Petőfi Népe, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-08 / 105. szám
1979. május 8. • PETŐFI NÉPE • 5 REKLÁMOK - MESÉK - DIAFILMEK - KIFESTŐKÖNYVEK • Egy képkocka a népmesesorozatból: A kismalac és a farkasok. KECSKEMÉTI HONISMERETI ÉVKÖNYV, 1978 Jászok a Kiskunságban Sorolhatnám a nagyobb vidéki városokban mostanában kiadott könyveket. Sokadik számánál tart a Bibliotheca Bekeniensis sorozat, most olvasom Sz. Kürti Katalin Köztéri szobrok és épületdíszítő alkotások Debrecenben és Hajdú- Biharban című kötetét, a Debreceni érdekességek-ben Réber László pompás művelődéstörténeti korrajzait. Bács-Kiskun is mozdul, van mire hivatkozni, mind biztatóbbak a kilátások. Az örvendetes jelek közé tartozik a kecskeméti honismereti évkönyvek feléledése. Dr. Henkey Gyula antropológus kezdeményezésére és szerkesztésében a Megyei Művelődési Központ adta ki „kézirat gyanánt”. Hármat közölnek az intézményben újjászerveződött szakkör foglalkozásain elhangzott előadások közül. Feltehetően a rendelkezésükre álló szűkös terjedelem miatt kellett eltekinteniük a bővebb választéktól. Az elmúlt héten Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában bemutató vetítést és rajzkiállítást rendeztek. A meghívók a Pannónia Filmstúdió VI. számú műterméből indultak útnak, és hatásukra népes közönség gyűlt össze a földszinten látható „cel- lek" előtt és a vetítőteremben. A több mint egyórás rendezvényen az elmúlt évben Kecskeméten készült alkotásokat pergették le a vásznon; mozi reklámokat, rajzfilmsorozatok részeit és egyedi müveket. Az előadás „kommentátora”, Mikulás Ferenc műteremvezető sorra bemutatta a szerzőket is. Annak a fiatal közösségnek az alkotóit, amely 1971-ben megkezdte közös, bízvást úttörő jellegűnek ítélhető munkáját Kecskeméten. A vetítés egyértelműen bebizonyította azok igazát, akik hittek a „vidékre” telepíthető rajzfilmgyártás lehetőségeiben és jövőjében. A kezdeti nehézségek, a tanulóévek, az elhelyezési, felszerelésben és szakmai gondok megoldását együtt követte az alkotóműhely tagságának lépésről lépésre való formálódása. A tizenöt fiatal rajzoló közül időközben többen eltávoztak, sokan jöttek újak, ám a műterem egyre nehezebb, igényesebb feladatokat vállalhatott fel. A nyolc év során a jó szándékú, lelkes és tehetséges fiatalokból szakmai megbecsülést kiérdemelt alkotók lettek. Elmondható, hogy a tavaly készült filmek mindegyike jó értelemben „profinak” nevezhető munka. Igaz, hogy az alkotások még nem tükröznek az átlagnál magasabb szintű művészi-esztétikai, illetve egységesnek nevezhető látásmódot. és van még tökéletesíteni való a dramaturgiai elképzeléseken, s a megvalósított ötleteken is. Mindez azonban nem von le semmit a műterem számára kijáró jogos elismerésből. Ügymond mindent megtanultak már, ami a mesterséghez szükséges. A jövő kérdése már csupán az, hogy a jelenleg Kecskeméten dolgozó rajzfilmesek közül kik képesek tehetségük révén az átlag fölé emelkedni. És, hiszen ez a fejlődés törvénye; hogyan inspirálják majd példájukkal, személyiségük kisugárzásával a többieket. * A harmincöt tagú műterem tavaly harmincnégy alkotást készített, kicsiket és nagyokat egyaránt. A néhány másodperces televíziós főcímektől kezdve az öthat perces önálló művekig. És aki tudja, milyen bonyolult dolog a filmes animáció, csak az