Petőfi Népe, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-23 / 118. szám

u. i’At IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: kevés nappali felhőképződés, legfeljebb egy­két helyen zápor, zivatar. Oéiies, nap­közben időnként élénk szél. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: ál­talában 9—U, legmagasabb nappali hőmérséklet: 24—28 fok között. X Balaton vizének hőmérséklete 11 órakor Siófoknál 20 fok volt. (MTI! VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 118. szám Ára: 1,20 Ft 1979. május 23. szerda Szovjet-csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások PRÁGA Alekszej Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságnak tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke tegnap a CSKP KB elnök­ségének és a Csehszlovák Szövet­ségi Kormánynak a meghívására baráti látogatásra Prágába érke­zett. Koszigint a Prága-Ruzynei re­pülőtéren Lubomir Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja, a Csehszlovák Szövetségi Kormány elnöke, nagyszámú más magas rangú csehszlovák párt- és álla­mi vezetők, továbbá Prága lakos­ságán«^ több ezer képviselője kö­szöntötte. ' Nem sokkal a szovjet vendégek megérkezése után a prá­gai Hrzan-palotában megkezdőd­tek Alekszej Koszigin és Lubomir Strougal tárgyalásai. (MTI) • Épül az új. 500 négyzetméter alapterületű ABC-áruház Dunave- csén. A munkát az apostagi Duna melléki Tsz építő brigádja végzi. ABC D UN A VECSÉNEK A­__-_______,.v.: .*■. __' -.--.v -.-v .:,.y . Ú JABB KÉT KIVÁLÓ TERMELŐSZÖVETKEZET Ünnepség Hartán és Lajosmizsén • Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára Sikár József tsz-elnök kalauzolásával megtekinti a szövetkezet ipari üzemét. (Tóth Sándor felvétele.) A hartai Erdei Ferenc Terme­lőszövetkezet 1972-ben kapta meg először a Kiváló Szövetkezet cí­met. Azóta egyetlen év kivételé­vel mindig ünnepeltek, így az idén is. Tegnap a szövetkezet tag­sága, vezetősége vendégül láthat­ta a kitüntetést átadó Zsuffa Er­vint, az MSZMP KB osztályve­zetőjét, Erdélyi Ignácot, a me­gyei pártbizottság titkárát és a község párt-, tanácsi vezetőit, a társgazdaságok képviselőit, vala­mint a jugoszláv moravicai test­vérszövetkezet küldötteit. Az ünnepség előtt a vendégek­nek bemutatták a gazdaságot, így a gépműhelyt is, amelynek tér­burkolását tavaly végezték el, biz­tonságosabbá. egészségesebbé té­ve az ott dolgozók munkáját. Szükség is volt erre: hiszen csak az elmúlt évben mintegy 10 mil­lió forintot költött a gazdaság gépberuházásra. A baromfitelepen — ma már a tavaly elkészült új úton közelít­hető meg — a vendégek megte­kinthették az állományt és hall­gatták meg a beszámolót. Egy kilogramm baromfihús előállítá­sához 2,3 kilogramm takarmányt használtak fel. Az ágazat eredmé­nye így egy kilogramm baromfi; ra vetítve 2,59 forint. A szarvgß- marhatelepen a tehenenkénti 3134 liter tejjel, a sertéstelepen a tavaly született 10 800 kismalaccal illusztrálhatták a gazdaság veze­tői az ágazatokban végzett mun­ka eredményességét. A kitüntetés átadása előtt kora délután a hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet cipőfelsőrész- készítő és tésztaüzemébe látogat­tak el a későbbi ünnepségen is részt vevők. Majd délután sor ke­rült a Kiváló Szövetkezet kitün­tetés átadására Kedden délután ismét ünnepelt a laiosmizsei Kossuth Tsz tagsá­ga. Fennállása óta ötödször kao- ta meg a Kiváló Szövetkezet ki­tüntetést a 2944 hektáros gazda­ság. A lajosmizsei közös gazdaság csaknem ezer dolgozója a terme­lőszövetkezetté alakulás első esztendejében magas színvonalú gazdálkodással, a szövetkezeti nagyüzem termelési alapjának ál­Az 1978. évi megyei tejterme­lési versenyre 19 mezőgazdasági nagyüzem küldte be nevezését. Az első kategóriában tíz gazdaság, a másodikban hét, a harmadikban 13 üzem nevezett. Egy-egy közü­lük több kategóriában is indult. A kistermelők megyei tejtermelé­si