Petőfi Népe, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-05 / 103. szám

2 • PETŐFI NÉPE 9 1979. május 5. események sorokban szófia__________________________ A rendezett politikai kapcsola­tok talaján a gyümölcsöző gazda­sági, tudományos és kulturális együttműködés továbbfejlesztésé­re irányuló kölcsönös szándék je­gyében fejeződött be pénteken Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár bulgáriai látogatása. Helmut Schmidt és kísérete pén­teken délután elutazott Bulgáriá­ból. A kancellárt a várnai repü-j lőtéren Todor Zsivkov búcsúztat­ta. (MTI) _________________________ B UDAPEST_____________________ R omány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter pénteken a MÉM-ben fogadta a tárca irá­nyítása alá tartozó felsőfokú ok­tatási intézmények 1979-ben vég­ző hallgatóinak képviselőit, vala7 mint az egyetemek állami és KISZ-vezetőit. Romány Pál meg-, nyitója után a pályakezdő fiata­lok az elhelyezkedésükkel kap­csolatos kérdésekről, az agrár- termelés soron levő feladatairól kaptak tájékoztatást. (MTI) ______ M OSZKVA_______________________ Változatlanul jól vannak a Szaljut—6 űrállomás személyze­tének tágjai: a most elvégzett részletes orvosi vizsgálat adatai szerint az űrállomáson dolgozó Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumín egészsége jó. közérzete ki­tűnő. munkaképessége igen nagy. A két űrhajós folytatja a tudo­mányos program végrehajtását. (MTI) SZÖUL __________________________ K urt Waldheim ENSZ-lőtitkár pénteken Tokióból Szöulba érke­zett. Látogatásának első napján megbeszéléseket folytatott Pák Tong Dzsin dél-koreai külügymi­niszterrel, ma pedig Pák Csöng Hi elnökkel tárgyal. (Reuter)________ H ONGKONG_____________________ Az ázsiai körúton járó Mose Dajan izraeli külügyminiszter pénteken Hongkongban találko­zott Henry Kissinger volt ameri­kai külügyminiszterrel, aki peíun- gi látogatásának befejeztével ér­kezett oda. Dajan Szingapúrba utazta előtt kijelentette, hogy or­szága kész Kínával normális kap­csolatokat létesíteni, de cáfolta, hogy ez a kérdés Kissingerrel tar­tott .megbeszélése során szóba ke­rült volna. (AFP. UPI)___________ B RÜSSZEL______________________ A z Arab Liga „további értesíté­sig’’ csütörtökön lemondta az úgy­nevezett euro-arab párbeszéd, a nyugat-európai közösség és az arab országok együttműködését kialakítani hivatott tárgyalási fó­rum összes tervezett értekezletét és megbeszélését. Megfigyelők szerint ez a lépés is az egyipto­mi—izraeli békeszerződésnek és Egyiptom arab „bojkottjának* kö­vetkezménye. (AFP, Reuter) _____ H AVANNA_________________v A havannai kormány és a kubai emigráns közösség megállapodása értelmében újabb 500, ellenforra­dalmi cselekmények miatt bebör­tönzött fogoly részesült kegyelem­ben Kubában. Ez immár a har­madik csoport, amely kegyelmet kapott. A megállapodás értelmé­ben Havanna minden hónapban legalább 400 foglyot bocsát szaba­don. (MTI) _______________________ Ü J-DELHI_______________________ S zázötven hívével együtt csü­törtökön óvadék ellenében sza.