Petőfi Népe, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-26 / 121. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1919. május 20. Magyar-szíriai parlamenti tárgyalások Brezsnyev üzenete az afrikai államoknak MOSZKVA Leonyid Brezsnyev, a Szovjet­unió Kommunista Pártja KB fő­titkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke üzenetet intézett az afrikai álla­mok kormányaihoz május 25-e, Afrika napja alkalmából. A szov­jet párt- és állami vezető üzene­tében megállamtja, hogy befejező szakaszához Wkezett az afrikai népek igazságos harca, amelyet a világ haladó erőinek támogatásá­val vívnak a gyarmati rendszer és a fajüldözés felszámolásáért. Az üzenet végezetül leszögezi, hogy Afrika és a többi kontinens népeinek vágyai egyedül a tar­lós béke és a nemzetközi bizton­ság körülményei között válhat­nak valóra. (MTI) Nyikolaj Faggyejev elutazott hazánkból i Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára tegnap elutazott hazánk­ból. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Szita Já­nos, a nemzetközi gazdasági kap­csolatok titkárságának vezetője is. (MTI) Újabb földrengés Jugoszláviában A belgrádi rádió tegnap déli je­lentése szerint a titográdi szeiz­mológiai intézet műszerei a Koto- ri-öböl térségében levő epicent­rumnál csütörtök délután 6 és péntek reggel 6 óra között össze­sen 35 földrengést jeleztek. Ezek közül a legerősebb a Mercalli-ská- lán 8 fokos volt. A helyszíni beszámolók újabb anyagi károkról szólnak. Több vá • rossal és faluval megszakadt a tele­fon-összeköttetés. Budvában nincs áramszolgáltatás. Bar városa ivó­víz nélkül maradt. A Bar. Petro- vac, Budva-Tivat, Cetinje-Budva közötti közúton föld- és szikla­omlás miatt szünetel a forgalom. Az újabb földrengések nem kö­veteltek emberéletet, de mintegy nyolcvanan szenvedtek súlyosabb, vagy könnyebb sérülést. (MTI) A Szíriái Arab Köztársaság Né­pi Tanácsának küldöttsége — amely Mahmud Hadidnak, a Né­pi Gyűlés elnökének vezetésével hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban — pénteken a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzást követően meg­kezdődtek a hivatalos magyar— Szíriái tárgyalások. A két tár­gyaló delegációt Péter János, az Országgyűlés álelnöke, illetve Mahmud Hadid, a Szíriái Népi Tanács elnöke vezeti. A megbeszélésen a tárgyaló fe­lek tájékoztatták egymást orszá­gaik politikai helyzetéről, gazda­sági építőmunkájuk időszerű fel­adatairól, a két törvényhozó tes­tület tevékenységéről. Megelége­déssel állapították meg, hogy Magyarország és Szíria kapcso­latai kedvezően alakúinak, s to­vábbi lehetőségeket látnak az egy üt t műk öd és feji esztésére. A szíriai fél tájékoztatást adott a Szíriai Arab Köztársaság Népi Tanácsa rendkívüli üléséről, amely megvizsgálta a közel-kele­ti helyzet legutóbbi fejleményeit és felhívást intézett az arab- és a baráti államok parlamentjei­hez, hogy hiúsítsák meg az arab nép érdekeit és a nemzetközi biztonságot sértő egyiptomi—iz­raeli különbéke-szerzödést és te­gyenek erőfeszítéseket a közel- keleti válság igazságos és átfogó rendezése, a Palesztinái arab nép törvényes nemzeti jogainak hely­reállítása érdekében. A magyar fél támogatásáról biztosította a Szíriai Arab Köz­társaság Népi Tanácsának felhí­vásiát. Aggodalommal állapította meg, hogy a különtárgyalások politikája, az egyiptomi—izraeli különbéke-szerződés 'következté­ben fokozódik a feszültség a közel-keleti térségiben. Az izrae­li kormány folytatja a megszállt arab területek bekebelezésére, a Palesztinái felszabadító mozga­lom