Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-14 / 87. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! PETŐFI nEpe AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxiv. cvf 8*. s*ám Ár a: 1,20 forint 1979. április 14. szombat ELISMERŐEN MÉLTATJÁK A SZOJUZ-33 LEGÉNYSÉGÉNEK MUNKÁJÁT Helytállás nehéz körülmények között MOSZKVA A legnagyobb elismerés hang­ján méltatja pénteken a szovjet sajtó a Szojuz—i.'i űrhajó kétta­gú nemzetközi személyzetének. Nyikolaj Rukavisnyikovnak és az első bolgár űrhajósnak. Georgi Ivanovnak teljesítményét: rend­kívül nehéz körülmények között álltak helyt, olvan helyzettel bir­kóztak meg. amit a szovjet űrkí­sérleti program során eddig senki sem próbált ki. ..Az űrhajósok ezerféle rendkívüli helyzetre is felkészülnek, de mindig bekövet­kezhet az ezeregyedik variáció is" — írja az egyik kommentár, s mint a jelentésekből kiderül, ez­úttal ezzel kerültek szembe, a nemzetközi űrexpedíció tagjai. Az alapvető probléma a hajtó­művek működésében keletkezett. Míg a repülés első szakaszában a hajtóművek kifogástalanul mű­ködtek és pontosan hajtották Fejlődő szövetkezeti együttműködés a Bácskában és a Duna mentén A Szövetkezetek Rács-Kiskun megyei Koordinációs Bizottsága tegnap tartotta soron következő ülését Kecskeméten, melyen meg­jelent dr. Berta Jenő, a TOT al- elnöke is. Elsőként dr. Varga Antal. a Bácskai és Duna melléki Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsége titkárának beszámolóját tárgyal­ták meg a résztvevők. A bajai TESZÖV területén működő kü­lönböző típusú és ágazató szövet­kezetek gazdasági együttműködé­sét. valamint továbbfejlesztésének lehetőségeit taglalták. A bajai TESZÖV területén 59 mezőgaz­dasági. egy halászati, 12 általános és fogyasztási, 2» ipari szövetke­zet és öt társulás működik. Kö­zöttük az elmúlt években több gazdasági, kereskedelmi és szol­gáltatás jellegű közös tevékeny­séget alakítottak ki. Átfogó az együttműködés például a mező­gazdasági szövetkezetek és az áfészek között a háztáji- és ki­segítő gazdaságok termelésének szervezésében, eszközellátásában. A körzet valamennyi községében előzetes egyeztetések alapján szervezik meg a zöldség. gyü­mölcsfélék és a sertésfelvásár­lást. Fejlődött a szövetkezeti tagok étkeztetése is. Több termelőszö­Tegnapi ülésén a szakszerveze­ti szervek tevékenységéről, az 1979. évi üzemi, gazdasági fela­datok végrehajtására való mozgó­sítás eredményeiről tárgyalt az SZMT elnöksége. — Kovács Pál. a közgazdasági osztály vezetője terjesztette elő azt a jelentést, amelyben számot adtak 49 vál­lalat tervkészítésének tapasztala­tairól, a tervek tartalmáról, vala­mint a SZOT múlt év decemberi állásfoglalásában foglaltak végre­hajtásáról. Megállapításaikat a vállalati tervek és a közgazdasági osztály helyszínen szerzett tapasz­talatai alapján összegezték. Esze­rint a vállalati tervek többsége reálisan igazodik a népgazdasági követelményekhez. Az elnökség — többek közt — leszögezte, hogy a továbbiakban alapvető feladat a tervek valóságos tartalommal való kitöltése. Több területen kö­vetkezetesen törekedni kell az' értékesítési feltételek megterem­tésére, a tervezett termelés és a megvalósítás összhangjának biz­tosítására. Javítani kell a terme­lés szervezettségét, hatékonysá­gát. Nagyobb gondot kell fordí­tani a szállítási határidők betar­tására, általában a szerződési fe­gyelem erősítésére. A vállalatok elkészítették a tervteljesítést elő­segítő konkrét intézkedési prog­ramjaikat, most már a feladatok megvalósításán van a hangsúly. A szakszervezeti szervek több­sége részt vett a tervkészítés munkálataiban, az ezt tárgyaló együttes ülések megszervezésében és megtartásában. Gondot fordí­tottak a tervcélok széles körű is­mertetésére, a megvalósítást se­gítő szocialista munkaversenyre való mozgósításra. Legfontosabb