- badlábra helyezték Szandzsaj Gandhit, Indira Gandhi volt mi­niszterelnök fiát, (AFP)__________ KAIRÓ __________________________ E gyiptom azzal az ötlettel állt elő, hogy az iszlám országok 'kül­ügyminisztereinek jövő kedden kezdődő marokkói tanácskozását olyan iszlánj csúcsértekezlet elő­készítésének szenteljék, amely az arab Jeruzsálem felszabadításának mo3ozatait vizsgálná meg. (MTI) MANAGUA______________________ Folytatódnak az összecsapások a Sandinista Nemzeti Felszabadí- tási Front egységei és a Nemzeti Gárda alakulatai között Nicaragua különböző városaiban. A Nemzeti Gárda szóvivője bejelentette, hogy a gárda jelentős erőket von össze a Costa Rica-i határ mentén, ahol az utóbbi időkben megélén­kült ^ sandinisták tevékenysége. (Prensa Latina, UPI)_____________ W ASHINGTON__________________ J uanita Kreps amerikai keres­kedelmi miniszter tegnap Kínába utazott, ahol a tervek szerint vég­legesen megállapodik a két ország új kereskedelmi egyezményének feltételeiben. (MTI) ______________ M ANAGUA A többi között két asszony és hat kisgyermek esett csütörtökön a nicaraguai Nemzeti Gárda ke­gyetlenkedéseinek áldozatául. A Wanaguától 180 kilométerre északra fekvő Condegaban a nem­zeti gárdisták behatoltak egy házba, álmukból verték fel a la­kókat. majd lemészárolták őket. Condegában a gyilkosság nyomán nagyszabású tiltakozó megmozdu­lás robbant ki. (MTI) ISMÉT EGY EREDMÉNYTELEN TÁRGYALÁS Kína visszautasította Vietnam újabb javaslatait Eredménytelenül zárult a vi­etnami—kínai kormányközi tár­gyalások harmadik, pénteki ülé­se, miután a kínai küldöttség ve­zetője visszautasította Vietnam újabb kiegészítő javaslatait. E javaslatok, amelyek magukban foglaltak bizonyos elemeket a korábbi kínai indítványból is, a határtérségben uralkodó feszült­ség csökkentését, * a két ország viszonya alapelveinek meghatá­rozását kívánták szolgálni. A kínai delegátus egyúttal nem volt hajlandó átvenni 240 kínai hadifogoly nevét tartalmazó lis­tát, ehelyett beszédében egyértel­műen értésre adta, hogy Kína feltételekhez köti a vietnami— kínai viszony rendezését, rá akarja kényszeríteni politikáját Vietnamra. Phan Hien vietnami, illetve Han Nien-Lung kínai külügymi­niszter-helyettes vezetésével öt órán át tárgyalt a két küldött­ség a hanoi nemzetközi klubban. Elsőnek Phan Hien mondta el beszédét. Nagyon súlyosnak nevezte a határtérségbeli helyzetet, s azt hangoztatta, hogy igen nagy a két delegáció felelőssége. Részle­tesen elemezte a legutóbbi ülé­NEW YORK Az emberiség legfontosabb fel­adata a fegyverkezési hajsza meg­fékezése, a nukleáris háború ve­szélyének elhárítása. Állandóan folytatni kell a harcot e célokért, széles fronton és minden irány­ban — szögezi le az a szovjet ok­mány, amely körvonalazza a Szov7 jetuniónak az általános leszerelési programról alkotott véleményét és javaslatait. (Mint ismeretes, Kurt Waldheim, az ENSZ főtitká­ra kéréssel fordult a világszerve­zet valamennyi tagállamához, hogy fejtsék ki véleményüket a leszerelési pro vámról.) A szovjet okmány hangoztatja, hogy a nemzetközi enyhülés és az ezzel kapcsolatos pozitív politikai folyamatok valójában csak akkor lehetnek tartósak, ha ezeket kö­vetik a katonai enyhülést célzó intézkedések is, azaz újabb konk­rét eredmények születnek a fegy­verkezési hajsza csökkentése és a leszerelés területén. Fontos szerepet hivatottak be­tölteni a fegyverkezési hajsza csökkentését célzó konkrét