felszámolására irányuló ag- ressziós politikáját. A magyar fiél hangsúlyozta azt a meggyő­ződését, hogy az igazságos és tartós közel-keleti békét csak olyan átfogó rendezés keretében lehet elérni, amely biztosítja a Palesztinái nép nemzeti jogai­nak, köztük az önálló, független nemzeti állam létrehozása jogá­nak érvényesítését,^ és az Izrael által 1967 óta megszállt vala­mennyi arab terület felszabadítá­sát. A tárgyalások után Péter Já­nos a parlament gobelin-termé­ben ebédet adott a delegáció tiszteletére, amelyen az Ország­gyűlés alelnöke és Mahmud Ha­did pohérköszöntőt mondott. Az ebéden jelent volt Garai Róbert külügyminiszter-helyettes. A küldöttség programjain részt vett Saddik Saddilkni, a Szíriai Arab Köztársaság magyarországi nagykövete. Losonczi Pál, az Elnök Tanács elnöke délután a parlament Mun- kácsy-termében fogadta a szíriai parlamenti delegációt. A szívélyes légkörű találkozón jelen volt Péter János és Saddik Saddikni. (MTI) Egyiptomi zászló lobog a Sínai-félsziget fővárosában Pénteken délelőtt El Arishban, a Sínai-félsziget fővárosában fel­vonták az egyiptomi lobogót arra a zászlórúdra, amelyen 1967 óta az izraeli lengett. Ezzel a cere­móniával jelezték, hogy Izrael — a különbéke-szerződés megvaló­sítása első lépéseként — vissza­szolgáltatta Egyiptomnak a Sí­nai-félsziget földközi-tenger men­ti sávjának mintegy 900 négyzet- kilométeres területét. Az ünnepélyes katonai pará­dén az izraeli tábornpk rövid na- piparancso.t olvasott fel, amelyben cinikusan azt hangoztatta, hogy a térséget „nem terjeszkedő szán­dékkal hódították meg, hanem Iz­rael létérdekeit fenyegető hábo­rús helyzet követelte szükséglet­ből”, az amerikaiak által megvá­sárolt részleges kivonulást pedig az izraeli „bélcevágy világos és őszinte kifejezésének” nevezte. Tegnap a dél-izraeli Beer She- bában megkezdődött a megszállt Gázai övezet és Ciszjordánia pa­lesztin önigazgatásáról folytatan­dó egyiptomi—izraeli tárgyalás­sorozat. A tanácskozást Cyrus Vance amerikai külügyminiszter nyitotta meg. Az egyiptomi tár­gyalóküldöttséget Musztafa Kha­lil miniszterelnök helyett Kamal Hasszán Ali hadügy- és hadiipari miniszter, az izraelit pedig Joszeí Burg belügyminiszter vezette. Megnyitó beszédében Vance „maximális önmérsékletre és kö­rültekintésre” intette a résztve­vőket, és arra, hogy tartózkodja­nak az ellenséges megnyilatkozá­soktól, amelyek megnehezíthetik a tárgyalások menetét. Az ame­rikai külügyminiszter elismerte, t hogy a felek előtt „ijesztő ne­hézségek” tornyosulnak. Izrael kizárólag a megszállt te­rületek lakosságának nyújtandó korlátozott önigazgatásról hajlan­dó tárgyalni, miközben változat­lanul fennhatóságot akar gyako­rolni a megszállt területek fö­lött, beleértve fegyveres erők ál- lomásoztatását is. Fenn kívánja tartani magának a jogot arra, hogy. a palesztin lakosoktól elra­bolt földeken további zsidó tele­püléseket is létrehozzon. Az egyiptomi részről képviselt tár­gyalási platform ezzel szemben áll: szavakban önálló palesztin ál­lam megalakítását tűzi ki távla­ti célként, de nem élvezi a pa­lesztinok támogatását és jóváha­gyását. Szadat a palesztin nép tör­vényes képviselője: a Palesztinái Felszabadítást Szervezet többször megismételt tiltakozása : .ellenére formál jogot arra, hogy, alkudo­zásba kezdjen Izraellel, .a palesz­tin nép sorsáról. Ehhez — pró­bálkozásai ellenére — a PFSZ-en kívül álló palesztinoktól sem ka­pott semmilyen támogatást vagy felhatalmazást. Koszigin befejezte csehszlovákiai látogatását PRÁGA Alekszej Koszigin, az SZKP