teendő, hogy az SZMT appará­tusa, a szakmai megyei bizottsá­gok kísérjék figyelemmel a ter­vek teljesítését, segítsék, ellen­vetkezet fejlesztési alapjából meghatározott összeggel járul az áfészek tulajdonában lévő étkez­dék korszerűsítéséhez, vagy létre­hozásához. Ilyen megoldás ta­pasztalható Dunapatajon. Mis­kén. Tartós a kapcsolat a szövet­kezeti vágóhidak és az áfészek között a tőkehús és a töltelékáruk forgalmazásában Dávodon és Csá- volyon. Mindinkább bővül az együttműködés a vaskúti Bácska Tsz és a bajai áfész között a nyúltenyésztés segítésében és az állatok felvásárlásában. A külön­böző ágazatokban jelentős az 55 szakcsoport géphitelezö, szakta­nácsadó, a szükséges anyagokat és eszközöket intézményesen be­szerző munkája. Az ipari szövetkezetek gazda­sági együttműködését elsősorban az azonos vagy a hasonló profilú szövetkezetek egymás között ala­kítják ki. Ilyen a solti és a kalo­csai szövetkezetek bútorgyártás­ra. a bajai Vas- és Fémipari és a Duna menti Szolgáltatóipari Szö­vetkezet közös gépkocsipark fenn­tartására. a mélykúti, a kat.vmári és a kunbajai szövetkezetek fa- házelemek gyártására kialakított kapcsolata. A gazdasági, kereskedelmi és szolgáltatói közös tevékenységhez nagy mértékben járulnak a tár­őrizzék a szakszervezeti bizottsá­gok ez irányú munkáját. A szakszervezeteken sok múlik a tekintetben, hogy vezetők és az irányításuk alatt dolgozók min-, denült megértsék, mennyire kulcs­kérdés például a minőségi szem­lélet meghonosodása, a realitások­ra épülő exporttervek teljesítése, az import kiváltása. Azt is alá­húzták a tanácskozás résztvevői, hogy a korábbinál nagyobb erő­feszítéseket igénylő gazdasági­termelőmunka közepette sem le­het lemondani a szocialista de­mokratizmus fejlesztéséről. Bá­torítani kell gazdaságvezetőket, tisztségviselőket egyaránt a ra­cionálisabb munkaerő-gazdálko­dásra, mert e téren még nem sok történt a megyében. Az üzemi demokrácia különböző fórumain szerzett tapasztalatok ugyancsak kívánatossá teszik, hogy a szak- szervezeti bizottságok az eddigi­nél több segítséget kapjanak, ugyanígy a szocialista brigádveze­tők. bizalmiak hatékonyabb tá­jékoztatása, eligazítása ezután is elmaradhatatlan, mert felkészíté­sük nem egy helyen sok kívánni­valót hagy maga után. A második napirendi pont ke­retében a Bács-Kiskun megyei Szakszervezeti Iskola feladatára, hatókörére, működésének körére vonatkozó javaslatot fogadta el egyetértőén az elnökség. Ez az oktatási intézmény a Csongrád megyei Szakszervezeti Oktatási Központtal kialakult és már ed­dig is meglevő beiskolázási rend­szer fenntartása mellett, most* már szervezetten és központilag jóváhagyott ügyrend szerint, — biztosítja a megyében dolgozó társadalmi tisztségviselők — szb- titkárok. szb-tagok, munkabizott­sági tagok és aktivisták, propa­gandisták — felkészítését. T. I. sadalmi, szövetkezetpolitikai és mozgalmi együttműködések is. A települések fejlesztésében a sport és a közös mozgalmi rendezvé­nyek szervezésében is alakultak ki kapcsolatok. A szövetkezetek részt vállalnak a községi úttörő­házak, az öregek napközi ottho­nai. az óvodák, bölcsődék fenn­tartásából. sőt, például Baján, Solton. Jánoshalmán, közös hoz­zájárulással tánccsoportot hoztak létre. Az együttműködés továbbfej­lesztésére a bajai TESZÖV kör­zetében is van még jó néhány le­hetőség. Javítani lehet a közös tevékenység segítségével az esz­közhatékonyságot. a munkaerő­foglalkoztatást és csökenteni az indokolatlan párhuzamos tevé­kenységeket. Az építőipari kapa­citások. a szállítójárművek. a szervizellátás, a mezőgazdasági, kertészeti melléktermékek, a hul­ladékok mind-mind jobban ki­használhatok. hasznosíthatók együttműködések keretében. A koordinációs bizottság ülésén beszámoltak még a módosított szövetkezeti jogszabályok belső szabályozással kapcsolatos fela­datainak végrehajtásáról. vala­mint a Szövetkezeti Élet című lap szerkesztőségének múlt .