rész­leges leszerelési intézkedések. Ezeknek az intézkedéseknek ki kell terjedniük a meglevő fegy­verzetek egyes fajtáinak betiltá­sára és megsemmisítésére, a világ bizonyos övezeteit ki kellene zár­ni a fegyverkezési hajszából, rendszeresen csökkenteni kellene az államok katonai kiadásait és a fegyverzeteket más intézkedések­kel egyetemben. Minden álltamnak tartózkodnia kell olyan lépésektől, amelyek ne­gatív kihatással lehetnek a lesze­relést célzó erőfeszítésekre. Az okmány a továbbiakban ki­fejti: nagyon fontos, hogv nap mint nap erősítsük és fejlesszük sen előterjesztett kínai indít­ványt, amely — mint mondotta — „az első ponttól, a békés egy­más mellett élés öt elvének han­goztatásától eltekintve, a kétol­dalú kapcsolatokon túlmenő kér­déseket vet fel. Megfeledkezik arról, hogy a két fél a vietnami —kínai viszony rendezésére ült össze". „A kínai indítvány — jelentet­te ki — ésszerűtlen és arrogáns követeléseket tartalmaz.” A szovjet—vietnami szerződést támadó kínai kijelentésekre vá­laszolva Phan Hien kijelentette: „Ez nem katonai szövetség, s nem irányul harmadik ország ellen. Kínának semmi félnivaló­ja nincs a szerződéstől, hacsak nem követ el agressziót Vietnam ellen.” Phan Hien visszautasította azo­kat a kínai követeléseket is, hogy Vietnam mondjon le a Pa­racel- és a Spratly-szigetek felet­ti szuverenitásáról, fogadja visz- sza a Vietnamból Kínába távo­zott hoák százezreit. Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy Kína nem adott vá­laszt a határtérségben uralkodó feszültség csökkentésére tett vi­etnami javaslatra. Ugyanakkor a azt az elvet, hogy kiiktatjuk az erőszak alkalmazását a nemzet­közi kapcsolatokból. Ezen elvnek a nemzetközi élet alaptörvényé­vé kell válnia. Határt kell szab­ni a fegyverzetek, különösen a tömegpusztító fegyverek minőségi tökéletesítésének, a háború meg­vívásához szükséges újabb harc­eszközök kifejlesztésének. A leszerelés területén teendő újabb lépések hatékonyságának legfontosabb előfeltétele, hogy az államok lehető legszélesebb köre, elsősorban a legnagyobb fegyve­res erőkkel és fegyverzettel ren­delkező nukleáris hatalmak és or­szágok vegyenek részt a tárgyalá­sokon és a kidolgozandó egyezmé­nyekben. A leszerelés területén kötendő egyezményeknek elő kell irányoz­niuk a leszerelési intézkedések hatékony ellenőrzését. A leszere­lési intézkedések megvalósítása nyomán felszabaduló anyagi esz­közöket oly módon kell felhasz­nálni. hogy azok elősegítsék a né­pek jólétének fokozását, az em­beriség előtt álló egyetemes fel­adatok megoldását és a fejlődő országok gazdasági és társadalmi haladását. Az okmány felsorolja a fegy­verkezési hajsza megfékezését 'célzó konkrét kezdeményezéseket, amelyeket a Szovjetunió a közel­múltban tett. Ezek a javaslatok a következők: az atomfegyver­kísérletek általános és teljes be7 tiltása, az atomfegyverrel nem rendelkező államok biztonságának szavatolása, a tömegpusztító fegyverrendszerek újabb fajtái ki- fejlesztésének és gyártásának megtiltása, a Biztonsági Tanács állandó tagjai katonai költségve-, tésének csökkentése. (TASZSZ) kínai vezetők ismét háborúval fenyegetőznek. „Ebből egyetlen következtetést vonhatunk le: Kí­na fenn akarja tartani a fe­szültséget, hogy fokozhassa