értékelheti a munka nagyságrendjét. A levetített reklámfilmek bizonysága; keresik a kapcsolatokat a megyei gazdasági egységekkel. Haui József, az Alföld Áruházról, Hegedűs László, az alföldön gyártott cipőkről, Halász István pedig a vízmű vállalat részére készített különböző módszerekkel reklámfilmeket, lfj. Űjváry László a csemegekukori- ca-konzervet, Katona János a „jó könyveket” népszerűsítette. A reklámfilmek majd mindegyikén érződik az a felszabadult alkotásvágy, amely a frappáns ötletet a szükségesnél egy kissé tovább nyújtja, de mind az elgondolások, mint pedig a rajzos animációs megoldások igényesek voltak. A legsikerültebbnek közülük Hegedűs: Alfa cipő című filmje ítélhető. A népszerű Gusztáv-sorozatok közül egyet, a Gusztáv megoldja címűt Tóth Pál írta és rendezte színvonalasan, és megérdemelten élvezhette a közönség derűjét és elismerését. A legigényesebb és legszínvonalasabb filmek a Magyar népmesék sorozatának látott darabjai voltak. Ezek az alkotások annyira gazdagok rajzi-képi ötletekben, hogy ez már -szinte „felesleges” a televíziós vetítésre szánt munkákban, hiszen a részletek pazar gazdagságából a képernyőn — különösen fekete-fehér változatban — igen sok elvész. Ezzel csak azt kívántam jelezni: keresni kell a népmesék filmszínházi forgalmazására a további lehetőségeket, hiszen nagy pazarlás lenne nem kihasználni ezek művészi értékeit. A kecskemétiek két önálló filmje; Hegyi Füstös László Re- gölése és ifjú Űjváry László Nagyvárosi szerelem című műve is érett, igényes munka. A Neo- ton família ismert zenekari számára készült „mozgóképes rajziillusztráció” átértelmezte, sőt az eredeti beat-számot gazdag jelentésbeli többlettel töltötte meg. Szerzője ugyanis komolyan vette a lényegében csak szórakoztatásra szánt feladatát. A zene és a huszadik századi nagyvárosi életérzést: a magányt, az idegensé- get, illetve a fiatal testek és lelkek felszabadult egymásra találását kifejező autonóm képsorok ily módon szuverén, új alkotást hoztak létre. • A kecskeméti műterem régebbi sikereiről írtunk már lapunkban; a televízió Kispolgári jelenségek, az Egéf a Marson, a Vízipók-cso- dapók sorozatairól, s a Gusztávokról. Mindezek együttesen alapozzák meg a jövőt; a közösség egyre nagyobb művészi és gazdasági önállóságának jogát. Már készül a népmesesorozat folytatása — ezek tízperces filmek lesznek, felnőtteknek. Az ifjúságnak szánják Lázár Ervin meséit és A négyszögletű kerek erdőt. A Vízipók-csodapók további tervei is formálódnak. Hegedűs László a Balázs Béla filmstúdióval közösen Vázlatok címmel, Tóth Pál pedig Hogyan ijesszünk meg egy oroszlánt? címmel készít egyedi filmet. Hogy a már kész népmesék igényes rajzai is minél nagyobb számban eljussanak a gyerekekhez: diafilmet gyártottak a Szállást kérő róká-ból és a Só-ból, illetve kifestőkönyv készül az Eb. aki kanalát meg nem eszi című filmből. A rendezvényt megelőzően a Filmfőigazgatóság, a Pannónia Filmstúdió és a megye vezetői tárgyalást folytattak; értékelték a műterem fejlődésé!. Tervezik a rajzfilmesek jelenlegi székházénak toldalékszárnyát, amelyet remélhetően jövő év végére már használatba is vehetnek. Szóba- lcerült az is, hogy Kecskeméten rendszeresen animációs filmnapo- kal rendeznek majd. Mindez együttesen bizonyítja az animációs alkotóközösség nagykorúsáA Három Kerület