évi munkájáról. G. E. Szekcióülések a leningrádi tanácskozáson Pénteken Leningrádban folyta­tódott az a tudományos konferen­cia, amelyet a szocialista munka­versenyről, a verseny társadalmi jelentőségéről a kommunista em­ber kialakításában betöltött szere­péről tartanak. A tanácskozás pénteken — a csütörtöki teljes ülés után — szek­ciókban folytatódott. A magyar küldöttség tagjai közül Győri Im­re. az MSZMP KB titkára a tydo- mányos-műszaki dolgozók szek­ciójának elhökségében vett részt a munkában. Juhász Ottó. a Szak­szervezetek Központi Tanácsának titkára részt vett és felszólalt an­nak a szekciónak ülésén, amely a szakszervezetek feladataival és szerepével foglalkozott a szocia­lista munkaverseny szervezésében. Tért hódít a számítás- technika A Neumann János Számítógép- tudományi Társaság Bács-Kiskun megyei Szervezete tegnap ülést tartott. A tanácskozáson Leitner László, az NJSZT megyei titkára számolt be a tagság előtt az el­múlt évben végzett munkáról, s a szervezet idei feladatairól. Az előadó elmondta, hogy a két évvel ezelőtt alakult szerve­zet fő feladatának tartotta a szá­mítástechnika iránti érdeklődés növelését, a számítógépes adatfel­dolgozást igénybe vevő vállalatok, gazdaságok, intézmények körének bővítését, a felhasználók körének széles körű tájékoztatását. Ugyan­akkor nagy figyelmet fordított a számítástechnika tudományos te­rületeinek művelésére. Több mint ezerötszázan vettek részt például a KISZ megyei bi­zottsága, az NJSZT és a Petőfi Népe szerkesztősége által meg­hirdetett számítástechnikai vetél­kedőn. Megalakult és egyre szín­vonalasabb rendezvényeket szervez a megyei szervezet által létreho­zott Felhasználók klubja, amely a számítógépes adatfeldolgozás ta­pasztalatait összegezi és újabb felhasználási területeit kutatja. Eredményesnek bizonyult az a megyei szervezet által rendezett tanfolyam, amelyen ötvenöt vál­lalat vezetője ismerkedett a szá­mítástechnika alkalmazásának le­hetőségeivel és előnyeivel. Az NJSZT segítséget nyújtott a Kecs­keméti Katona József Gimná­ziumban az elméleti és gyakorlati számítástechnikai képzéshez. A szakmai továbbképzést nagymér­tékben segíti a megyei szervezet azáltal, hogy a számítástechniká­ról megjelent irodalomról rend­szeres tájékoztatást nyújt tagsá­gának. Az idei feladatokról szólva az előadó hangsúlyozta: igen fon­tos, hogy a MTESZ többi tagegye- sületeivel szorosabbra fűzzék a kapcsolatokat. A titkári, beszámolót a tagság megvitatt;f és további javaslato­kat tett a megyei szervezet tevé­kenységi körének bővítésére. N. O. BIZTONSÁGI BERENDEZÉSEK • Az MMG Automatika Művekben az olaj- és a gázipar részére kor­szerű mérő és szabályozó berendezéseket is gyártanak. A gyár termé­keinek mintegy huszonöt százalékát az élet- és a vagyonbiztonság szempontjából igen fontos gyártmányok teszik ki, melyeket darabon­ként szigorúan ellenőriznek. A képen: szerelik a robbanásbiztos szint- mérő berendezéseket. (MTI-fotó — Hadas János felvétele — KS.) AZ SZMT ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSE Szakszervezetek a gazdasági feladatok végrehajtásáért • Bognár Józscfné bátai tojásfcstö kilencven—száz-féle sár­közi motívummal, háromféle színben több mint ezer tojást fest meg húsvétra. Az aprólékos munkára jellemző, hogy a tojások mindegyikét a festés befejezéséig huszonnégyszer kell kézbe vennie. A képen: A tojásfestés jellegzetes eszközé­vel. a „kicával" dolgozik Bognár Józsefné. (MTI-fotó — Cser István felvétele — KS.) TAVASZI MUNKA • Vetik a lucernát a császártöltési Kossuth Tcrmelőszövetkczctbeflj HÚSVÉTI HÍMESTOJÁSOK Kevesebben, többet! Örömmel helyeseltem volna, ha a Munkásfelvétel nincs táblát nem az EPSZISZ kapuján pillantom meg, hiszen a vállalatok túlontúl sok pénzt, energiát fordítanak új mun­kaerőforrások felkutatására, a létszám növelésére. A la­kossági megrendelések teljesítése, a szükséges javítások el­végeztetése azonban egyre több gondot okoz. A szolgálta­tások fejlesztésére ezért dolgoztak ki távlati tervet. A kecs­keméti Epületkarbantartó és Szolgáltatóipari Szövetkezet eme döntését ezért éreztem az első pillanatban az országos törekvésekkel ellentétesnek. A gazdálkodásukat minősítő mutatók véleményem gyors megváltoztatására késztettek. 