Po­litikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió miniszterelnöke, teg­nap csehszlovákiai baráti látoga­tásának befejező napján, a reg­geli órákban a Magas-Tátrából repülőgépen visszatért Prágába. Délelőtt a prágai várban Alek­szej Koszigint fogadta Gustáv Hu- sák, a CSKP KB főtitkára, cseh­szlovák köztársasági elnök. A megbeszélés folyamán főként olyan kérdéseket vitattak meg, amelyek a sokoldalú és eredmé­nyes csehszlovák—szovjet együtt­működés további elmélyítésével függnek össze. Ezután Gustáv Husák átadta Alekszej Kosziginnak a Klement Gottwald-rendet, amelyet a szovjet kormányfőnek néhány hó­nappal ezelőtt, 75. születénapja al­kalmából ítéltek oda a CSKP és laz SZKP közötti-: testvéri kapcso­latok, valamint ;(.a csehszlovák— . szovjeté .barátság,, szövetség és együttműködés fejlesztésében szerzett személyes érdemeiért. Délben Gustáv Husák díszebé­det adott a szovjet miniszterelnök tiszteletére. (MTI) A Szaljut-6 tudományos űrállomás 2. Orvosi ellenőrző és gyógyeszközök Ezek az állandó egészségügyi ellenőrzésre és az űrrepülés káros hatásainak kiküszöbölésére szol­gálnak. Ide tartozik a komplex orvosi vizsgálati berendezés a Polinom—2M, a futószalag, az ergonómiai kerékpár, a pneumo- vákuum-ruha, a világűrbe való kilépéskor az űrhajósok élettevé­kenységét ellenőrző blokkok és a házi gyógyszertár. A fenti eszközök révén elvé­gezhető a rendszeres orvosi el­lenőrzés, amelynek eredményeit telemetrikus úton továbbíthatják a Földre; — az időszakos orvosi vizsgá­latok, amelyeknek eredményeit regisztrálhatják a fedélzeten, és továbbíthatják a Földre (Poli­nom—2M). — a személyzet rendszeres test­edzése (futószalag, ergonómiai ke­rékpár, pneumovákuum-ruha). Az űrállomás fontos része az összekapcsoló szerkezet, egyfelől .a két keringő űrobjektum össze­kapcsolására szolgál, másfelől pe­dig ez a szerkezet egyben ajtó is, melyet kinyitva az űrhajósok az űtbe való kilépés nélkül szállnak át az egyik űrobjektumból a má­sikba. Korábban — például a Szojuzok első összekapcsolásakor — 1969 elején, a Szojuz—4 és a Szojuz—5 csatlakozását követően még külső átszállás történt. Az űrhajósok ezt úgy végezték, hogy először a két Szojuz orbitális fül­kéit dehermetizálták (a légnyo­mást csökkentették és a nyílásai­kat kinyitották), majd az auto­nom életfenntartaró rendszerű szkafanderben (űrruhában) levő űrhajós kívülről átmászott az egyik űrhajóból a másikba. Mivel azonban e módszer rend­kívül bonyolult tfolt és végrehaj­tása sok időt vett igénybe, ezért kifejlesztettek egy olyan össze­kapcsoló szerkezetet, amely her­metikusan csatlakoztatja az ösz- szekapcsolt űrobjektumokat és az űrhajósok — a biztonsági szabá­lyok betartásával — az összekap­csoló szerkezeten levő ajtók meg­nyitása után, úgynevezett belső átszállást hajtanak végre. Ilyen összekapcsoló szerkezettel látták el 1970-től a Szojuz-űrha- jólcat. Ezek az összekapcsoló szer­kezetek két félből — az aktív és a passzív részből — állnak. Az aktív rész mindig a manőverező űrhajón van, a passzív részt pe­dig a nem manőverező űrhajóra, vagy az űrállomásra szerelik fel. A passzív részen található a kú­pos vezetőhüvely, csúcsában rö­vid hengeres szakasszal, míg az aktív részén egy félgömbvéggel ellátott hengeres csap helyezke­dik el. Az összekapcsolási feladat ab­ból áll, hogy a közelítés végső szakaszán a csappal bele kell ta­lálni a hüvelybe, majd pontos manőverezéssel tovább vezetik a csapot a hüvely hengeres részébe, egészen az illeszkedő peremek érintkezéséig. Ezután működésbe lépnek az összekapcsoló