A legátfogóbb dr. Szabó László tanulmánya: Az Alföld népi kultúráját alakító újkori tendenciák. A szolnoki múzeum néprajzkutatója Debrecen, Szeged és a Jászság hatását vizsgálta. Véleménye szerint az Alföld kultúrájának „csontozata, tartó szerkezete” kialakult a Rákóczi-szabad- ságharc végére. Világossá vált a szerző előtt az írásosság elterjedésének a fontossága, ezáltal a polgári, nemesi kultúra egyre növő befolyása. A reformáció elterjedésének tulajdonítja Debrecen kisugárzó, tágabb tájakra is rajokat kibocsátó szerepét. Szeged a török kiűzése után nemcsak benépesítette, hanem egységesítette egy nagy terület népességét. Dr. Szabó László e két gazdasági, kulturális központ mellé állítja Jászberényt, általában a Jászságot. Az úgynevezett Hármas Kerület két másik tagja, a Nagykunság és a Kiskunság ugyanis annyira meggyengült a török uralom alatt, hogy a területre sokkal kisebb Jászság a másik két kerület együttes adójának kétszeresét fizette. Épen maradtak szervezetei, gazdasági erőforrásai, sűrűbb volt községhálózaKirajzás délre Szinte természetes, hogy az üresen mairadt vidékek szívó hatására megkezdődött a lakosság déli előrenyomulása. A Kiskunságban 1743-ban tűnnek föl az első kitelepülök, Majsán. A következő esztendőben jászfénysza- rusiak keZídik meg Kiskunfélegyháza feltámasztását. Majd a bérelt területek következnek — mint ez a gondos tanulmányban olvasható —, mégpedig Lajos, Mi- zse, Bene, Kerekegyháza, Szent- 1ászló. Az Alföld nagy részét benépesítő Jászság a másik két gócnál viszonylag alacsonyabb színvonalú, elmélyültségű kultúrát továbbított. A Damjanich Múzeum tudományos munkatársai számol az úgynevezett három-város jelenlétével is. Vagyis a jászok nem üres területre nyomultak, hanem a Cegléd, Kecskemét és Nagykőrös, továbbá az ettől délre elterülő táj ritkásan lakott körzeteit népesítették be. Figyelemreméltó a tanulmánynak az a része is, amely azt elemzi, hogy a „Jászárokszállás- tól egészen Szegedig húzódó, sza- badmenetelű, a feudális viszonyok között már magántulajdonra épülő közösségekből álló, mezővárosi jellegű láncolat” miként határozza meg az egész terület jellegét. Embertan, építészet Dr. Henkey Gyula (Katona József Múzeum) Ä kunszállási jászok etnikai embertani vizsgálata című, adatokban gazdag dolgozata is azt bizonyítja, hogy a Duna—Tisza köze homokos, középső részén lényegesebb nagyobb számú a jász, mint a kun eredetű népesség. Bács-Kiskun megye népi építkezésének irodalma címmel Sztrinkó István, kecskeméti néprajzkutató történetileg tekinti át az itt található tájegységekre vonatkozó közleményeket. A bibliográfiai adatokon kívül ismerteti a kiadványok, a tanulmányok mondandóját, jellegét, néhány szóval minősíti a forrásértékű publikációkat, feldolgozó-, sokat. Munkája jól segítheti a szerinte is sürgető új kutatásokat, útmutatást ad érdeklődő hely- történészek számára, kedvet csinál a népi építkezések tanulmányozásához. A hosszabban-rövidebben bemutatott közlemények is érzékeltetik, hogy ezek az előadások valóban a „hon ismeretét” szolgálták. Megörökítésük kívánatos és szükséges, reméljük, hogy írhatunk az 1979-es évkönyvről ís. n N. • Két részlet ifjú Üjvári László: Nagyvárosi szerelem című filmjéből. gát. ravlovits Miklós Molnár Zoltán: A VERESÉG (12.) — Nem, nem baj, dehogy baj, nem kell