a Vietnamra gyakorolt nyomást, s akkor keressen ürügyet újabb ag­resszióra, amikor csak akar”. A tárgyalások során Phan Hi­en kiegészítő indítványt tett: a következő üléseken felváltva tárgyalják meg a vietnami, il­letve a kínai javaslat első pont­ját. Vagyis a negyedik ülésen a feszültség csökkentését szolgáló sürgős intézkedéseket, az ötödi­ken pedig a viszony normalizá­lását, a békés egymás mellett élés öt elve alapján. Ezután Han Nien-lung válasz­beszéde következett. A kínai kül- döttségvezető ezúttal lényegében megismételte a korábbi üléseken tett Vietnam- és szovjetellenes kirohanásait, és követelte, hogy Vietnam fogadja el Kína ulti- mátumjellegű nyolcpontos indít­ványát. Han Nien-lung beszédére is válaszolt Phan Hien vietnami külügyminiszter-helyettes, köz­vetlenül a tanácskozás befejezése után megtartott sajtóértekezletén. (MTI) A KGST múlt évi mérlege A nemzeti jövedelem 4,7, az ipari termelés 5,3 százalékkal nőtt tavaly az 1977. évihez viszonyít­va a KGST-országokban. A közös tervtevékenységben 1978-ban a hosszú távú célprog­ramok kidolgozása szerepelt. A tagországok 1990-ig körvonalaz­ták együttműködésüket az ener­gia, a fűtő- és nyersanyag, a me­zőgazdaság és az élelmiszeripar, valamint a gépgyártás terén. A tagállamok műszaki kapcsolatai tavaly 72 olyan témára terjedtek ki, amelyek a hosszú távú cél­programokból eredtek. Több mint 200 tudományos tervet terjesz­tettek elő a szakemberek a kör­nyezetvédelem javítására, a me­zőgazdaság területén elkészített 73 tudományos kutató tervből pe­dig 22 megvalósításához már hoz­záláttak. A tagországok tavaly az előző évihez képest 4.8 százalékkal több, 1613 milliárd kilowattóra elektromos energiát állítottak elő. Az olajtermelés 4,4 százalékkal nőtt és elérte az 589 millió ton­nát, földgázból 7 százalékkal többet. 408 milliárd köbmétert ál­lítottak elő. A szén- és lignittel'- melés 1361 millió tonnát tett ki. A KGST-országok kölcsönös áruforgalma 12 százalékkal emel­kedett egy év alatt és értéke 1978-ban elérte a 103 milliárd ru­belt. Bővítette fizetési és hitel­forgalmát a KGST két nemzet­közi bankja. Tovább gazdagodtak a KGST nemzetközi kapcsolatai. Bővült az együttműködés Jugoszláviával. Finnországgal. Irakkal és Me­xikóval. (MTI) AZ ENSZ-FŐTITKÁR KÉRÉSE NYOMÁN Szovjet vélemény a leszerelésről Nyilvánosságra hozták az olasz választási programot Az Olasz KP pénteken nyilvá­nosságra hozta választási prog­ramját. A római sajtóértekezlet keretében közzétett dokumentum 46 „programlapból” tevődik ösz- sze és négy részre tagolódik: a demokratikus állam védelméről és reformjáról szóló fejezetre, egy gazdasági és szociális részre, továbbá az oktatással és a tudo­mányos kutatással, valamint a kulturális intézményekkel, végül a külpolitikával foglalkozó részre. WASHINGTON Az amerikai szenátus külügyi bizottsága csütörtökön hosszas vita után megszavazta azt az 50 millió dolláros összeget, amelyet kongresszusi jóváhagyás esetén Törökország kiegészítő katonai hitel formájában kapna az Egye­süli Államoktól. A kormányzat ezt az összeget eredetileg térí­tésmentes segély formájában ter­jesztette a törvényhozás elé, ki­egészítésként ahhoz a korábban előterjesztett 200 millió dolláros katonai hitelhez, amelyet más segélyösszegekkel együtt a Fehér Ház a súlyos politikai _és gazda­sági gondokkal küszködő Török­országnak szán. Az összesen 451 millió dolláros segélyprogram jóváhagyása ese­tén Törökország — Izrael és Egyiptom után — a legnagyobb Achille Occhetto az MTI római tudósítójának kérdésére válaszol­va azt mondta, hogy pártja hű maradt ahhoz a külpolitikai prog­ramhoz, amelyet tavaly február­ban dolgoztak ki a keresztényde­mokratákkal a parlamenti több­ségi megállapodás létrejöttekor. Az olasz kommunisták nem von­ják kétségbe azokat a dokumen­tumokat, amelyek Olaszország nemzetközi elkötelezettségét sza­bályozzák. (MTI) amerikai támogatásban részesülő ország lesz. A Törökországnak most meg­szavazott kiegészítő hitelprog­rammal egyidőben a külügyi bi­zottság hasonló nagyságrendű hi­telösszeget (40 millió dollárt) sza­vazott meg Görögországnak is. Csütörtökön a külügyi bizott­ság jóváhagyta azt is, hogy a Thaiföldnek nyújtandó katonai hitelek összegét 25 millió dollár­ról 40 millióra növeljék. A bi­zottság további hiteleket szava­zott meg Ománnak (15 millió dol­lárt) és Szudánnak (50 millió dollárt), mintegy „jutalomként” az izraeli—egyiptomi különalkut támogató állásfoglalásukért, ezzel szemben leszavazta a Szíriának és Jordániának szánt hitelprog­ramot különbéke-ellenes vélemé­nyük miatt. (AFP, AP, UPI) Megemlékezés a szovjet sajtó napjáról A szovjet' sajtó napja alkalmá­ból Vlagyimir Jakovlevics Pav­lov, a Szovjetunió budapesti nagykövete pénteken koktélt adott a nagykövetségen. Megje­lent Győri Imre. az MSZMP KB titkára. Váikonyi Péter államtit­kár, a Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatalának elnöke. Ki­rály András, a Magyar Üjság- ii ók Országos Szövetségének fő­titkára, továbbá az országos la­pok, az MTI, a íádió és a tele­vízió több vezetője és vezető munkatársa. Ott volt számos bu­dapesti diplomáciai képviselet sajtóattaséja is. Ma ünnepelnek a szovjet sajtó dolgozói. Hatvanhét évvel ezelőtt ezen a napon jelent meg először a pétervári munkásság legális lapjának, a Pravdának első szá­ma. 1922 óta minden esztendő­ben a szovjet sajtó napjaként emlékeznek meg erről a napról. A Pravda megjelenése új feje­zetet nyitott az orosz és a nem­zetközi proletársajtó történetében. Kiadásának előkészítésében, a szerkesztőségi munka megszerve­zésében közvetlenül részt vett Lenin is. A munkásság körében hamarosan népszerűvé vált la­pot a cári hatóságok több ízben betiltották, de más-más címmel ú.iból és újból megjelent. A szovjet sajtó a szocialista, majd a kómmunista építőmunka szervezőjévé vált. Amerikai katonai hitelek, segélyek NAPI KOMMENTÁR Tory-győzelem Angliában megtörtént a fordu­lat, amit voltaképpen már min­denki jóelöre sejtett. A konzerva­tívok visszatértek az „ellenzéki sivatagban tett. évekig tartó ván­dorlásból”. Margaret Thatcher asszony Anglia első női minisz­terelnöke lesz. s egyben az első nő. aki fejlett tőkés országban egy kormány élére kerül. A 635 mandátum közül 514-nek a sorsa már pénteken reggel ki­derült: a konzervatívok 258 man­dátumával szemben 245 munkás­párti és 7 liberális mandátum áll. Az arányokat figyelembe véve ez 45 mandáturmnyi konzervatív nye­reséget és 37 munkáspárti vissza- csúszást jelent a megelőző'parla­menthez képest. A további kom­binációk így voltaképpen már fö­löslegesek: a hiányzó 121 mandá­tum ugyanis nagy többségében olyan vidéki választókerületeké, ahol a konzervatív szavazók vol­tak többségben. Az eredményen túlmenően szükséges az angol választások elemzése mind társadalmi, mind személyi viszonylatban. Ami az első és nyilvánvalóan fontosabb kérdést illeti: a rendkívül érett brit polgári demokráciában a két- pártrendszer kínálta választási lehetőség természetszerűen nem jelenti a társadalmi rendszerek közötti választást. Sőt, osztály- szempontból sem lehet egyértel­műen megvonni a határokat: a bérből és fizetésből élő középré­tegeken túl az angol munkásosz­tály mintegy 20 százaléka is a konzervatív szavazók táborához tartozik. Az angol munkásosztály óriási többsége persze azért a la- bour-pártot támogatja, s ami en­nél is fontosabb: a szakszerveze­teket. az angol munkásosztály ér­dekképviseleti szerveit eltéphe- tetlenűl szoros szálak fűzik a munkáspárthoz. Az angol bur­zsoázia és a banktőke vezetése viszont a konzervatívok mellett áll. A jelenlegi helyzet megértésé­hez, s egyben a munkáspárti ve­reség okának felderítéséhez min­denekelőtt az angol gazdaság helyzetére kell felhívni a figyel­met. A munkáspárt 1974-ben olyan helyzetben vette át a hatal­mat, amikor a megelőző konzer­vatív kormányt voltaképpen az angol bányászok nagyszabású sztrájkja buktatta meg. Az olaj­válság kibontakozása, valamint a tőkés gazdaság visszaesésével pá­rosult infláció ebben az időben rendkívüli erővel sújtotta az an­gol gazdaságot. A munkáspárt a fennálló erőteljes szervezeti kap­csolatok ellenére sem tudott olyan stratégiát kidolgozni, amelyet a szakszervezetek elfogadhatónak minősítettek volna. Sőt,- a szak- szervezetek a magas inflációs rá­ta ellenére több mint két évig el­viselték a munkáspárti kormány által megszabott béremelési kor­látozásokat Ez a gyakorlatban azt eredményezte, hogy a reálbé­rek csökkentek és ugyanakkor a termelés visszaesése következté­ben nőtt a munkanélküliség. Ezen a helyzeten alapvetően az Északi­tenger olajának feltárása sem változtatott, amelyről pedig a la- bour-kot mányok azt hitték, hogy egy új fellendülést hozhat. A konzervatívok ezek tudatá­ban alakították ki rendkívül ag­resszív választási kampányukat. Ennek középpontjában az állott, hogy csökkentik az adókat, külö­nösen a vállalati adót — hogy ily módon a tőkéseket erőteljesebb üzleti tevékenységre ösztökéljék. A másik oldalon meglovagolták a „szakszervezeti hatalom” és a sztrájkok zavaró hatása miatt a középrétegekben felgyülemlett tü­relmetlenséget, azt ígérve, hogy „megfékezik” a szakszervezete­ket. Végső soron ez a két tényező — és mögöttük alapvetően az ösz- szehangolt labour-szakszervezeti stratégia hiánya — vezetett a konzervatívok győzelméhez. Személyi szempontból azért van fontossága a választási ered­ménynek, mert Thatcher asszony személyében a toryk agresszív jobboldala került a miniszterel­nöki székbe. Míg ugyanis Calla­ghan és a munkáspárti kabinet vonala nem különbözött lényege­sen a konzervatívok úgynevezett „progresszív” szárnyának állás­pontjától, Thatcher asszony egy másik csoportot képvisel. Ez mind bel-, mind külpolitikai szempont­ból komoly kérdőjeleket vet fel.’ A belpolitikában e pillanatban elkerülhetetlennek látszik a „ke­mény” kormányfő és a szakszer­vezetek közötti konfliktus kiéle­ződése, ennek minden társadalmi és gazdasági következményével. A külpolitikában feltehetően reakciósabbá válik Nagy-Britan- nia Afrika-poiitikája és az eddi­ginél is egyértelműbb „alkalmaz­kodásra” lehet számítani Wa­shington irányában. —i —e Thatcher-arckép Margaret Thatcher asszony, leánykori nevén Margaret Hilda Roberts 1925. október 13-án szü­letett a kelet-angliai Lincoln­shire grófság Grantham kisváro­sában. Édesapja, Alfred Roberts fűszerkereskedő, a városka pol­gármestere és tanácsnoka, leány- gyermekét gondos neveltetésben részesítette. A metodista fűszer- kereskedő lánya általános és kö­zépiskoláit szülővárosában végez­te, majd .az oxfordi egyetemen vegyészeiből szerzett tudományos fokozatot. Ezt követően ipari ve­gyészként dolgozott, de később jogi tanulmányokba kezdett és ügyvédi vizsgát is tett. A korai iskoláskorától öntuda­tos, határozott és nagyratörö Ro- berts-lány 1953-ban ment férjhez a nála tizenegy évvel idősebb Denis Thatcherhez, aki nyuga­lomba vonulásáig egy olajtársa­ság igazgatójaként dolgozott. Két gyermekük van. Thatcher asszony korán bele­vetette magát a politikai életbe, és a konzervatív párt színeiben képviselőnek jelöltette magát. Harmadik nekifutásra, 1959-ben London egyik konzervatív északi kerületében, Finchleyben válasz­tották képviselőnek. Thatcher asszony azóta is Finchley konzer­vatív párti képviselőnője. Politikán arcképe ismert: szél­sőséges jobboldali nézetei heves kommunistaellenességgel és a szabadversenyes kapitalizmus már-már idejétmúlt dicsőítésével párosulnak. Fokozni kívánja Anglia fegyverkezését és „vas- kézzel" kíván fellépni a bűnözés ellen. A közvéleménykutatások eddig rendkívül népszerűtlennek mutatták öt. (AP, UPI) Fellendült a nyúl- és galambtenyésztés (Folytatás az 1. oldalrólj foglalkozna a galambtenyésztés­sel. Legfontosabb feladat, hogy a most megszerzett és korlátlannak mondható exportpiacot jó minő­ségű áruval, egyenletes, folyama­tos szállítással a későbbiekben is megtartsuk. Beszélt azokról a kí­sérletekről, amelyet a főiskolán folytatnak, s az ottani tapaszta­latokat az ócsai Vörös Október Tsz-ben hasznosítják. A nagy­üzemi nyúltenyésztés helyzetével, a nyúlvágóhíd üzemeltetésével foglalkozott előadásában Vámos Ferenc, a vaskúti Bácska Tsz el­nöke. Elmondta, hogy jelenleg ezer anyát tartanak a szövetke­zetben. amelyek utódait a háztáji nyúltartóknak adják át. A gaz­daságban készítik azokat a ketre­ceket, önetető berendezéseket, amelyek jól hasznosíthatók a háztájikban is. Ugyancsak a gaz­daságban készülnek azok a táp­takarmányok, amelyek alkalma­sak a gyors hizlaláshoz. Az el­múlt esztendőben a szövetkezet 8 millió dollár bevételt ért el a vágott nyúl értékesítéséből. Je­lenleg egy műszakban dolgoznak a vágóhídjukon, amennyiben szükséges, több műszakot is be­állítanak, ezzel elérhető, hogy évente 5—6 millió nyulat dolgoz­zanak fel. * A Tudomány és Technika Há­zában a műszaki hónap kereté­ben még egy rendezvényre ke­rült sor, ahol a sütőiparban al­kalmazott új technológiai eljárá­sokat ismertették. _. Cs. I.

Next

/
Thumbnails
Contents