horgok, és egymáshoz feszítik a két il­leszkedő peremet. Belső átszállás esetén a két pe­remnek hermetikusan kell össze­kapcsolódnia, hogy a levegő el ne szökjön. Ennek ellenőrzése után lehet csak az összekapcsoló szerkezetek közepén levő ajtókat oldalra megnyitni, és megkezdőd­het az átszállás. A Szaljut—6 űrállomáson két passzív összekapcsoló szerkezet van: az egyik a mellső, a másik pedig a hátsó átszálló fülkén, a hajtóműegységnél. A Szaljut—6 kísérletsorozatban először az űrkutatás történetében, a korábbi hajlékony űrruha he­lyett úgynevezett félmerev űr­ruhát alkalmaztak. Az új űrruha szerkezetét te­kintve az egykori lovagi páncél­hoz hasonlít. A testet borító rész a nyakkal együtt — a korábbi szkafanderektől eltérően — telje­sen kemény, szinte mellvértszerű kialakítású. Csak a karok és a nadrágszárak hajlékonyak. Ebbe az űrruhába a háton levő a^íon át lehet bejutni. Ez a szkafander számos szempontból előnyösebb a teljesen hajlékonynál. Így például egyszerűbb és gyorsabb az új ru­ha fel- és levétele; sokkal bizton­ságosabb a ruha légzárósága. A merev törzsrész miatt az űrruha külső részén hiányoznak azok a tömlők és a csővezetékek, melyek a ruha különféle részeit kötik össze a hátoldalon elhelyezett életfenntartó rendszerrel. Ennek előnye könnyen belátható, hiszen ezek a vezetékek könnyen be­akadhatnak az űrobjektum külső alkatrészeibe. Az űrruha gyártása is egysze­rűbbé vált, hiszen az új szerke­zet szükségtelenné teszi, hogy a szkafandert mindegyik űrhajós méretére külön készítsék. Kizá­rólag a kesztyűt kell az űrhajós számára pontosan elkészíteni, a közel hasonló termetű űrhajósok ugyanazt a nagyságú űrruhát vi­selhetik. Az űrruha legfontosabb tartozé­ka az életfenntartó rendszer, amely a beLső tér levegő-összeté­telét, nyomását, hőmérsékletét, páratartalmát tartja a kívánt, be­állított értéken. E szerkezet mi­niatürizált változata, az űrhajók, űrállomások hasonló feladatot végző légkondicionáló berendezé­sének. A félmerev űrruha élet- fenntartó szerkezetét a ruha hát­só oldalán levő „bejárati ajtón” helyezték el. Sajátossága, hogy a hőmérsékleten kívül a belső nyo­más szabályozható, csökkenthető az űrhajós kívánságának, szük­ségletének megfelelően. Az életfenntartó rendszer alap­vető feladata az űrruha belsejé­ben levő levegő regenerálása és a hőmérsékletnek a beállított ér­téken tartása. Ez meglehetősen bonyolult feladat, hiszen a külső hőmérséklet — 14Ó C-fokról +140 C-fokra változik attól függően, hogy az űrhajós a Föld által ár­nyékolt, vagy a napsugárzásnak kitett helyen tartózkodik Az életfenntartó szerkezet fon­tos eleme éppen ezért a hőmér­sékletszabályozó rendszer. Alapja a vízhűtésű kezeslábas, amelynek ritka szövésű anyagába vékony műanyag hűtőcsöveket szőttek be­le. Ezekben áramlik a hűtővíz. Ezzel a hatékony módszerrel szinte bármilyen fizikai erőkifej­tés esetén elvezethető az űrhajós testéből kiáramló hő. A hűtés mértékét hőérzetének megfele­lően, maga az űrhajós szabá­lyozza. Megsokszorozott erővel Világszerte nagy érdeklődéssel fogadták a bejelentést, hogy Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, szovjet állam­fő Magyarországra látogat. Az érdeklődés érthető és megalapozott, hi­szen Leonyid Brezsnyev budapesti útjára még a június közepén ese­dékes szovjet—amerikai csúcstalálkozó előtt kerül sor, s a politikai megfigyelők Nyugaton és Keleten egyaránt fontos állásfoglalások köz­zétételére számítanak ez alkalommal is. A világ szocialista felében azonban a megkülönböztetett érdeklődésnek más, fontosabb