versenyéhez 226 gazda csatla­kozott. akiknek birtokában 650 tehén van. Tegnap délután ünnepélyes ke­retek között történt meg a megyei tej termelési verseny eredmény­hirdetése. Molnár Mihály, a me­gyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának he­lyettes vezetője üdvö„ólte a meg­jelenteket és méltatta a verseny jelentőségét. Ezt követően Hor­tobágyi György, a megyei takar­mányozási és állattenyésztési felügyelőség igazgatóhelyettese ismertette a verseny eredmé­nyét, majd dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese ad­ta át a helyezetteknek a pénzju­talmat, a díszes emlékveretet, va­lamint az okleveleket további si­landó fejlesztésével érdemelte meg a kitüntetést. Bács-Kiskun szakszövetkezetei közül elsőként a lajosmizsei Kossuth jutott el a gazdasági és társadalmi fejlődés­nek arra a színvonalára, amely­ről 1978. január elsején magasabb fokú szövetkezeti formára léphe­tett át. Az ötödször odaítélt Kiváló Szövetkezet cím az előző esz­tendő sorsdöntő lépésének he­lyességét is igazolta. A lajosmizsei művelődési köz­pont nagytermét megtöltötte a kö­zönség tegnap délutáni ünnepi közgyűlésre. Szépen terített asz­talok mellett látta vendégül a szövetkezet tagjait és az ünnep­ségre érkezetteket. Közöttük Terbe Dezsőt, a Bács-iKiskun me­gyei pártbizottság titkárát, Horváth Ignácot, a kecskeméti járási pártbizottság első titkárát, Lajosmizse nagyközség párt-, ál­lami és gazdasági vezetőit, a szomszédos ipari, mezőgazdasági üzemek, vállalatok képviselőit. Sikár József tsz-elnök a gazdál­kodás múlt évi eredményeit ele­mezve. többek között arról a sze­repről beszélt, amelyet a Kossuth Tsz Lajosmizse és Bács-Kiskun kertészeti termelésében betölt. A tudományos intézetekkel együtt­működve a szőlő-, gyümölcster­mesztésben, a szaporítóanyag­előállításban olyan módszereket honosít meg, amelyek a kertésze­ti ágazatok gazdaságosságát nö­velhetik A szőlő-, gyümölcstermesztésen kívül fennállása óta a homok­hasznosításban is kiemelkedő munkát végezhetett a közös gaz­daság, amelyhez a szükséges álla­mi támogatást is megkapta. Nyár-, fenyves- és akácerdők dísz­lenek számottevő területen a fu­tóhomok helyén, amiből a termé­szet bőven osztott a szövetkezet­nek. A megye ültetvénytelepítési tervében ugyancsak részt vállalt a lajosmizsei szövetkezet, hiszen 1982-ig az eddigi ültetvényeken kívül 130 hektár gyümölcsöst és 30 hektár szőlőt ültetnek el a gazdaság dolgozói. A mezőgazda- sági alaptevékenység döntő ré­szét képezi a szövetkezet _ tiszta árbevételének. A műanyagüzero- ben dolgozó lányok, asszonyok keres munkát kívánva a tenyész­tőknek. Az egy tehénre jutó legtöbb te­jet termelő nagyüzem első díját a magyartarka kategóriában az apostagi Dunamente Termelőszö­vetkezet nyerte. Itt az egy te­hénre jutó átlagos tejtermelés 3360 liter. A magyartarkával keresz­tezett holstein-friz kategóriában a Bácsalmási Állami Gazdaság lett az első, átlagosan 4830 liter tehenenkénti termeléssel. Á száz hektár mezőgazdasági területre jutó tejértékesítésben első helyen a tiszakécskei Űj Élet Termelőszövetkezet végzett, 119 971 liter tej leadásával. Az előző évhez viszonyított árutej­termelés növelésében a madarast Béke Termelőszövetkezet nyerte el az első díjat. Amíg 1977-ben 1 millió 131 ezer liter, addig ta­valy 1 millió 499 600 liter tejet értékesített. Mindezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az országos tejtermelési versenyben is értek ugyanakkor nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a szőlő-, gyümölcstermés betakarításában, valamint a víziszárnyasok gondo­zásában is. Terbe Dezső beszédében többek között azt a jó munkahelyi lég­kört hangsúlyozta, amely szinte a megalakulásától kezdve fenn­áll a Kossuth Tsz-ben. Az egye­temet, főiskolát végzett szakem­berek, valamint a kertészeti, ál­lattenyésztési és ipari üzemi dol­gozók között dicséretes munka­társi kapcsolat és szövetkezeti tu­lajdonosi közös felelősségérzet el helyezést a mezőgazdasági nagyüzemek, erről régebben ad­tunk már tudósítást. Az ő ered­ményeik jobbak, mint a megyei első helyezetteké. Ezek most a megyei rangsorolásban nem sze­repelnek. A kistermelők versenyében Banász Péter mátételki lakos bi­zonyult elsőnek, aki tíz tehén után 45 078 liter árutejet értéke­sített. A második helyre Sípos Mihály izsáki lakos került, 8 te­hén után 35 199 liter tejjel. Az egy tehén után legtöbb árutejet értékesítő kistermelők közül Dudog János kiskunfélegy­házi tenyésztő lett az első, aki tehenenként 6247 liter tejet érté­kesített. A második helyezett if­jú Kopasz Ferenc pálmonostorai lakos, aki egy tehén után 5689 li­ter tgjet adott el. Az eredményhirdetést köve­tően — az alkalomhoz illően — a tejipari vállalat tejtermék-bemu­tatót és kóstolót tartott. K. S. alakult ki. A termelőszövetkezet tagjai nemcsak munkahelyükön teljesítik kötelességüket, hanem Lajosmizse gazdasági, társadalmi és kulturális előrehaladásáért is készek az áldozatra. Ehhez a munkához és a további együttműködéshez kívánt ,újabb sikereket a megyei pártbizottság titkára, majd átadta a MÉM és a TOT által adományozott Kiváló Szövetkezet kitüntetést. Az ün­nepségen megjutalmazták azokat, akik a közösség érdekében leg­eredményesebben fáradoztak. K. A. Vendéglő Dunaegyházán • A Solt—Harta és Vidéke ÁFÉSZ kisvendéglőt épít Dunaegyházán. Május elején kezdték alapozni m előre gyártott elemekből készülő épületet és júliusban már nyit a vendéglő. Naponta ötven fő részé­re főznek majd, ezzel segítik meg­oldani a közétkeztetést a faluban. A világpiac fóruma mm Az általános, mindent meg­mutatni akaró, s talán éppen ezért a szakemberek számára gyakran csak keveset mondó áruseregszemlék időszaka le­járt. Míg a világon évente 2—3 ezer nemzetközi vásárt rendeznek, a szakkiállítások száma több tízezerre tehető. A vásárokon, kiállításokon való részvétel ma már hozzá­tartozik a vállalatok piaci munkájához. Ügy is fogal­mazhatnánk:, a vásár olyan információs fórum, amely a távlati. együttműködést, a hol­nap üzletkötéseit segíti elő. A gazdasági kapcsolatokon túl­menően azonban arra is mód nyílik, hogy egy-egy vállalat — s rajta keresztül a népgaz­daság — átnyújtsa névjegyét a világnak, „megmutatkozzék” és megméressék más nemze­tek produktumai előtt. A leg­több vállalatnál tisztában is vannak azzal, hogy a termé­kek bemutatása fontos és ha­tásos eszköze eredményeink szemléltetésének, annak, hogy mennyit léptek előre az előző seregszemle óta, hol tartanak a népgazdaság célkitűzéseiből rájuk háruló feladatok meg­oldásában. A vásárokon mind a külkereskedők, mind a gyár­tók megfelelő tapasztalatokat szerezhetnek termékeik vár­ható keresletére vonatkozóan. Némi leegyszerűsítéssel a vá­sárt a világpiac fórumának is nevezhetjük — itt találkoznak az áruk és előállítóik, s az összehasonlítások révén nem­csak az egyes termékek mű­szaki-technikai színvonala, de — ez is lényeges szempont — gazdaságossága is lemérhető. A tavaszi BNV a beruházá­si javak — gépek, berendezé­sek — szakkiállítása, s célja elsősorban az, hogy a szakem­bereknek, üzletembereknek teremtsen alkalmat a kapcso­latok szélesítésére, a műszaki, technikai újdonságok megis­merésére. S hogy ez nemcsak elméletben van így, bizonyít­ja, hogy az idei tavaszi vásár­ra az előző évinél mintegy tizenöt százalékkal több szak­mai belépőjegy kelt el elővé­telben. S bár mint minden évben, bizonyára ezúttal is sok érdeklődőt vonz a május 23-án kezdődő tavaszi BNV, a kiállítás sikerét ezúttal sem lehet csupán a látogatók szá­mán mérni. Mint ahogyan az sem lehet az eredményesség kizárólagos fokmérője, hogy hány üzletet, szerződést kötöt­tek a vásár idején. Az idei tavaszi BNV-n 28 ország — köztük hazánk és a KGST-országok — mintegy 1800 kiállítója mutatja be ter­mékeit. A mostani vásár mot­tója — 30 éves a KGST — jelzi, hogy a kiállításon nagy szerepet kap a szakosítás, a kooperáció előnyeinek és konkrét eredményeinek be­mutatása. Néhány éve nem kevés két­kedés fogadta a beruházási javak és fogyasztási cikkek vásárának szétválasztását. Ma már nyilvánvaló, hogy a sza­kosítás bevált, a vállalatok egyre inkább élnek ezzel a lehetőséggel. Mindezek ellené­re sem téveszthetjük szem elől azt, hogy a korszerű ki­állítási formák önmagukban még nem biztosítják a sikert. Nincs az a jól szervezett szak­mai bemutató, amely elleplez­hetné egy termék fogyatékos­ságait. A tavaszi BNV-t a szakem­berek találkozójaként tartják számon. S bár ez valóban így van, igen fontos az is, hogy e bemutatók jelentős helyet foglalnak el műszaki kultú­ránk színvonalának emelésé­ben. ESMHR9 CSÖKKENT A CSECSEMŐHALÁLOZÁS BÁCS-KISKUNBAN Anya- és gyermekvédelmi tanácskozás Megyei anya- és gyermekvédelmi tanácskozást tartottak tegnap Kecskeméten szülész-nőgyógyászok, gyermekszakor­vosok és védőnők részvételével. Dr. Gubacsi László megyei főorvos bevezető szavai után dr. Nagy Tamás, Bács-Kiskun szülész-nőgyógyász szakfőorvosa a tavalyi orvosi ellátást, a terhesgondozási feladatok végrehajtását értékelte. Dr. Tóth György megyei gyermekgyógyász szakfőorvos az 1978. évi csecsemőhalálozásokról, a további feladatokról, dr. Bitó Ist­ván osztályvezető sebész főorvos pedig a Baján és környékén az elmúlt három évben történt gyermekbalesetekről tartott előadást; majd hozzászólások hangzottak el. Dr. Nagy Tamás a többi között elmondta, hogy bár csak néhány- nyal nőtt a szülészeti osztályokon az ágyak száma, a korábbi zsú­foltság csökkent. Tavaly 8639 él- veszületés történt Bács-Kiskun- ban, a csecsemők közül 844 volt koraszülött. Ennek azonban nem első helyen említendő oka az anya szociális környezete, mivel első­sorban a 16 év alatti és a 35 év feletti nőknél fordult elő. Jellem­ző a genetikai problémából adó­dó koraszülés is; ezt, ha a szülők felkeresik a genetikai tanácsadót, a következő terhességnél kiküszö­bölhetik. Viszonylag kevés nőt — az összes terhesek 29 százalékát — gondozzák veszélyeztetettként. Nem ártaná — a 'születendő gyermek egészsége érdekében — azokat az először szülő, rubeolá­ban még nem betegedett óvónő­ket, tanárnőket stb. is ide sorol­ni. akik foglalkozásuk jellegéből fakadóan nagyobb valószínűség­gel fertőződnek meg. Szó esett a művi vetélések szá­mának alakulásáról is. Az összes születésekre 1977-ben 45, tavaly pedig 49 százalék művi vetélés jutott. Baja járásban 69,6-ról 70,2 százalékra nőtt az arány, Kiskun­félegyházán és a hozzá tartozó községben 59,7-ről 61,7 százalék­ra. Azaz: van még teendő a kor­szerű fogamzásgátló, családterve­ző módszerek ismertetéséért. Dr. Tóth György arról számolt be, hogy a 8639 élve született cse­csemő közül egyéves koráig 182 halt meg; a csecsemőhalálozási arány tehát 25,1 ezrelék, kevesebb mint 1977-ben. A városokban ke­vesebb csecsemő halt meg, mint a járásokban. A csecsemőhalálo­zások döntő oka a gyengeség. Közismert, hogy a legjobb étel a csecsemő számára az anyatej. Nos, 4 hónapos koráig az összes csecsemők 35,5 százaléka, kapott anyatejet. Egyéves koráig a me­gye picinyeinek 12,2 százaléka szopott. Nyilvánvalóvá vált — hangsúlyozta dr. Tóth György —, hegy a szoptatás előnyeire, egész­séges voltára már iskolás korban fel kell hívni a leendő anyák fi­gyelmét, azaz folyamatos neve­lés szükséges, örvendetes min­denesetre, hogy javult az anyate­jes ellátás. Néhány nem e témával össze­függő kérdést is boncolgatott a főorvos. Bejelentette, hogy a gyermekszakorvosok, a védőnők bevonásával — a nemzetközi gyermekév tiszteletére — meg­kezdik az általános iskolás diákok rendszeres szűrővizsgálatát. En­nek segítésére fölhívta az oktatá­si intézmények igazgatóinak fi­gyelmét. B. J. A tejtermelési verseny eredményhirdetése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents