre is de mindenekelőtt a minőség eme­lésére ösztönöz. A módosításokban rögzített idei bérfejlesztések mértéke alacso­nyabb, mint az elmúlt évben. A vállalatok egy részénél csak mi­nimális, míg a jól és hatékonyan produkálóknál nagyobb. Üdvös hogy a bérfejlesztések során to­vábbra is előnyben részesítik a fizikai dolgozókat, kiemelték a kvalifikált szakmunkásokat, s a: 1979-ben hatályba lépő bértarifái alsó határa alatt levő béreket leg­alább a rendelet szerinti alsó ha­tárra emelték. A kollektív szerződések módo­sításai kivétel nélkül meghatároz­ták a jóléti és kulturális alap ke­reteit és összegeit. Központi sza­bályozás alapján — a jóléti célr; fordítható összegek — részjjgp i részesedési alap kiegészítésekén — ez évben is emelkednek. T. I.

Next

/
Thumbnails
Contents