oka is van: a Brezsnyev-látogatásban a Szovjetunió és a szocialista közösség or­szágai közötti együttműködés, a testvéri kapcsolatok fejlődésének újabb állomását látják. A világ első szocialista országa és a második világháború után lét­rejött európai, ázsiai szocialista államok és a népi Kuba között sok­oldalú viszony alakult ki az elmúlt több mint három évtizedben. Ezek a kapcsolatok annak a felismerésnek az alapján jöttek létre, amelyet az MSZMP VII. kongresszusán Kádár János Leninit idézve ekképpen fogalmazott meg: ........a Szovjetunió történelmi útjának tapasztalatai alapot és útmutatást adnak a magyar kommunistáknak is a szocialista építés feladatainak megoldásához. Az általános törvényszerűségek azonban mindig konkrét módon, az adott történelmi korszak és a változó nemzeti környezet sajátos viszonyai között érvényesülnek. Az egyes kommunista pártok feladata éppen abban áll, hogy tudják: „fel­kutatni, tanulmányozni, megkeresni, kitalálni, felismerni minden egyes országban a nemzeti sajátosságokat, a nemzeti szempontból jel­legzetes mozzanatot... az egységes nemzetközi feladat konkrét meg­oldására”. A szocialista közösségen belüli kapcsolatok ezen alapelvek nyomán jutottak el a jelenlegi fejlődési fokra. Tények bizonyítják, hogy rövid történetük folyamán a szocialista országok hatalmas változáson men­tek keresztül, a nemzetközi erőviszonyok fontos tényezőjévé váltak. Ez nem lett volna lehetséges, ha a szocialista közösség országai és a Szov­jetunió között nem jönnek létre a történelmileg új minőséget jelentő államközi kapcsolatok, amelyek a közös ideológiai alapokon, az új társadalmi rend felépítésére irányuló közös akaraton, a nemzeti és nemzetközi érdekek egységén nyugszanak. A szocialista országok kommunista és munkáspártjai sokoldalú együttműködést alakítottak ki, a pártközi találkozók, eszmecserék kü­lönböző szintjei jól szolgálják a tapasztalatok cseréjét, az egyeztetett cselekvést. A párt- és állami vezetők kölcsönös látogatásai, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülései, s Krím-félszigeti találkozók jelentik a „csúcsszintet” de természetesen a kommunista pártok elméleti konferenciái, a tudományos értekezletek sora is ide tartozik. A szocialista országok politikai és védelmi szervezetének legutóbbi moszkvai csúcsértekezletének közleménye is aláhúzta: ........a jelenlegi v iszonyok között, amikor az imperializmus továbbra is az uralom, az elnyomás és az egyenlőtlenség politikáját folytatja, az új típusú nem­zetközi kapcsolatok létrejötte, a szocialista országok egysége és össze- forrottsága különleges jelentőségű. Csakis ezen az úton járva lehet biztosítani legsikeresebben minden új társadalmat építő nép érdekeit, növelni a szocializmus tekintélyét, a szocialista országok szerepét a vi­lágban, a nemzetközi élet megújulásának ösztönzésében, az enyhülés elmélyítésében, a béke megszilárdításában.” A politikai, párt- és államközi Tcapcsolatok ma már olyan szintre emelkedtek a szocialista közösségen belül, hogy szinte elválaszthatat- lanná váltak az országok közötti viszony megannyi más oldalától. Ismeretes, hogy ma már a KGST-országok állítják elő a világ ipari termelésének több mint 33 százalékát, s hogy a szervezet megalakulá­sától élteit harminc év alatt a tagországok nemzeti jövedelme megtíz­szereződött. Ezek a hatalmas változások csak a szocialista országok egymással és a Szovjetunióval való együttműködés keretei között jö­hettek létre. A Szovjetunió a KGST gazdaságilag leghatalmasabb tag­állama, legfontosabb