nyugtalankodni... De meddig akar maga itt maradni, fiam? — Hát én, ugye... — De aztán megfelelő szavak híján inkább csak a kezét mutatta, az alvó asz- szony ráfonódott ujjaival. Most, hogy egy kicsit megmozdult, azok az ujjak megint még szorosabban fogták. — Szegénykém — mondta a bába. Odavitt neki egy széket. — Próbáljon erre átülni, úgy pihenni, hunyni egy kicsit. A kezét meg otthagyja. Azán teregetett magának vala- #mi pokrócfélét a kanapéra, s odatelepedett. Háttal fordult a lámpának, fenékkel kifelé. — Ha nyöszörög, csak szóljon! — Igen, hogyne... — bólintott András. Hogyisne szólnék, gondolta; nem is én fogom a szülést levezetni. — Tud így egy kicsit pihenni? — kérdezte még a bába. — Fejjel lefele is tudok. Három évig voltam a fronton. S tudott is. A szék karjára tette a karját, ráhajtotta a fejét, s aludt. Még álmodott is. A másik keze meg közben mindvégig ott volt a párnán; Aranka nem engedte el egy pillanatra sem. Valamikor egyszer aztán arra ébredt, hogy Aranka erősen mor- zsdlgatja, nyomorgatja az ujjait. Nyögdécselt is halkan, de csak úgy félálomban. András tétovázott, hogy olyan-e ez már, amikor szólnia kell a bábának, vagy még várjon vele egy kicsit. Ám a bába már jött is. — Van egy kis tea odakészítve egy vasbögrében, menjen, langyosítsa meg egy kicsit! El kellett húznia a kezét. Aranka után'akapott, felébredt, — Jajistenem... András?! — Itt vagyok, itt. Megyek, hozok neked egy kis teát. Érte nyúlt, megragadta megint a kezét. — Nem kell tea, semmi sem 'kell. El ne menj innen! A bába kétoldalt a hóna alá dugta a kezét, úgy melengette meg az ujjait, mielőtt benyúlt volna a takaró alá. Vigyázott, hogy ne emelje meg a takarót; óvatosan matatott Aranka hasa, dereka körül. — Fáj-e. kislányom? — Fáj ám, fáj bizony — mondta halkan Aranka. — De nem annyira, mint nappal fájt. — Hallod-e, lányom, nagyon megpihentél! Fájhatna már egy kicsit erősebben is. — Mit csináljak, hogy jobban fájjon? — Semmit, gyermekem. Azazhogy még most semmit. Csak tartogasd az erődet. Majd csak ha én mondom, akkor kezdd szorítani, de* akkor aztán nagyon! András szisszent fel. — Na, mi az? — Semmi, csak énnekem már fáj. — Jaj, én voltam? — nézett fel rá különös, kínlódó mosolyával Aranka. De azért most sem engedte el a csuklóját; csak igyekezett úgy fogni, hogy a körmét azért ne nagyon mélyessze bele. — Na jó, hozok akkor én egy kis teát. > S kiment a bába. András most ráhajolt, hogy megcsókolja a homlokát. Merő verejték volt. — Mégiscsak nagyon fáj ez neked. — Ö nem. ha itt vagy, nem fáj annyira. Ugye. nem mégy el? — Reggelig nem. — Istenem, pedig én majd csak nappal fogok szülni. — Honnan tudod, kedves? Te azt nem tudhatod. — Dehogynem tudom! Én mindent tudok. Én úgy megérzek mindent, ennél még sokkal nehezebb dolgokat is. — Ne beszélj?! — De. Mindent megérzek. Azt, hogy ide kellett jönnöm, azt is megéreztem. Fogtam is magam, és eljöttem, senki sem tudott megállítani ... Majdnem megkérdezte tőle, hogy mit érzett: miért is kellett idejönnie? Szerencsére idejében észbe kapott. Mert férfilogikával kétségtelenül ő sem találta túlságosan indokoltnak, hogy csak úgy elindul, közvetlenül szülés előtt, bele a világba, s kijön egészen ide, ahol éppen sokkal másabb helyzet is lehetne. Hiszen puszta véletlen, hogy nem a leghevesebb ütközet kellős közepébe cseppent... Na de hát ezt most mégsem kérdezheti meg. Majd talán egyszer, amikor mindenen túl lesznek. Most már csak így kell ezt a . helyzetet elfogadni, ahogy van. Idejött, itt akar lenni mellette. Mellette akar lenni, imikor szül. Hát ez éppen érthető is. Bár az, hogy megérezni, mit kell ezen? Megérezte, hogy neki most ide kell jönnie... istenem. ez már olyan asszonyi dolog. 18. Letörülgette a homlokát, s félre is húzódott, mert a bába bejött a teával. — így ni, nem szabad többet. Letette a bögrét az asztalra. Most egy kicsit megint nyögdécselt, s megint erősebben szorította András kezét. No hiszen nem olyan nagy baj; állta. — Most már ez nem lesz nagyon fájdalmas — nyugtatta meg őket a bába. — Nemsokára megint aludhatunk is egyet. Nem is árt, mert kell majd az erő az- utánra. Hiszen a java még hátra van. S valóban, mintha megint aludtak volna. Aranka az ágyon, András a széken, a bába a kanapén. Az éjszaka csendes volt. Bár valahol a csendes éjszaka mélyén András sejtett valami nyugtalanságot. A láncáról elengedett kutya morgott, nyöszörgött, néha kaparta a kerítést. A tyúkok többször * is felriadtak az ólban, behallatszott rémült kotyogásuk. Lo. vak nyerítettek fel álmukban. Csupán fegyverzaj nem hallatszott. I.ehet, hogy valóban Debrecenig szaladt az ellenség? S holnap csak szépen utána kell majd gyalogolni? Ezek a lovasok meg Igarban, ezek csak olyan utóvédék, felderítők...? Máskor nem szokott a háborútól álmodni. Most meg, éppen ezen az ágyúdörgés nélküli éjszakán, ahogy egy kicsit is elnyomta az álom. már rögtön harcolt is . . De álmában összekeveredett benne a két háború. Feküdt a tüzelőállásban... s évek óta halott bajtársak feküdtek mellette, akik még kint estek el, valahol a volhiniai mocsarakban ... Azután meg gyönyörű erdők, hegyek között támadtak, talán Losonc és Zólyom között... ám furcsamód megint együtt ezekkel a régen halottakkal. Folkusházyt szidták, a dandárparancsnokot, aki. lám, nem sokba veszi a vöröskatonák életét... De hogyan szidhatta őt Bagi Dani, aíki még tizenötben esett el? Káromkodott, földhöz verte a rohamsisakját, és sírva panaszolta, hogy ezek fognak minket elárulni ... Ügy sajnálta most álmában ezt a derék Bagi Danit, hogy ő ma- * ga is majdnem sírva fakadt. Vagy talán éppen ő maga volt az. aki sírt?... De közben bevonultak Zólyomba, és Aranka is ott menetelt a macskaköves zólyomi utcán, már gyerekkel a karján. Mikor szülted meg a gyermekünket, Aranka?... O, amíg te aludtál, én már meg is szültem; tudtam, hogy nagyon fog örülni, ha itt lehet velünk ezen a tüntetésen ... Mert akkor meg már nem is lehetett tudni, hogy Zólyom-e még ez vagy a Rákóczi út, vagy egy teljesen ismeretlen, idegen város? Nagy szürke házak voltak. és mindenütt zászlókat lobogtattak az ablakokból. Virágokat is dobáltak ... őszirózsát meg vörös szegfűt. Egyszerre mind a kettőt: őszirózsát is, meg szegfűt is. Ám Bagi Dani még most is sírt, a nagy öröm közepette is, vitte szíjon lógatva a véres rohamsisakját, és káromkodott, és sírt... istenem, ezt azért halottaktól nem is lehet annyira zokon venni... Hanem az Astoria ablakából derékig kihajolt Stammler Fri- ci. és lekiáltott neki' a tömegbe: Ébresztő. András, jönnek...! És akkor tudta, hogy most már neki fel kell ébrednie, és fel is ébredt. (Folytatása következik.) A hatos számú műteremben
