Petőfi Népe, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-09 / 106. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: az ország deli és keleti felén borult idő, elszórtan esővel, később megszűnő eső és felszakadozó felhőzet. Máshol általában kevés felhő, eső nélkül. A mérsékelt északi, északkeleti szél a nappali órákban helyenként megélénkül. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: északnyugaton 0—5. máshol 5—10, legmagasabb nappali hőmérséklet: 11—10 fok között. (MTI| VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKüN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi. 106. szám Árai 1,20 Ft 1979. május 9. szerda „ 1^- Magyar pártküldöttség utazott a Francia KP kongresszusára KÖZÖS KÖZLEMÉNYT ADTAK Kr « N A BOLGÁR MINISZTERELNÖK LÁTOGATÁSÁRÓL Elutazott Sztanko Todorov PÁRIZS Kedden Párizsba érkezett a Francia Kommunista Párt 23. kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség. Óvári Miklóst, és Berecz Jánost az Orly-i repülőtéren a Francia Kommunistát Párt Központi Bizottságának megbízottai és Pehr Imréné, a Magyar Népköztársaság párizsi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője fogadta. (MTI) Az agresszió kudarca 3. oldal Nyelvőr 5. oldal Sport 7. oldal Kecskeméttel és környékével ismerkedtek krími vendégeink Gazdag programjuk volt látogatásuk ötödik napján is a Trofim N. Csemodurovnak, a területi tanács elnökének vezetésével Bács-Kiskun megyében tartózkodó krími vendégeinknek. A szovjetunióbeli testvérterület küldöttsége Tohai Lászlónak, a megyei tanács általános elnökhelyettesének kalauzolásával a kecskeméti Városi Tanácshoz látogatott el, ahol dr. Kőrös Gáspár, a városi pártbizottság első titkára, Gádor József tanácselnök és a város többi vezetői fogadták. Kecskemét politikai, társadalmi, gazdasági fejlődéséről Gödör József tájékoztatta a vendégeket. A tanácsházáról a Kiskunsági Nemzeti Park központjába vezetett testvérmegyénk delegációjának útja. Itt dr. Tóth Károly igazgató ismertette az intézmény tevékenységét, s egy filmet is levetítettek a nemzeti parkról a küldöttség előtt. A látogatás következő állomása a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat volt, ahol Csizmadia István igazgató és Csonka Pálné párttitkár fogadta a vendégeket. Ekkor csatlakozott a küldöttséghez dr. Gajdócsi , István, a megyei tanács elnöke, aki a nap további részében együtt maradt a delegációval. Az igazgatói tájékoztató és üzemlátogatás után a Széchenyi városi lakótelepet és intézményeit tekintették meg. Az új megyei kórház építkezésénél Söreg Dénes, a beruházási vállalat főmérnöke és Tóth András, a BÁCSÉP építésvezetője számolt be a munkálatok állásáról. Ezt követően a küldöttség a SZÜV Kecskeméti Számítóközpontját ejtette útba, ahol Leiiner László igazgató számolt be az in• A Kiskunsági Nemzeti Park központjában. (Tóth Sándor felvétele.) tézmény tevékenységéről, a gépteremben pedig bemutatta az ott folyó munkát. 'A késő délutánba nyúlt már az idő. amikor a tiszakécskei pártházba érkeztek a krími vendégek. Itt Horváth Ignác, a járási pártbizottság első titkára, Bene András, a megyei tanács kecskeméti járási hivatalának elnöke, Tóth Sándor, a nagyközségi párt- bizottság titkára és Miskó fstván tanácselnök köszöntötte a testvérmegye küldöttségét. A Tisza menti település politikai, gazdasági életéről Tóth Sándor adott számot, majd bemutatták a Likőripari Vállalat Coca-Cola üzemét, a művelődési házat, a kör- zelesített általános iskolát és kollégiumát, valamint a sportligetet és üdülőterületet. A tegnapi program utolsó állomása az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet lakiteleki kísérleti telepe volt. Itt Magyar Ferenc, az intézet főigazgatója és Vörös Vilmos, a kísérleti telep igazgatója tájékoztatta a kutatások eredményeiről a vendégeket, s bemutatták a bormúzeumot. N. O. — Miért tanul? — kérdeztem nemrégiben egy futószalag mellett dolgozó fiatalasz- szonytól, akiről tudtam, hogy meglehetősen távoli faluból jár be a munkahelyére, ráadásul két — sok törődést igénylő — kisgyermeke is van. Tudtam azt is, hogy tetemesebb anyagi előnyt sem jelenthet számára az érettségi bizonyítvány megszerzése, hiszen — legalábbis még jó ideig — ugyanazt a munkát végzi majd ezután is, amit jelenleg: apró csavarokat húz meg a futószalagon az elébe úszó Szerkezetekben. Akkor hát miért tanul, miért vállalja a korai felkelés mellé még a késői lefekvést is; miért mond le a hétvégi kirándulásokról, a brigádja által szervezett színházlátogatásról, az esti tévézésről? Mi ösztönzi arra, hogy a híradó után elvonuljon a családtól, s a konyhai asztal viaszosvászonból készült térítője fölé hajolva szemfájdulásig olvassa a tankönyveket? A fiatalasz- szony — alighanem félreértve a kitartó kérdezösködésemet — kissé sértődött hangon így válaszol: nézze, az meglehet, hogy érettségizetten is ugyanezekkel a mozdulatokkal húzom meg a csavarokat itt a futószalag mellett. De hogy otthon másképpen nevelem majd a gyerekeimet, mint ahogyan ezt egyébként, az iskola elvégzése nélkül tenném, azt biztosra veszem. Megtetszett ez a válasz, s azt hiszem, sokáig nem felejtem el: megragadott a gondolat líraisága, de ennél is jobban annak mély igazságtartalma. Hogy tudniillik az életben egy sereg dolgot lehet csinálni minden különösebb ismeret, erőfeszítés nélkül is. Egy sereg dolgot viszont — s ezek köre egyre bővül — nem. Jól tudom persze, hogy felismerésével távolról sem áll egyedül az idézett fiatal munkásnő, hiszen elég sűrűn találkozom különböző statisztikákkal, melyek hírül adják: évről évre sok-sok ezer ember vállalja a munka melletti tanulás izgalmait, fáradalmait. Ugyanakkor tisztában vagyok azzal is, hogy a felnőtt fejjel iskolapadba ülőket nagyon is különböző okok, célok vezérlik. Személyenként is, koronként is. A felnőttoktatásnak két-há- rom évtizeddel ezelőtt a legfőbb szerepe az volt, hogy — ha keretei nyitva is álltak mindenki számára — a dolgozó osztályok tanulni vágyó, de a régi társadalmi rendszerben tanulási lehetőségekhez nem jutó tagjai számára nyújtson mintegy történelmi jóvátételt. Azokban az években ötvenezer körül mozgott például a munka mellett tanuló középiskolások száma, amely a hat- évek elejére csaknem négyszeresére emelkedett, s egyik-másik évben megközelítette a kétszázezret! A középiskolák esti és levelező tagozatainak első számú feladata akkor az volt, hogy a középszintű szellemi munkakörben dolgozók körében megszüntessék azokat az ellentmondásokat, amelyek — a megnövekedett követelmények következtében — a munkakör és a nem megfelelő iskolai végzettség között kialakultak. Ez a korszak a múlté. A középiskolai felső oktatásra jelenleg az a leginkább jellemző, hogy a korábbihoz képest sokkal jobban beépül az iskola- rendszerbe, sokkal szorosabban kapcsolódik a „normális korúak” intézményeihez — az általános és a szakmunkás- képző iskolához. A dolgozók középiskolájába beiratkozok évről évre fiatalabbak, akiknek a célja egyre inkább az, hogy pályafutásuk elején, de az egész későbbi életükre hasznosítható módon toldják meg az iskolás korukban végzett tanulmányokat. S jól egyeznek ezek a törekvések azokkal a művelődés- politikai tervekkel, amelyek egyre inkább olyan szerepet szánnak a felnőttoktatásnak, hogy az járuljon hozzá, segítse elő a különböző társadalmi rétegek közti művelődési egyenlőtlenségek csökkentését, a fizikai dolgozók fiatalabb korosztályainak művelődésben és életmódbeli emelkedését — s hogy ezen keresztül lehetővé tegye a szabadabb mozgást, a különböző társadalmi rétegek között. K. J. Kedd délelőtt Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság miniszterelnöke a Parlament épületében emlékeztetőt írt alá a magyar—bolgár tárgyalásokról. Ezt követően Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke a Parlament Nándorfehérvári termében fogadta a baráti látogatáson hazánkban tartózkodó Sztanko Todorov bolgár miniszterelnököt. Sztanko Todorov, a Bolgár Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke kedden látogatást tett az MSZMP Központi Bizottságának székhazában, ahol szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélést folytatott Németh Károllyal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával. A megbeszélésen részt vett Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke, Sebestyén Jenő, hazánk bulgáriai nagykövete, valamint Vladimir Videnov, a Bolgár Népköztársaság magyarországi nagykövete. A Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének hazánkban tett látogatásáról közös közleményt adtak ki, melyben megállapítják, hogy hazánk és a Bolgár Népköztársaság kapcsolatai sikeresen fejlődnek az élet minden területén. Lázár György és Sztanko Todorov elismeréssel méltatta a két ország gazdasági szerveinek munkáját a kapcsolatok bővítésében. A kormányfők véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet egyes időszerű kérdéseiről és megelégedéssel állapították meg a nézetek teljes azonosságát. A bolgár miniszterelnök baráti • Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára fogadta Sztanko Todorov bolgár miniszterelnököt. A találkozón részt vett Lázár György miniszterelnök is. (MTI-fotó, Tóth István felvétele — Telefoto — KS.) látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt. A magyar kormányfő a meghívást köszönettel elfogadta. Délután elutazott Budapestről Sztanko Todorov, aki Lázár György meghívására baráti látogatást tett Magyarországon. A bolgár kormányfővel együtt elutaztak kíséretének tagjai: Andrej Lukanov, a Minisztertanács elnökhelyettese, Marij Ivanov, a külügyminiszter első helyettese. Marko Markov, a Minisztertanács kabinetfőnöke, Najden Najdenov, az Állami Tervbizottság elnök- helyettese és Krsztju Popov külkereskedelmi miniszterhelyettes. A bolgár, Tnagyar és vörös zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren a véndégek búcsúztatására megjelent Lázár György, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Rácz Pál külügyi államtitkár, Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője, Horváth László, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Tor- dai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, és a politikai élet több más vezető személyisége. Jelen volt a búcsúztatásnál Vladimir Videnov és Sebestyén Jenő isi (MTI) A HELYKIJELÖLÉS MEGTÖRTÉNT Megvitatták a kecskeméti kétezer vagonos hűtőház tervét A műszaki hónap eseményei keretében a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület Hűtőipari Szakosztálya, valamint annak Bács-Kiskun megyei területi szervezete tegnap ankétot rendezett a Tudomány és Technika Házában Kecskeméten. Az építendő új kecskeméti hűtőház tervét vitatták meg. A tanácskozáson jelen volt dr. Gulyás Béla, a Magyar Hűtőipar vezérigazgatója, a megyei tanács részéről dr. Matos László elnökhelyettes. Az ankétot Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára vezette le, ő tartotta a bevezető előadást is. Hangsúlyozta, hogy a megye az ország mezőgazdasági termelésének mintegy 11—12 százalékát adja, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az ország ellátásában meghatározó szerepet tölt be. Fejlődött az utóbbi időben az élelmiszeripar is. A megye összes ipari termelésének 40 százalékát szolgáltatja. Tizenötezer ember dolgozik ebben az ágazatban. A megye élelmiszeripara az ország összes termelésének 8 százalékát adja. A mezőgazdasági termelés gyors fejlődésével a termékek helyi feldogozása nem áll arányban, mert legnagyobb részüket, más megyékben alakítják át késztermékké. Megemlítette a húsipart. A megye hízottsertésének jelentős része Pápára és Miskolcra kerül. Nem kell hangsúlyozni, hogy az ilyen hosszú szállítás micsoda költségekkel és minőségi romlással jár, Nemcsak a húsiparnál, hanem más ágazatokban is hasonló gondokkal küzd a megye. Kevés a hűtőtér is. Bács-Kiskun adja az ország zöldség- és gyümölcstermelésének 16—18 százalékát. Ez nem kis jelentőségű, és ehhez képest bizony kevés feldolgozókapacitással és hűtőtérrel rendelkezik. Az élelmiszeripar termelési értéke a megyében évi 12 milliárd forint. Ebből 4 milliárd forintnyi értéket nem az állami szektor állít elő, hanem a helyi konzervgyárak, húsfeldolgozók stb. Ez az országos ilyen jellegű feldolgozásnak mintegy 25 százaléka. Ez is bizonyítja, hogy milyen kényszerítő körülmények hatnak, vagyis a termelő üzemek összefogással, vagy saját maguk igyekeznek feldolgozó részlegeket teremteni annak érdekében, hogy termékeiket értékesíteni tudják, A megyei párt- és tanácsi vezetés megkülönböztetett figyelemmel kíséri a megye mezőgazdasági és élelmiszeripari termelését. Hasonlóképpen az országos vezetés is, hiszen, mint a számok bizonyítják, a megye fontos szerepet tölt be hazánk ellátásában. Legutóbb a Minisztertanács is tárgyalta a megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának helyzetét. A feladattervben szerepel, hogy meg kell fontolni Kecskeméten egy új hűtőház építését, valamint a Baján levő hűtőház bővítésének lehetőségeit. Ebből indult ki a megyei vezetés, amikor a hűtőiparral és a társadalmi szervezetekkel közösen ezt az ankétot megszervezte. Erdélyi Ignác bevezetőjét követően Kiss Sándor, a Magyar Hűtőipar hűtőtechnikai főmérnöke tartott előadást a Kecskeméten létesítendő 2 ezer vagonos hűtőház terveiről. Elmondta, hogy a helykijelölés megtörtént. Az E—5-ös úthoz közel, a Magyar —Szovjet Barátság Termelőszövetkezet területén épülne ez a komoly létesítmény tizenöt hektáron. Ezt találták a legkedvezőbbnek, mert közel van az úthoz, a vasútvonalhoz, a gáz-, a villany- és vízvezetékhez. Itt működik néhány száz méterre a szennyvíztelep is. Tehát minden adottság megvan ahhoz, hogy egy hűtőházat létesítsenek. Részletesen ismertette az új létesítmény technológiáját, amely a legkorszerűbb lesz az országban. A következőkben Bécsy Márton, a Magyar Hűtőipar gyártástechnikai főmérnöke, valamint Kemény Miklós, a Magyar Hűtőipar főenergetikusa tartott előadást. Az egyikük a technikai kérdésekről szólt, a másikuk pedig a környezetvédelmi szempontokat vette számba. Az előadásokat vita és konzultáció követte. K. S. Váz nélküli fólia a szamócatermesztéshez is Bács-Kiskun megyében a gyümölcstermesztésnek nagy hagyományai vannak, mégis az utóbbi években jelentős mennyiségi csök- kenést tapasztalnak a megye kertészeti eredményeit összesítő szakemberek. Míg tíz éve húszezer va- gonnyi gyümölcsöt adtak a megye gyümölcsfái, bokrai, addig az utóbbi években ez az érték jó, ha eléri a 16 ezret. A fajtaszerkezet is jelentősen megváltozott. Egyre kevesebb a csonthéjas és a bogyós gyümölcsű kultúra, előtérbe került az alma telepítése. A bogyós gyümölcsűek között első helyen szerepelt a megyében a szamócatermesztés. Különösen Kecskemét, Jakabszállás környékén, Csólyospálos és Baja körzetében foglalkoztak ezzel a növénynyel. A termesztés visszaesése ebben az esetben is szembetűnő: a hat—nyolc évvel ezelőtti megyei szamócatermésnek csupán az ötödét takarítják be a termelők. Miután a szamóca iránti kereslet nem csökkent a termesztéssel párhuzamosan, időszerűvé vált, hogy a szakemberek figyelmét felhívják termesztésének legújabb kutatási eredményeire. így került sor a MAE Bács-Kiskun -megyei Szervezete Kertészeti Szakosztályának és a Kertészeti Egyetem Kecskeméti Kertészeti Főiskolai Karának közös rendezésében „A szamóca telepítése és korai termesztése” címmel tanácskozásra és szakmai bemutatóra. A lakosság, a szamócaexportunkat igénylő országok, a hűtőházak és konzervgyárak a korábban érő gyümölcsöt fogadják szívesebben. Ezért a termesztési technológián kellett változtatni. A telepítés idejét egyre korábbra határozzák meg a szakemberek, ma a legjobb- ' nak a késő tavaszi, vagy kora nyári ültetést tartják. Annál is inkább, mert már a termelők rendelkezésére áll az úgynevezett frigó, azaz hűtve tárolt szamócapalánta is. A korábbi telepítés eredménye a szamóca következő évi jobb bokroso- dása, nagyobb termése. A korai termésbetakarítás ígérete a váz nélküli fóliatakarás alkalmazása is. A zöldségtermesztésben már elterjedt módszert a szamóca igényeinek is megfelelővé tették. A telepítés ideje április vége, május eleje. A biztos, folyamatos és nagy termést ígérő fajtákat célszerű a perforált fóliával takarni, azaz a teljesen kifejlődött növények sorára február végén, március elején kihúzni a fóliát, így a korai, első napsugarak energiáját is felhasználjuk a szamóca tavaszi éledéséhez. A fólia alatt — a főiskola kutatóinak mérései szerint — a termés 16—22 nappal korábban érik be, mint a szántóföldön termesztett szamócáé. A tanácskozást követően a résztvevők megtekintették a kertészeti főiskolai kar tanüzemében fvr. új fajta termesztés eszközeit és eredményét, a már pirosodó szamócabogyókat. G. E.
