Petőfi Népe, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-19 / 115. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! •o.'o : ■— PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKVN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 115. szám Ára: 1,20 forint 1979. május 19. szombat Az áruellátás a SZOT napirendjén A lakosság áruellátásának helyzetét vizsgálta pénteki ülésén a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter kifejtette, hogy a lakosság idei áruellátása a tavalyihoz hasonló szintű lesz. Az év első négy hónapjában folyóárakon számítva 7,7 százalékkal nőtt az élelmiszerek forgalma, több mint 10 százalékkal a vendéglátásé. Ruházati cikkekre 6,8, egyéb iparcikkekre 8,5 százalékkal fordított többet a lakosság, mint a múlt év azonos időszakában. A miniszter kitért az aprócikkek bosszantó hiányára. A gazdaságtalan termelés visszaszorítása olykor olyan következményekkel jár, hogy megszüntetik egy-egy termék előállítását. Az ily módon keletkező átmeneti hiány pótlására a kereskedelem immár rendszeresen rendez úgynevezett hiánycikk-kiállítások40b Tavaly tíz ilyen kiállítás eredményeként 450 millió forint értélcu áru gyártását vállalták, illetve ennyit szállítottak a helyi ipari vállalatok, szövetkezetek a kereskedelemnek. Ezt a módszert folytatják. (MTI) A KÁDER- ÉS SZEMÉLYZETI MUNKA A VEZETÉS FONTOS RÉSZE Termelőszövetkezeti küldöttközgyűlés Baján A Bácskai és a Duna mellék! Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége tegnap tartotta Baján első félévi küldöttközgyűlését. Az MSZMP 5. körzeti székházában tartott eseményen jelen voltak: Terhe Rezső, a megyei pártbizottság titkára, dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese, a szövetség körzetéhez tartozó párt- és állami vezetők. Részt vett a küldöttközgyűlésen dr. Cimbalmos Béla, a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára. A területi szövetség körzetéhez tartozó 58 mezőgazdasági, egy halászati szövetkezet és négy szövetkezeti közös vállalat küldötteit dr. Berta Jenő, a szövetség elnöke köszöntötte. A küldöttközgyűlésen elsőnek a termelőszövetkezetek és társulások káder-, valamint személyzeti munkájáról, a szakemberellátás helyzetéről szóló jelentést vitatták meg, egyúttal meghatározták az időszerű tennivalókat. Több központi és megyei határozat foglalkozik a szövetkezeti mozgalom ezzel kapcsolatos feladataival. A határozatokat és a végrehajtást szabályozó tennivalókat a szövetkezeti tagok és vezetők egyetértéssel fogadták, munkájuk során figyelembe vették. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a káder- és a személyzeti munka az üzemek többségében a vezetői tevékenység szerves részévé' vált, tartalmában és módszereiben fejlődött. Ennek is köszönhető, hogy a közös gazdaságok és társulások többségében a követelményeknek megfelelő,' jó felkészültségű és szilárd vezetés alakult ki. A termelőszövetkezeti elnökök és főmezőgazdászok több mint 50 százaléka, a főkönyvelők csaknem hetven százaléka egy évtizede tölti be munkakörét. A vezetésben elért fejlődés is hozzájárult ahhoz, hogy a körzet közös gazdaságai általában eredményesen teljesítették tervfeladataikat. A termelési érték 1976— 1978. között évi átlagban 5,4, az árbevétel csaknem 11, a szövetkezeti bruttó jövedelem pedig 10 százalékkal nőtt. Az egy főre jutó termelési érték 6,7 százalékkal emelkedett. Egészében fejlődött a termelés, a tagok anyagi, szociális és kulturális ellátása, megszilárdult a szövetkezeti önkormány? zat. Mindezek hatásaként tovább erősödtek a közös gazdaságokban a szocialista vonások. Gazdálkodási eredményei alapján egy-egy évben 10—12 üzem kapta meg a Kiváló Szövetkezet, illetve a Kiváló Szövetkezeti Társulás címet. Általánossá vált a szocialista munkaverseny és .brigádmozgalom. Tavaly már 705 brigád csaknem 12 350 tagja — az aktív dolgozók több mint 50 százaléka — vett részt a Versenyben. A felkészültség, a vezetői készség színvonala az utóbbi évelfben tovább javult. Erősödtek a demokratikus vezetési formák, módszerek. Az elnökök, a társulások igazgatói munkatársaik véleményét kikérve készítik elő a döntéseket. A termelés első számú vezetőinél az elmúlt évek során felkészültségben, korösszetételben és az üzemi tapasztalatokban egyaránt az átlagot meghaladó fejlődés, változás történt. Gond viszont, hogy a közös gazdaságok pénzügyi, számviteli irányításában dolgozók összetétele, felkészültsége az elmúlt években csak mérsékelten javult, és több helyen elmarad a követelményektől. Általános tapasztalat az is, hogy a közös gazdaságokban egyes magasabb vezetői munkakört betöltők a növekvő követelményekre, a változó közgazdasági feltételekre a kívántnál lassabban reagálnak, késnek a belső üzemi intézkedések kezdeményezésében. Pedig helyenként sok a tartalék, a gazdaságosabb termelést elősegítő üzem- és munkaszervezési módszerek átvételével gyorsabban lehetne előrejutni. Viszonylag kevés a vezető munkakörben dolgozó nők aránya, nem éri el a 15 százalékot sem, annak ellenére, hogy az utóbbi két évben több mint 5 százalékos az emelkedés. A termelőszövetkezetek és társulások dolgozóinak 25 százaléka szakmunkás és 49 százaléka betanított munkás. A szakemberek aránya lényegében azonos a megyei, illetve az országos átlaggal. A felsőfokú képzettséggel rendelkezők egy üzemre jutó átlagos létszáma 11 személy. Egy felsőfokú végzettségű szakemberre ju? tó földterület 360 hektár, ami alar csonyabb az országos átlagnál. Az átlagok azonban jelentékeny különbségeket takarnak. Például a vaskúti Bácska Termelőszövetkezetben 33, a szeremlei Dunagyön- gye, a solti Kossuth 2, a garai Vörös Csillag Tsz-ben három felsőfokú végzettségű szakember van. A jelenlegi helyzet egyúttal meghatározza a feladatokat is. A közös gazdaságok, valamint a_vál- lalatok rendelkeznek káderutánpótlási tervekkel, ezek végrehajtására kell törekedni. A területi szövetség sok segítséget ad ebben a témában a közös gazdaságoknak. Folyamatosan szolgáltatnak információt, megszervezik a vezetői véleménycseréket, az illetékes állami szervekkel, társszövetségekkel közösen különböző tanfolyamokat, továbbképzéseket rendeznek. A káder- és személyzeti munkáról szóló vitában számos hasznos javaslat hangzott el. Elfogadták az ezzel kapcsolatos határozatot. is. A területi szövetség küldöttközgyűlése megvitatta a szövetkezetek és társulások belső ellenőrzésének helyzetét, valamint a szö- vetség_ ellenőrző bizottságának munkáját is, K. S. Szovjet előadók a megyében Kétnapos Bács-Kiskun megyei látogatásra érkezett tegnap délelőtt Kecskemétre a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának két előadója: Pjotr Joszipovics Szimus, az SZKP KB Propaganda Osztályának lektora és Vlagyimir Dimitrijevics Gribov, az SZKP moszkvai megyei bizottság mellett működő lektori csoport vezetője, akik az MSZMP Központi Bizottságának meghívására tartózkodnak hazánkban. A szovjet vendégeket az MSZMP megyei székházában Katanics Sándor, a megyei párt- bizottság titkára fogadta, és tájékoztatta őket Bács-Kiskun társadalmi és politikai helyzetéről, múltjáról és fejlődéséről. Ezt követően előadásokra került sor. Az MSZMP Oktatási Igazgatósága hallgatói, illetve meghívott pártpropagandisták számára P. J. Szimus „A kommunista nevelés aktuális kérdései” címmel tartott referátumot, a Megyei Művelődési Központ klubtermében pedig V. D. Gribov tájékoztatta a megjelent mező- gazdasági szakembereket az SZKP agrárpolitikájáról. A késő délutáni órákban a vendégek felkeresték a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetet, ahol megismerkedtek a gazdaság tevékeny• Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára, a megye életéről tájékoztatta a szovjet vendégeket. (Tóth Sándor felvétele) ségével, illetve a gabonatermelés helyi módszereivel, majd városnézésen vettek részt. A szovjet előadók ma Bajára látogatnak. Felkeresik a városi pártbizottságot, előadást tartanak. a szakszervezetek szakmaközi bizottsága művelődési házában, illetve a mezőgazdasági kombinátnál, majd visszaindulásuk előtt megtekintik a város nevezetességeit. Befejeződött a XIV. Bács-Kiskun megyei műszaki hónap • Dr. Treten Ferenc munkaügyi miniszter előadását tartja. (Tóth Sándor felvételei) • A műszaki hónap zárórendezvényének résztvevői. Tegnap Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házának kongresszusi termében, dr. Treton Ferenc munkaügyi miniszternek: „A vezetés feladatai a gazdasági munka színvonalának emelésében” címmel tartott előadásával ért véget a XIV. Bács-Kiskun megyei műszaki hónap. A zárórendezvényen ott volt Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára, Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese, dr. Kőrös Gáspár, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára. A népes hallgatóságot Szendrey Sándor, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezetének elnöke üdvözölte, majd átadta a szót a miniszternek. Dr. Treton Ferenc a többi között hangsúlyozta, hogy a vezetés színvonala alapvetően befolyásolja a termelés hatékonyságát. Ezért' szükséges a vezetőknek saját munkájukkal szemben is nap mint nap magasabb követelményeket támasztani. Amikor vezetőkről beszélünk, sohasem csupán a magas beosztásúakat értjük ez alatt, hanem az egész vezetési láncolatot. Ahhoz, hogy az irányítók megfelelő intézkedéseket tehessenek a munka megjavítására, annak előfeltétele, hogy sokoldalúan ismerjék az üzemi, intézményi kollektívát. Sokat beszélnek mostanában arról — mondotta a továbbiakban a miniszter —, hogy a vezetést befolyásolja a változó gazdasági közeg és környezet. Téves nézet ez, hiszen hosszú távú népgazdasági tervek végrehajtásán dolgozunk. Hosszabb idő óta pedig már a termelés minőségi mutatóinak javításán is fáradozunk. Az V. ötéves terv alapvető célkitűzése a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása. Ezen múlik további előrehaladásunk, a lakosság életszínvonalának emelése, s ez sem új dolog. A gazdasági életben még egy ötéves terven belül is kerülhetnek előtérbe bizonyos megfontolások. Ezek azonban az alapvető célkitűzéseken nem változtatnak. Természetesen fontos, hogy azokhoz a vezetői döntések — felsőbb utasítás nélkül — rugalmasan alkalmazkodjanak. Mégpedig gyorsan, mert a lassú döntés mindig csak rossz döntés lehet — hangoztatta az előadó. A közvéleményt most élénken foglalkoztatja az a tény, hogy_ a népgazdaság átlagos fejlődési üteme lelassult. Ezt a kérdést sem lehet mereven felfogni. Vannak gazdasági ágazatok, amelyek átlagos fejlődési üteme valóban lassult, ugyanakkor vannak olyanok is, amelyeknél felgyorsul a fejlődés. Ez elsősorban azokon a területeken következik be, ahol a minőséget és a hatékonyságot megfelelően lehet javítani. A mi? niszter végül a termelés jó megszervezésére, a takarékosság fontosságára, az idővel, és nem utolsósorban a munkaerővel való jobb gazdálkodásra hívta fel a figyelmet. Dr. Treton Ferenc előadása után Szendrey Sándor értékelte a műszaki hónap eredményeit. Meg? állapította, hogy a megye húsz tudományos egyesülete 83 előadást, ezen kívül kiállításokat, tanulmányútokat szervezett. A rendezvénysorozat, amelynek ^rpottója a termelés és termékszerkezet-korszerűsítés volt, hasznosan szolgálja majd a megye gazdasági életének további fejlődését. N. O. HARMADIK A HUSZONHÁROMBÓL Ötvenmillió kilométer egy év alatt Ennyit futott az elmúlt esztendőben a Volán 9-es Vállalatának ezer gépjárműve. Ezzel a teljesítménnyel 1250-szer lehetne megkerülni a Földét az Egyenlítő mentén. A Volán Tröszt 23 vállalatánál mindén évben értékelik a forgalombiztonsági tevékenységet. Ezt a munkát a megyei vállalatoknál a forgalombiztonsági tanács irányítja, szervezi, ellenőrzi és az év végén a teljesítményeket ösz- szegézi. A megyei Volán Vállalat az elmúlt esztendőben kiemelkedő eredményt ért el a tröszt egységei közti balesetelhárítási, -megelőzési versenyben. A vállalat gépjárművezetői által okozott balesetek abszolút száma is csökkent, de a megnövekedett kilométer-mennyiséghez viszonyítva még kedvezőbb képet mutat a statisztika. ' A Volán 9-es számú Vállalat forgalombiztonsági tanácsának tegnapi, kibővített ülésén Sohaj- da József igazgató beszámolt az elmúlt évi tevékenységről, majd Martis Béla, a tröszt forgalom- biztonsági osztályának vezetője átadta a 23 vállalat versenyében harmadik helyet szerző Bács- Kiskun megyei kollektívának az oklevelet. Ezt követően a biztonságos, balesetmentes közlekedés érdekében végzett eredményes munkájukért Sorbélyi Pál, Ranga Imre, Szendrődi József tehergépkocsivezetők, Kelemen József autóbuszvezető, valamint Tokodi Pál és dr. Rónai Miklós Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott, hat személynek dicsérő oklevelet adtak át, száztizenöten pénzjutalomban részesültek. V. T. Van egy szavunk, amtérföld- kö, amelyet gyakran használunk egy-egy új létesítmény, szerződés, határozat vagy éppen tanácskozás jellemzésére. Nos, a ma összeülő országos KISZ-értekezlet nem mérföldkő az ifjúsági szövetség életében. S ha belegondolunk, örvendetes, sőt, büszkeségre okot adó tény, hogy nem az. „Az elmúlt időszak munkájának tapasztalatai igazolták a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusán hozott határozatok helyességét, ezért az irányvonal módosítására nincs szükség” — ez az álláspontja a KISZ Központi Bizottságának. Miért van akkor mégis szükség, hogy a központi testületek, a megyei KISZ-bizottságok tagjai kétnapos tanácskozást tartsanak? Azért, mert időszerű, hogy megvonják a IX. kongresszus határozatai végrehajtásának mérlegét, pontosan meghatározzák a hátralevő feladatokat. Nem kevés felelősséggel járó munka ez! Ami Bács-Kiskun megyét illeti, eredményesnek minősíthető a KlSZ-szervezeteknek a gazdasági építőmunkában vállalt aktív, kezdeményező részvétele. Az ipari munkahelyeken dolgozó harmincezer 'és a mezőgazdaságban tevékenykedő 20 ezer fiatal tettrekészsége nagy erő az egész megye társadalma számára. A megye szocialista brigádjaiban csaknem negyedszázezer fiatal dolgozik, közülük 17 ezren szocialista címet elnyert közösségek tagjai. Fémjelzi munkálkodásukat — például — a kecskeméti KISZ-óvoda felépítése, az új megyei kórház építése fölött vállalt védnökség. A kongresszus óta több mint száz új ifjúsági brigád alakult, és másfélszeresére nőtt a fiatal újítók száma. Népszerűek a termelést segítő mozgalmak: az Alkotó Ifjúság, a Ki minek mestere: ugyanakkor ezek további fejlesztésével még hatékonyabban vehetik ki részüket a fiatalok a népgazdasági tervek végrehajtásából. A tapasztalatok szerint a közép- és felsőfokú tanintézetek ifjúsági szervezetei egyre többet tesznek a tanulás presztízsének növeléséért: a diákok nagy többsége megfelelő am- bícióval készül választott pályájára. örvendetes, hogy a tanulmányi versenymozgalom egyik meghirdetöje-megalapo- zója, a kecskeméti 623. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet jó munkája eredményeként az idén másodszor is elnyerte a KISZ KB vörös vándorzász- lajá. A gyári, üzemi K1SZ- szervezetek erősítették kapcsolatukat az iskolákkal, ám a kezdő szakmunkások beilleszkedése még korántsem mindenütt zökkenőmentes — a gond megoldása a jövő feladatai közé tartozik. Jól sikerült politikai jellegű tömegrendezvényekről adhat számot a megye fiatalsága. A falun élő fiatalok találkozói, az orgoványi emlékmenet, a szelidi-tavi, a tőserdei találkozó, az ifjúmunkás és szakmunkástanuló napok mind-mind eredményesek voltak; lehetőséget teremtettek arra, hogy a fiatalok szakmai tapasztalatokat cseréljenek egymással, illetve tájékozódhassanak bel- és külpolitikai kérdésekről, a gazdasági eredményekről, lakóhelyük terveiről. Jól sikerültek a művelt ifjúságért rendezett akciók; s hogy az idén országos mozgalommá terebélyesedett a Könyv és ifjúság akció, abban az úttörő Bács-Kiskunnak óriási szerepe volt. A politikai képzés is fejlődött, s jelenleg a KISZ-tagság több mint négyötöde vesz benne részt. A kongresszus óta Bács- Kiskun megyében ötezerrel nőtt a KISZ-tagok száma, s ma már meghaladja a harmincezret. Maga ez a tény is jelzi a fentebb idézett központi bizottsági állásfoglalást: a határozatokat igazolta az idő. Sok mindent mérlegre tesznek ma és holnap az ország ifjúkommunistáit képviselő küldöttek a parlamenti tanácskozáson; eredmények, gondok, tervek, lehetőségek kerülnek a mérleg serpenyőjébe. Az azonban mérleg nélkül is világos, hogy a megkezdett úton kell — talán nagyobb, gyorsabb léptekkel — előre lépni. B. JL l