nyersanyag- és energiaszállítója, világszínvonalú tudományos eredmények és ipari technológiák forrása. A szocialista integrációs szervezet Komplex Programja hosszú táv­ra jelölte meg a közös fejlődés irányait. Az évek folyamán a kapcso­latok bonyolultabbá váltak, de a Szovjetunió szerepe, jelentősége egy cseppet sem csökkent. A moszkvai Ekonomicseszkaja Gazeta adatai szerint csupán az elmúlt évben 455 ipari objektum létesítésében mű­ködtek közre szovjet vállalatok a KGST-országokban, ebből 93-at át is adtak. Hosszan lehetne sorolni ezeket, de azért emlékeztetőül meg­említjük: atomerőmű épül hazánkban, Bulgáriában, az NDK-ban és Csehszlovákiában, hőerőművek Romániában, Bulgáriában, Vietnam­ban, Lengyelországban és Kubában. A Szovjetunió közreműködik a magyar szénbányászat fejlesztésében, házgyárakat szállít szinte vala­mennyi KGST-országba, s a nehézipari technológia élenjárójaként hozzájárul ennek az ágazatnak a fejlesztéséhez is a tagállamokban. Ugyanakkor igen fontos a szovjet gazdaság sz-ámára a KGST-tagálla- mokból érkező árutömeg, a gépipari, könnyűipari és mezőgazdasági termékek egész sora, amelyek mind lényegesebb szerepet játszanak a szovjet ipar fejlődésében és a lakosság ellátásában. A gazdaság azonban csak az együttműködés egyik — igaz, rendkí­vül fontos — oldala. A szocialista közösség országaiban tisztában van­nak azzal, hogy az egyes szocialista államok biztonságának, békés építésének, fejlődésének, gazdagodásának alapvető „nemzetközi fel­tétele a szocialista világrendszer léte, országaink internacionalista összefogása, kölcsönös testvéri segítése, sokoldalú alkotó együttműkö­dése”. Kádár János ezeket a szavakat pártunk XI. kongresszusán a mi viszonyainkra értelmezve mondotta el, de nyugodtan állíthatjuk, hogy ez a megállapítás valamennyi testvérországra érvényes. Leonyid Brezsnyev az SZKP XXV. kongresszusán ezekkel a szavak­kal foglalta össze a szocialista országok egységének jelentőségét: „Szo­ros együttműködésünk alapja, lelke és irányító, szervező ereje — a szocializmus országai kommunista pártjainak megbonthatatlan harci szövetsége, világnézetük, céljaik és akaratuk egysége.” Ez az egység lehetőséget, biztos alapot nyyjt az egyes országok nemzeti fejlődésére, s a cselekvő internacionalizmussal, a szolidaritás fejlesztésével meg­sokszorozza erőinket. Miklós Gábor LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Propagandisták elméleti tanácskozása Az MSZMP Politikai Főiskoláján május 24—25-én elméleti tanács­kozást tartottak „A szocialista állam funkciói társadalmunk fejlődé­sének jelenlegi szakaszában” címmel. A tanácskozáson a témakörrel foglalkozó vezető marxista oktatók és kutatók vettek részt. Referátu­mot tartottak: Pozsgai Imre kulturális miniszter. Sípos Aladár és Vészi Béla, a Politikai Főiskola rektorhelyettesei, valamint Halász József, a Politikai Főiskola tanszékvezetője. (MTI) • ülést tartott a KNEB A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken ülést tartott. Kor­mos Sándor, az Országos Közművelődési Tanács titkárhelyettese a KNEB munkabizottságának vezetője jelentést terjesztett elő a közmű­velődési törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokról. A vizsgálat kilenc megye tanácsi művelődési ottho­naira és közművelődési könyvtáraira, 242 alapintézményre terjedt ki és teljes körű felmérés készült a hivatásos művészek fellépésével szer­vezett műsorokról. A KNEB a jelentést elfogadta, és javaslataival együtt a kormány elé terjeszti. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents