Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-11 / 84. szám

1979. április II. PETŐFI NEFE 9 3 Forradalmárok példaképe Pótmegrendelést is elfogadnak a silókukorica-vetőmagra A terueli csatában, Huescánál hősi halált halt Zalka Máté — vagy Lukács Pál tábornok — Spa­nyolországban nyugodott. Mond­hatnánk úgy is: annak az ország­nak a földjében, amelynek sza­badságáért vérét ontotta, életét adta. Csakhogy ezzel keveset monda­nánk. Hogy ki volt ő, az író, a magyar és a nemzetközi munkás- mozgalom harcosa, a legendák hőse, azt nehezen lehetne rövi­den kifejezni, mert ennek a szó­nak: internacionalista, nincs pon­tos magyar megfelelője. „Aki a szocialista forradalom ügyéért ha­zájától távol, más néppel együtt harcol” — így a szótár, de talán ez sem mond el mindent. Jorge Semprun Nagy utazás­ának főhőse, egy másik hivatásos forradalmár, egy „igazi” vörös spanyol, aki a második világhá­ború alatt a francia ellenállási mozgalomban harcolt internacio­nalistaként, tiltakozott az ellen, hogy ő csak Franciaországért fo­gott volna fegyvert. Nem; a min­denkori forradalomért, minden nép szabadságáért! A legerősebb közösségi összetar­tó erőről, az internacionalizmusról talán senki sem ír olyan közvet­lenül és érzékletesen, mint Semp­run. Amikor hősét egy nyomorult kis német rendőrtisztviselő „levö- rösspanyolozza”, fölforrósodik kö­rülötte a légkör. „Levörösspanyolozott, és íme, hirtelen nem vagyok már egye­dül ebben a nagy, vigasztalan szürke teremben. Ahogy elhalad­tam a sor mellett, tekintetek vil­lantak rám, a világ legszebb mo­solyai ragyogtak fel a tömény szürkeségben. Kezemben az iga­zolvány, majdhogy meg nem lo­bogtatom a levegőben. Beállók a helyemre a sor végére. A fiúk kö­zelebb húzódnak, mosolyognak. Egyedül voltam, egyedül voltak ők is, most már együtt vagyunk”. A Szabolcs-Szatmár megyei Matolcs községben született. Ügy­védnek szánják, de színésznek megy el, majd az első világhábo­rúban, mint hadapródőrmester harcol és sebesülten fogságba esik. Az oroszországi hadifogolyból az intervenciósok elleni háború egyik hadvezére lesz, a Vrangel elleni krími hadművelet hőse. Később a török hadseregben Kemal Ata- türk oldalán harcol az új Török­országért; a lovasságot szervezi. Amikor visszatér a Szovjetunió­ba, diplomáciai futár, majd több fontos kulturális intézmény irá­nyítója, alapító tagja a Forradal­mi írók és Művészek Szövetségé­nek. Moszkvában jelenik meg első elbeszélése, majd hamarosan első kötete is. A forradalmi események forga­tagában érlelődött igazán íróvá, életpályájának változatossága, gazdag harci tapasztalata, mélyen internacionalista meggyőződése köteteiben nemesveretű irodalom­má lényegül át; a harcos forra­dalmár a magyar nyelv kitűnő ismerője, művelője lesz. 1936 végén leteszi a tollat és ismét fegyvert fog a szabadság vé­delmében; a spanyol köztársasági hadsereg egyik parancsnoka, aki megszervezi a legendás hírű 12. Nemzetközi Brigádot, s részt vesz a legfontosabb hadműveletekben. 1937. június 11-én, 41 éves korá­ban az aragóniai fronton hal hősi halait. A magyar és a nemzetközi mun­kásmozgalom tisztelettel hajtja meg zászlóit emléke előtt. A fajtaválaszték lehetne na­gyobb is, a mennyiségi igényeket azonban teljes egészében kielégíti a takarmányozásnál igen fontos silókukorica-vetőmagból az Or­szágos Vetőmagtérmeltető és Ér­tékesítő Vállalat. A megrendelt vetőmag háromnegyed részét már elszállították az üzemekbe, de né­hány napon belül valamennyi gazdaság átveheti a vetőgépekbe kerülő szaporítóanyagot. A válla­latnál arra is számítanak, hogy miután egyes növények téli ki­pusztulása miatt ismételt vetésekre lesz szükség, a következő napokban pótmegrendelések érkeznek majd a termelőktől. Silókukoricából több mint 200 ezer hektárra ele­gendő a vetőmagkészlet, s így mindenhová jut szaporttóanyag. A fajtaválaszték magyar nerae- sítésü anyagból áll, de van egy olyan hibrid is, amelyet a ma­gyar és az NDK-beli kutatók együttes munkával állítottak elő. A silókukorica-fajták és -hibridek általában megfelelnek a követel­ményeknek, ami figyelemreméltó A Nap energiájának hasznosí­tására napelemek gyártási tech­nológiáját dolgozta ki a Villamos­ipari Kutató Intézet. Az elemek mái a gyakorlatban is sikerrel vizsgáztak: villamos árammá ala­kítják át a Nap fényenergiáját. Mcst a gyártmány továbbfejlesz­tésén és szabadalmaztatásán dol­goznak a kutatók. Az intézet az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság megbízásá­ból 1972 óta foglalkozik a nap­energia hasznosításával. Az első elemeket szilícium félvezetőből alakította ki. A napelemeket két területen villamos energia terme­lésére, valamint fényérzékenylők kialakítására hasznosítják. Néhány helyen már sikeresen használják a magyar gyártmányú napelemeket. A vízügyi hatóságok dunántúli hírközlő rendszerében például az átjátszó-erősítő állo­más tetején helyeztek el egy hat négyzetméter területű napelemet, eredmény, hiszen a silókukorica igen kényes növény. A MÉM szakemberei szerint idén szemléletváltozás várható a silókukorica-termesztésben. Az or­szágos termésátlagok az elmúlt időszakban nagymértékben inga­doztak. Gyakran ugyanis eredeti­leg szemeskukorica-termesztésre szánt területekről „silóztak be” és fordítva: silóként vetett állományt hagytak meg szemtermésre, attól függően, hogyan alakult például az időjárás, vagy a takarmányo­zási helyzet. Ezen azzal változtat­nak, hogy speciális silókukorica­fajtákat adnak a termelőknek. Két ilyet hagyott jóvá az Orszá­gos Fajtaminősítő Tanács az idei szezonra, Mindkét, fajta eredetileg szemtermésű kukorica volt, de amint a gyakorlat bebizonyította, silókukoricaként sokkal értéke­sebb. Arra is,nagy gondot fordítanak, hogy a gazdaságok helyes idő­pontban takarítsák be a silókuko­ricát, a növény ne veszítsen táp- anyagértékéből. (MTI) amely kétszáz watt teljesítményű áramot termel. Szó van róla, hogy a kikötök éjjeli megvilágításánál is felhasz­nálják a napelemeket. Elsőként — kísérleti jelleggel — a Velencei-tó valamelyik kikötőjében kerülhet erre sor. Ilyen napelemes tápegy­ségeket kívánnak alkalmazni a hajók biztonságos közlekedését segítő bójáknál is. A napenergia szélesebb körű gyakorlati alkalmazásának kuta­tásában kibontakozóban van a KGST-országok műszaki-tudomá­nyos együttműködése. Ennek ke­retében a magyar kutatók a szi­lícium alapú napelemek gazdasá­gos előállításának vizsgálatait végzik. Bulgária kadmium-szul- fiddal folytatja ugyanezt a kuta­tást. A Szovjetunió a fénykon­centrátorok, Csehszlovákia pedig az olcsóbb alapanyag előállításán dolgozik. (MTI) A SZABADALMAZTATÁSON DOLGOZNAK Napelemek a kikötőkben . BARÁTAINK ÉLETÉBŐL j Börtönszigetből ifjúság szigete • Diákok csoportja. Évszázadokon át kalózok, csempészek menedéke volt a Pi- nos-sziget, amely az 1959-es kubai forra­dalmat megelőző száz évben börtönszigetté alakult át. Az 1976- os közigazgatási re­form alapján külön­leges tartományi stá­tuszt kapott szigetet 1978-ban, a XI. Vi­lágifjúsági találkozó alkalmából nevezték el az ifjúság szigeté­nek, annak emlékére, hogy 1966-tól kezdő­dően zömmel fiata­lok közreműködésé­vel alakult át a haj­dan csak börtönéről, és szabadkikötőjéröl hírhedt terület a me­zőgazdaság, a halá­szat virágzó tartomá­nyává. A forradalom győzelme óta több mint négyszeresére nőtt a lakosság szá­ma, egyedülálló ok­tatási intézmények sokaságát építették fel, s a tanulók és fiatalok közreműkö­désével 24 ezer hek­tár citrusligetet ül­tettek. • Ahol hajdan a rabok dolgoztak, ma az or­szág egyetlen kaolingyára működik. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS.) Egy község átalakul ..I Iriü -íc-a A telefon egy évszázada A XIX. század egyik legna­gyobb találmánya: a telefon. Megjelenése révén valóra vált az emberiségnek az az ősi ábránd­ja, hogy a beszéd nagyobb távol­ságra is továbbítható legyen. Az első oroszországi városi te­lefonközpontok 1882-ben épültek, mégpedig Pétervárott, Moszkvá­ban, Odesszában és Rigában. A városok közti telefonkapcsolat is majdnem ezzel egyidőben indult fejlődésnek. Az első interurbán telefonvonal 1882-ben, Pétervár és Gatcsina között létesült, és 45 kilométer hosszú volt A Pétervár és Moszkva közötti telefonvonal létrehozásáról 1898 márciusában hoztak döntést. A vezetékek felfüggesztésének mun­káját jól megszervezték, s ez meglehetősen gyorsan folyt. A körülbelül 660 kilométer hosszú vezeték 1898 októberében készült el teljesen, és a két város közti telefon-összeköttetést hivatalosan 1899 januárjában,, Pétervárott nyhották meg. A szovjethatalom évei alatt va­lamennyi hírközlési eszköz viha­ros gyorsasággal fejlődött, a vá­rosközi telefonhálózat is. 1939-ben lépett üzembe a világ leghosszabb A Lengyel Tudományos Aka­démia Witold Hensel professzor vezette Anyagi Kultúra Intézete egyike a világ legnagyobb régé­szeti kutatóhelyeinek. Több mint 200 munkatársa a régészetnek az őskortól az újkorig terjedő kuta­tási területével foglalkozik. Az intézet külföldi régészeti ku­tatóhelyekkel is együttműködik. Így például a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiájának Régésze­ti Kutatóintézetével folynak közös kutatások az ószláv és a szláv tár­sadalom kialakulásával kapcso­latban. Ezenkívül a moszkvai Lomonoszov Egyetem kutatóival együtt dolgozzák fel a kelet-euró­pai területek és a Kaukázus üveg­gyártásának történetét, a legré­gibb időktől a XVIII. századig. Jugoszlávia a színhelye egy másik ásatásnak, amelyet a len­gyel kutatók a prilepi Nemzeti Múzeum régészeivel együtt vé­geznek. Itt a legrégebbi makedó- niai települési formákat kutatják. Nemrégiben felfedeztek itt olyan sziklarajzokat, amelyek a korai vaskorban keletkeztek. A Kubai Tudományos Akadé­mia társadalmi tagozatával közös kutatásokat terveznek Kuba első településeire vonatkozóan. interurbán telefonvezetéke —« Moszkva és Habarovszk között; ezt később Vlagyivosztokig meg­hosszabbították. A nyolcadik öt­éves terv időszakában helyezték üzembe a Japán—Szovjetunió— Nyugat-Európa transzkontinentá­lis, több csatornás kábeltelefon­fővonalat. Ennek megnyitása ré­vén bezárult a telefonvonalak gyűrűje a földgömb körül. Gyors ütemben fejlődik a Szov­jetunióban az interurbán auto­mata telefonközpontok építése. Manapság például a leningrádi előfizetők a Szovjetunió 101, és a leningrádi terület 16 városával létesíthetnek közvetlen tárcsázás­sal automata telefonkapcsolatot. A szovjet mérnökök által kidol­gozott modern hírközlési rend­szerek 3600 telefonbeszélgetés lé­tesítését teszik lehetővé két érpá­ron. Sikeresen működik a hírköz­lési műhold által létesített, igen nagy távolságú telefonkapcsolat. A Szovjetuniónak a világ 55 or­szágával van közvetlen telefon­összeköttetése, ezek közül kilenc­cel rádió útján, tizennéggyel pe­dig kozmikus hírközlési eszközök segítségével. (BUDAPRESS— APN) A lengyel intézet együttműkö­dik továbbá a párizsi Társada­lomtudományi Főiskolával is, amennyiben részt vesz francia falvak régészeti és történeti fel­tárásán, amelyeket lakóik a kö­zépkorban elhagytak. A spanyol- országi ásatások Malaga közelé­ben, Comeresben kezdődnek majd. Az olasz Tudományos Kutató Tanáccsal és a salernói egyetem Filológiai és Történeti Intézetével fennálló egyezmény egyik spe­ciális témája a borostyán, amit valamikor a római birodalom nagy tömegben szerzett be az északi szláv területekről. A régi rómaiak nagyra értékelték a bo­rostyánt. Az ún. borostyánutakat már régóta kutatják a régészek. Az amerikai tudósokkal 1962 óta dolgoznak együtt a lengyel régészek Afrika észak-keleti terü­letei őstörténetének a feltárásán. Az ősrégészet területén mind­máig legnagyobb vállalkozás résztvevői a homo sapiens kiala­kulásával foglalkoznak, vagyis hármmillió évvel ezelőtti ese­ményeket rekonstruálnak. (BU- DAPRESS — INTERPRESS) • Kubatov József építésvezető tervezte és a Vörös Csillag Tsz Ybl Miklós szocialista brigádja építette fel a garai Partizán utcában ezt az áfész-üzletet. (Straszer András felvételei.) • Két és fél millióért nyolc új tanteremmel gyarapodott az általános iskola. A Vörös Csillag Tsz szakmunkásbrigádja építette. • Balra: ízlik az ebéd a napköziseknek. A központi konyhát és a gyermekintézményt is a técsz-brigád építette rekordidő alatt. kombinátnál vagy a Vörö's Csillag Tsz-ben, az ipari szövetkezetnél, a Fékon helyi gyáregységében. Járnak dolgozni Bajára és más te­lepülések munkahelyeire is, de itthon építettek házat. Érdemes körülnézni a község utcáiban, mennyi a szép családi otthon. — A magyarok, a bunyevácok, a német nemzetiségűek hosszú évek óta közös akarattal azon fá­radoznak, hogy minél gyorsabb ütemben épüljön Gara. Ha kevés volt a tanács pénze az út, a jái:- da építésére, a helybeliek a tár­sadalmi munkájukon kívül anya­gilag is hozzájárultak. Egy-egy utcában száz-százötven ezer fo­rint is összejött. A Fékon gyár­egység üzeme, az ipari szövetke­zet, a Vörös Csillag Tsz brigádjai és a termelőszövetkezet járművei, gépei szintén segítettek. Százez­reket takarított így meg a község, amelyet más közérdekű létesít­ményre lehetett fordítani. Kuba­tov József építésvezető, Szemes János művezető irányítása alatt a Vörös Csillag Tsz ötventagú szak- munkásbrigádja dolgozott a nap­közi otthon, az óvoda, az iskola építésén. Nyolc tanteremmel bő­vítették az egyetlen épületbe ösz- szevont általános iskolát. Mind­össze 2,5 millióba került ez a tár­sadalmi összefogás eredménye­ként. Ma 24 tantermes, jól fel­szerelt iskolája van a községnek, ahol a magyar és nemzetiségi ta­gozatos osztályokban tánulnak a gyerekek. 1973 óta több kilométer hosszú utat sikerült kikövezni a község 8 utcájában és néhány mellékut­cában. Számos helyen épült jár­da, és 16 kilométer hosszú a víz­vezeték-hálózat. Külterületen, va­lamint Gara és Báesszentgyörgy belterületén négy helyen autó­busz-váróhelyiség létesült, ezek közül kettő fűthető. Mivel a la­kások 70 százalékában vízvezeték van, a csatornahálózat kiépítése is sürgető feladata a tanácsnak. Fokozatosan átalakul a község arculata. Gyarapodnak kommuná­lis létesítményei, intézményei. Az óvoda, a bölcsőde korszerűbb kö­rülmények közé került a lakosság és a közületek összefogásának eredményeként. A gyermekintéz­mények bővítésére a közeljövőben szükség lesz, bár egyelőre minden jelentkezőt el tudnak helyezni. Az eddig is kiemelkedő társa­dalmi munkát végzők felajánlot­ták segítségüket. Néhányan közü­lük, mint Aladits Mátyás kőmű­ves, Probst Mátyás nyugdíjas, Jankó Endre és Kurilla Miklós téesz-szakvezető, továbbá a Vörös Csillag Tsz szállítási brigádja, az ötventagú építőbrigád, valamint az ipari szövetkezet szakmunká­sai településfejlesztési emlékér-’ met és oklevelet kaptak. A bácskai település, amely az 1950-es évek végéig eléggé elma­radt a községfejlesztésben, a he­lyi lakosság összefogása, valamint a megyei támogatás eredménye­ként utolérte a hasonló lélekszá­mú községeket. A további gyors ütemű előrehaladásának is meg­van a biztosítéka. Kiss Antal Az egykorú följegyzések 1703- tól kezdve említik meg Garát mint települést. Ügy tűnik azon­ban, hogy a bácskai község sok­kal régebbi. Határában földmun­ka közben olyan leletek kerültek napvilágra, amelyek a XII. szá­zadban már meglévő helységre utalnak. Ez lehetett a törökök ha- diútja mentén fekvő, Gradina né­ven ismert település, amelyet községük elődjének vélnek a ga- raiak. A hadiutak közelében kialakult települések sohasem kerülhették el a történelem viharos időszakait, a népek, nemzetek sorsfordulóit. Gara legutóbbi harminc, negy­ven esztendejének története is példát szolgáltat erre. Lakói kö­zül számosán a vajdasági parti­zánok soraiban harcoltak a má­sodik világháború idején a fasisz­ták ellen. Akadtak természetesen olyanok is, akik a másik oldalra kerültek. A 3400 lelkes községben évszá­zadok óta élnek bunyevácok, né­metek, kisebb számban magyarok és bosnyákok. A szerb-horvátul, magyarul, németül beszélő falu­közösség nehéz |dőszakot, de örömteljes sorsfordulót is megért. Napjainkban minden korábbinál kedvezőbb életkörülmények kö­zött fáradozik annak további for­málásán, de a község szépítéséért is szívesen áldozza idejét, sőt anyagi eszközeivel járul hozzá. A legutóbbi években Gara négyszer volt a Bács-Kiskun me­gyei településfejlesztési verseny legjobbjai között. A 2500—5000 la­kosú községek csoportjában két­szer lett első és ugyanannyiszor harmadik helyezett. Zegnál Márk tanácselnök a megmondhatója annak, hogy 1974. óta mit tett a lakosság és a helyi közületek Gara szépítéséért, in­tézményeinek fejlesztéséért. A választott testület vezetője garai születésű, és huszonhét évig ta­nított a községben. Jóformán min­denkit ismer személy szerint, — A különböző országokból ide­került emberek ma garaiaknak vallják magukat — mondja Zeg­nál Mánk. — A fiatalabb nemze­dék már itt született, és ennél­fogva is ide kötődik. Megélhetést talált helyben a mezőgazdasági Régészek három kontinensen

Next

/
Thumbnails
Contents