1979 első negyedében a tavalyinál hússzal kisebb létszám­mal négy és fél millióval többet termeltek, mint 1978. ha­sonló időszakában. A jobb irányításon, tervezésen, új gépek beállításán kívül, elsősorban a munkafegyelem megszilár­dításának tulajdoníthatók az elért eredmények. A létszámcsökkentés ugyanis módot adott olyanok elbo­csátására, akik csak a lábukat lógatták, mégis elvárták a zsíros falatot, akik nem sokat törődtek a minőségi követel­ményekkel. Amióta nyilvánvaló, hogy a kapu nemcsak be­felé, hanem kifelé is nyílik, igyekeznek megemberelni ma­gukat a korábban sűrűn fegyelmezetlenkedők. Nehezen be­csülhetnénk túl e felismerés lélektani, közvetve termelést növelő, közösségerösitő hatását. A Munkásfelvétel nincs tábla azt is tanúsítja, hogy ennél a szövetkezetnél már érvényesítik azt az elvet, hogy nem a munkaerő, hanem a dolgozók száma határozza meg a vállalat tevékenységét. Mi tagadás, nem teljesen maguktól határozták el ennek az elvnek következetes alkalmazását. A bérezéssel kapcsolat­ban tavaly decemberben megjelent rendelkezések hatására döntöttek így. Csak létszámcsökkentéssel érhetik el ugyanis az engedélyezett 7—8 százalékos bérszínvonal-növelést. Mi­vel a megyeszékhely többi építőipari szervezeténél még min­dig valamivel magasabbak az átlagbérek, mindenképpen vál­lalniuk kellett a feszültség megszüntetését. Fiatal, egyre job­ban összerázódó munkásgárdájuk — bármilyen furcsán hangzik, így igaz —, megszokta az átlagbér rendszeres javí­tását. Az ország legrosszabbul fizető szövetkezeti vállalatai közül 1979-re a legjobbak közé küzdötték fel magukat. Akármelyek voltak a kiváltó okok, nem változtatnak azon, hogy az EPSZISZ az elsők között reagált, megyénkben a munkaerőpiacon érvényesülő új törekvésekre. Egyre inkább nyilvánvaló ugyanis, hogy az üzemekben, vállalatoknál fel­halmozódott munkaerő-felesleg, nemcsak sok szakembert köt le feleslegesen, hanem lazítja a munkaerkölcsöt és szükség­telenül fenntartja azt a látszatot, mintha hazánkban annyira rossz lenne a munkaerőhelyzet, mint azt az állást kínáló táblák, hirdetések sejtetik. E kis szövetkezet példamutató döntése nemcsak azt jelenti, hogy a nehezebbnek látszó úton haladhatnak könnyebben, hanem az országos és a vállalati érdekek összhangjának el­ismerését is tanúsítják. Nekik is köszönhető, hogy hasonló hirdetésekkel, közlésekkel a jövőben nyilván sokkal sűrűbben találkozunk, mint napjainkban. Őket igazolja a gyakorlat, az idő, az élet. H. N. végre a pályamódosításhoz szük­séges műveleteket. Az űrhajó és az űrállomás közelítésének befe­jező szakaszában azonban, ami­kor a két objektum már látótá­volságban volt, s alig három és fél kilométer választotta el őket egymástól, a személyzet, s velük együtt a földi irányítás szakér­tői hibát fedeztek fel az egyik közelítő hajtómű működésében: nem megfelelően működött, nem fejtett ki megfelelő tolóéról. Így a manővert menet közben leállí­tották. a két objektumot eltávo­lították egymástól és a földi szak­értők az űrhajósok bevonásával megtárgyalták, mit lehet tenni. Bár a Szojuz—:i:i személyzete igénybe vehette volna a tartalék hajtóművet., a földön a kísérlet ellen döntöttek, mert ez a beren­dezés a leszállás során is szük­séges. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents