Petőfi Népe, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-18 / 114. szám
♦ 1979. május 18. • PETŐFI NÉPE • S Felkészült a konzervipar Beszélgetés Mihalusz Ferenccel, a Konzervipari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatójával Tartósítóiparunk olyan mennyiségű árut képes előállítani, hogy a hazai ellátáson felül termékeiből bőségesen szállíthat külföldi piacok* ra is. Termelésének több mint 70 százalékát külföldön értékesíti. A tartósítóipar fejlődésére jellemző, hogy a konzervgyárak termelése 1960-ban 118 ezer tonna, öt évre rá, 288 ezer tonna volt, tavaly pedig, már nem kevesebb, mint 680 ezer tonna főzelék- és gyümölcskonzerv hagyta el a gyárak kapuját. Az idei terv szerint a tavalyihoz mérten 10,6 százalékkal kell növelni a konzervipar termelését. Hogyan készültek fel a minden eddiginél nagyobb feladatra? Erről beszélgettünk Mihalusz Ferenccel, a Konzervipari Vállalatok Trösztje vezérigazgaViz alatti régészet tójával. A termelési kedv változatlan A legutóbbi három esztendőben rendkívül hullámzó volt a konzervipar nyersanyagellátása. 1976-ban a tervezettnél kevesebb, 1977-ben több, tavaly pedig ismét kevesebb zöldséget és gyümölcsöt vásárolhatott fel a tartósítóipar. Mire számítanak az idén? — Az idei szerződéskötések tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a tavalyi gyengébb termés nem befolyásolta a termelési kedvet — kezdte a beszélgetést Mihalusz Ferenc. — Gyáraink a nagyüzemi gazdaságokkal a szerződéses tárgyalások idején értékelték a múlt év tapasztalatait. Megállapították: abban, hogy a tervezettnél jóval kevesebb uborkát, zöldpaprikát, paradicsomot stb. dolgozhattak fel a gyárak, főként a rendkívüli időjárás játszott közre. A szerződések eredménye jelzi, hogy a gazdaságokban az idén is megvan a készség a konzervgyárakkal való együttműködésre. Idei terveink szerint ugyanis zöldségfélékből 790 ezer tonnára, gyümölcsökből pedig 190 ezer tonnára számítottunk. Kedvezőnek tekinthető, hogy a mezőgazdasági üzemek ennél lényegesen nagyobb nyersanyag-mennyiség értékesítésére kötöttek szerződést. Zöldségből mintegy 850 ezer, gyümölcsből pedig 220 ezer tonna termelésére vállalkoztak. A vevőkhöz kell igazodni — Alapvető népgazdasági érdek, hogy a belső ellátás mellett a konzervipar minél többet, és legfőképpen pedig jó áron exportáljon. Ehhez azonban nem elég csak a termelés növelése. Miként lehet elérni, hogy a piaci igényekhez igazodjon a nyersanyag- termelés? — Való igaz, hogy a piacot nem lehet csak a termékek mennyiségi növelésével megtartani és bővíteni. Ahhoz, hogy termékeink piacra találjanak, és jó áron értékesíthessük, legfontosabb a jó minőség. Ez elsőrendű követelmény az élelmiszereknél, ahol a nr lőség fogalmába mindenkor '■értendő az áru mikrobiológiai tisztasága, a kialakult fogyasztói szokásoknak megfelelő külleme, és nemcsak a termék íze, hanem a csomagolása is meg kell, hogy feleljen a vásárlók igényeinek. Mindezen túl az is szükséges a piacaink bővítéséhez, hogy pontosan ismerjük: a vevő mit akar vásárolni. Tehát megfelelő piaci információk alapján kell a termékszerkezetünket kialakítani. Ehhez viszont nem választhatunk más utat, mint a tudatos, előrelátó termeltetést. Olyan nyers- anyagelőállítást, tehát olyan zöldség- és gyümölcsfajták termeltetését és feldolgozását, amely lehetővé teszi a piaci keresletnek megfelelő tartósítóipari termék- szerkezet kialakítását. Tapasztalataink szerint változatlanul kelendőek a nemzetközi piacokon a főzelékkonzervek, a paradicsomkészítmények, a savanyúságok — csemegeuborka korlátlanul eladható —, a fűszerpaprika, az almasűrítmény, főként a bogyós és a csonthéjas alapanyagú befőttek. Csökken viszont a kereslet a vöröshagyma, a gyö- kérzöldség-szárítmányok, a káposztafélék és a nem kellő ösz- szetételű, vegyes befőttek iránt. A piac alakulásának változása arra kötelez bennünket, hogy időben jelezzük a nyersanyagtermelő gazdaságoknak a kereslet-kínálat alakulását. Ez azért is fontos, mert így a mezőgazdasági üzemek fejlesztési elképzeléseiket a piaci igényekhez igazíthatják. Hiszen a nagyértékű gépek, berendezések, előfeldolgozó gépsorok, több száz hektáron gyümölcstelepítések beruházási döntéseinél alapvetőnek kell lennie az értékelési biztonság megteremtésének mégpedig hosszú távú szerződéseken alapuló együttműködéssel. Mindenesetre az idei szerződés- kötések során már jobban sikerült az érdekeket egyeztetni, s a piaci követelményekhez igazítani a termelési szerkezetet. Ezt jelzi, hogy a kelendő cikkek nagy többségéből a nyersanyagellátás biztosítottnak látszik. Zöldborsóból, zöldpaprikából, paradicsomból, zöldbabból, uborkából a tervezettnél nagyobb mennyiség termelésére vállalkoztak a gazdaságok. Gyümölcsből is kedvezőnek látszik a szerződés szerinti nyersanyagellátás. Almából, körtéből, őszibarack- és sárgabarackból a tervezettnél nagyobb mennyiség átvételére szerződtünk, viszont sajnos, meggyből, málnából, szamócából a tervezettnél kisebb mennyiségre számíthatunk. Jó kapcsolatokra törekszünk — A gazdaságos magas színvonalú feldolgozás, a jó minőségű késztermék előállításának alapfeltétele a jó kapcsolat a nyersanyagtermelők és a feldolgozók között. Mit tesznek a gyárak ennek érdekében? — Az idei. terveink feszítettek, de nem megoldhatatlanok. Különösen az exportban kell előbbrelépnünk ez azonban nem jelenti azt, hogy a hazai ellátást elhanyagolhatnánk. Ezt jelzi, hogy az idén, a tavalyinál belföldre 13,2 százalékkal több árut kell szállítanunk. A rubelelszámolású exportmunkát 5,4 százalékkal, a dollárelszámolású exportunkat pedig 15,4 százalékkal kell növelnünk. Érthető, hogy ezt a nagy feladatot csak a mezőgazdasági üzemekkel szorosan együttműködve leszünk képesek megoldani. Akkor sikerül jó partneri viszonyt kialakítanunk, ha a mezőgazda- sági termelők megtalálják a számításukat azoknak a nyersanyagoknak az előállításánál, melyeket nekünk termelnek. Ezért nagyon fontos, hogy a megfelelő árat fizessük a konzerviparnak termelt termékekért. Véleményünk szerint az ár mellett azonban arra is szükség van, hogy az alaptermelőinknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtsunk. Arra törekszünk, hogy a mezőgazdasági üzemek vetőmag-, műtrágya-, növényvédőszer- és gépellátását mindig figyelemmel kísérjük, és ha szükséges, ezek beszerzésében segítségeit nyújtsunk. A paradicsom, uborka, zöldpaprika, a fűszerpaprika, a zöldbab, a vöröshagyma esetében növényvédelmi hozzájárulást is fizetünk. A kertészeti termékek termelésének fejlesztését szaktanácscsal is támogatjuk. E célból az egyetemekkel és a kutatóintézetekkel, hosszú távú szerződést kötöttünk, hogy nyújtsanak szaktanácsot az üzefmeknek például a fólia alatti termeléshez, a zöldpaprika-termesztéshez, a paradicsom növényvédelméhez stb. Igyekszünk a zöldségtermesztés műszaki fejlesztéséhez is hozzájárulni. ' A konzerviparral szerződött nagyüzemekben tavaly például már 482 borsócséplőgép és kombájn, 167 zöldbabbetakarító- gép dolgozott. A paradicsomtermelő nagyüzemek 105 • felszedőgépet és 50 előfeldolgozó gépsort üzemeltettek. Sok gazdaságban megtalálható már a gyökérzöldség- és a vöröshagymabetakari- tó-gép is. Néhol kísérleteznek az uborka és a zöldpaprika egyme- netes gépi vetésének megoldásával. Mindez jelzi, hogy kellő együttműködéssel előbbre lehet lépni a kertészeti kultúrák gépesítésében. Még egy-két hét, és elérkezik a zöldborsó-betakarítás ideje. Nem kevesebb, mint 80 ezer tonna zöldborsó átvételéről és feldolgozásáról van szó. S ezzel megkezdődik az idei konzervgyártási szezon. Iparunk 26 ezer dolgozója együtt a mezőgazdasági termelőkkel, felkészült rá, hogy az idén még több és jobb konzervet szállíthassunk a hazai és a külföldi piacokra — mondta befejezésül Mihalusz Ferenc. Cs. F. MEZŐGAZDASÁGI MUNKAER ŐMÉRLEG Mérséklődött az elvándorlás A mezőgazdaságban alapjában a határozott stabilizálódás jelei mutatkoznak a foglalkoztatottak számának, alakulásánál. Elsősorban az állami gazdaságokban mérséklődött a munkaerő elvándorlása; a létszám tavaly mindössze 0,5 százalékkal csökkent. A tsz- ekben a korábbi években kimutatott 25—30 ezres létszámvisszaesés szintén mérséklődött. 1978- ban az összesítések szerint 10—15 ezer dolgozó hagyta csak el a közös gazdaságokat — mindez a MÉM-ben készült összesítésből derül ki. Az állami gazdaságokban különösen figyelemre méltó, hogy a, fizikai foglalkozásúak létszámában jelentős változás nem történt. Az emberek ragaszkodnak munkahelyükhöz. Ellenben az alkalmi munkavállalók manapság már nehezebben kötelezik el magukat, akárcsak rövidebb időszakra is. A korábbi intézkedések nyomán a nem fizikai létszám is állandósult. Az összes foglalkoztatottaknak mindössze 13 százaléka tartpzik ebbe a kategóriába, ami lényegesen kedvezőbb arány, mint a népgazdaság más ágazataiban. örvendetes, hogy a fizikai létszámon belül nő a magasabb szakképzettségüek aránya. Tavaly az összes dolgozók számának harmadát tették ki a szakmunkások. A termelőszövetkezetekben főleg azzal magyarázható a létszámnak a korábbihoz képest kisebb arányú csökkenése, hogy a gazdaságokban jó ütemben fejlődik a termékfeldolgozás és értékesítési tevékenység, ami állandó munkaalkalmat biztosít. A dolgozói létszám 90 százaléka egyébként tartósan foglalkoztatott aktív korú tag és alkalmazott. Az összes foglalkoztatott közül 76 ezer dolgozik szellemi munkakörben, közülük 16 ezernek van felsőfokú, 30 ezernek pedig középfokú végzettsége. A szakember-ellátottság országos átlagban megfelelő, mivel egy-egy tsz-re tíz felsőfokú és 20 középfokú végzettséggel rendelkező szakember jut. Valójában azonban nem ilyen jó az arány. A városokhoz közel eső, jól felszerelt nagyüzemekben lényegesen nagyobb számú egyetemet, főiskolát végzett szakember dolgozik, míg a kedvezőtlen adottságú tsz-ek ellátottsága rosszabb. Gyakran csak egy-két mérnök tevékenykedik egy-egy rosszabbul fizető üzemben. (MTI) A pedagógusok közművelő munkája Még néhány éve a falvak, városok kulturális életében a hivatásos közművelők mellett szinte csak a pedagógusok működtek közre, ma már mind szélesebb körben kapcsolódnak be ebbe a munkába az értelmiség más rétegei is — állapítja meg az a beszámoló, amelyet tegnap vitatott meg a Pedagógusok Szakszervezetének központi vezetősége. A szakszervezet kulturális nevelő munkájának helyzetét, tartalmának továbbfejlesztési lehetőségeit elemezve a beszámoló rámutat arra: a kedvező változás nem csökkenti a pedagógusok szerepét, közművelő munkájuk jelentőségét. (MTI) A jelenkori régészet modern módszereket és eszközöket használ a víz alatti kutatásokban. A víz alatti televízió használatával sok vízbe elsüllyedt tárgyat találtak már meg. Sokat segít a szo- nár nevű berendezés is, amely az ultrahang visszaverődésén alapszik. Természetesen a víz alatti sztereo fényképező berendezés is nélkülözhetetlen a kutatáshoz. Könnyűbúvárok is régóta dolgoznak már a régészet szolgálatában. A víz alatti „ásatási7’ ma már nagy teljesítményű iszapelszívó berendezés is végzi, amely rögzített sínen halad, és négyzetről négyzetre halad a kiásandó objektumon, például egy elsüllyedt hajón. Irányítását természetesen a könnyűbúvár végzi, akinek a biztonságáról is többféle módon gondoskodnak újabban. Félgömb alakú, négy lábon álló, telefonnal felszerelt plexikupolát horgonyoznak nehéz súlyokkal a fenékhez. A levegővel töltött kupolfk alatt a búvároknak csak mellmagasságig ér A rádióhullámok hullámhossz- tartománya igen széles: a néhányszor tízkilométeres, igen hosszú hullámoktól a centiméteres—milliméteres mikrohullámokig terjed. E hullámhossztartományon belül, a hosszabb hullámoktól a rövi- debbek felé haladva a rádióhullámok terjedésében igen érdekes változás figyelhető meg: a hosz- szabb hullámok terjedése a hangéhoz, a rövidebbek viselkedése pedig a fényéhez hasonlít. A méteres — ultrarövid — hullámok ez utóbbi tartományrészbe esnek, s már teljesen a fényhez hasonlóan, csak egyenes vonalban terjednek, s ellentétben a közép- és rövidhullámokkal, az ionoszfé- ráról gyakorlatilag nem verődnek vissza. Ezért van az, hogy az URH-adókat csak ott lehet venni, ahol az adó- és a vevőantenna „látják” egymást. Ez jó dolog, mert így az egymástól távol levő. ugyanazon frekvencián dolgozó a víz, tehát kiveheti szájából légzőkészülékének csutoráját és nyugodtan telefonálhat. A fülkében tartalék légzőkészüléket is tárolnak és a búvárnak — ha baj van a légzőkészülékével — csak odáig kell úsznia, hogy segítsen magán. A kizsilipeléshez használt fűtött, kényelmes nyomáscsökkentő kamra ugyancsak újdonság. Ez az unalomtól is megkíméli a régészbúvárokat. A szabályozható légnyomású, gömb alakú fülke belsejében egyszerre négy búvár tartózkodhat. Bár a kamrát telefonnal és olvasnivalóval is ellátták, a felszínre jutás hosszú ideje alatt a búvárok inkább beszélgetnek, vagy sakkoznak. E fölszerelést először egy tizenhárom évszázaddal ezelőtt elsüllyedt bizánci hajó roncsainak a feltárásakor próbálták ki. A ha- jó mintegy 50 tonna terhet szállíthatott és a legutolsó útján körülbelül 900 amfora — kétfülű cserépkorsó — bor volt a rakománya. állomások nem zavarják egymást. A másik előny a rövid antenna. A három méter hullámhosszú, 100 megaherz frekvenciájú adás-vétel biztosításához például elegendő egy 75 centiméteres „bot”-anten- na. Ilyen antennákkal pedig már biztonságosan közlekedni is lehet. A felsorolt előnyök együttvéve igen alkalmassá teszik az ultrarövid hullámsávtartományt adóvevő berendezések működtetésére, ún. rádiótelefon-hálózatok kiépítésére. Ilyen készülékek 30—40 deka súlyú, kis hatótávolságú kivitelben éppúgy készülnek, mint épületekbe, gépkocsikba, repülőgépekbe beépített 50—100 kilogramm súlyú, nagy teljesítményű és hatósugarú változatokban. Ä mentők, rendőrok, tűzoltók tevékenysége ma már szinte elképzelhetetlen ezek nélkül. • Görög váza cserépdarabjait találták meg a régészbúvárok. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Beszélgetés URH-hullámokon Éjszakai ellenőrzés • A szűk mérést bizonyítja Kecskés Gergely fel- • Szeszes ital a kocsmában tartózkodó (iatalkoráak ügyelő Komáromi Ferencnének. előtt. A megyei rendőr-főkapitányság illetékes, fiatalkorúakkal foglalkozó nyomozói, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség szakembereivel közösen, éjszakai ellenőrzést tartottak Kiskunhalason és Jánoshalmán a szórakozóhelyeken. Érre az akcióra meghívták szerkesztőségünket tapasztalatot gyűjteni arról, mikén szegik meg a szórakozóhelyek felszolgálói az előírásokat, hogyan keverednek rossz társaságba a fiatalok. Alkonyodon már, amikor Kiskunhalason a Harangos téri büfébe léptünk be. Az ajtókat egyenruhás rendőrök biztosították, de rendzavarás nem történt, fiatalkorúakat nem szolgáltak ki. Több baj volt azonban a büfé kiszolgálóival. Az ellenőrzéskor RÍüller József tartózkodott a pult mögött, bár nincs a büfénél alkalmazásban. Mondani sem kell, hogy munkaköpeny sem volt rajta. Nem voltak elhelyezve a borkutakon a 'feliratok, a kiszolgált vegyespálinka emberi fogyasztásra alkalmatlan, szennyezett volt. A hivatkozás: ilyen pálinkát kaptak a szeszipartól. Ezt majd a laboratóriumi vizsgálat kideríti. A jegyzőkönyvet mindenesetre felvették. A városi Mackó bisztróban vegyes kép fogadta az ellenőrzőket. Az egyik asztalnál egy háromtagú társaság ült: Csáki Vilmos, Bocsa, II. kerület 59., Kichler József, , Kiskunhalas, Sziklai Sándor tér 8. és Opószki Mihály, Kecel, Kun Béla utca 16. szám alatti lakosok. Valamennyien büntetett előéle- tűek, az év elején szabadultak különböző bűncselekmények elkövetése miatt kiszabott büntetésükből. Munkahellyel egyikük sem rendelkezik, sőt Csáki Vilmos még igazolni sem tudta magát, mert állítása szerint, elvesztette személyi igaáblványát. ' Mindhármukat közveszélyes munkakerülésért jelentették fel. Jánoshalmán, a Bácska étteremben szinte vágni lehetett a füstöt, a söntésben azonban sötétség volt. Oda tértünk be, s rendeltünk két fél rumot, meg egy fél konyakot. Komáromi Ferencné szolgált ki bennünket, s a két rum 50 milliliter helyett csak 46-ra sikerült. A hamis mérés 1,90 forint „nyereséget hozott számára”. Amíg a_ kereskedelmi felügyelő a jegyzőkönyvet készítette a nyomozók körülnéztek az állomáson. Egy tízéves, fázó gyermek didergett az egyik pádon. A bátyját várta, aki bent szórakozott az étteremben. A fiatalembert előkeríteni, majd a gyermekkel együtt útnak indítani, nem sokáig tartott. A községben az egyik leglátogatottabb szórakozóhely a presszós vendéglő. Az asztaloknál fiatalok, s a termet betölti a fülsiketítő zaj. Igazoltatás. Az egyik társaság előtt sörösüvegek sorakoznak, ám az együttes egyik tagja még nem töltötte be a 18. életévét. Nem a fiatalkorú, a felszolgáló, Pusenszki Sándor a felelős. El is ismeri, nem kérdezte meg a fiú életkorát, ezért szolgálta ki sörrel. Nemcsak ennél, hanem egy másik társaságnál is akadt egy fiatalkorú. Hajdú Ilona felszolgáló vitte ki számára a sort. Tették ezt mindketten annak ellenére, hogy ismerik a rendelkezést, fiatalkorút szeszes itallal kiszolgálni tilos. Amíg a kereskedelmi felügyelők rögzítették a tényeket, az étterem zsivaja elől az utcán kerestünk menedéket. Néhány percig ácsorogtunk, amikor az utcába kanyarodott egy segédmotor-kerékpár, amelyen ketten ültek. A rendőrök megállították. Odor Ferenc,-Jánoshalma, Kinizsi Pál utca 7. szám alatti lakos, a segédmotor vezetője, enyhén szólva ittas állapotban volt, akárcsak „utasa”, Pintér Antal Mihály, Jánoshalma. Dózsa György út 43. szám alatti lakos. A két illuminált férfi hosszú fejtegetésbe kezdett arról, hogy nem messze, csupán szegfűért szaladtak el, s bizonyításként be is mutatták a virágot. Ez azonban nem segített, mert a segédmotor vezetőjét vérvételre állították elő, és feljelentették. Az éjszakai ellenőrzés során más tapasztálatok is akadtak. Előfordul, sajnos, sok helyen még az ittas emberek, fiatalkorúak kiszolgálása, az étel- és italadagok hamis mérése. A szülők felelősségéről is említést kellene tenni, hiszen nem egy helyről kellett nem fiatalkorúakat, hanem gyermek- korúakat elküldeni. Sok szülő talán nem is sejti, hogy fiatal leánya vagy fia nem a kultúrházban, hanem a kocsmában keresi a szó-, rakozást. A razzia meggyőzően bizonyította, szükséges és fontos a szórakozóhelyek időnkénti ellenőrzése, vizsgálata. Ez bizonyos fokig a megelőzést szolgálja, de ehhez szükséges a szülők, a nevelők segítsége is. Géme« Giber
